Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-28 / 294. szám
19.-3 október 28. BACSMEGYE1 NAPLÓ XI{ \ i KÖZGAZDASÁG im ©: Ä ciekoirépatermelés Ih&EyaiiásánsIi okaI A napi sajtéban a hazai cukoriparul kapcsolatban az utóbbi időben számos közlemény jelent meg, amelyek főleg a cukorgyárak íuinagy nyereségeivel foglalkoznak és olyan állításokat tartalmaznak, amelyek .minden tényleges alapot nélkülöznek. Többek között az a szemrehányás éri a cukorgyárakat, hogy a cukorépatermelés hanyatlását ők is elősegítették. A dolog természetében fekszik, hogy nem szabad ilyen légből kapott számításokat és állításokat megkockáztatni, mert ezek mesz- SEe kiható félreértésekre vezetnek. A számítások kizárólag a répa egységárán alapulnak és emellett teljesen figyelmen kívül hagyták a gyárak által nyújtott kedvezmények egész sorozatát, amelyek pedig a répa árát csaknem megkétszerezik. A drága vetőmagon* kívül, melyet a gyárak ingyen adnak, a termelők a répának kellő időben való beszállításáért még külön jutalmat is kapnak. A gyárak a cukorépa beszállításának megkönnyítése végett több száz kilométeres iparvasutat építettek, úgyhogy1 igen sok esetben saját üzembed szállítják a répát a vasúti, illetve vízi állomásokra. Más. távolabb fekvő termelők pedig fuvardijmegtéritést kapnak. A mélyszántás előmozdítására a gyárak ennek költségeihez is sok esetben hozzájárulnak és ezen kivül mérsékelt áron adnak a' termelőknek répa temetésre usütrágyát. Ha figyelembe vesszük níég, hogy a termei öltét sok esetben haszonbér hozzájárulással támogatják, hogy magas előlegeket csaknem kamatmentesen adnak és hogy a legtöbb termelő az előleget oly mértékben veszi igénybe, hogy a leszállított répamennyiség semmi arányban nincs az igénybe vett előleggel, arra az eredményre jutunk, hogy a répa ára nálunk csaknem kétszerese annak, mint más répatermelő országokban. amit pl. Csehszlovákiában, Magyarországon stb. fizetnek. Az itt említett kedvezményekhez azonban az egyéb anyagi szolgáltatások egész sora járul még, melyeknek felsorolása ezen cikk keretét meghaladja. Ha még összehasonlítjuk a répa minőségét más cukorrépát termelő országok répájának minőségével, úgy ezen a téren is nagy különbséget fogunk tapasztalni. Míg Csehszlovákiában a répa cukortartalma átlag 17%, addig az nálunk nem haladja meg a 10—11%-ot. Nem akarunk a nyereségek tekintetében közölt merész számokkal foglalkozni, hiszen ez teljesen céltalannak látszik, miután a közölt számok még megközelítőleg sem helyesek. Egyenesen tendenciózus I tényállás nem ismerése. A cukor ára nem függ a belföldi készlettől, hanem a. világpiachoz^ igazodik és igy-a cukor árára főleg Jáva és Csehszlovákia van befolyással. Az előállítási, gyártási költségek úgy 1 szólva semmi arányban sem állanak a nevezett országok cukorgyárainak költségeivel. Az előállítási költségek nálunk csaknem 100%-kal nagyobbak mint más országokban, . ennélfogva a mi gyáraink a kűtföl•j diekkei szemben egyáltalában nem versenyképesek. Nem áll helyt tehát az, hogy a l cukorgyárak nem rendelkeznek elég ’ sréMyel. hogy a belföldi szükséglet 'fedezésére szükséges répamennyisé - jj get a belföldön előteremtsék és. hogy ! a kivitelre fölösleget termeljenek.. A cukorgyárak a répaszerzés terén k nagy eréiyt fejtenek ki és .teljes I tudatában vannak nehéz feladatuknak. Minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek minél több termelőt szerezni és az utóbbi évekében. főleg a forradalom óta. a gyárak ‘ a cukorrépával bevetett holdak számát; lényegesen emelték. A cukorrépaterrnelés hanyatlását azonban nálunk egész más okok idézték elő. A háború alatt, sőt a háború után is a földeket teljesen elhanyagolták, mezőgazdáink nagyon keveset tettek abban az irányban, hogy gaz dasá-gaikat racionálisan fejlesszék. Ma kevés kivétellel a répát csaknem teljesen trágyázaílan földbe vetik és a megművelés is nagyon sok kívánni valót hagy fenn. A termelő tehát nem érheti el azokat a kedvező termelési'eredményeket. a melyek más répatermelő országokban pl. Csehszlovákiában előfordulnak. Az elmondottak igazolására szolgáljon egy példa: .......... 