Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-28 / 294. szám

14. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1923 október 28. vüágositásokat felszólításokra, habár elkésve is beadták, mind le kellene Írni és a benyújtási határidőt a meg­változott viszonyokra való tekintet­tel', törvényileg; vagy rendeletileg új­ból szabályozni, mert a kivetett adó egynegyed részévei való büntetés nagy megterheltetést jelent a válla­latokra nézve s legtöbbször ártatla­nul sújtja őket. Az esetek túlnyomó részeiben, to­vábbá hibás az adóköteles jövedelem meghatározása, amely meghatáro­zásra a végrehajtási utasitás 14—18. §-ai vonatkoznak. Egyes hatóságok egyáltalában nem respektálják a hivatkozott utasitás 14. §. 2. pontját, mely szerint az adókivetés alapjául kizárólag csak a megelőző évi. mérleg és az abban ki­tüntetett nyereség illetve veszteség veendő, amelyből ha nyereséggel záródik a mérleg — és ha már le nem vonták — a 17, §. szerint megenge­dett tételek levonandók — ellenben a mérlegben levont, de a 18. §. sze­rint le nem vonható összegek ehhez hozzáadandók. Ha a mérleg nyere­ség helyett vesztességgel záródik, a levonások a veszteséghez számítan­dók, a hozzáadandó tételek ellenben a veszteségből levonandók. Eltekint­ve, hogy ezek a levonások vagy hozzáadások egyáltalán nem vagy hiányosan eszközöltettek, sok eset­ben a mérleg egyszerű feltételével, egy tetszés szerinti —. nem a törvé­nyen alapuló indokolással megállapí­tott — összeget mint tiszta jövettel met alapul véve az adót ezután ve­tették ki. Spektator. Svájc és Jugoszlávia gazdasági viszonylata A svájci banUszöveisíg ügyvezetője nyilatkozik a Bácsmegyei Maplőaak Kiért nem vesz részt svájci íőke jtigc­­sdávia qjjáőpiíésében ? — Romániá­ból bizettság érkezik a jugoszláv hitelezőkkel va16 tárgyalásra Alkalmunk volt beszélgetést foly­tatni Svájc legnagyobb pénzintézeti csoportjának, a Schweizerische Bank­­geselschaft ügyvezető megbízottjá­val. H. Müller úrral, aki Kolozsyá ron átutazóban beszámolt munkatár­sunknak gazdasági útjáról az utódál­lamokban és megismertette Svájc mai gazdasági helyzetét. Müller ur többek között a következőket mon­dotta. — A Zürichben székelő Bankge­sellschaft az összes kereskedelmével legszorosabb érintkezést tart fenn. Óriási ipari vállalatok állanak a ke­zében és nincs egyetlen termelési ág sem, amely közömbös volna előtte. (Vállalatunk megbízásából tárgyalá­sokat folytattam Oromolu úrral, a román jegybank elnökével a romá­niai hitelezők és a moratórium tör­vénnyel kapcsolatosan. Ismert dolog, hogy Románia az egész világnak tartozik, de a legrosszabban Bzet. a román kormányzat belátta a külföl­di hitelezők és a romániai kereske­delem közötti viszonylat tarthatat­lanságát és bizottságokat küldött ki ag egyes államokba, hogy kiilön­­külön megegyezést kössenek a hite­lezőkkel. Az utódállami hitelezőket érdekelni fogja, hogy Oromolu kije­lentése szerint úgy az angol, mint a svájci hitelezőkkel a megegyezés si­került. Most Csehszlovákiába és Jugoszláviába megy ki a szakbizott­ság és Budapestben az a nézet, hogy ezúttal nem eredménytelenül. Távirati értesítést várok és azután haladéktalanul Jugoszláviába