Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-02 / 146. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 2. Ezzel a törvénnyel bizonyos fegyvernemek szolgálati ideje rövidebb lesz, anélkül azonban, hogy ezzel a hadsereg kevésbé alkalmassá válna az ország védelmére. A kormány további munkaprogramja Emellett egyéb föladatok is elvégzésre várnak az ország belső konszolidációjának megerősítésére. így egységesíteni kell azokat a törvényeket, amelyek az állami életei rendezik, ami elsősorban a tisztviselői kar biztosítására vonatkozik, mert az állami tisztviselők hü, odaadó és becsületes munkásától függ a jó közrend és az állampolgárok boldogulása és elégedettsége. A kormány be fogja sárgásén terjeszteni a tisztviselőtörvényt, ugyancsak beterjeszti a rokkant kérdés rendezéséről szóló törvényt, amivel a nép nagy háláját is leakarja róni a háború szerencsétlen áldozatai iránt. A kormány deklarációja Ugyancsak nem halasztható tovább a dobrovoljác-kérdés és a kolonizáció ügye. Minden törvények között azonban, melyeket a kormány a parlament elé terjeszt, első helyen áll az adórendszer egységesítéséről szóló törvényjavaslat, amellyel a kormány egy igazságos, progresszív adórendszert kivan teremteni annak nz elvnek az alapján, hogy az ország polgárai teherbírásukhoz képest viseljék az államháztartás költségeit. A beterjesztendő törvényjavaslatok A deklaráció aztán felsorolja azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány programmjába vett. A törvényjavaslatok a következők: a tisztviselő, a véderő, az 1923—24: évi költségvetési, rendkívüli bevételekről szóló, az adóegységesitő, a rokkantakról szóló, a középiskolai, valamint az elemi oktatást egységesítő és a gazdasági, technikai iskolák felállításáról szóló, a bírák helyzetét rendező, a bírósági szervezeteket egységesitő, adó. erdő és erdősítési, sajtó és gyülekezési, városok igazgatásáról és önkormányzatáról szóló törvényjavaslat, a vasutasok pragmatikája, letelepedési, a minisztériumok számának csökkentéséről, országutak építéséről és a földmivelési hitelekről szóló javaslat. A kormány a deklaráció szerint — mindezekre a törvényekre nagy súlyt fektet és reméli, hogy a parlament megszavazásukkal elősegíti az állam konszolidációját. Megteremti — fejezi be a deklaráció —- a parlament a törvények megszavazásával annak a lehetőségét, hogy legsürgősebb kérdések rendezése után rátérhetünk belső ügyünk tisztázására. Ezután kezdődött Tóth Imre kihallgatása, amely rövid megszakítás után déli Megy óráig tartott. Elmondja múltját, katonáskodását szökését a szegedi Csillag-börtönből, visszatérését családjához Sentára' majd belekezd a sorozatos rablások elmondásába, amelyeket különböző cinkosok társaságában követett el. Nem hallgat el semmit, nem szénit semmit, iőtárgyalási vallomásai pontosan egybevágnak a vizsgálóbíró szemlélni a helyet, hogy alkalmas-es a munkára és majd azután szólok. Ezután ketten, Mernyákkal megnézetem a helyet és megfelelőnek találkám s ekkor beleegyezésemet adtam, f Mernyák odavezetett a házhoz és az Iablakon át. a kivilágított szobában, a Ihiányos függöny által hagyott résen »bemutatta« nekem a Lőrinc-csalá* dot. Megmutatta, hogy az ott Lőrinc, ?az a felesége, az a leánya. Ezután mondtam, bemegyek és amikor Mernyák maid látja, hogy már bent vall gyök, doboljon az ablakon, hogy A Halasi-úti rablógyilkos a bíróság előtt Ä fcíárgyalás első napja — Tóth Imre vallomása Még nem került sor a rablógyilkosság tárgyalására Pénteken kezdte tárgyalni a suboticai törvényszék Tóth Imre és társai bűnügyét. Az első tárgyalási napon a sentai, topolai. verusicsi és kulaj rablási ügyeket tárgyalta a bíróság és az egész tárgyalási időt Tóth Imre kihallgatása töltötte ki. Pavlovics István törvényszéki elnök, a jőlárggalás vezetője Tóth Imre mindent beismer és részletesen elmondja a rablási esete két. A Halasi-uti kettős gyilkosság és rablás tárgyalására pénteken még nem került a sor. Az első tárgyalási nap után nyilvánvaló. hogy hétfő eiőtt nem fejeződhetik be a főtárgyalás. A pénteki tárgyalási napról az alábbi tudósítás számol be: Pavlovics István elnök délelőtt pontosan kilenckor nyitotta meg a főtárgyalást és a termet zsúfolásig megtöltő közönséget csendre és nyugalomra inti. A bíróság megesketi Eisenhut József dr.