Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-08 / 123. szám
a nemzetiségi sajtóban egy sző sem jelent meg s a Sluzbene Novinét is nagyon tüzetesen át kellett böngészni annak, aki észrevette, hogy a gyufa árát megszabó miniszteri rendelet megjelent. A pénzügyi hatóságok is meglehetős diszkréten kezelték a rendeletet, mert sem arról, hogy ezt kiadták, sem arról, hogy annak áthágása súlyos következményekkel jár. sehol, semmi módon nem értesítették az érdekelteket. Ma azután beogradi kiküldöttek jelenlétében megkezdődött a rendelet végrehajtása. Le kell szögezni, hogy az a tnód, ahogyan ezt a rendeletet végrehajtották. nemcsak az érdekelteknek okozott súlyos anyagi károkat, hanem a legnagyobb mértékben sérti az állam méltóságát is. Ma délután néhány üzletben, igy a nagytőzsdében. Reiter Károly cég•néf s az Agrária cég üzletében megjelent egy fiatalember s hol egy skatulya, hol egy csomag gyufát vásárolt. kifizetve érte az egy dinárt. Alig távozott az ifjú niegbizott, nyomban megjelent a pénzügyőrség beogradi megbízottal megerősített osztaga s azon a címen, hogy megszegték a pénzügyminiszter rendeletét. lefoglalták az egész gyufakészletet. r A kereskedők érthető megdöbbenéssel vették tudomásul az intézkedést. amellyel csak az emlitett három cég több mint százezer dinár értékű gyufát konfiskált el. A kereskedők természetesen protestáltak, hivatkoztak arra. hogy a rendeletről mit sem tudtak, mindez azonban nem használt. Még nagyobb volt a kereskedők megdöbbenése, amikor ugyanaz a komisszió. amely lefoglalta a gyufát, nyomban felajánlotta, hogy a kereskedők visszavásárolhatják a lefoglalt készletet, dobozonként 6" és íél páráért, azzal a kötelezettseggel, hogy 75 páránál drágábban nem adják a gyufát. A kereskedő tehát adott a gyufáért először 87 és fél párát, a pénzügyi közegeknek most fizetniök kellett 67 és fél párát, az 1 dinár 55 páráért vett és visszavett gyufát azután eladhatják, ha tovább is van kedvük gyufát árulni 75 páráért. Attól, aki nem volt hajlandó viszszavenni a saját gyufáját, az elkobzott készletet nyugta ellenében elvitték s nyomban eladták másik kereskedőnek 67 és fél párás áron. így lesz aránylag csekély rizikóval gyufa nagykereskedő az állam s keres minden skatulya gyufán 67.5 párát. Ha a pénzügyi közegek nagyon fürgék s az ország egész területén igy hajtották végre a pénzügyminiszter rendeletét, mint Suboticán, ma milliókat keresett a pénzügyi kormány. 4. oldal. Sziaboticai ügyek Az uj vasúti átjáró terve, amelyet a város a vasúti síneken keresztül a Palics felé való közlekedés javítására akar létesíteni, elkészüli. Kedden a városi tanács helyszíni szemlét tart annak megállapítása végett, hogy a vasúti átjáró építése hol volna a legalkalmasabb. Valószínűleg két helyen fognak uj vasúti átjárót építeni. Az ármentesitö társulat egyelőre, mint ismeretes, csak Felsötavankut részére alakult meg, mert az alsótavankuti gazdák néni jelentek meg a kívánatos számban a legutóbbi értekezleten. Ezért most szerdára uiabb értekezletet hívtak össze ebben az ügyben Alsótavankuton, amelyen már valószínűleg megalakulhat a’ második ármentesitö társulat is. A villamos vezeték hétfőn reggel ismét leszakadt, azonban nem okozott nagyobb kárt. Tekintettel arra, hogy újabban mind gyakrabban fordul elő, a felső vezeték leszakad, a rendőrfőBÁCSMEGYEl NAPLÓ kapitány a legszigorúbb intézkedéseket fogja javasolni, hogy a szuboticai villamos társaság