5 Egyik legnagyobb cukorgyárunk az 1913., 1914. és a következő években 8000 holdat biztosított a répa termelésre és a termés eredménye 1.000.000, illetve 1.200.000 q cukorrépa volt; ezzel szemben ugyanaz a gyár az 1921. és 1922. évekre répa termelés céljára 12.000 illetve 14.000 kai holdat biztosított és az eredmény alig 6.000 illetve 7.000 vagon répa volt, A répatermelés céljaira igénybevett terület nagyobb lett. azonban maga a termés csökkent, épen mert a földek igen elhanyagolt állapotban vannak. A korábbi években az említett gyárnak a Mária-major nagybirtokon évi 800 vagon cukorrépája teremett. ma pedig csak 30 vagon. A sgyár közvetlen közelében fekvő nagybirtokokról évi 1000—1500 vagon répa volt a termés és ma alig Í80 vagon. A nagyobb birtokok felosztása is hozzájárult a cukorrépatermelés hanyatlásához, mert a feloszlott birtokok uj birtokosai nem foglalkozhatnak cukorrépatermeléssel, rnrv ’ illést értünk eb ma pedig 60—70 q az átlag. Éppen ez képezi a hiányt és nem helytálló az az állítás, hogy a cuií.ofépa csekély ára miatt hanyatlott volna a cukorrépatermelés. Nagyon jól tudják a gyárak, hogv szép szavakkal nem lehet répát szerezni. A répa egységárán felüli szolgáltatások', mint kisvasutak épHése. jutalmak a kellő időben eszközölt Ieszáí- I Irtásért, hozzájárulás a fuvarozáshoz. a mélyszántáshoz, a haszonbérhez, bizonyos mennyiségű cukornak mérsékelt áron való adása, műtrágya szolgáltatás, kamatmentes előlegek, melyekért maguk a gyárak 26% -os kamatot fizetnek, mind-mind azért van, hogy a mezőgazdákata répatermelés céljaira megnyerjék. Ezek a szolgáltatások számokban kifejezve igazolják, hogy a nyereségekről közölt hírek a valót meg sem 1 közelítik, fia tényleg oly nagy len- 5 ne a gyárak nyeresége, mint azt a jj nyilvánosságai közölték, úgy a gyárak aligha lennének annyira eladó?-vW a bankoknál. MQRAVETZ ZE N E M Ok ER EGK EBÉ S TÍM5SÜARA (ROMÁNIA) Fővárosi nivője szakaidét. Bármilyen zea^müvot gyorsan és a icgolcsdbban kap mag tőlünk. 'fogyass p-ábama.ffrcndeléit. — Jegyzőitek ingysa. 6479 IRTSUNK PATKÁNYT Sf u 5 <? m Kapható gyógyszertárakban, drogért* ál-ran és 0K0 FIATOL V".TE1-'NARÍA f jtésképen 25% adópótlékot állapit meg rrr-n, v. rr -r ezen. megállapítást az 1916. év! jj HEBÍ. D. D. ZAGREB Frsskopanska r.18* » Fe|8er Élsaflyltí j mindenütt kaphatói Ha valahol eredeti „Elsafluid“ nem kapha'.ó, legyen szives s közölje art velem. Azonnal értesítem, hogy hoi van a legközelebbi árusítóhely. & nyereségszámításokat a répa egy- i nincsenek kellően felszerelve és ir ségárára es a cukor árára alapítani, a répa szerzésénél, beszállításánál és feldolgozásánál közreműködő tényezőket. valamint a cukor előállításának’ és a kész áru elhelyezésének hatalmas költségeit figyelmen kivül hagyni. A gyárakat felelőssé tenni, hogy ők nem mozdítják elő a hazai cukorgyártást,- sőt, hogy egyenesen ennek korlátozására törekszenek. hogy áru hiányában a cukrot jobban értékesítsék, — a való a földeket természetesen nem is művelhetik meg kellően. A cukorgyárak által haszonbérelt kisebb-nagyobb területű földek cukorrépa termelése sem felelt meg a várakozásoknak, éppen mert a földek nagyon elhanyagoltak és mert azokat egy egyéves haszonbérletre nem lehet kellően előkészíteni. A korábbi években, . mig.a földeket rendesen trá[gyázták és kellő mélyen szántották, sa Bácskában 200 q holdankénti ter,,Ek a fejrjebb: I ar it vnl&üas próbáltam 8“ | Az eredeti „Ebafluici“ jótevő bedőrzeölőszer. A végtagoknak! A nyaknak ! A fejnek! A fogaknak ! s őrápolásra! Szépitöszer! Saájapolőszer' TtFeii! Nyáron! Ezer aiíáröl halommal bebizonyosodott, hogy fájdalomcsillapító, jótevő, hasznos és sokféleképen használható. Sokkal erősebb és hatásosabb, mint a sósborszesz, a legjobb ilyen szer. Gyakran néhány csepp is elég-, hogy Ön mondja: a léc-jobb; arrstí vatsb-e próbáltam 8“ 1 Hibák és törvénytelenségek a raybváne ? ozámatűásrz keéöleiwH vailalaíak EAQgsté&ilai&B&aál A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok terhére nem régiben kivetették 1918—1922. évekre a vállalati adót és 1918—1920. évekre a hádmyereség adót is. Ezek az adókivetések a régi magyar törvények alapján történtek, és pedig a vállalati adó az 1916. évi XXXIV. t.-cikk és az ezen törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 142000/916. sz. illetve 74600/9)8. sz. utasítás alapján, a hadinyereség adó pedig az 1916. évi XXIX. t.-c. és a 144000/916. sz. Pii. min. utasítás 5 alapján. \ A kivetett adókra vonatkozólag kif adott végzésekből azonban sajnosán |azt tapasztaltuk, hogy a törvény ren- i deíkezését az esetek túlnyomó ré\ szóben vagy nem tartották be, vagy I tévesen értelmeztetíek, úgy hogy ! óriási, a törvényben nem gyökerező, megterhelíetés suj tóttá a nyilvános ! számadásokra kötelezett vállalatok ■ legnagyobb részét, a miért is a felebbezések egész sorával halmozták el a pénzügyigazgatóságokat. I A felebbezések legnagyobb része mai napig sínes elintézve, de a kivetett adók behajtása vagy már megtörtéiu vagy már folyamatban van, tekintet nélkül a kelő időben beadott felebbezésekre. j Ha először a nyilvános számadásira kötelezett vállalatok kereseti adój .iának kivetését vesszük, legszernbe- I ötlőbb, hogy majdnem mimten végj zés a vallomások kellő időben való I be nem nyújtása vagy az adatok ké- I sedelmes vagy egyáltalában nem történt beszolgáltatása miatt bünte■ r f Áia csomagolással és portóval együtt: I 3 «lup a vt.gy 1 speciális üvrg 2f dinár 1 P * » r „ „ 84*— dssiár 1 R I * '* n 144*— (Hm1* j 25 » M 4 „ „ — áinéur S Frei he* az nrsi-h n er.idöszeriátó százalék pót- I dijat kell számítani. A leveleket Így keli cimezn,: 1 FeíkrV.jEES gyógyszerész, Stabicadoaja öonf-aio .185, kkóki (Hí-ve.tska) es 5 XXXIV. t.-c. 30. §. illetve a végrej hajtási utasítás 30. §-ra való liivat»kozással eszközli azért mert a 25. §. I rendelkezéseitől eitéröleg a valio- I másokat a közgyűlést követő 15 (nap alatt legkésőbb azonban az üzfletí év zárlattól számított 90 nap alatt be nem adták. Eltekintve attól, Íbogy a pénzintézetek legtöbbje az 1918—1920. években pontosan adott be a vallomásokat és azok az akkori / zavaros időkben a hatóságoknál vagy jja községi elöljáróságoknál elkallódjak, — a magyar törvény a bírságolásra vonatkozó intézkedései most [már egyáltalán idejét múlták és be jínem tarthatók, mert most minden évi rendes közgyűlésen a kormány kiküldöttje mint biztos szerepel, alá \ a mérlegeket és a közgyűlési határol zatokat magához véve. azokat jóvá; hagyás végett a kereskedelmi mi\ raszterhez felterjeszti és amíg a fó- I váhagyás meg nem történik, a mérí íeg és a közgyűlési, határozatok nem ‘ jogerősek és így azok semmiféle hatósághoz . tehát a pénzügyihez sem iterjeszthetők fel jóváhagyás nélkül; fez a jóváhagyás pedig sok esetben ^egyáltalán nem közöltetett eddig a [vállalatokkal, vagy ha közöltettek is fáz minden esetben elkésve érkezik í vissza és így egyetlen egy vállalat • sem adhatná be igazság szerint kel\lö időben a vallomását és ha mégis . beadja, úgy tulajdonképpen jogosur [ lattanul terjeszti be. mert a mérleg j jóváhagyva nincs. j Méltányosságból tehát ezeket az I adópótlékokat ott a hot a késedelem ; nem akaratos vagy ahol a kért fet-L©g®g€séfeb bevásárlási f orrás a § y b a rt kötött-szövött árukb s fflH «Lé 1 3] »Mii M Kötőit kabátok, jumperek, figarók, gyérmeköltönyök, sálak stb. Női harisnyák. férfizoknik, gyermekharisnyák stb. Meglepő oicsó gyén árakban. Jumper pamut óriási l'OBIŰEVA ULICA S. Kicsinyban” ooocoooooo választékban.
