Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-07 / 151. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. jutnius 1. 151. szám íxfcgjrlctiik minden reggel, fmnep c‘án és bétfűa délben TELEFON SZÁM: Kiadókivatal 8-58, Szerkesztősé; 5-1 s) Előfizetési ár negyedévre 135 disár fc 1 i-toi-itz/í € SLG: íu'olja Aieaiuufrniiu 4 szám alatt FiadébívaU’It Kralja Alexendra-ultca 1 (Lelbach-palcta) £ Világ proletárjai Azok, akik a legszigorúbb és legintranzigensebb védői és harcosai a harmadik rendnek, akiket nem a nagyobb haszon sarkaiésa, a társadalmi elhelyezkedés irigyelt előnyei, de tudatos el haté rozás vezetett a polgári rend tagiéi közé, méltányló figyelemmel ell, hogy szemléljék a hamburgi szocialista kongresszusnak ese ményeit. Ennek a kongresszus \nak két eseménye — lehet — bele fog nőni a világtörténelembe. Az egyik: az amszterdami és bécsi internacionálék egyesülése, a másik : a francia és nemet mun•késság kézfogása. A bécsi — a két és feles — 'internacionélé abból az elégedetlenségből született meg, amely'jlyel a vonzó példák és kétségbe /ejtő nyemoruság által föllazított s Ítéletében meggyöngitett munkásság a második internecionálénak .lassú tempójú munkáját s a kisburzsoázia vérmérsékletére lehűlt forradalmi készség-emlékeit nézte. Az orosz offenziva nemcsak a fegyveres csapatokat küldte Nyugat felé, de balfelé tolta az euró-Í>ai politika irányát is. Az orosz poitikának kijózanító eredményei akkor még nem mentek át a köztu'datba s a moszkvai program gyávaságnak bélyegzett minden megfontolást s megalkuvásnak, sőt elalkuvásnak minden mérsékletet. , Az európai politika balfelé tolódása teremtette meg azt a szükségletérzést, aminek kielégitésére törekvő tömegvágy életre hívta a bécsi internacionalét. Az orosz hadsereg varsói veresége azonban jobb felé jelölte ki a politika útjait, még a forradalmi pártok is mérsékeltebbek lettek, a követelések szerényebbek, a hang tompább, a gondolkodás lehiggadtabb a jobb felé történő egyetemes orientáció hatása alatt. A bal felé történt kisiklás utón következett a kálvária járás jobb felé. A lehiggadt világszemlélet, az elcsön desedő mozdulatok, a lassan kihűlő forradalmi elszántság egymás felé terelték az amszterdami és bécsi internacionálékat is. Ennek az útnak kereszteződését minden erőlködés nélkül könnyű volt előre látni. Ugyan azok a tömeglélektani jelenségek, melyek a II. Internacionalé egységét megtörték, most — mutat is mutandis — létrehozták a hamburgi szocialista ^világkongresszus egységét. A másik történelmi jelentőségű eseménye a kongresszusnak e német és francia kiküldötteknek a jóvátételi kérdésben való megegyezése. Ez a probléma volt a próbaköve az egységnek, a teherpróbója annak a hídnak, amit a két internacionalé között kiépített a politikai szükségesség. A francia inperializmus több évi propagandája a jóvátétel ügyében nem szakította el a francia szoszialistákat — és a háború követ kezrrsényeiértvaló felelősséget néni utasították el — belátásból — Németország munkásvezetői A némeunilitarizmus pusztításait helyre kel! pótolni a német demo' rációnak, mondta a frankfurti határozat, afrancia imperializmusnak ennél többet követelnie nem lehat. A német munkás hajlandó építeni ott, ahol a német háborús szellem rombolt, de nem hajlandó olyan áldozatokra, amelyekre e francia finónetőke a győztesek jogán akarja rákényszeríteni. A francia proletárság vezérei a kongresszus német delegáltjainak igazat adtak ebben és elismerték a német szocialisták véleményének, állásfoglalásának jogosultságát. A megegyezést életre váltotta a két ország szocialistáinak békeakarata s a háború likvidálásának egyedül helyes módját ’leszögezte a hamburgi kongreszszus, megpecsételvén ezzel a francia és német munkásság politikai egységfrontját. A tátongó szakadékba lerakták az első pillért. A kormány hajlandó az alkotmány módosítására jankovics miniszter beszéde a parlamentben — A főMmivespárt szónoka is támadja a magyarországi kormányzatot Reggel kilenc órakor nyitották meg a szkupstina szerdai ülését. Jankovics Velizár közlekedési, Srskics erdöügyi és Miletics Koszta agrárreform-miniszterak válaszoltak különböző kérdésekre, amelyeket a Spaho-párt képviselői nyújtottak be. Ezután áttértek a napirendre, a kormány deklaráció fölötti vita folytatására. A vita első szónoka Pucelj, a kmet pért egyetlen képviselője. Szerinte a kormány deklarációja nem világos és azzal mindenki elégedetlen. A deklaráció külügyi részéről beszélve kijelenti, hogy a szlovéneket jobban érdekli a Ruhr-kérdésnél Karinthia kérdése, főleg az, hogy hogyan akarja a kormány jóvá tenni azokat a hibákat, melyeket a Seipel osztrák kancellárral folytatott tárgyalások alkalmával elkövetett. Ezekről azonban nincs szó a deklarációban. Ugyancsak