Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-07 / 151. szám
2. oldal.- BAGSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 7, Az elsikkadt vonat A júniusi menetrend máris módosult Valamikor a menetrend egyike volt a legmegbízhatóbb és legpontosabb könyveknek. Mostanában azonban a menetrend az izgató detektiv-regény babérjaira pályázik, minden oldalán valami meglepetést nyújt az olvasónak, aki pedig igazán sokkal jobban meg volt elégedve a régi módi menetrenddel, mint ezzel a mostanival, amelyben nem lehet bizni. Az utas ember számit arra a vonatra. amely a menetrend szerint közlekedik, s az állomáson tudja meg, hogy eszmei vonatok is vannak, amelyek be vannak illesztve a menetrendbe, most szükség volna rájuk, de csak elvben kötekednek. Ilyen eszmei vonatjárat van Subotica- Paesér-Stara-Moravica-Hódság-Bogojevó közt. Ezelőtt hajnalban 3 óra 15 perckor indítottak ezen a vonalon egy személyvonatot. A júniusi menetrendben megváltoztatták a vonat indulási idejét. Junius 1-étől kezdve 4 óra 20 perckor kellett volna a vonatnak indulni. így is állították be a menetrendbe. Az első nap, junius 1-én el is indult a vonat csupán egy baj volt. postát nem vitt magával. Miután igy kitapasztalták, hogy a vonat posta nélkül is elmegy, megpróbálták, hogy eijut-e a posta vonat nélkül is. Bogojevóra, s nem indították el ezt a hajnali vonatot s nem is indítják azóta sem. A vonat eltűnt. Pedig erre a vonatra nagy szükség van. Suboticáról ezen jártak ki a vonalon fekvő földbirtokokra a gazdák és munkások, tisztviselők, szegényebb emberek ezt a vonatot használták, hogy a falvakban, a heti piacokon bevásároljanak. Ezeknek a szegény embereknek kis jövedelmét is veszélyezteti az, hogy beszüntették ezt a vonatot. A gombosi vicinális nagy és virágzó községeket köt össze. Most Suboticáról ezen a vonalon csak egy vonatpár közlekedik. Még megértenék a hajnali vonat beszüntetését, ha a vasutigazgatóságot az a szempont vezetné, hogy a pacséri. morovicai meg a hódsági hotejSAff*' -fi 5jSí53 Ellanyhult a dinár jjSitojadioovies pénzügyminiszter tarlós kurzusemelkedést vár lek forgalmát fellendítse. Akkor érthető volna, hogy olyan menetrendet tartanak érvényben, hogy Morovicára ne lehessen egy nap oda és visszautazni, hanem ott kelljen az éjszakát tölteni. De ez a [ szempont se jöhet figyelembe, ha meggondoljuk, hogy a vonal menti községekben nincs is szálloda. Az utazóközönség igy vagy szállodát kér, vagy vona' tot. Inkább mégis vonatot. Két hét alatt rohamosan emelkedett a dinár zürichi árfolyama 5.80 centimesről egészen a keddi zárlat alkalmával jegyzett 6.90 centimesig, ami pontosan 19 százalékos javulásnak felei meg, ha pedig az egy hónap előtti 5.60 centimes árfolyamot veszszi|k alapul, akkor ez a javulás egy negyedrészét teszi ki a dinár május elején jegyzett értékének. Megállapítható, hogy a jugoszláviai gazdasági és pénzügyi köröket váratlanul érte a gyors kurzusemelkedés. Bár a külpolitikai és belpolitikai helyzet, a gazdasági viszonyok, a kivitel fokozatos emelkedése indokolttá tette a dinár stabilitását, sőt javulását is, az ugrásszerű emelkedéshez hozzájárult a Bler-csoport kölcsön-ajánlata. de nagy mértékben elősegítette azt a javulás folytán a külföldi pénzpiacokon egyre erősebben megnyilvánult dinár-kereslet is. Az emelkedés a newyorki tőzsdéről indult ki, — a Bler-kölcsönnel kapcsolatosan. — és Londonon, Párison kérésziül folytatódott Zürichben. Az emelkedés tekintetében szerencsés momentum volt a beogradi kormánynak a Ruhr-kérdésben és a jóvátétel ügyében elfoglalt álláspontja, minthogy a német jóvátétel öt százaléka — a mai értékben harminc millia -d dinár. — az S. H. S. királyságot illeti. A kedvező viszonyok ellenére mindamellett a beogradi • hivatalos köröket, a pénzügyminisztérimnot éppúgy, mint a Narodna Bankát, váratlanul érte a gyorsiramu árfolyam-javulás. Bár a most jegyzett árfolyam teljesen megfelel a dinár I reális értékének, hivatalos helyen meg vannak arról győződve, hogy 40—50pontnyi javulást, az áríolyam-Valiomás Irta : Barabás Laránd Az asszony úgy ugrott föl, mintha egér szaladt volna le selyemharisnyáján. Az arca vörös volt, a haja rendetlen. A szabályos, nyugodt vonásokat eltorzította a vihar. Kimeredő kék szemével, szélesen reszkető ajkával inkább csúnya volt, mint szép. — Hazudik! Ez a hang mélyről jött. erőtlenül, érc nélkül. Mint aki sokszor ismételte a három szótagot, visszhangot nem is remélve, gyötrő egyhangúsággal. Mint a kalapács ütése este, a szomszédban, amitől nem lehet elaludni. — Hazudik! — kalapálta a baritón a mélyről, idegölő egyformasággal, vagy negyedóra óta egyfolytában. Konokul, feketén, bajuszosan repült a hang a szobán keresztül, egyenesen a szőke fejnek. Amikor pillanatnyi csönd állott be. két mell zihált hangosan a finom, szőnyeges, jószagu csatatéren, amig újból felhangzott á vádoló hang a karosszékből. Behorpadt plasztronja kaparta a mellét, a frakk szűk mellénye nyomta a gyomrát, gallérja két hegye kegyetlenül szúrta a nyakát és mindez a sok kényelmetlenség ebben a feszült légkörben ott ült a homlokán, kidagadt ereiben, vörös foltokat rajzolva az arcára, amely gyűlöletet árult el. Az asszony már ott állott a tükör előtt. Kis fésűjét a hajába szúrta, energikusan, keményen. Ez a kéz e pillanatban ölni is tudott volna. A jizspor megszáritotta a vörös arcot. Már a kesztyűjét húzta. Egy tekintés emelkedés gyors tempóját, a spekuláció idézte elő. Mivel ezt a tényt a pénzügyminiszter károsnak tartja a belföldi gazdasági helyzetre, a Narodna Banka 'utján módot keresett a felíelé-törö spekuláció leküzdésére és — ami talán példátlan a gyenge- I valutájú államok pénzügyi politikájában — a hivatalos apparátus min; dent elkövetett a gyors emelkedés \ ellensúlyozására. A pénzügyminisz- I térnek feltett szándéka, hogy meggátolja a dinár gyors emelkedéséből I előállható gazdasági válságot és valutánk javulási folyamatát egészséges bázisra helyezi. E cél érdekében a Narodna Banka már a legutóbbi napokban interven! ciós vásárlásokat eszközölt idegen fizetési eszközökben és a piacra ke(rült valutákat és devizákat a zürichi . paritáson felül is átvette. Ennek tu- I lajdonitható, hogy inig az emelkedés '•első napiában 6.15 centimes zürichi jegyzés mellett 6.25-ös paritásra estek az idegen valuták és devizák a beogradi és zagrebi tőzsdén, kedden, a 6.90-es zürichi kurzus napján, már csak 6.67 svájci centimet adtak Beogradban száz dinárért és a többi külföldi pénz-értékekért is paritáson felül fizettek. A pénzügyminiszter által is bejeníett beogradi hivatalos intervenció hatásának tulajdonítható tehát, hogy szerdán 6.70 centimesscl zárult a dinár Zürichben. Valószínű, hogy az ellanyhulás még néhány napon át folytatódni fog, esetleg 6.20—6.30 centimesig, ami azonban csak az egészséges stabilizálódás folyamatát segít; elő. A gazdasági helyzet is úgy kívánná, hogy ez a stabilitás bekövetkezzék. ami a dinár árfolyamának ily nívóról való újabb, későbbi I böztetést és a sok gondolat, a nyomozásnak lázasan összegezett eredménye újból ott lüktetett a halántékában : — Miért hazudott, ha ártatlan? S újból a várt válasz: —• Nem akartam, hogy szenvedjen. Egy mozdulat és már a kezében lett volna a kesztyűs kéz, a szőke fej a vállán. De érezte, hogy még nagyon messze van ettől a mozdulattól : Mit érzett, amikor meglátta, hogyan fogott vele kezet? Hogyan nézett a szemébe? Hogyan kereste a különbségeket, mit kérdezett tőle először? Kit szeret jobban? Gondolt-e arra, hogy megcsókolja? Ez mind kérdés lett volna, ha a torkán nem reked. Úgy érezte, hogy gyöngeséget, megalázkodást, szegénységet jelentett volna, ha kimondja. — Szeretem magát, magát szeretem — zavarta az asszony hangja. A feje forrt. Gőzölgőit benne az egész ki nem deríthető rejtély: Tehát találkoztak, titokban, a barátnőjénél. Nem igaz. hogy akkor estély volt, hogy sokan voltak ott. hogy véletlenül toppant be ő, a múltból és hogy nem ő kisérte haza későn éjszaka. Ez mind. mind nem igaz. Az asszony hangja ismét megcsendült: — Már a színházban gyötörtél, nem is figyelhettem a színpadra. Nyugodj meg. drága, téged szeretlek! S a kéz, amely eddig mintha önmagát marta volna és körmeit a saját tenyerébe véste, most elindult ai asszony kesztyűs keze felé. Gyöngédséggel, szinte érzéki lágysággal mozdult meg a kéz a karosszékben. Ez a mozdulat megnyugvást, me&* feljavulását reálisabbá tenné. A dinár árfolyam-javulásáról egyébként Stojadinovics pénzügyminiszter a következő kijelentést tettei — A dinár emelkedését nem a pénzügyminisztérium idézte elő. Az árfolyamok nem fiktívek, hanem normális következményei a szilárd ^gazdasági és pénzügyi politikának. Az állami Jelzáloghitelbank svájci f kölcsönéből egyetlen frankot sem) | adtunk el. A Nemzeti Bank a pénzügyminisztérium utasításai nyomán befolyást gyakorol a tőzsdére, hogy a dinár gyors emelkedését feltartóztassa és az ebből eredhető zavart megelőzze. Nincs kizárva, hogy spekuláció folyik az aratásra is és ezért elővigyázatial keil eljárni. A deflációs politika eredményei csak akkor lesznek szemmelláthatók. ha az árak a belföldön visszamennek. A Blérkölcsön tízmillió dolláros második részlete már biztosítva van és most már tárgyalások folynak a kibocsátásról és az eífektuálásról, illetve várjuk a Bler-csoport válaszát a pénzügyminisztérium erre vonatkozd javaslataira, A bsteg nem kap táppénzt mert a kórhs zh an nem veit száméra hely Languer Gusztáv szuboticai borbély már hónapok óta súlyos beteg és azf orvosi bizonyítványok alapján, mint munkaképtelen, 1923. február 12. óta kap táppénzt a szuboticai betegpénztártól. Az itteni kezelés azonban eddig nem használt és ezért a munkásbiztositó pénztár május 26-ón a zagrebi klinikára utalta be és folyósított részér® száz dinárt a