Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-12 / 278. szám

2. oldal. manisfák elleti, mint a macedónok ellen Dilszerbiában. Az országhaii nagyobb a páríos­­kodás, mint valaha. Minden helyi pártszervezet köve­teléseit teljesítik. Elismeri, hogy ebben a rendszerben hiöás volt a demokrata párt is, da a radikális kormányzat alatt érte el a pártos­kodás tetőpontját. Ezt a kormányt, amely Boszniában nagyszerb, Hor­vátországban jugoszláv, Szerbiá­ban neutrális, Macedóniában pe­dig mindakettő, nem támogathatja. Davidovics beszédét a radikálisok részéről sokszor szakították félbe | közbeszólásokkal, azonban mégis őt 1 hallgatták meg az elleenzéki szóno-1 kok közül aránylag legnyugodtabban.| A kormány szónoka jt Ezután Uzunovics építésügyi mi­niszter, aki az utóbbi időben a belpolitikai kérdésekben szokta a kormány álláspontját képviselni, kijelentette, hogy a kormány telje­sen szolidáris Vuicsics belügyminisz­ter választási politikájával. A de­mokraták egész interpellációját üresnek és semmitmondónak tart­ja és nem érti, hogy az ellenzék miért tartotta a választ olyan sür­gősnek. Hosszabb beszédben éle­sen támadta a demokratákat, ami közben az ellenzék padsoraiban olyan nagy zaj keletkezett, hogy az elnök alig tudta a rendet fenntartani. Uzunovics beszéde után az el­nök háromnegyed egykor bezárta az ülést, folytatását délután négy | órára tűzve ki. Vita az antonómisía ] kormányzatról A délutáni ülés megnyitása után elsőnek Agatonovics demokrata sze­mélyes megtámadtatás címén kért szót, amit azonban Bakics alel nők a házszabályokra való hivatkozással nem akart megadni. Hosszabb ház­szabályvita fejlődött ki, amely na­gyon éleshangu volt és amelynek so­rán Uzunovics miniszter félreértett szavait próbálta kimagyarázni. Vég­re Agatonovics is szót kapott és visszautasította az ellene elhangzott vadakat. Ezután folytatták az interpellációs vitát. Zsebót klerikális pártja nevé­ben kijelentette, hogy a szlo­vének nem akarnak beavatkozni Szerbia és Montenegró ügfyeibe. Pártja azonban sajnálja, hogy a kor­mány nem irta ki a községi válasz­tásokat Horvátországban, Szlovéniá­ban, Boszniában, a Vajdaságban és a Muraközben és ezeken a helyeken a kormány lábbal tiporja a községi au­tonómiát. Uzunovics miniszter azon megjegyzésére, hogy »a túlról valók ne avatkozzanak be Szerbia ügyei­be,« kijeienti, hogy ezt a szlovének szívesen elfogadják, sőt azt kíván­ják, hogy az egész államot auíono­­mista kormányzat alapján rendezzék be. Utána Ajanovics Spahő-párti mu­zulmán tette szóvá, hogy Boszniá­ban még most sem állították helyre a községi autonómiákat. Valahány­szor a muzulmánok autonómiát kö­vetelnek, azt a választ kapják, hogy a községi, járási és kerületi antonó­­miákiban elég tér nyílik a népnek az önkormányzatra, holott a valójában ez üres beszéd, mert még ezeknek az alsóíoku autonómiáknak a helyre­­állítása se történik meg. Az elnök figyelmeztette a szóno­kot, hogy a szerbiai választásokról van szó, de Ajanovics hivatkozva ar­ra, hogy más szónokoknak nagyobb kitéréseket is. engedett az elnök, fel­BACSMEGYEI NAPLÖ 1923 október 12. sorolt' többi esetet annak bizonyítá­sára, bogy a kormány által kineve­zett közigazgatási tisztviselők visz­­szaéléseket követnek el sok helyütt. Vuicsics belügyminiszter válaszolt ezután a két szónoknak és kijelen­tette, hogy kifogásaikra nem aü részletes választ, mert