Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-15 / 159. szám

Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubaiica, PÉNTEK 1923. jimius 15. 159. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-5B, Szerkesztősé- 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZEF.KESZTfcSÉG: Kralja Alexantíra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alezandra-ulica 1 (Lolbach-palota) Közegészségügy nemzetiségi alapon A noviszadi egészségügyi fő­nökség csodálatos tevékenységet fejt ki. Bámulatos erővel és szí­vós kitartással vállalja és teljesíti azt a feladatot, amit a legmoder­nebb néphigienia útmutatásai kö­vetelnek meg. Az egészségügyi főnökség nem elégszik meg az­zal, hogy a népjó'étet a régi re­cipe szerint szolgálja. Nem elég­szik meg azzal, hogy ellenőrzi a ragályos betegségek bejelentését, a betegek elkülönítését, a tracho­­más gyerekek vizsgálatát, a ku* ruzslók hatósági üldözését s a himlőoltások megtörténtét, ami a régi világban nagyrészét tette ki a hivatalos egészségügyi szolgá­latnak. A noviszadi egészségügyi főnökség a bürokrácia munkája helyett a népfelvilégositás mun­káját teljesiti, annyi tudással, de­­rékséggel, szivósággal és hozzá­értéssel, hogy valóban hálás le­het az a nép, mely gondozására van bízva. A felvilágosítás mun­kájának leghatásosabb és legúj­szerűbb eszközeit is felhasználja. Mozielőadásokat rendez, képeket vetit, előadásokat tart, röpiratokat terjeszt és plakátokat ragaszt ki, amelyekben megtanítja a népet arra, hogyan kell védekezni a ra­gályos betegségek ellen, hogyan lehet legyőzni a népbetegségek csiráit, mik az alkoholizmus egyént és fajt rongáló következményei s hogyan kell táplálni és gondozni a csecsemőt. Ennyi őszintén elhangzó szó után azonban mégis meg kell kérdeznünk, hogyan lehet a nép­­egészségügy szolgálatában, az egyetemes emberi jólét fokozására irányuló törekvésben, a halál és betegségek elleni nemes és ön­feláldozó küzdelemben — nem­zetiségi szempontokat belekeverni? A halói nem ismer nemzetiségi különbséget, a tuberkulózis, luesz és az ostoba babonák egyformán rongálják a szláv, magyar és né­met népet; a trachoma, a himlő, a gyermekágyi láz egyként ellen­sége szerbnek, horvátnak, német­nek, magyarnak. Ha a halál és a tömegnyavalyák nem ismernek különbséget, miért tesz különbsé­get az ellenük viselt harc ? Ha a támadó ellenségnek nincsenek nemzetiségi szempontjai, miért lehetnek a védekezésnek ? A noviszadi egészségügyi fő­nökség kiadmányai kizárólag szerb nyelven világosítják fel a népet a betegségek elleni védekezés mód­járól, kizárólag szerb nyelven ma­gyarázzák azokat a képeket, a melyek a betegségek roncsoló hatásával rázzák fel a közömbös­séget és védekezésre lazítják a nem törődőt is. A Vajdaság terü­letén együttvéve több magyar és német anyanyelvű állempolgór él, mint szerb s a szerbül még nem értő tömegeket is szerb nyelven akarják sorakoztatni a közegész­ségügy hadseregébe. Csöndes, az elfogódottságtól csöndes hangon kérdezzük: hát a magyar élet nem fontos itt, a magyar és né­met életet ki lehet szórni a szélbe ? A magyarul beszélő anya ne tudja meg, hogy beteggyermekét hogyan kell ápolni, a német családapát nem kell felvilágosítani arról, hogy a trachoma a gyereke szemevilágát fenyegeti ? A gyereknek életével, az anyának egészségével, a férfi­nek ép testével kell megfizetni az államnyelvben való jártasság hiá­nyát. A magyart nem kell felvilá­gosítani, mert magyar, a németet nem kell oktatni, mert német, a magyar és német nép fiai elpusz­tulhatnak betegségekben, seny­­vedhetnek kórságokban, tántorog­hatnak a babonák sötétjében, — mert még nem ismerik az állam­nyelvet ? De lehet-e eredményes harcot viselni a népbetegségek ellen olyan módon, hogy népek egész töme­geit nem szervezik meg a küzde­lemre? Le lehet-e a tífuszt győzni, ha a falunak csak minden máso­dik házanépét világosítják fel a védekezés módjáról s a többi ház tovább is tenyésztője marad a kórokozóknak. Meg lehet-e men­teni a kis szerb gyerekek szeme­világát, ha az alvégi német és felvégi magyar gyerek szeme tra­chomas? A falu szerb népét meg lehet-e menteni a tuberkulózistól, ha a falu magyar és német lakói tüdővészben hullanak el? Ha a betegségeknek nincsenek nemzetiségi szempontjai, nem le­hetnek a betegségek elleni véde­kezésnek sem. A koronatanácson megszövegezték a bolgár demarsot Háborús hangulat Beogradban — A „Tribuna“ a fegyveres intervenció lehetőségéről — Bul­gáriában tovább folyik a polgárháború — Stambolijski mozgósítási kiáltványa a parasztsághoz Pénteken nyajtja át Jugoszlávia a kisaniant demarsát Szófiában A