Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-08 / 123. szám

1923. május 8, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, erővel vágódott orrával a kavicsos! partra. A gép utasai közül Mandel Samu régi ségkereskedő koponyacsonttö­rést szenvedett és azonnal meghalt, mig felesége, fia és ennek áldott álla­potban levő fiatal felesége, úgyszin­tén Bárczay István pilóta és Schmidt Károly szerelő súlyosan megsebe­sültek. A nyomozás azonnal megindult annak megáliapitása végett, hogy kit terhe! felelősség a szerencsétlen­ségért. Hétfőn délelőtt féltizenkeítőkor tartotta meg a rendőrség a helyszíni szemlét Szrubián rendőrkapitány ve- j zetésével, amelyen azonban a szem-! tanuk vallomásánál többet nem tu- j dóit megállapítani a rendőrség. Bár-1 czay István pilótát hétfőn délután hallgatták ki a kórházban és vallo­másában ő sem tudta pontos magya­rázatát adni annak, hogy mi okozta a szerencsétlenséget.----- I -I r I. ................... A magyar reform-párt zászlóbontása Drízdy kiskomjromi beszámolója Budapestről jelentik: Drózdy Győző vasárnap tartotta beszámoló­ját Kiskcmáromhan, ahol egyúttal megtörtént a reform-párt dunántúli zászlóbontása is. Drózdyt útjára Glesswein Sándor. Rupert Rezső, Nagy Ernő, Cserty József, Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő és dr. Kollmann Dezső, a reform párt ügyésze kisérték el. A nagy számban összegyűlt kiskomárcmi választók előtt Geisswetn. a reform­párt elnöke ismertette a párt politi­kai programmiát. A reform-párt -­­mondotta a haladás embereiből áll. az igazi demokráciát követeli és j küzd az ellen az irányzat ellen, aj mely a magyarságot széttagolta, j Utána Rupert Rezső mondott beszé- J det, aki foglalkozván Bethlen és Kál- j .lay párisi Htjával, kifogásolta, hogy az j csak most történt meg. Támadta a “ jobboldali sajtót, amely hazugságai-« val árt a magyar nép érdekeinek.! Rupert után Cserty József. Szeder j tanulnak s időközönként mintegy ve- ‘ zényszóra megforgatják a levegő-, góbén hosszú trombitájukat. Bent az: erdőben dobosok verik szerszámai- S kát. Elérem a gyakorlatozó csapató-1 kát. A francia katonák ingujjra vet-j közötte» gyakorlatoznak órák hosz-jjj szat Nem hiszem, hogy a német mi- jj litarizmus valaha oly aprólékos f részletességgel dolgozott volna, mintf a francia. Láttam, miként tanitják a katonákat menetelés közben — éne- j kelni. És addig ismételtették meg a i menetelést és éneklést, mig a pa-1 rancsnok nem talált többé kivetni va- j lót. Az énekből csak két. folyton | visszatérő szó üti meg fülemet. La j France és Clemenceau. Clemenceau \ már rég a történelmi múlt lomtárába; került, a francia katonák azonban í még mindig Clemenceaunál tartanak, f A francia militarizmus amely, mész- ? sze a szülőföldtől, itt Európa keletén: is teljes energiával dolgozik céljai J •megvalósításán. A Marica hidját í francia katonák őrzik, a Szelimié-1 Mecset müezzinjének csukaszürke ? franciákra esik tekintete az imára; hívásnál, olyan franciákra is, akik fezt viselnek. Csak a Ilid választ el a tőrök alko- I tó művészet legnagyobb remekétől, | a Szelemié-Mecsettől. amelyet há-f rom és félszázaddal ezelőtt a legzse- jj niáüsabb török építész: Szindti emelt. Megcsodálom kupoláját, mely­nél csak a római Szent Péter tem-. ploma nagyobb. Úgy látszik. San? Pietróba könnyebben betudok jutni,, mint a Pár száz lépésnyire levő Sze­­limiébe. Az ut innen Rómáig rövi- i tiebb. rnfnt Drinápob'ig. Irinyi Jenő » Ferenc. Nagy Ernő. majd végül Drózdy Győző beszélt. Közel egy órás beszédében foglalkozott a nem­zetgyűlés eddig} munkásságával. — amelyet mindenkor csak a reakció szempontjai szerint szabtak meg az egységes Párt vezérpolHIktisal. akik semmi tekintetben nem hajlandók elősegiteni Magyarország demokra­tizálódását. amely pedig az egyetjen lehetőség a magyar nép boldogulása számára. A zagrebš egyezmény végrehajtása a belpolitika előterébe» A blokk a kormány kezdeményező lépését várja Korosec a szerb pártok hegemóniája ellen és a kelell konferencián, met! Ang­liát a meghozott háborús áldozatod arányában és kivívott győzelem mér­téke szerint legalább is egyenrangú befolyás illeti meg. Lord Curzon ki­jelentette, hogy ellenkező