az inteniella­­ció csak a szerbiai és montenegrói választásokra vonatkozott. Utána Lazics Voja fölcimivespárti támadta élesen a kormány választási terrorját, majd Dragov'cs radikális vette védelmébe a radikálispártot, hivatkozva annak régebbi és a hábo­rú alatti nagy érdemeire Sumenkovics demokrata ezután rendkívül sok adatot sorolt fel annak bizonyítására, hogy az ellenzéki pártok ellen a hatóságok erős presz­­sziót fejtettek ki. Felolvasta többek közt Cauljev Mihajló hires bolgár komitácsi vezér apokrif levelét, amit néhány demokrata választóhoz jut­tattak el és amely felhívja a polgá­rokat, hogy a demokratapártra sza­vazzanak. Ennek a levélnek az alap­ján, amely agent provocateurök mun­kájának az eredménye, vizsgálatot indítottak sok demokrata választó ellen. Beszél a szaloniki per följelentője Ezután a Ház általános érdeklő­dése mellett Rankovics Mihajlo emelkedett szólásra. Felszólalása azért tűnt fel, mert tudvalevőleg Rankovics az. aki az utóbbi időben a radikáV.spárton belül az ellenzéki mozgalmat vezeti és néhány minisz­tert, köztük Markovics Lázárt súlyos visszaélésekkel vádolt. Rankovics beszéde nem elégítette ki azoknak a várakozását, akik azt hitték, hogy a radikálisokat táme^ gatja. Ezzel szemben nagy feltűnést keltett demagóg hangja, az intelli­genciát támadta az egyszerű paraszt néppel szemben. Kijelentette, hogy ő magát ennek az egyszerű népnek képviselőjéül tekinti, mert ő maga is egyszerű földműves. Priblcsevics: Maga közönséges spion. demmtíáns, aki a szégyenletes szaloniki pert inszcenáita! Erre a közbekiáltásra nagy vihar keletkezik, mert köztudomású, hogy a szalon ka hazaárulási pert Ranko­vlcs feljelentésére iniđitotta meg a kormány. Rankovics beszédét nagy zajjal kíséri az ellenzék. Rankovics rátér a közéleti vissza­élések kérdésére és azt állítja, hogy adatokat tud felsorolni, hogy hogy kik és mennyi vesztegetési dijat vettek fel. (A demokraták tapsolnak és biztat­ják Rankovicsot. hogy kezdje meg leleplezéseit. Mindenki tudja, hogy Rankovics kijelentése Markovics Lá­zár volt igazságügy miniszterellen irányult.) j Amikor pedig Rankovics a muzul­mánokkal szemben sértő kifejezése­ket használt, botrányba hűt az ülés. Beszédében ugyanis azt mondta, hogy a muzulmánoknak nincs joguk beszélni, mert amikor áttértek a mu­zulmán vallásra, még a hitüket is \árnbabocsájtották. Szavaira a mu­zulmánok Ajanoviccsal az élükön Rankovicsra rohannak és csak Szto­­jadinovics pénzügyminiszter közbe­lépésének köszönhető, hogy nem ke­rült sor tettlegességre. Az óriási vi­­fhar miatt az ülést nem lehetett foly­atatni, mire az elnök annak folytatá­sát esti kilenc órára tűzte ki. __ Az élet megféjíkeéeílmtitkai Beszélgetés báré Selvetik-Matzing tanárral — Budapesti munkatársunktól — Báró Schrenk-Nitzing tanár néhány nap óta Budapesten tartózkodik. Dr. báró Schrenck-Notzing neve világszerte is­mert. A kitűnő ideggyógyász néhány esz­tendő óta okkult tudományokkal foglal­kozik és kísérletei révén az okkult tudo­mányoknak valóságos apostolává nőtt. A világhírű professzorral a »Bácsmegyci Napló« munkatársa beszélgetést folyta­tott kísérleteiről, amelyet ma »okkult tudományok« cimen meglehetősen lazán és pontatlanul foglalnak össze. Schrenck- Notzing a nyilvánosság számára a kö­vetkezőket mondotta: — Mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy még sohasem tartottam elő­adást. Én tudósok, szakemberek, orvosok számára tartom az előadást, valamint a teljesen müveit emberek számára. Ez az exkluzivitás nem póz, hanem komoiy oka van. Okom rá az, hogy amivel fog­lalkozom, még nem érett meg teljesen. — A mi tudományos törekvéseink Né­metországban már méltánylásra találtak. Az úgynevezett hivatalos tudomány is kezd már állást foglalni a parapsycho­­lógiához, a supranormális jelenségeknek ehhez a tudományához. Az élet titka — Bizonyos, hogy sok akadállyal kell rnegküzdenünk. A materializmus és vele együtt a mechanikus világnézet egy év­század óta teljesen hatalmába kerítette az embereket. Mostanában, amikor a materialista világszemlélet mindjobban ingadozik, egyre több médium jelentke­zik. A mechanikus világnézet védelme­zői nagy segítséget találtak abban a több-kevesebb »svindllben«, amely tudo­mányos törekvéseinket kompromittálta. E svindliknek a következménye az volt, hogy mindazok, akik médiumos erők birtokában voltak, szegyeitek jelentkezni és szégyellettek alávetni magukat an­nak a viviszekciónak, mellyel vizsgála­taink járnak. A csalások főként az an­golszászoknál, leggyakrabban Ameriká­ban jelentkeztek, .úgyhogy szinte azt le­het mondani, Amerikában ritka az igazi médium, nálunk ritka a svindler. — A csalást azonban könnyen lelep­lezheti a szakember. Bizonyos, hogy a föltétlenül megbízható médium is abba a hibába eshetik, hogy »megkorrigá.ja sze­rencséjét«. Ezek azonban öntudatlan je­lenségek és semmi közük a csaláshoz. Egy bizonyos: a médium nem minden­napi zongora, amelyen csak szakembe­rek játszhatnak. — Kérdem a hivatalos tudomány ta­gadóitól, mi az oka annak, hogy a rádiu­mot, amelyet ma a német Joachiir.sthal­­ban állítanak elő, a parasztok már száz évvel a rádium felfedezése előtt ismer­ték és gyógyítás céljára felhasználták. Itt vannak a vizkurák, amelyeket laiku­sok évszázadok óta használnak, még mi­előtt a hivatalos tudósok igénybe vet­ték őket. A hipnózis jelenségei szintén laikus körökből indultak ki. A »röütsenszensü ember« és egyéb bizonyítékok Az élet titkát mi sem oldjuk meg. A A materializmus egyébként is csak mód­szer, amely a kérdéseknek velejéig so­hasem vezetett eJ. Csak szavaik vannak a tények megjelölésére, de a szavak nem fejezik ki az élet értelmét. Nézzünk fel az égbe, a csillagokra, nem csoda-e az? Bizonyos, hogy igaza van Arrago­­nak, aki azt mondotta, hogy műiéi rend­­kívülibb a jelenség, annál több bizonyí­tékra van szüksége. Ezekkel a bizonyí­tékokkal mi rendelkezünk. Huszonöt bi­zonyítványom van csak n német ieisö­­iskoláktól, ezek a bizonyítványok, egyéb igazolásokkal együtt, nemsokára megje­lennek egy uj könyvben, Experimente der Fernöewegungs címmel. — Mi uj világot nyitunk meg és bizo­nyos, hogy a pszichológia már ingado­zik. Rendkívüli jelenségeket hozunk nap­világra. Most vettem részt a varsói kon­gresszuson, ahol bemutatásra került Gs­­sowiecki varsói vegyész, akit »röntgen­szemüt embernek neveztek .el, annyi.y­nyiben minden tárgyon átlát, vaskazet­tába helyezett iratokat elolvas. Ez pozi­tív tény. Ajánlattam az Institut de Fran­­ce-nak, hogy külön vaskazettát készít­tessen és saját maga irja meg a bele­helyezendő levelet. Aki a telepátiát tói gadja, azt ma már lassanként fehér hot-i lónak kezdik tekinteni. Nem is tudom, miért kételkednek még az emberek. Meg tudták talán magyarázni azt, hogy a vese miért választ ki vizet, hogy a láz­nak mi a végső oka, hogy a színek ér­zését miért keltik bennünk bizonyos hul­lámhosszúságú fényrezgések. A pozitív természettudományok is csak regisztrál­ják a tényeket, a természet titkaihoz nem férkőznek el. Mi is ezt tesszük. Mi is regisztráljuk a szellemi erők megnyilat­kozásait. A többi a filozófusokra vonat­kozik. — Hogy mi a célunk? Az igazság. A komoly tudós vizsgálatai közben nem gondol gyakorlati célokra. Gondolt Gal­­vani a telegráfiára, amikor békacombjá­val elektromos kísérleteket végzett? Ez a békacomb mégis elvezetett a modem technika legnagyobb vívmányaihoz. Médiumok iskolája — Kifogástalan bizonyítékaink vannak. Persze szükségünk volna sok pénzre. Hiszen a médiumok igen gyakran sze-< gény emberek, akik napközben kenyér­­kereső munkát végeznek; ezeknek meg kell fizetnünk azt, hogy este a mi ren­delkezésünkre állanak. Angliában van' már médium-iskola. Franciaországban pe« dig megindult a iakirok iskolája. Bízó-, nyos, hogy meg fog indulni a médiumig•>. inas nevelése. Lehet-e még kételkedni akkor, amikor szemünk előtt megmozdul­nák a tárgyak és elindulnak? A tárgyak­nak ezt a mozgását vitális energiák idé­zik elő, amelyeket a médium vetít ki ma­gából. Londonban most kísérleteztek egy növel és megállapították, hogy kísérlet közben a tőle egy méter távolságban lévő hőmérő higanyoszlopa felemelkedett. Hol itt a csalás? A csalásnak igen rövid léptei vannak és könnyen utolérhető. Itt Budapesten például tegnap este megvizs­gáltam egy médiumot, amelynél szájma­­teiiaüzációk fordulnak elő. Ennek az em­bernek a bélrendszerét teljesen kiürítet­tük, nem maradt a gyomrában és belei­ben semmi, testének minden nyílását el­zártuk, szájából mégis előléptek a ma­­tsriaíizációs jelenségek. A csalás emle\ gatésc az az utolsó szalmaszál, amelybe a tudomány vaskalaposai még kapasz-> kodnak. — Bizonyos, hogy ennek az uj tudo­mánynak is megvannak még a gyenge-: ségei, ás gyerekbetegségeit hamarosan ki fogja heverni. Már Kant megmondot­ta, hogy a negativ eredmények nem dön­tik meg a pozitívat. Mindig az egyetlen sikerült kísérlet a fontos. Kísérleti em­bereket keit keresnünk, minél többet és bizalommal kell lennünk a kísérletezők iránt, akiknek nem kell professzoroknak lenniök, akiknek nem kell akadémiai el­mekkel rendelkezniük, a fontos az, bogy képzett szakemberek iegyenpk. Vázlatos vonásokban ezeket mondotta Schrenck-Notzing tanár, nagy hévvel és meggyőződéssel. Erőteljes, magas ger­mán ember, hegyes, ősz, szakálla van. Hiszi azt, amit dilit. Ez az egy bizonyos. I ... —r um—ki I in ff '.Ke'raimmiatc—mmtmm ■■ ■, . Kellemes meglepetést fog szerezni a temesvár—lipcsei Mora­­vtíz-cíg az idén a zongorát vagy hegedűt játszó közönségnek. Október 15-én meg­jelenik az első fii HlHIIil ižiišOiiji Süll olyan szenzációs külső kiállításban és belső tartalommal, amilyet eddig a legnagyobb világcégek adtak vevőiknek. 80 oldalon 34 kiválogatott müvet tartalmait ez a pompás album, mely a legdivatosabb táncok, népszerű dalok, legszebb magyar nóták, kedvelt operák, kiválogatott két­es négykezes darabok gyűjteménye lesz és minden zongorára odakerül. Az album­ba felvett müvek egyenként véve 380 dinárba kerülnek. Karácsonyi albumot addig ne vegyen, míg a Koravetz­­albumot nem látta! Október 15-én a Moravetz-album is minden könyvkeres­kedésben kapható lesz. 7434

Next

/
Oldalképek
Tartalom