bolgár ellenforradalom fejlő­dését egyre lázasabb érdeklődés­sel kiséri a kisantant, amelynek pénteken átnyújtandó demarsát kü­lönös érdeklődéssel várják. Beo­­gradi politikai körökben egyre jobban hangoztatják a fegyveres beavatkozás szüksé­gességét. Legjellemzőbben megnyilvánul ez a szándék a kormányhoz kö­zelálló „Tribuna“ vezércikkében, amely leszögezi, hogy úgy a dél­szláv, mint általában a szláv né­pek szimpátiája Stamboiijsky mel­lett van, aki ellensége volt an­nak, hogy Bulgária a világhábo­rúba avatkozzék és aki az 1918-iki összeomlás után megkísérelte, hogy az országban a rendet helyreál­lítsa a különböző bűnös szerve­zetek megsemmisítésével. A kormány küszöbön álló lé­péséről ugyancsak a „Tribuna“ félhivatalosnak tekinthető jelen­tése érdemel különösebb figyel­met. Eszerint a kisantant kormá­nyai megegyezlek abban, hogy a jugoszláv kormány a kisantant nevében hoz hatá­rozatot a Bulgáriával szemben tanúsítandó magatartásról. Ha Jugoszlávia fegyveres inter­venció mellett döntene, akkor már meg van a felhatalmazása Romániától, Görögországtól és A bulgáriai A bolgár földműves csapatok harcairól mind több részletes hir érkezik, amelyekből most mór vi­lágosan megállapítható, hogy Bulgáriában polgárháború van és az ellenforradalmi kormány hatalma még nem terjed ki az egész or­szágra. A kormány eleinte cáfolni igyekezett a zavargások hírét, azonban a legújabb jelentések szerint már maguk a kormánykö­rök is beismerik, hogy Stambolijski az ur még az ország három középső Csehszlovákiától, hogy meg­szállja Szófiát és a kisantant megbízásából helyreállítsa a rendet Bulgáriában. Az esetleges mozgósítás és az inter­venció költségeit egyenlően osztanák fel a kisantant államai között. — Ezenkívül a kisantant elhatározta, hagy Bulgáriával szemben olyan mó­don lép fel, ahogyan saját érde­kei, nem pedig a többi szövet­séges hatalmak érdekei követe­lik, vagyis függetleníti magát a nagy­antant akaratától. A „Tribuna“ e jelentésével telje­sen összhangban álló információi '.ápolt a „B ícsmegyei Napló“ beo­­gradi munkatársa is illetékes helyen. A Bulgáriával szemben való ál iásfoglaiás ügyében különben Nin­­csics külügyminiszter csütörtökön bizalmas tárgyalásokat folytatott a beogradi diplomáciai kar több tagjá­val. Beogradi politikai körökben Ju­goszlávia esetleges fegyveres inter­vencióját nagy diplomáciai sikernek tekintenék, mert ez Jugoszlávia te­kintélyének erős növekedését jelen­tené úgy a B ükánon, mint egész Közép-Európában. Ezért lázas ér­deklődéssel fordul az egész köz­vélemény a csütörtök késő esti koronatenócs döntése elé. polgárháború kerületében. Más jelentések szerint úgy Dél-Bulgáriában, Slavovica körül, mint különösen Észak-Bul­­gáriában és az ország északkeleti részén heves harcok folynak. Egyes jelentések szerint Plevndnál és Trnovánál újabb harcok törtek ki. A parasztok nagy tömegekben tá­madnak a kcrmánycsapatokra és a vasútvonalakra, amelyeket már több helyen megrongáltak. A kormány­nak eddig az volt a szerencséje, hogy a parasztság sok helyen nem várta be megszervezését, hanem kisebb csoportokban tá­madta a korménycsapatokat és ezért nem tudott nagyobb ered­ményeket elérni. Stambolijski kiáltványa a parasztokhoz A „Tribuna“ szófiai jelentése szerint Stambolijski a parasztok­hoz a következő felhívást intézte, amelyet már tömegesen osztogat­nak a falvakban : „Testvérek, földművesek, munká­sok! Azok, akik Bulgáriát tönkre­tették, megint magukhoz ragadták a hatalmat és folytatni akarják bűnös tevékenységüket. Továbbra is uralkodni akarnak a parasztság felett, hogy azt kizsákmányolják. Testvérek, ne engedjétek ezt meg, hanem fegyverkezzetek és keljetek fel a zsarnokok ellen. Én utolsó csepp véremig mellettetek vagyok. Engem nem fogtak el és nem is fognak elfogni. Éljen a szabad­ság ! Éljen Bulgária í Akik közü­­letek nem tudnak harcolni, azok maradjanak otthon és egy mor­zsányi élelmiszert se adjanak a go­nosztevőknek! Haljanak (then, akik a ti halálotokat kívánják!“ A kiáltvány junius 12-én kelt Starunistén és Stambolijski Sándor irta alá. Harcolnak a volt képviselők A kormánycsapatok a kétszáz­nál több parasztpárti képviselő közül eddig csak hatvannégyet tar­tóztattak le. A többi képviselők a felkelő csapatoknál tartózkodnak. Az ellenforradalmi csapatok kezén álló vasútvonalakon, Filippopo és Várna felé helyreállt a forgalom, úgyszintén a többi főbb vonala­kon is. A szobranje volt elnöke is a felkelő csapatok élén áll. Obav volt miniszter haláláról elterjedt híreket megcáfolták. Az ellentmondó hírek szerint csolna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom