Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-15 / 159. szám
.2. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 15. kon átmenekült a Dunán Romániába. Más verziók szerint Sumennál tartózkodik, felkelő csapatok élén. Stambolijski fivére elesett Szófiában olyan hírek terjedtek cl, hogy Sziavovica elfoglalása elkalmável a kormánycsapatok foglyul ejtették Stambolijski Va szilt, a miniszterelnök fivérét. Más verziók szerint nem fogták el, hanem bátyja védelmében elesett. Kommunista mozgolódás Bulgáriában Gavrovoi jelentés szerint a kommunisták megkíséreltek olt a szovjet kikiáltását, a konnánycsapatok azonban elnyomták a mozgelmat. A kormány elhatározta, hogy minden ilyen törekvést rablásnak minősít. Ugyancsak heves harcok voltak Kazhlnikától délre is, ahol a környék kommunista lakossága egyesüli a parasztgárdákkal és elfoglalták a falul. Á környéken is heves harcok folynak. Kalofernél egy teljes ezredet, amely két üteggel volt megerősítve, szétvertek a parasztok, akik sok foglyot ejtettek és temérdek fegyvert zsákmányoltak. Stambolijski üj kormányt alakított A vasutasok azt a hirt hozták Caribrodba, hogy Stambolijski D'l- Bulgáriában uj kormányt alakított, amelybe belépett a délbu’gáriai parasztság három legtekintélyesebb vezetője : a filipopoli tanító és két altiszt. Ugyanezeknek a vasutasoknak a híradása szerint a harcok olyan hevesek, hogy Szófiába a várostól északkeléire levő magaslatokról, valamint Radomir irányából is ágyulövések hallhatók. A Cakov kormány törvényeket töröl el A Cukov kormány rendeletileg megszüntette a nők munkaköteiezettségérSl szóló törvényt, és a népszavazásról szóló törvényt, a mely a háborús bűnösök elítélésére szolgáit volna. Véres harcok Caribródból jelentik: Szófiából érkező utasok elbeszélése szerint a kormánycsapatok és a paraszt felkelők' közötti harcoknak már eddig is sok áldozata van. Csütörtökön Szófiába kétszáznál több sebesültet szállítottak, akik az összeütközések során sérültek meg. A csütörtök esti koronatanács A késő esti órákban jelenti fceogradi munkatársunk, hogy a minisztertanács csütörtökön este Sándor király elnökletével a királyi palotában ülést tartott, amelyen kizárólag a bulgáriai eseményekkel, illetve az azokkal szemben tanúsítandó magatartásról volt szó. A kormány tagjai az ülés után rendkívül tartózkodóan viselkedtek és a sajtó képviselőivel semmit sem közöltek a határozatokról. Annyi mégis kiszivárgott, hogy ezen az ülésen kidolgozták a Bulgáriához intézendő jegyzék szövegét, 'amelyet a pénteki nap folyamán az S. H. S. királyság szófiai követe az egész kisantant és Görögország nevében fog átnyujtmi a bolgár ellenforradalmi kormánynak. A jegyzék tartalma egyébként még ismeretlen. Nincsics pénteken nyilatkozik a helyzetről Pribicsevics Szvetozár csüíörtö- Jfön sürgős interpellációt jegyzettbe a külügyminiszterhez a' bulgáriai eseményekkel kapcsolatban. Mint kormánykörökből közük, Nincsics külügyminiszter pétiteken már válaszolni is log erre az interpellációra és ezért ezt a kérdést a pénteki ülés napirendjére ki fogják' tűzni. Az expozé iránt igen nagy az érdeklődés politikai körökben, mert úgy tudják, hogy ez alkalommal a külügyminiszter ismertetni lógja a Bulgáriához idézett demurs szövegét. Novemberig húzódnak el asalboficai adőtárgyalások Julias végén kezdik kikézbesiteni az adókivetésekről szőlő értesítéseket A suboticai adókivetésekről állandóan. bizonytalan hírek terjednek el pénzügyigazgatóság közegeinek titkolózása folytán. így legutóbb már elterjedt az a hir is, hogy az aclókiveíő bizottságok pár napon belül, befejezik működésüket. Ezzel hozták összefüggésbe az adóíeiszóiamlási bizottság megalakulását. Mint most kiderül, az adókivető bizottságok még messze vannak munkájuk befejezésétől. A Bácsmegyei Napló munkatársának alkalma volt illetékes helyen felvilágosítást szerezni ezekben a kérdésekben. A felvilágosítás szerint az adókivető bizottságok munkája hozzávetőleges számítás szerint novemberig tart el. Az adótárgyalások nagyon lassan haladnak előre. Mintegy harmincezer adófizető adóját kell megállapítani visszamenőleg