hallgat az expozé az olaszokkal folytatott tárgyalásokról és az olasz elnyomás alatt szenvedő szlovén nemzetiségek védelméről. Beszél a pluji incidensről is és elmondja, hogy Ptuj az osztrákok uralma alatt is a német nacionalizmus fészke volt és ott korábban is elnyomták a szlovéneket. A jelenlegi kormány hibája, hogy a ptuji németek bátorságot kaptak nemzeti ünnepek rendezésére, közvetlenül az északi határ mentén. Sajnálja a Schauer képviselőt ért szerencsétlenséget, nem is akarja védeni azokat, akik ezt a bűntettet elkövették. A németek 'oyálisan kijelentették, hogy nem kívánják az Orjuna szervezetek feloszlatását, a kormány mégis feloszlatott két szervezetet. Nem tudja miért tesz a kormány olyan koncessziókat, amelyet nem is kérnek tőle. Szerinte kormány Szlovéniában Radicsék politikáját támogatja. Eztr'ár Jankovics Velizár közlekedésügyi miniszter beszél és főleg a demokrata szónokok eddigi támadásaira válaszol. Legelőször az alkotmány kérdését fejtegeti — A kormány — mondja Jankovics miniszter — természetesen a fennálló törvények és így az alkotmány alapján áll és azokat meg is fogja védeni. Viszont, ha a nép az alkotmány revízióját akarja, akkor a radikális kormány azt keresztüi is fogja vinni, mart az alkotmány ezt az esetet is előre látja. Radics azért fél a demokratákkal való koalíciótól, mert a horvátok azt a kormányt, amelyben Pribicsevics és hivei bent ülnek, az erőszak kormányának tekintenék. A radikálisok az erőszak ellen és az amputáciő ellen vannak, ű megértést akarják, mert csak egyetértéssel lehet házat épiteni. Jankovics miniszter beszédét a baloldali pártok is meglehetősen kedvezően fogadták, a demokraták azonban, különösen Pribicsevics Szvetozár közbekiáltásokkal szakították többször félbe, úgy, hogy egy Ízben az ülést föl is kellett függeszteni. A következő szónok Jovanovics Joco (földmivespárti), aki a szerbek és horvátok közötti megegyezés szükségességét hangoztatja. — A megegyezésnek — mondja — létre kell jönnie, mert a nép is ezt akarja. Részletesen beszél ezután a külpolitikai helyzetről. A külpolitika központjában — úgymond — a német jóvátétel kérdése áll. Szerinte Németország Jugoszláviával szemben sokkal előzékenyebben viselkedett ebben a tekintetben, mint maga a jóvátételi bizottság. Azt bizonyítgatja, hogy Franciaország csak a saját szempontjából nézi ezt a kérdést, viszont Jugoszláviával szemben nagyon sok figyelmetlenséget tanúsított. A Ruhrvidék megszállása teljesen fiaskót vallott, mert Franciaország nem érte el azt, amit akart. Franciaország még mindig azt követeli, hogy a békeszerződéseket pontosan tartsák be, amenynyiben ez ez 6 érdekeit érinti. Ezzel szemben azonban, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország tekintetébén más véleménye van Franciaországnak és ebben Franciaország járt kezére ezeknek az államoknak a fizetési halasztások elnyerése és a hadikárpótlások csökkentése terén. Különösen fontos ez Magyarország tekintetében, a Mag arorszóggal szemben követeit francia politika Jugoszláviának súlyos kárt okozott. Részletesen beszél ezután az olasz kérdésről és a Dardanellák ügyéről, majd megint visszatér a jóvátétel kérdésére. Szerinte Jugoszláviának az angol-amerikai álláspontra keltene helyeződnie, mert a francia politika csak összeütközésekre vezet. Leghelyesebbnek tartaná, ha a jóvátételi kérdéseket nemzetközi szakértő döntőbíróság elé vinnék. A kisantantnak is ezt kellene követelni. Beszél a kisantantnak Magyarországgal szemben folytatott politikájáról. Magyarországon, — úgymond — katonai diktatúra és az agrárius nemesség uralkodik, ugyanaz, a mely 1914-ben háborúba vitte az országot és arr.eiy még mindig a régi nagy Magyarország felépítéséről álmodozik. Követeli, hogy az olaszországi és ausztriai szláv kisebbségeket erősebb védelemben részesítsék. Beszél Oroszországról és azt követeli, hogy Jugoszlávia is tartson állandó diplomáciai képviseletet Oroszországban, éppenugy, mint Anglia, Franciaország, Csehszlovákia, Bulgária, Német- és Lengyelország is. Ezután Miladinovics Zsarkó (radikális) mond kevés érdeklődéssel kisért beszédet, amelyen kü'önösen belpolitikai tekintetben fejti ki pártjának álláspontját. Déli fél egykor az elnök az ülést bezárja és a napirend folytatólagos tárgyalását a szkupstina csütörtök reggeli ülésére tűzte ki. Jankovics miniszter beszéde politikai körökben nagy feltűnést keltett. Szrskics Milán erdőügyi miniszternek a keddi ülésen tartott beszéde után arra következtettek, hogy a klerikálisok és muzulmánok ki fognak vonulni a parlamentből. A mai ülésen a kormány egy másik tagja, Jankovics közlekedésügyi miniszter olyan hangokat ütött meg, amelyeket szívesen hallgatnak a föderálista pártok. Jankovics igyekezett jóvátenni Szrskics beszédének hatásét.