igazgatóságát rábírja a rossz karban levő és sok helyen teljesen meglazult villamos vezeték kijavítására, illetőleg megerősítésére. A városi tanács a villanytelepet erre a legerélyesebben fel fogja szólítani, hogy a további szerencsétlenség elkerülhető legyen. Bethlen Londonba utazott A magyar miniszterek fontos tárgyalásokat folytattak párisi pénzügyi körökkel Párisból jelentik: Gróf Bethlen István magyar miuiszterelnök és Káilay Tibor pénzügyminiszter párisi tartózkodásukat felhasználták arra, hogy közvetlen összeköttetésbe lépjenek a francia politikai, gazdasági és pénzügyi körökkel. Kálíay pénzügyminiszter báró Korányi Frigyes párisi magyar követ társaságában bemutatkozó látogatást tett több francia bankvezérnél, azonkívül megjelent a Schneider-cég fejének palotájában adott dejeuner-n, amelyen resztvettek Sergeant, a Banquc Parisienne igazgatója, Heine, a Banquc de France vezérigazgatója, Sienkievich, a Banquc de Province igazgatója, Varirtbernier és Bous- Qtiet, a budapesti szabadkikötő ad[minisztrátorai, Clovel, Benezit, Oiinsburg báró, az .ismert svájci bankár, valamint Saint-Saveur gróf, Schneider vejc, aki annakidején tárgyalásokat folytatott a magyar kormányává! az államvasutak megvételéről. Az cstéiy érdekességét és jelentőségét fokozta, hogy a magyar miniszterek itt találkoztak Pcretti küliigyrninisztériumi igazgatóval és fíoulcet követtel, valamint Paleologue volt külügyi államtitkárral, akinek nagy szerepe volt annakidején a Habsburg-r est aura ció elkészítése körül. Gróf Bethlen István miniszterelnök — Káilay Tibor pénzügyminiszter nélkül — felkereste ezenkívül még egyszer Palelogue-t, akivel hossza-CIRKUSZ & 8 ® Az udvarias pápuák J. fi. P. Murr a y. az aiguineai angol alkormányzó felolvasást tartott a londoni Gyarmatügyi Társaságban a napúik szokásairól. Különösen kiemelte ennek a néptörzsnek veleszületet u d - variasságát. Elmondotta többek közt, hogy egy pápua teherhordó inkább meggyilkolta azt az utast, a ki megkérte, hogy vigye át a folyón de akit túlságosan nehéznek talált — semhogy megtagadta volna a kérés teljesítését. De ez még mind semmi. A pápuák udvariasságáról én tudnék csak igazában mesélni, minthogy hónapokat és éveket töltöttem a 39-ik délkör mentén a Zambezi-kávéházban. ahol testi-lelki jóbarátsúgba keveredtem egy szobafestővel, a kinek unokanővére a leghíresebb Aírikakutatók egyikének tej testvérénél szolgált, mint mindenes. Tőle hallottam az alábbi történeteket, amelyek hitelességéért úgy én mint a mázolósegéd továbbá unokanővére, valamint a tejtestvér iótállunk, a kutatóról nem is szólva. Az előzékenység netovábbja — Amikor először jártam a Nyhasszavidéken, — mesélte az utazó, illetve tejrokona. azazhogy a mindenes, vagyis a szobafestő-legény — magammal vittem első feleségemet is. akit két hónappal előbb vezettem oltár elé. úgy. hogy expedíciónknak nászút jellege volt mellékesen. Mint bélyeggyűjtő már régebben érintkezésben álltam Muho Toki pápua törzsfőnőkkel, aki mindig hivott hogy látogassam meg; igy történt hogy délafrikai kirándulásom alkalmával felkerestem az ö faluját is. Sok vidéket bejártam már, sok udvarias házigazdában volt részem az idők folyamán, hiszen a boldogult Lipót belga király is nem egyszer látott vendégül ostendei katélyábau, de az előzékenységnek arról a fokáról, amit az egyszerű pápua törzsfőnök otthonában tapasztalnom kellett, sejtelmem sem volt odáig. íluho Toki még a sabban tárgyaltak