négy évre és egy bizottság egy nap alatt legfeljebb nyolc-tíz féllel végez, mert sok időt vesz igénybe az elmúlt esztendőkre külön-külön a vagyon. illetőleg jövedeiemösszeg megállapítása. Mindössze négy adókivető bizottság működik és így az adótárgyalásök még hónapokig elhúzódnak. Külön nagy munkát ró azonban a pénzügyigazgatóságra az adótárgyalások után az adók összegszerű kivetése. Mivel maguk az adótárgyaiások is lefoglalják a pénzügyigazgatóság tisztviselőinek munkaidejét az adókivetések még kezdetleges stádiumában van és eddig még egyetlen értesítés sem ment ki a felekhez á kivetett adó összegéről. Ezeket az értesítéseket csak július végén kezdik kézbesíteni, az adótárgyalások sorrendjében. Az adókivetésről szóló értesítés átvétele után két héten belül van felebbezésnek helye az adófclszofamiási bizottsághoz, amely — mint megírtuk — inár megalakult. Ezen az adófelszólamlást bizottságon kívül alakult még egy ilyen bizottság a közigazgatási bizottságon belül, a mely a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok fölebbviteli fóruma. Ezekre vonatkozólag harmadik fokon a pénzügyminiszter döru. A közigazgatási bizottságon belül működő adóíclszólamlási bizottság tagjainak a névsorát sem hajlandó a pénzügy-igazgatóság nyilvánosságra hozni. Mindkét adófelszólamlási bizottság az adókivetésekről szóló értesítések kikézbesítése után — tehát valószínűleg augusztusban — megkezdi működését. Tekintettel arra, hogy maguk az adótárgyalások" is elhúzódnak novemberig, a felebbezések ügyének befejezése alig várható az év vége előtt. A mayerlingi tragédia hátteréből Rudolf trónörökös szakítani akart Vetsera Máriává! Larisch grófnő mindenről beszámol emlékirataiban apró részletességgel. így leír egy operai estét, amelyen Vetsera Mária vele volt egy páholyban a trónörökösné páholyával szemben és még itt ts át-átinosolygott Rudolfra. Egy másik fejezetben pedig az alól akarja magát Larisch grófnő tisztázni, hogy ö is rajta van azon a fényképen, amelyet Mary a trónörökösnek adott emlékül és ezt azzal magyarázza, hogy amikor Mary arra kérte, hogy vétesse le magát vele együtt, nem is sejtette, hogy milyen célra akarja Mary a képet felhasználni. A legérdekesebb részlete azonban tat risch grófnő emlékiratainak, az a fejezet, amelyben Rudolf trónörökösnek egy náia tett látogatását írja le, amikor Mary férjhezadásdnak sürgősségéről beszéli. Erről a látogatásról Larisch grófnő a következőket írja: iEgy délután öt óra tájban a Grand Hotelben lévő szobámba izgatottan berontott a kornornám és fölindultán suttogta: — Itt a trónörökös! Alig ejtette ki ezeket a szavakat, egy katonaköpenves magas alak lépett a szobámba. — Unokafivérem volt. — Rudolf a kabátgallért egészen felhajtotta és a sapkát mélyen homlokába húzta. — Pár pillanatig meglepetve néztem, de ő közelebb lépett, kezet csókolt és így szólt: — Remélem, Marie, megbocsátod ezt a szokatlan látogatást. — Röviden közlöm veled jövetelem okát. Azt hiszem, nem titok elölted viszonyom a kis Vetsera-íeánnyal? — Tudok egyet-mást róla — szóltam ! elővigyázatosan. — Olyan válasz, ami gödöllői nevelésednek dicsőségére válik. De engem nem csalsz meg, Marie, mindent tudsz! — Talán, de nem hinném. — Remélem, nem gondolod, liogy platonikus barátságról van szó? — kérdezte a trónörökös; — Ha azt hinnéd, Ífclvilágosítalak: tévedésedről. A dolog egyáltalában nem ártatlan. Tulajdonképp nagyon kellemetlen helyzetben va gyök e viszony miatt. Számítok segítségedre. — Honnan tudtad, .líogy Becsben vagyok? —« Természetesen Mary tői, dacára, hogy az utóbbi napokban nem beszél- i tünk egymással. De írunk egymásnak I és ő leveleit Ágnes által küldi el. Egyes I szóbeszédek eljutottak az »öregasszony s I fülébe (így nevezte unokafivérem minidig a bárónét) és a szegény gyermeket Sörökké szidják. Már közel van a két- I ségbeeséshez. — Gyanítom, hogy Péchy ur a botrány szerzője. Veszedelmes ember. De hogy voltál olyan balga, hogy ilyen csalánba léptél? A trónörökös vállát vonogatta. — Mi sem könnyebb egy férfinak, mint egy szép asszonnyal kalandba bocsátkozni. És Mary valóságos ördög. Az