Zagrelba szükséges útil öltséghez. Ez szombati napon történt és Languer már hétfőn jelentkezett is a zagrebi klinikán, aho! azonban története men nem volt egyetlen üres holy -ten miért is elküldték a beteg embert zagrebi munkásbiztosiió központjából ahol ismét száz dinár útiköltséget adtak' a kezébe és visszaküldték Szuboticára. Cssk épen írást rém adtak neki arról* hogy visszatranszferálják. Mikor 30-án újból jelentkezett a szrí fa tükörből a karosszék felé. mintha f fenyegetne: I — Látja, már a kesztyűmet hu|zom. Egy perc, elmegyek s nem lát többé. Válaszul csak füstkarikák hömpölyögtek a karcsszékből a tükör felé.. Néhány pillanat, egy-egy léiegzésfn? is alig elegendő a kesztyűs kéz már a kilincset nyomja. De hirtelen elereszti és a fej. merész elhatározás lendületével, a karosszék felé fordul: — Nem hazudtam. Ok nélkül kínoz. Maga vagy gonosz, vagy beteg! A kis szünet alatt, mely ezt a támadást követte, mind a ketten arra gondoltak, hogy a következő percben mindennek el kell dőlnie. A sorsuknak. az egész életüknek. Vagy talán csak a mai éjszakának? . . . A baritón kegyes volt: — Nem véletlenül találkoztak. Hiszen maga is bevallotta, hogy már háromszor beszélt vele, amióta hazajött. Miért nem szólt nekem erről soha? Miért csak ma mondta el, a mikor már végképp belezavarodott a sok ellentmondásba? I5 Az asszony néhány lépést tett a karosszék felé: —Azért nem mondtam el, mert nem tartottam fontosnak, hiszen tudja, hogy már nincs az életemben. Elhervadt, megsemmisült. Egy megj halt emlék. Süket, vak, ájult emlék, ! amely nem nevet és nem sir bennem. •Maga őrült! A kesztyűs kéz már a karosszéket érintette. Most egy hízelgő mosoly s kacér ingerkedés: — Szeretem magát! Magát szeretem! Ez nem vallomás volt. csak védekezés. A férfi érezte ezt a megkülönbocsátást, megértést jelentett. Má# odaért a kesztyűhöz, már feléje is hajlott a tenyér, hogy ölelőn, boritsa szerelmes hatalmába, amikor fellázadt. A gyengéd kéz rakoncátlan I ökölbe szorult. Minden vad, kinzdl gondolat ott lüktetett benne . , . Pillanatok és az asszony a földön hevert. Megszégyenítve. Megütve? Ä kalapja letépve. Haja kuszában lobogott szerteszét, mint a láng. És vad rikácsolása csupa átok és gyülöleta — Hát igen! öt szeretem, mindig! őt szerettem és megbocsátottam, hogy elhagyott. És az övé voltam és az övé leszek, amikor csak akarja, És leveleztünk. És amikor hazajött, találkoztunk. Nem háromszor. Húszszor, ötvenszer és mindig. És hazudtam magának, hazudtam. Hát nem látta, hogy mindig ott van. ahol éilí Ma is ott volt a színházban és é$ csak őt néztem és ő csak engem, Csak őt szeretem, öt. Maga nyomorult . . . nyomorult . . . A hangja elfulladt. Utolsó szavalt már érteni sem lehetett. Aztán egészen elnyúlt a földön, élettelenül. A feje úgy hevert a szőnyegen, mint a halotté. A férfi fölemelte, az ágyra fektette. Vizes ruhával megmosta a homlokát, a szájába konyakot öntötf, dörzsölte az áléit arcot, míg a nagy, kék szemek ki nem nyíltak .'. . Órák múlva, amikor a két mosolygó arc egymásra nézett, a szépen csengő baritón igy törte meg a hali; gatást: — Milyen ostobaságokai beszMét az este. Bocsáss meg. Én is olyan ideges voltam. Az asszony nevetett: —Ugy-e. mennyit hazudtam?,, a És megcsókolta a száját,