esetben A londoni pénzpiac zárva marad Fran­ciaország elöl, bár ez távolról sent jelenti azt. hogy Anglia helyesli 'és, elfogadja a német javaslatot. Rámutatott lord Curzon, hogy Anglia gazdasági tekintetben is ér­dekelve van abban, hogy Németor­szággal mielőbb meginduljanak a Ut vátételi tárgyalások. Az utóbbi napokban a politikai hely­zetben semmi változás nem állott be és semmi lényegesebb esemény nem történt. A helyzetet legjobban úgy le­hetne jellemezni, hogy úgy a radikális párt. mint a föderalista blokk várakozó álláspontot foglal el és mindegyik a másiktól várja a kezdeményezést a hely­zet újabb tisztázására. A zagrehi megegyezés végrehajtását várja elsősorban a föderalista blokk. Hogy mi ennek a megegyezésnek a Ié­­nyege, niég ma is titok, azonban hír szerint nem tartalmaz mást, mint a fÖ- deralista b okk követelését, hogy az adminisztrációt miaéí előbb javítsák meg. A blokk elsősorban ebben az irányban várja az első lépést a kor­mánytól. A radikális pártban valóban sokat beszélnek az adminisztráció meg­javításának szükségességéről, az erre irányuló törekvésnek azonban a kor­mány részéről semmi jele sem észlel­hető. Korosec még mindig Ljubljanában van és amint a Slovenes legutóbbi számá­ban megjelent nyilatkozatából megál­lapítható, az utóbbi napokban nem volt Zagrebben és nem tárgyalt ismét Ra­­dicscsa!, amint ezt egyes lapok közöl­ték. A klerikálisok ljubljanai lapiában közölt nyilatkozatban Korosec demo­krata ráíogásnak mondja azt, hogy ő utasításokat kapna Rádióstól. A kor­mányválság megoldásával, — amint mondja — meg is van elégedve és nincs is megelégedve. A radikálisok, úgy látszik, még nem döntöttek, hogy végrehajtsák-e a zagrebi egyezményt, éppen ezért neki és pártjának úgy a parlamentben, mint azon kívül teljesen szabad keze van. Hangsúlyozza, hogy a zagfebi mege­gyezésen kivüi más újabb megáll apadást a radikálisokkal nem kötött. Klubja a parlamentben nem fog obstrukciót foly­tatni, mint a demokraták, mert nem j látják szükségesnek a kormány megbuk- j tatását, mindamellett komoly és határa-1 zott ellenzéket fognak alkotni. Az álfa-1 lános politikai helyzetet tarthatatlannal: s mondja Korosec, mert képtelenségnek | tartja, hogy kizárólag a szerb nép kép-1 viselői tartsák kezükben a hatalmat. | Épen ezért nem is hiszi, hogy sokáig tarthatna az a helyzet, bogy csak a radikális párt kormányozzon, Nagy feltűnést keltett politikai kö­rökben Protics Sztojánnak a „Novosti“ hétfői számában közölt cikke, amelyben a demokratáknak az áprilisi válság alatt tanúsított viselkedését kritizálja nagyon élesen. Egyben óvatos formában bírálat tárgyává teszi a korona magatartását is, amiért első sorban a demokratákat teszi felelőssé. Kisek használt? Demokrata lap a bordéréi afférról A soviniszta sajtó, amely felhasz­nálta a budapesti hamisított aktát, hogy az S. H. S. királyság magyar­ságát a közvélemény előtt meggya­núsítsa s a magyarság két érdemes vezetőjének szenvedését meghosz­­szabbitsa, elfelejt megemlékezni, hogy a belügyminisztérium büntető ügyosztályának főnöke, az okiraton lévő aláírásokat hamisítványnak mondta, s hogy a letartóztatottakat szabadlábra helyezték. Arról sem emlékezik meg a sajtónak ez a ré­sze, s ebben a radikális lapok is kö­vetik, hogy már hónapokkal dr. Grä­ber és dr. Nagy letartóztaátsa előtt minden fórum hivatalosan megálla­pította az aláírások hamis voltát, mégis ismeretlen okból most szük­ségesnek látták, hogy ennek a hami­sítványnak alapján büntető eljárást kezdjenek s a gyanúsítottakat, akik tekintélyes polgárai az államnak, előbb letartóztassák s aztán hallgas­sák ki. A szláv sajtó gyűlölködő hangjá­tól örvendetesen eltér a Pancsevao cimü lapnak az afférról irt cikke. A »Pancsevac«, amelynek főszerkesz-Átnyujtották a német javaslatra a belga-francia választ Nem tárgyalnak addig, mig a passzív ellenállás tart !! Párisból jelentik: Vasárnap este hét órakor nyújtották át a külügyiül Hisztériámban Uoesch nagykövetsé­gi tanácsosnak, a német diplomáciai ügyvivőnek a francia választ a né­met javaslatokra. A jegyzék már be­­vezetésében előrebocsátja, hogy a kormány részéröl megszöve­gezett javaslatok több pontban homlokegyenest ellenkeznek a versaillesi szerződéssel. Rámutat a jegyzék arra. hogy Né­metország forma szerint elfogadta a jóvátételül fizetendő összeg és a fi­zetési módozatok meghatározását, azonban nem tartotta meg a vállalt köte­lezettségeket. A német kormány állításával szemben a belga és a francia kor­mány nagy súlyt helyez annak le­­szögezésére. hogy a zálogolás Fran­ciaország és Belgium részéröl a leg­csekélyebb erőszak alkalmazása nél­kül történt. Ha csupán e két hatalomtól füg­gött volna, akkor a Ruhr-területen nyomban lehetővé vált volna, hogy a német iparosok, mérnökök és mun­kások a francia iparosokkal, mérnö­kökkel és munkásokkal vállvetve dolgozzanak, azonban a parancsok, amelyek Berlinből jöttek, meghiúsí­tották ezt az együttes munkát. Azt állítja a német kormány', hogy a lakosság a megszállásra passziv ellenállássá! válaszolt, holott ez a legtávolabbról sem felel meg a való­ságnak. Nem a lakosság, hanem a kor­mány volt az, amely az ellenál­lást akarta és megszervezte, hiszen maga a német kormány elis­merte utóbb erre irányuló erőkifejté­sét. mikor kijelentette, hogy atneny­nyiben jelenlegi javaslatai meghall­gatásra találnak, a passziv ellenállás véget fog érni. A versaillesi szerző­dés alapjára helyezkedve Belgium és Franciaország kormányai kijelen­tik. hogy semmiféle német javaslatot nem vehetnek addig fontolóra, mig Németország ezt a passziv el­lenállást folytatja. Maguk a német javaslatok több szempont miatt elfogadhatatlanok. A felajánlott jóvátételt összegek ne­gyedrészét sem teszik annak, amit a jóvátételt bizottság megállapított és teljességgel elégtelenek ahhoz, hogy Belgium és Franciaország felépítse a háborúban elpusztított területeket. Belgium és Franciaország négy és fél évig türelmesen várt, most tehát f nincs abban a helyzetben, hogy zá­logok és biztosítékok nélkül tovább várjon. Franciaország és Belgium sem­mi szín alatt sem hajlandó meg­változtatni azt az elhatározását, hogy a megszállott területeket csak a fzetések tényleges telje­sítésének aránva és mértéke sze­rint fogja kiüríteni. A német jegyzék elejétől végig ha­misan értelmezi és szándékosan fél­remagyarázza a versaillesi szerző­dést s ha ennek a szövetségesek gá­tat nem vetnének, akkor ez az álla­pot Németország részéről erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai re­x'mm a vezetne. Anglia a jóvátétel! tárgyalá­sok közeli megindulását kívánja Londonból jelentik: A lapok érte­sülése szerint lord Carzon figyel­meztette Poincarét, hogy nem járhat el önhatalmúlag a Ruhr-kérdésben tője dr. Boskovits Dusán országgyű­lési képviselő, objektiven ismerteti az egész ügyet s azután felveti azt a kérdést, amelyet az országgyűlé­sen is meg kellene ismételni, hogy írnek állott érdekében ennek a hami­sításnak elkövetése s a hamis akta felhasználása. A minisztériumnak nyilvánosságra I kellene hoznia, hogy mikép jutott eti­lhez az aktához, amelynek egyik példánya állítólag a budapesti Ébre­dők Egyesületében be volt iktatva. Az alkotmány a polgárok szabadsá­gát nemzetiségi különbség nélkül biz­tosítja s ha ma három magyar nem­zetiségű állampolgárt le lehet csukni' olyan okirat alapján, amelynek ha­misított voltát már a bírói eljárás I előtt megállapították, akkor holnap I politikai, vágj' gazdasági okokból i ugyanezt meg lehet tenni szlávok­­kal szemben is. Egy kiilc&os elkobzás Elkobozták és nyomban eladták a snboticaá kereskedők gyufakészletét A gyufa már régóta monopoláru, I azonban a gyufa ára eddig nem volt § megállapítva s a kicsinyben való el­adásnál egy dinárt fizettek egy ska­tulya gyújtóért, amit a kereskedő 3 korona 40 fillérért vásárolt a nagy­­kereskedőtől. Egy dinár tényleg sok egy skatu­lya gyufáért s bizonyára mindenki helyeselte volna a pénzügyminiszter rendeletét, amely a gyufa kicsiny­­beni eladási árát 75 párában állapí­totta. meg. Mindenki helyeselte vol­na. ha ugyan tudott volna róla. A pénzügyminiszternek a gyufa árát meghatározó rendelete állítólag né­hány nappal ezelőtt jelent meg a hi­vatalos lapban. Megállapítható, hogy a pénzügy­minisztérium nem vágyódott az elis­merés babérjaira, mert erről a ren­deletről a sajtóban, sem a szláv, sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom