Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-15 / 159. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubaiica, PÉNTEK 1923. jimius 15. 159. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-5B, Szerkesztősé- 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZEF.KESZTfcSÉG: Kralja Alexantíra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alezandra-ulica 1 (Lolbach-palota) Közegészségügy nemzetiségi alapon A noviszadi egészségügyi főnökség csodálatos tevékenységet fejt ki. Bámulatos erővel és szívós kitartással vállalja és teljesíti azt a feladatot, amit a legmodernebb néphigienia útmutatásai követelnek meg. Az egészségügyi főnökség nem elégszik meg azzal, hogy a népjó'étet a régi recipe szerint szolgálja. Nem elégszik meg azzal, hogy ellenőrzi a ragályos betegségek bejelentését, a betegek elkülönítését, a trachomás gyerekek vizsgálatát, a ku* ruzslók hatósági üldözését s a himlőoltások megtörténtét, ami a régi világban nagyrészét tette ki a hivatalos egészségügyi szolgálatnak. A noviszadi egészségügyi főnökség a bürokrácia munkája helyett a népfelvilégositás munkáját teljesiti, annyi tudással, derékséggel, szivósággal és hozzáértéssel, hogy valóban hálás lehet az a nép, mely gondozására van bízva. A felvilágosítás munkájának leghatásosabb és legújszerűbb eszközeit is felhasználja. Mozielőadásokat rendez, képeket vetit, előadásokat tart, röpiratokat terjeszt és plakátokat ragaszt ki, amelyekben megtanítja a népet arra, hogyan kell védekezni a ragályos betegségek ellen, hogyan lehet legyőzni a népbetegségek csiráit, mik az alkoholizmus egyént és fajt rongáló következményei s hogyan kell táplálni és gondozni a csecsemőt. Ennyi őszintén elhangzó szó után azonban mégis meg kell kérdeznünk, hogyan lehet a népegészségügy szolgálatában, az egyetemes emberi jólét fokozására irányuló törekvésben, a halál és betegségek elleni nemes és önfeláldozó küzdelemben — nemzetiségi szempontokat belekeverni? A halói nem ismer nemzetiségi különbséget, a tuberkulózis, luesz és az ostoba babonák egyformán rongálják a szláv, magyar és német népet; a trachoma, a himlő, a gyermekágyi láz egyként ellensége szerbnek, horvátnak, németnek, magyarnak. Ha a halál és a tömegnyavalyák nem ismernek különbséget, miért tesz különbséget az ellenük viselt harc ? Ha a támadó ellenségnek nincsenek nemzetiségi szempontjai, miért lehetnek a védekezésnek ? A noviszadi egészségügyi főnökség kiadmányai kizárólag szerb nyelven világosítják fel a népet a betegségek elleni védekezés módjáról, kizárólag szerb nyelven magyarázzák azokat a képeket, a melyek a betegségek roncsoló hatásával rázzák fel a közömbösséget és védekezésre lazítják a nem törődőt is. A Vajdaság területén együttvéve több magyar és német anyanyelvű állempolgór él, mint szerb s a szerbül még nem értő tömegeket is szerb nyelven akarják sorakoztatni a közegészségügy hadseregébe. Csöndes, az elfogódottságtól csöndes hangon kérdezzük: hát a magyar élet nem fontos itt, a magyar és német életet ki lehet szórni a szélbe ? A magyarul beszélő anya ne tudja meg, hogy beteggyermekét hogyan kell ápolni, a német családapát nem kell felvilágosítani arról, hogy a trachoma a gyereke szemevilágát fenyegeti ? A gyereknek életével, az anyának egészségével, a férfinek ép testével kell megfizetni az államnyelvben való jártasság hiányát. A magyart nem kell felvilágosítani, mert magyar, a németet nem kell oktatni, mert német, a magyar és német nép fiai elpusztulhatnak betegségekben, senyvedhetnek kórságokban, tántoroghatnak a babonák sötétjében, — mert még nem ismerik az államnyelvet ? De lehet-e eredményes harcot viselni a népbetegségek ellen olyan módon, hogy népek egész tömegeit nem szervezik meg a küzdelemre? Le lehet-e a tífuszt győzni, ha a falunak csak minden második házanépét világosítják fel a védekezés módjáról s a többi ház tovább is tenyésztője marad a kórokozóknak. Meg lehet-e menteni a kis szerb gyerekek szemevilágát, ha az alvégi német és felvégi magyar gyerek szeme trachomas? A falu szerb népét meg lehet-e menteni a tuberkulózistól, ha a falu magyar és német lakói tüdővészben hullanak el? Ha a betegségeknek nincsenek nemzetiségi szempontjai, nem lehetnek a betegségek elleni védekezésnek sem. A koronatanácson megszövegezték a bolgár demarsot Háborús hangulat Beogradban — A „Tribuna“ a fegyveres intervenció lehetőségéről — Bulgáriában tovább folyik a polgárháború — Stambolijski mozgósítási kiáltványa a parasztsághoz Pénteken nyajtja át Jugoszlávia a kisaniant demarsát Szófiában A bolgár ellenforradalom fejlődését egyre lázasabb érdeklődéssel kiséri a kisantant, amelynek pénteken átnyújtandó demarsát különös érdeklődéssel várják. Beogradi politikai körökben egyre jobban hangoztatják a fegyveres beavatkozás szükségességét. Legjellemzőbben megnyilvánul ez a szándék a kormányhoz közelálló „Tribuna“ vezércikkében, amely leszögezi, hogy úgy a délszláv, mint általában a szláv népek szimpátiája Stamboiijsky mellett van, aki ellensége volt annak, hogy Bulgária a világháborúba avatkozzék és aki az 1918-iki összeomlás után megkísérelte, hogy az országban a rendet helyreállítsa a különböző bűnös szervezetek megsemmisítésével. A kormány küszöbön álló lépéséről ugyancsak a „Tribuna“ félhivatalosnak tekinthető jelentése érdemel különösebb figyelmet. Eszerint a kisantant kormányai megegyezlek abban, hogy a jugoszláv kormány a kisantant nevében hoz határozatot a Bulgáriával szemben tanúsítandó magatartásról. Ha Jugoszlávia fegyveres intervenció mellett döntene, akkor már meg van a felhatalmazása Romániától, Görögországtól és A bulgáriai A bolgár földműves csapatok harcairól mind több részletes hir érkezik, amelyekből most mór világosan megállapítható, hogy Bulgáriában polgárháború van és az ellenforradalmi kormány hatalma még nem terjed ki az egész országra. A kormány eleinte cáfolni igyekezett a zavargások hírét, azonban a legújabb jelentések szerint már maguk a kormánykörök is beismerik, hogy Stambolijski az ur még az ország három középső Csehszlovákiától, hogy megszállja Szófiát és a kisantant megbízásából helyreállítsa a rendet Bulgáriában. Az esetleges mozgósítás és az intervenció költségeit egyenlően osztanák fel a kisantant államai között. — Ezenkívül a kisantant elhatározta, hagy Bulgáriával szemben olyan módon lép fel, ahogyan saját érdekei, nem pedig a többi szövetséges hatalmak érdekei követelik, vagyis függetleníti magát a nagyantant akaratától. A „Tribuna“ e jelentésével teljesen összhangban álló információi '.ápolt a „B ícsmegyei Napló“ beogradi munkatársa is illetékes helyen. A Bulgáriával szemben való ál iásfoglaiás ügyében különben Nincsics külügyminiszter csütörtökön bizalmas tárgyalásokat folytatott a beogradi diplomáciai kar több tagjával. Beogradi politikai körökben Jugoszlávia esetleges fegyveres intervencióját nagy diplomáciai sikernek tekintenék, mert ez Jugoszlávia tekintélyének erős növekedését jelentené úgy a B ükánon, mint egész Közép-Európában. Ezért lázas érdeklődéssel fordul az egész közvélemény a csütörtök késő esti koronatenócs döntése elé. polgárháború kerületében. Más jelentések szerint úgy Dél-Bulgáriában, Slavovica körül, mint különösen Észak-Bulgáriában és az ország északkeleti részén heves harcok folynak. Egyes jelentések szerint Plevndnál és Trnovánál újabb harcok törtek ki. A parasztok nagy tömegekben támadnak a kcrmánycsapatokra és a vasútvonalakra, amelyeket már több helyen megrongáltak. A kormánynak eddig az volt a szerencséje, hogy a parasztság sok helyen nem várta be megszervezését, hanem kisebb csoportokban támadta a korménycsapatokat és ezért nem tudott nagyobb eredményeket elérni. Stambolijski kiáltványa a parasztokhoz A „Tribuna“ szófiai jelentése szerint Stambolijski a parasztokhoz a következő felhívást intézte, amelyet már tömegesen osztogatnak a falvakban : „Testvérek, földművesek, munkások! Azok, akik Bulgáriát tönkretették, megint magukhoz ragadták a hatalmat és folytatni akarják bűnös tevékenységüket. Továbbra is uralkodni akarnak a parasztság felett, hogy azt kizsákmányolják. Testvérek, ne engedjétek ezt meg, hanem fegyverkezzetek és keljetek fel a zsarnokok ellen. Én utolsó csepp véremig mellettetek vagyok. Engem nem fogtak el és nem is fognak elfogni. Éljen a szabadság ! Éljen Bulgária í Akik közületek nem tudnak harcolni, azok maradjanak otthon és egy morzsányi élelmiszert se adjanak a gonosztevőknek! Haljanak (then, akik a ti halálotokat kívánják!“ A kiáltvány junius 12-én kelt Starunistén és Stambolijski Sándor irta alá. Harcolnak a volt képviselők A kormánycsapatok a kétszáznál több parasztpárti képviselő közül eddig csak hatvannégyet tartóztattak le. A többi képviselők a felkelő csapatoknál tartózkodnak. Az ellenforradalmi csapatok kezén álló vasútvonalakon, Filippopo és Várna felé helyreállt a forgalom, úgyszintén a többi főbb vonalakon is. A szobranje volt elnöke is a felkelő csapatok élén áll. Obav volt miniszter haláláról elterjedt híreket megcáfolták. Az ellentmondó hírek szerint csolna-