a legnagyobb baj, hogy elvesztette a fejét. Ha valahogy észre nem téríted, valami ostobaságra ragadtatja magát és I 'nagy botrány lesz a dologból. Azt pedig meg kell akadályozni. — igaz — helyeseltem. — Te már annyi női köteléket leráztál, hogy nem tudsz Marytől is megszabadulni? —- Egyszerűen, mert nem hagyja magát lerázni, — szólt Rudolf dühösen. — Tudja az ördög, majd kibeszélem a tüdőmet, hogy menjen férjhez Miguel braganzai herceghez. Nagyszerűen megfelelne nekem; azt Hiszem predesztinálva vagyok házibarát szerepére. — Alapjában te vagy a felelős mindenért Rudolf. Határtalan önzés volt tőled Mary lelki nyugalmát feldúlni. Nem segíthetek rajtad. Különben — fűztem hozzá — miért választasz éppen eupen engem? Soha nem rokonszenveztünk különösebben egymással. Legyünk őszinték, ne ámítsuk egymást. A trónörökös felemelkedett, az ablak* * hoz ment és idegesen dobolt az ablaktáblán. Hirtelen hozzám lépett és megragadta a kezemet. Boldogtalan arcában valami emlékeztetett arra,, mikor egy-« szer anyját sírni láttam. Kezében hagytam kezemet, arra gondolva, hogy még sincs igazam, ha megtagadom segítségemet tőle. Véremből való vér, uttokaí:vérem és fia legkedvesebb nénémiek, akit mindig vakon követtem. És igy szóltam hozzá: — Rudolf, segíteni fogok! — Tudtam, hogy számíthatok reád, — válaszolt. — Figyeli. Ez a cseíszóvény tovább is folyhatna, ha nem jönne összeütközésbe fontosabb dolgokkal. Nincs időm szerelmeskedésre, mert fontosabb dolgokra kei! teljes erőmet gyüjtenem. Te tudod, hogy milyen rosszül élek Stefániával: tudod, hogy atyára mily türelmetlen és anyám is haragszik rám. , Eleresztette kezemet, fel és alá jár-« kált a szobában. Minden mozdulata elárulta nagy felindultságát. — Oh, már torkig vagyok ezzel az élettel! — kiáltott. Bár toszkánai János bátorságával és függetlenségével bírnék. Ö szabad szellem, aki az udvari intrikák börtönéből elmenekült. — Te tudod, mindez mily visszataszító; te be-« pillantottál a színfalak mögé, tudod, mily nyomorult bábok vagyunk, harcot viselünk, hogy a nép istenítsen,’ tánc.0-« lünk a mások fütyülésére; jaj nekünk, ha természetesek vagyunk! Minek Sittlettem tulajdonképpen? Végre is int vagyok? Egy nyomorult teremtmény, elődeim bűneinek Kain-bélyegével! Megrázott a kitörése, próbáltam vigasztalni, tíe nem nagyon ügyeit rám. — Talán bolondság ennek a kisleánynak szerelmét eltaszitani. Nincs meg benne Madame Pompadour becsvágya. Rangom közömbös neki, ő csak szerel-i mes nő. Sok szebbe! találkoztam, de nála hivebb teremtést nem ismerek. — Rudolf, ne gyötörd úgy magad. — vigasztaltam. — Nem vagyok teljesen érzéketlen. Jobb érzésem azt súgja, mentsen: -meg Maryt, mig nem késő. Nem szabad találkoznunk. mig dolgaim nincsenek rendezve. Te Larisch grófjai a Riviérára utazol. Nem beszélhetnéd rá a bárónét és Maryt. hogy elkísérjenek, hogy igy elmenjen ez a gyermek Bócsből? Mondjad, hogy inkognitóban utáltatok jövök. Vagy mondj amit akarsz, csak segíts rajtam. — Félek, nehéz lesz Maryt mással összeházasítani. Vetseráék gazdagok. Marynek nem lesz jó az első ajánlkozó. — Vetseráék gazdagok? — kiáltott Rudolf őszinte meglepetéssel. — Hát nem tudod, hogy a báróné tőkéjéből él, amit már majd mind felemésztett? Mary az utolsó tétje. Megdermedtem a meglepetéstől, de !nem kételkedtem abban, hogy unokafivérem az igazat mondja. — Kérlek köj zöld Maryvel kívánságomat, — kérlelt híjra Rudolf. — Ha egyszer szavamat adtam, meg is tartom. Mindent megteszek ebben a kellemetlen ügyben, holnap felkeresem Maryt. — Marie, csakugyan megteszed ér-I tem? — Megígértem! — Akkor ird meg nekem az eredményt. Isten veled, kedves cousiue. Nem is sejted, hogy milyen terhet vettél le a vádamról. Meglehetős szemrehányással gondoltam reá, hogy az én vadaimra hárította; de ha már szavamat adtam, kénytelen ,-oItam megtartani.« A Bácsmegyei Nap ló 159-ik számához Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi, az 1/2 évi időtartamra baleset ellen 7000'— dinár ereién halál 2500'— dinár ereiéig rokkantság esetére a Rossija-Fonciére biztosító és viszontbiztosító társaságnál díjmentesen biztosítva lesz