aktuális kérdésekről. Sok találgatásra adott okot gróf Bethlen miniszterelnöknek az a látogatása, amelyet báró Korányi párisi követ társaságában Quinanes de Leon párisi spanyol köveinél tett, aki Zita királyné spanyolországi tartózkodásának lehetővététele ügyében nagy szívességeket tett annakidején a magyar kormánynak. -Nagyjelentőségű volt különösen az a tárgyalás, amelyet Bethlen. Káilay és Korányi Lasteyrie francia pénz ügyminiszterrel folytattak Magyarország pénzügyi helyzetéről. Lasteyrie bizonyos felvilágosításokat kért és azt az óhajtását fejezte ki, hogy behatóan akarja tanulmányozni Káilay pénzügyminiszternek a magyar pénzügyekről előterjesztett memorandumát. Szombaton délután igen jelentőséges megbeszélés folyt le Mortimer, Schifíel-cégek, valamint a Kulin, Loeb és Társa newyorki bankcég tulajdonosával és más bankárokkal, Vasárnap délután három órakor elutazott gróf Bethlen miniszterelnök az északi pályaudvarról Londonba. A párisi magyar kolónia tagjai között kelemetlen benyomást keltett, hogy lord Carzon angol kültigymi niszter egy nappal előbb Itáliába utazott, úgy hogy nem lesz abban a helyzetben, hogy Bethlennel tárgyaljon. legtitkosabb kívánságaimat is elleste és mielőtt hangosan kimondhattam volna valami kérésemet, már i£Ü£sitette is. Két hetet tötöttem a festői fekvésű pápua-faluban ifjú hitvesemmel, micsoda két hetet...! Egyetlen zavaró körülmény az volt hogy a törzsfőnök a lakáshiány következtében nem tudott külön kunyhót rendelkezésünkre bocsátani, hanem az ő lakosztályának egyik szögletében kellett éjszakára meghúzódnunk; ebből különféle apróbb kényelmetlenségek támadtak. Egyszer például emlékszem, harminckilenc fokos szerelmi lázban suttogtam imádott Evelinem fülébe:-- Úgy szeretlek majd megeszlek! Muho Toki, aki véletlenül meghallotta ezt a bókot, hangosan csámcsogni kezdett. arai hitvesemet érthetőleg kellemetlenül érintette. A törzsfőnők egyébként bármennyire is meglepő mértékben civilizálódott az európaiakkal való sokévi érintkezése során. hasonlatait és kifejezéseit kizárólag a táplálkozás és a gasztronómia köréből merítette. Másnap reggel elfogott az udvaron és hamfckás mosollyal súgta fülembe: — .Úrnő nagyon csinos, te is ennivalónak találod? — Hogyne. — mondottam mit sem sejtve. — Na ja... — nevetett — úgy szereted. maid megeszed... Olyan udvariasan mosolygott és olyan szolgálatkészen dörzsölgette kezét, hogy kezdtem rosszat sejteni. Fel akartam nyomban keresni feleségemet- hogy figyelmeztessem, legyen óvatos de már nem találtam; a délelőtt folyamán nem is került elő. A dolgot az tette titokzatossá hogy Mu.ho Toki is eltűnt. Délfelé tudtam csak ráakadni, amikor megjelent a községházán és engem kerestetett. — Hol a feleségem? — főrmedtem rá. Legbarátságosabb mosolyával vigyorgott és rámutatott az asztalra, amelyen hatalmas fazék gőzölgőtt: — Úrnő tálalva van! ... A csapás kimondhatatlanul lesújtott és az volt a legrettenetesebb a dologban. hogy még csak szemrehányást sem tehettem a törzsfőnöknek, sőt nteg kellett köszönnöm előzékenységét, hogy valahogyan meg ne sértődjék. Rossz néven vette úgyis éppen eléggé, hogy gyomorrontásomra való hivatkozással néhány falatot ettem csaK a Sülön az cd tiszteletemre feltálalt pecsenyéből-Az öngyilkos fata — A Zambezi felső folyásánál — igy hangzott a másik történet amely tatán mégiukább kidomborítja a pápuák' cimbefoglalt udvariasságát — teljesen kihalt-pápua-falura bukkantunk. Valamennyi kunyhót üresen találtuk ebben a községben, noha a tűzhelyeken a hamu alatt még izzott a parázs és egyéb jelek is arra vallottak, hogy itt pár órával előbb még éltek és laktak a derék! feketék. Kifelé haladva a faluból a ligetbe értünk ahol meglepő látvány tárult szemeink elé: a falu férfilakossága teljes számban a pálmafákon lógott fölakasztva. Nem tudtuk elképzelni sem, hogy mi történhetett velük? Félnapi járóföldre azután utolértük a faluból kivándorló nők gyermekek és aggastyánok karavánját és elbeszélésükből megtudtuk a megdöbbentő valóságot. A helybeli pápua-törzs előző napon tiltott határátlépés címén letartóztatott egy fereucrendi barátot és egy missziós nővért, akiket rögtönítélő bírósági hatáiozat alapján az országhatárt képező folyóból kirántva megsütöttek és megértek. A banketten részt vett a falu aoraja-nagyja. és amikor a páter elfogyasztása után felállt a kisbiró. hogy rövid beszéddel üdvözölje a következő fogást, akkor jöttek csak rá a pápuák, milyen rettenetes neveletlenséget követtek el. — Az elsőség a ladyt illette volna meg. — állapította meg holtsápadtan maga a biró is — az egész müveit világ erről fog beszélni. Képzelem, milyen véleményük lesz rólunk a párisi szalónok gavallérjainak... Az egybegyűlteket annyira kétségbeej tette, hogy — ha akaratlanul is — ekkora udvariatlanságot követtek el. hogy testiiletiieg kivonultak a ligetbe és ott szégyenükben felkötötték egytől-egyijj magukat a pácolt mahagóni-fákra. Pápua-retorzió — A harmadik pápua-történet szenvedő hősei szintén nem pápuák hanem egyik szomszédos szerecsen-törzs tagjai, akiknek országát a pápuák részbeni elfoglalták. Az a része a szerecseneknek amely nem került a pápuák fönnhatósága alá, állandóan háborgatta a megnagyobbodott pápua-államot és egyszer kézrekeritettek egy pápua-vámtisztet. akiből becsináltat készítettek. Tudni kell. hogy azon a vidéken ezt nagy sértésnek tekintik, mert vérbeli pápuát csak sütni szabad és főzni nem. Lett is ádáz harag a pápuák táborában. Háborút ugyan nem indítottak a szomszédos harcias szerecsen állam ellen, hanem öszszetoborozták saját fegyvertelen szerecsen alattvalóikat és igy szóltak hozzájuk: — Tudjátok, mit követtek el a ti testvéreitek! Mi kultur-pápuák vagyunk és nem viselünk harcot senki ellen, mert beszennyezné emberi méltóságunkat udvariatlanul lövöldözni. Mint kimondottan finom embereki akiknek jóneveltségéröl felolvasásokat tartanak a londoni gyarmatügyi Társaságban, egészen más represszáliákkal fogunk élni: benneteket eszünk meg. Úgy is történt: a szerecsen alattvalókból szilvalekvárt főztek és vajaskenyérre kenve megették őket. Utóhang A harmadik elbeszélésben első hallásra nem tudtam felfedezni ahagyományos pápua-udvariasságot, inkább úgy hangzott az egész mintha valahol civilizált emberek között történt volna meg. Biztonság kedvéért felkerestem a délafrikai kutatót, aki azonban elöltem is megerősítette hogy az emberevők jogérzékének teljesen megfelel az ilyen elintézés. Egyben tiltakozott az ellen hogy H. K. urat a bevezetésben tejtestvérének nevezzem, mert — mint mondotta — azóta rájött, hogy vízzel van hamisítva. SKIZ. 1923. május 8. A Bácsmeggei Napló 123-ik számához Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi, az Üz évi időtartamra baleset ellen 1000'— dinár erejég halál 2500 — dinár ereiéig rokkantság esetére a Rossija-Fonciére biztositó és viszontbiztosító társaságnál díjmentesen^^