-t. akit tolmácsként alkalmaznak. Ezután a vádlottakat hallgatja ki az elnök személyi adataikra vonatkozóan. Tóth Imre római katholikus vallásu. 27 éves, Sentán született, három reáliskolát végzett, a szobafestő mesterséget tanulta, de »nem fejezte be.« Torkos Sándor református vallásu, Suboticán született, 20 éves, napszámos. Mernyák Pál római katholikus, Topolán születeti. 22 éves napszámos. Mo'nár Megyeri Mi kály háza a Halasi-utón, a hol a kettős gyilkosság történt előtt tett vallomásaival, csupán | higyjék, még többen vannak az utcán egyetlen esetben mutatkozik eltéréstársak. — En bementem, jó estét kívántam, elővettem a revolvert és csak azt a sentai betörésVassiljevies Ljaha dr. Atlamügyész, a közvád képviselője Dorozsmai József római katholikus vallásu. Suboticán született, 26 éves. Doncló Pál római katholikus vallási). 29 éves. A személyi adatok előadása után, Tóth Imre kivételével, a többi vádlottá ka* visszavezetik a cellákba, nél. A vizsgálóbiró előtt ugyanis beismerte, hogy Winkler János és egy Mayer nevű ember társaságában részt vett az 1922. év december hó 23-án — karácsony előtti nappn — Bina Gergely házában végrehajtott! rablásban. A pénteki főtárgyaláson ezt a rablást tagadta és úgy adja elő a dolgot. hogy amidőn Winkler János eljött hozzá Sentára és azt mondotta neki: — Kinyomoztam egy helyet, ahol tudom biztosan, hogy pénz vanv — azt felelte neki: — Erről mondjál le, saját szülővárosomban nem csinálok semmi komédiát Mayer is próbálta rábeszélni azzal, hogy ő. »Sémáról nem akar pénz nélkül elmenni«, de erre sem engedett a »rábeszélésnek«, csupán anyr nyit tett meg. hogy a Browningját odaadta Winklernek, ő maga azonban távol tartotta magát a rablásban való tényleges közreműködéstől csak sétált azon a tájékon. A rendőrségen és a vizsgálóbiró előtt azért tett részletes beismerő vallomást ebben az ügyben is, hogy elejét vegye annak, hogy szembesítés végett Sentára vigyék. A sentai vállalkozást követte a topolai kirándulás. Itt már Mernyák Pál lép akcióba, akinek bár semmi része sincs a Halasi-uti rablógyilkosságban és csak azért ül a vádlottak padján együtt Tóth Imrével, mert három topolai rablásban »dolgozott vele »közösben«, — különös véletlen folytán egy nappal a Ilalasi-uti rablógyilkosság után. február 13-án került vizsgálati fogságba. Topolán az első rablást 1923. év január 2-án hajtották v József gazda házában. Tóth Imre elmondja, hogy Mernyák eljött hozzá és »indítványozta«, hogy menjenek rabolni Lőrinchez, akiről tudja, hogy tiz lánc földet adott el s igy sok pénz van. : — Nem adtam beleegyezésemet, j— mondja Tóth Imre, — hanem azt i mondottam, hogy, előbb meg fogom mondottam: — A tiz lánc föld árát adják ide, A gazda azt mondotta, hogy nincs pénz, de amikor kissé erőltettem, elővett egy könyvből 130 dinárt és ideadta. — Több pénze nincs, —< mondotta. En távoztam és kint megmondottam Mernyáknak, hogy 130 dinárt kaptam. Tóth Imre, a rablógyilkos Mernyák azt mondotta, hogy menjek vissza, mert ott százezreié vannak. Azt feleltem, hogy Lőrinc, okmányokkal igazolta, hogy nem adta el a földet, hanem bérbe adta és nincs több pénze. Itt biztosan nincs több pénz. — mondottam, de Mernyák egyre, hogy csak menjek viszel ív.o. cv jsza. Nem mentem és mondtam, elégésre Lőrinc s gedjen meg ezzel. Ezután osztozkodó f tunk. Mernyák ekkor azt mondotta, hogy miután Lőrincnél nem csináltunk sikeres üzletet, menjünk be | Szokolai Gergely sertéskereskedőfhöz, ott egész bizonyosan van sok jjpénz. Mernyák kitanitott, hogy I mondjam Szokolainak. hogy eladó Ikövét disznóim vannak, .