uta­zom. Jugoszlávia és Svájc sajnos nem tartanak fenp intensiv kereskedelmi ■■BtBiunTGcncaBS' tu. v- *ksí* DB — • ^­­I jE* :í if3 j&ji'cš nexust, amelynek főokát abban lá- I tóm, hogy svájci viszonylatban a db I nár kurzus igen kedvezőtlen. Távol­iról sem oly megnehezített az áru és (pénzcsere, mint például Romániával, de a mai időpont egyáltalában nem ^alkalmas svájci tőkének Zágrábban |vagy Belgrádban való plaszirozásá­­ra. Pedig úgy értesülök: meg van í Jugoszláviában a jó szándék, hogy ! külföldi tőkét beengedjen. De a : jugoszláviai vállalatok agyon vati­­; nak invesztálva, a pénzhiány meg­­‘ fojt minden komolyabb vállalkozást. : Állítólag 5 és fél milliárd jugoszláv bankjegy van forgalomban. Én úgy tudom, hogy az országban e pénzből alig csak két harmadnyi kontingens áll n közszükséglet rendelkezésére. Több mint egy milliárd dinár a kül­földön fekszik. A nagy bankok telje­sen pénz nélkül állanak és a kis ban­­; kok pedig meg fognak bukni. A hely­zet Jugoszláviában igen hasonlatos a román piac helyzetéhez. Szinte, azt merném állítani, hogy a kormány : nem törődik eléggé a pénzügyi bajok L orvoslásával. Ilyen körülmények kö­zött kilátástalan az intenzív ügylet­kötés a két ország között, bár kész­ségesen elismerem, hogy Beográd a külföldi tőkével a legméltányosabb és politikailag semmi akadálya nincs annak, hogy ez ország kikerüljön a mag elszigeteltségéből. Svájc ismét egyike a legjobb pénz­­: lehetőségű országoknak. A belpoli­tikai helyzet is igen megszilárdult, amióta ismét a polgári erők tartják ; kezükben a kormányzást. Bámula­­;tosan_nagv volt az idén az idegen ! forgalom és ma már Ausztriából is igen sokan jöttek át Svájcba. 8—12 koronáért jobb penziót lehet kapni és elmondhatom, hogy Svájcban hatá­rozott olcsóság van. E körülmény lehetővé teszi, hogy export készségünk is nagyobb le­gyen. A kis bankok is kiállották a krízist a munkanélküliek száma je­lentékenyen apadt. A svájci tőke minden európai or­szágban keresi a piacot. Bukarest­ben a napokban alakult meg egy ro­mán-svájci bank és úgy tudom, hogy j Beogradban is dacára sok nehéz­ségeknek jugoszláv-svájci bank léte- Isitéséről tárgyalnak. Aztán pedig nem szabad elíelejte- Inünk, hogy Svájcban nem ismerik a ; nemzetiségi kérdést. Svájcban a kü­lönböző kántonok a legnagyobb szo­­, lidaritásban állanak egymással és j hazugság a nyugati sajtó egyes or­­; gánumainak állítása, hogy a német­­' francia ellentétek a svájci német és francia lakosságban éreztetik hatá­saikat. A Ruhr politikához semmi . közünk és ha van véleményünk, csak j az, hogy Poincare politikájával nem j értünk egyet és azt teljes mértékben kárhoztatjuk. SAKK Rovatvezető: Mcróczg Géza ÍC5. számú föladvány. Mongreclien A. W.-től. Sötét: Ka3, Bb4 és b7; gy: a4 (4). Világos: Ka4; Vd6; Bf5; Fb3 (4). Matt három lépésben. 105. számú játszma. Játszották az amerikai nemzeti mes­­terversenyen 1923 szeptember hóban. Foltmentes fehér jf Q k s* ö k E f í fskote és kék írnyalat nélkül, ga' ancia melleit iiészit csakis 7803 ! „V ITR 8J SW“ PÜOVSSID FaiíoSM put 84"3. — ŰvescsiszoSás. A legkiválóbb j ©fellegi borotvapenge Vezérkípvisclst az S. H. S. királyság r£szérs LYG D. D. ZAGREB Világos: ' “ Sötét: Janowski Lasker Ede 1. d2—d4 í d7—d5 2. Hgl—i3 e7—e6 3. e2—e3 Világos a lehető legegyszerűbben játszik, az erélyesebb lépés természe­tesen 3. c2—c4! 3.............. c7—c5 4. c2—c4 ' ( Hg8—f6 5. Hbl—c3 Hb8—c6 6. Ffl—d3 d5Xc4 7. Fd3Xc4 a7—a6 Sötét visszamarad a királyszárny fej­lődésében és ez okozza azután a ké­sőbbi zavarokat, jobb volt 7.............. Ff8—e7 vagy 7. Ff8—d6. 8. elsáncol b7—b5 9. Fc4—d3 Fc8—b7 Itt 9..............cőXd4!-nek kellett tör­ténnie, az a játékmód, amelyet sötét kö­vet, jelen esetben nem helyes, mert a sötét vezérhuszár c6-ra fejlődött s igy a futó vonalát elzárja, — az általunk ajánlott 9. c5Xd4, 10. e3Xd4, Hc6—b4i után sötét teljesen uralja a d5 pontot s a végjátékra, az egyedül álló világos vezérgyalog miatt jobban állana. 10. a2—a4! ........... A veterán francia mester kitünően vezeti a játszmát, sötétnek most már nem- könnyű a védekezés. 10.............. b5—b4 Nem jobb 10................ cő—c4 sem, amire 11. a4Xb5! következnék. 11. Hc3—e4 c5Xd4 12. e3Xd4 Hc6—a5 A vezérgyalogos természetesen nem volt üthető, a szöveglépés célja az e4 pont birtoklása, számításba jött 12. Ff8 —e7 is. 13. Bfl—el Fi8—e7 14. Fel—f4 elsáncol 15. Bal—cl Ba8—cS Helyesebb volt az általános csere s csak azután lépni a vezérbástyával. A világos könnyű tisztek, a jelen állásban, sokkal veszélyesebbek, mint a sötétek. 16. BclXc8 Fb7Xc8 Valamivel jobb volt a vezérrel való visszaütés. 17. He4Xf6+; Fe7Xf6 18. Vdl—c2! ........... Fenyeget Fd3Xh7-H és tisztnyerés is Ff4—c7-tel. 18......................... Ha5-b7 Sötétnek nincs kielégítő védelme, pl. 18...........Fí6Xd4, 19. Ff4—c7, Vd8-c!5. 20. Fd3Xh7+ Kg8—h8, 21. Fh7—e4, Vd5—h5, 22. Hf3Xd4 stb., vagy 18. h7—h6, 19. Ff4—c7, Vd8—d5, 20. Fd3— e4, Vdő—li5, 21. Hi3—e5, Ha5—b7, 22. Fe4—f3 Vh5—gö, 23. g2—g3 és azután h2—h4 stb. kitűnő hadállással vilá­gosra. 19. Fd3Xh7+­­Kg8—h8 20. Fh7—d3 Ff6Xd4 21. Hf3Xd4 Vu»Xd4 22. Ff4—e5 ........... A két futó kitünően áll s Jano>\ ski érti a módját, őket érvényesíteni. 22.............. Vd4—d5 23. Vc2—e2! Í7—Í5 24. Ve2—h5-n Kh8—g8 25. Bel—e3! Hb7—dó 26. Vh5—g6 Bf8—f7 27. b2—b3! ........... Finom gyalogáldozat, mely eltereli a sötét vezért a küzdelem gócpontjából. 27.............. Vd5Xb3 28. Be3—h3-1 Vb3—dH-29. Fd3—fi Hd6—e8 30. Vgó—h7-B í Kg 8—f8 31. Bh3—d3! Vdl—cl 32. Vh7—hS~H Kf8—e7 33. Vh8-h4-f-1 Ke7—f8 34. Vh4Xb4-h l! Kf&—g8 35. Bd3—d8 Fc8—d7 36/ h2—h3 Kg8—h7 37. Vb 4—ii4-F Kh7—g6 Más lépés sem segít már. 38. Fe5—f4 Vei—dl 39. Kgl—h2! VdlXa4 A futó nem volt üthető. 40. Ffl—e2 41. Vh4—h5 Bf7—f6? sakk és matt. I a legmodernebb mintázatban, óriási választék háló, ebédlő és salonba, Argaman, Smyrna és nyírott p'.üsch minőségben» spárga, juta, tapestri, hokis, plüsek és fEz minőségben« iíHttl to Megjelentek mar a Sín! iiricsssii Alum és a i: i Mari Megrendelhetők: Ára D 40*— ;i in Ára D HlúimúSiifir I zenemükereskedése Subotica. üüa árutor'ódás miatt e hó 17-től okt 15-ig leltári árakon nagyban és kicsinyben v gon tételekben vak" min-; hasábban fsa. r;tva, házhoz száititva, Eegjutá­nyosafcban beszerezd''•tő ©SS3S88GSÖ19 cégmél, Jukséeva ul. 41. Telefon 66®. Vujković «I. és Társa

Next

/
Oldalképek
Tartalom