Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-02 / 146. szám

tm

Szubotica, SZOMBAT 1923. junius 2.

Ara egy és fél dinár

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-5S, Szerkesztőség 5-10

Előfizetési ár r eg-yedévre 135 dinár

SZERKESÜTÜSÉGs Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alezandra-ulica 1 (Lelfeach-palcla)

igazi

Annak a rablógyilkossági pörnek, amelyet ma kezdett tárgyalni a suboíicai törvényszék, nemcsak az a vádlottja, aki a vádlottak padján ül. A bíróság abból a mély és szélesfelületü problémakomplexumból, mely a tárgyalás kérdései és feleletei nyomán fölfodrozódik az indulatok, ösztönök és történések összefüggésének sötét mélyéből, csak a tételes törvényen esett sérelmet torolják meg. Ám itt nemcsak a tételes törvényen esett sérelem, hanem azon a jogrenden is, aminek a törvények csak székálló apródjai, azon az erkölcsi világrenden, aminek alázatos szolgálatába akarjuk hajtani, mindazt, amit emberi értelem rendszere kiformált az anyagnak s a megnyilatkozásoknak Összefüggéséből s azon a társadalmi renden, amit véres próbálkozásokon s meddő kísérleteken keresztül igyekszik megalkotni az emberiség a vagyoni és testi biztonsága védelmére.

A pör vádlottját a büntető törvénykönyv ültette a vádlottak padjára, de a jogrend, a társadalmi rend, az erkölcsi világrend megsértőjét még kutatja az emberi értelem nyomozóhatósága. Ki a bűnös mindabban, ami történt s ami földulta a világot a belga városoktól kezdve a Halasiuti házikóig ? Mikor szabadulunk már meg a háború emlékétől ? Az ember alkalmazkodó képessége, mely banktisztviselőkből hősöket teremtett, amelyik álmot adott puha agyak alvóinak a lövészárkok vériszapos ágyában is, amilyen száguldó gyorsasággal idomult a háborús élethez, olyan hamar felejtett is. Ki emlékezik ma már a liszljegyre, a kukorica kenyérre, a világítás nélküli éjszakákra s a daróchadi szövetekre. De csak az alakult vissza a háború előtti időkhöz, amit emberi kéz alkotott; az emberi lélek továbbra is megőrizte és — fájdalom megőrzi — háborús átalakulását. Ki tudja, ha évtizedek múlva ártatlan csecsemő fölriad álmából, nem valamelyik elődjének átörökölt háborús emléke riasztja-e föl ? Ki tudja, ha évtizedek múlva kést eme!, vagy revolvert ránt a gyilkos indulat, nem olyan szakadékhoz tántorodott el a bűnöző, amelyhez vezető első lépéseket a háború eseményei tettek lejtőssé.

Ha pár évtized múlva, — mondjuk most feledkezni akaró vigasztalással. De a rablógyilkos mosl ül a vádlottak padján s ártatlan áldozatait csak a minap földelték el a temetőben. Ami a jövendő generációnak atavisztikus terheltség lesz, az a mi számunkra még gyilkoló, romboló veszedelem. A

barlangkori ember véres ösztöne még gyilkol a mi időnkben is. Meddig fog gyilkolni és rombolni az az állat, amelyből a moralitást, a társadalmi érzést, az emberiességet a háború irtotta ki, anélkül, hogy más moralitást, más ethikát adott volna neki. A háború a humanizmus moralitását kiirtotta s a jelszavak moralitását akarta helyébe adni. Lehet, hogy a humanizmus moralitása sem volt igezi moralitás, ami mégis védte az életet s védte a két kéz munkájával megszerzett vagyont is. A háború erkölcsi ideológiája elpárolgott az első eldobott fegyverrel, az első fehér kenyérrel és gummi harisnyakötővel.

Ami most van az: a dezolált erkölcsi rend khaosza. A büntetéstől való félelem ad még erőt annak a megszokottsógnak, mely kerülte a bűnt, ha erejét vesztette >s az erény gyakorlásának szokása. Nem erkölcstelenné, erkölcs nélkülivé tette ez a kor a? embert, az álomnak, az állatnak ameralitása lett úrrá, hatalmasodott el az emberiségen.

A bírói Ítélet eleget tehet az igazságszolgáltatás princípiumának, de a bíróság csak azok felett mond Ítéletet, akik vádlottként állanak előtte. A pör keretei kinőnek a tárgyalási terem falai közül s a vádlottak padjára ültet mindenkit, akinek 1914 nyara óta hangos szava és megvalósítható akarata van. Ennek a monumentális pörnek magunk vagyunk a vádlottjai, sértettéi és bírái. S a helyett hogy vezekelnénk, Ítélkeznénk és elszenvednénk a kiérdemelt büntetést, a vádlott, vádló és biró szerepe helyett a védő feladatát töltjük csak be. S amíg magunkat csak védeni tudjuk, a mig csak díjleveiet kötünk a véres kezű társadalommal s amíg sem Ítélkezni sem vezekelni nem tudunk, addig a társadalom «moralitása a birói széket fogja bitorolni magának, ahelyett hogy szuronyos csendőrök közé kerülne — a vádlottak padjára.

A kormány deklarációját Pastes miniszterelnök felolvasta a nemzetgyűlés

pénteki ülésén

Külügyi expozé és belügyi munkaprogram

Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésén Pasics miniszterelnök felolvasta a kormány következő deklarációját, amely’ a kormány kül- és belpolitikai programját tartalmazza.

— A hosszú évekig tartó nehéz háború után, amelybe közvetlenül vagy közvetve az egész világ belekeveredett és a veszedelmes ellenség felett aratott győzelem s a megkötött békeszerződések után elérkezett az ideje az ujonan teremtett állapotok rendezésének.

Szerbia, amely a legtöbbet szenvedte és amelyet az ellenség elsőnek lepett el azért, hogy függetlenségét megsemmisítse és leigázza, — szerencsés volt nem csak abban, hogy önmagát megmentette, hanem abban is, megérte évszázados ellensége bukását és megélte nemzeti ideáljának a megvalósítását: a háromnevü

népnek, a szerbeknek, horvátoknak és szlovéneknek a felszabadítását és egyesítését.

A Saint Germainban megkötött békeszerződés után, amely az egyesülést ezekkel a szavakkal mondotta ki: „állandó egyesülés Szerbiával egy független és egységes áilam alakítása céljából a Szerbek, horválok és szlovének királysága neve alatt* — elkövetkezett a békés munka és az állam belső berendezésének ideje.

Az első időkben, amíg tartott a nagy lelkesedés a népben a felszabadulás és egyesülés ideáljának megvalósulása miatt, sok dolog, amelyet azonnal rendezni kellett volna, rendezetlenül maradt. De még most, az alkotmány meghozatala után sincs késő, ha kihasználjuk az időt és áthat bennünket az a meggyőződés, hogy nemzetünk minden egyes tagjának első és legszentebb kötelessége, hogy megvédjük nemzeti államunkat ellenségeitől és ellen feleitől és hogy a nép kívánságai szerint rendezkedjünk be. Most pedig arra van szükség, hogy hogy hozzá lássunk a rendezéséhez azoknak az ügyeknek, amelyeket a körülmények változásai a napirendre vetettek, miért is vizsgáljuk meg a külső é3 belső helyzetet, amely a békeszerződések megkötése után beállott.

Hiába volna, ha abban bizakodnánk, hogy a legyőzött ellenségek belenyugodtak volna a befejezett történelmi tényékbe és hogy őszintén áí lojálisán elismernék az újonnan alakult államokat, melyek a nemzetiségi elvek alapján alakultak.

Hogy ez a figyelmeztetés igenis helyénvaló, beigazolódik azonnal, ha Európa nemzetközi helyzetére egy pillantást vetünk. A békekötések után egyetlen egy legyőzött állam sem teljesítette teljesen kötelezettségeit, amelyeket magára vállalt, hanem különféle ürügyek alatt elhalasztották fizetéseikéi, könnyítéseiket követeltek, a határ dók meghosszabbítását kérték, nékányan még a megállapított kártérítés csökkentését is.

A Ruhr mcgszáltás

Ezek a különböző ürügyek alatt űzött halasztások arra kényszeritették Franciaországot és Belgiumot, hogy kényszerítő rendszabályokhoz nyúljanak, hogy Németországot vállalt kötelezettségeinek teljesítésére szorítsák.

De a Ruhr-vidék megszállása maga után vonta a német munkások és gyárosok, különösen pedig a német közigazgatási tisztviselők passzív ellentállását, ami megint a megszálló csapatok még szigorúbb rendszabályait hívta ki maga ellen az ellenállás letörésére.

Ez a kiélesedett ellentét egyrészt Franciaország és Belgium, másrészt Németország között a békeszerződések végrehajtása miatt, amelyben nem észlelhető egyöntetű összhang, zz egész világ közvéleményét izgalomba hozta.

Minthogy pedig Szerbia épen úgy, sőt még borzalmasabban szenvedett mini Franciaország és Belgium, őt is közvetlenül a legnagyobb mértékben érdekli ennek a kérdésnek a rendezése, mert ugyanis a békeszerződés az egész német jóváiéíeii összeg 5 százalékát Szerbiának 'téli.

Magyarország és Bulgária

Németországhoz hasonlóan viselkednek Magyarország és Bulgária is, akik azt követelik a nagyhatalmaktól, hogy a megítélt kártérítés fizetését könnyítsék meg oly módon, hogy a fizetési határidőt hosszabbítsák meg és hogy támogassák őket külföldi kölcsön szerzésében stb.

A védekezés szükségessége

Mindezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ne várjuk gondtalanul, hogy velünk szemben a békeszerződés minden kötelezettségét teljesítsék. Ezért kötelességünk népünkkel szemben, amely annyi áldozatot hozott, hogy kisérjük figyelemmel ezeket a jelenségeket és hogy lássunk hozzá azokhoz az ügyekhez, amelyeket a küiesemények kényszerítő ereje a napirendre vetett és hogy az elhaiaszthatatlan állami szükségleteket kielégítsük. A királyi kormány az állam biztonságának és a békeszerződések betartásának felelősségét viselve, erősen áthatva ettől a felelősségérzéstől, idejekorán szövetségi viszonyba lépett azokkal az államokkal, amelyeket hasonlóképpen fenyeget a megteremtett helyzet és a megkötött békeszerződések megváltoztatásának veszélye. A béke fentartásának és ennek a politikai iránynak biztosítása végett a királyi kormány beterjeszti a nemzelgyüléshez a nemzeti hadsereg átszervezéséről szóló törvényjavaslatot.