Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-08 / 123. szám

2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923, május 8 utasított egy választói ajánlást, mert a törvényszékhez benyújtott listával nem egyezett meg telje­sen és mindössze egy „S“ betű. volt az eltérés. A rndikélispárti Petro­­vies Naszte fölszőlalása után, aki a törvény betűjéhez való szigorú ragaszkodást ajánlotta, a panaszt elvetették és igy valamennyi man­dátumot igazolták. Most már mindössze csak tiz 'mandátum igazolása van hátra, amit a bizottság előreláthatóan két napon belül elvégez. Kedden a pancsevói kerület tárgyalására kerül a sor, amely alkalommal nagy vita várható a Boskovics Du­sán demokrata képviselő ellen beadott petíció miatt. Megvalósul a szuboticai vásárcsarnok terve Áruház háromszázhetven elárusító­­hellyel , Megírtuk már. hogy az iparható­ság a Koplaló-téren tervezi egy vá­sárcsarnok felépítését, az eredetileg a Zriíiski-térrel tervezett vásárcsar­nok helyett. A városi mérnöki hiva­talban most elkészült az uj vásár­­csarnok terve. A tervrajz szerint a vásárcsarnok egyemeletes nagy épület lenne, a melyben mint egy 370 elárusítóhely térne el. A vásárcsarnok homlokzati terve olyan, hogy a város közép­pontjában városépítési szempontból is sokat lendítene. Benne minden közszükségleti és élelmicikk árusí­tása koncentrálva lenne, úgy hogy a vásárcsarnokban teljes napi szük­ségletét beszerezhetné a fogyasztó. Egyelőre még csak arról folynak tárgyalások, nem volna-e mégis elő­nyösebb, ha az eredeti terv szerint a Zrinski-téren épülne fel a vásár­­csarnok. Valószínű azonban, hogy a Koplaló-tér mellett fog a városi ta­nács dönteni. A vásárcsarnok felépítése jelenté­keny anyagi megterheléssel járna. A szükséges összeget vagy a városi takarékpénztár adná. amely maga vasa Az elkeresztelt cimtáblák városa !. Karaagacs. április végén. Haditerületen vagyok, csendőr Szeme kisér, ha az utcákat járom és elbámészkodom a Kelet furcsasá­gain. Kívülem csak kevesen vannak, akik európai ruhát viselnek, ezek is nagyobbára a Chemins Őrien taux al­kalmazottjai, igy könnyen ellenőriz­hetnek. Amióta a törökök kisázsiai győ­zelme folytán a görögök kénytelenek voltak Tráciát is kiüríteni s igy Ka­raagacs vidéke hadizónává válto­zott. csak kevés idegen járhatott er­re. Meg is bámulnak mindenütt, ki­váncsi szemek pislognak felém ha a sáros utcákat járom. És járom őket rendületlenül, mert ez az egyedüli szórakozásom, miután elvégeztem dolgomat. Továbbutazásom ügyében felkerestem délelőtt a görög kapi­tányt. aki egy csendőrrel a fran­cia konzulátusra kisértetett. Itt na­gyon elbámultak azon, hogy a fran­cia követség láttamozásit egy »alan­tas francia szerv« semmibe se vette s megígérik, hogy délutánra rendbe­szedik az ügyet. Ha négy órakor jö­vök, megkapom kész útlevelemet, úgy. hogy a hajnali vonattal tovább utazhatom Konstantinápolyba. Min­den okom meg van tehát arra. hogy jókedvűen járjam az utcákat hiszen internáltságom órái meg vannak számlálva. Elcsodálkozom azon. hogy a hely­ség karaktere egészen görög, hiszen a lakosság nagyobbik felét törökök, építené fei a vásárcsarnokai, vagy pedig azoknak, akik a csarnokban elárusító helyet akarnak bérelni, elő­re kellene lefizetni egy mintegy 20.000 dináros összeget, amelyeknek összegéből a vásárcsarnok feíépíf­­hetö volna. Az összeg tiz esztendei bérösszegül szolgálna. A városi tanács a tárgyalásokat már a legközelebb befejezi. Szerdán ülnek össze a szuboticai adokivető-bizottságok Május 14*én kezdődnek az adótárgyalások — Megállapodnak az adóalap kiszámítása módjában Ma érkezett meg a pénzügyigaz­gatósághoz az a leirat, amelyben .a pénzügyminiszter kinevezte a subo­­íicai kivetobizotíságok tagjait. Ezek a bizottságok szerdán már össze is ülnek az első értekezletre. Feltűnést keltett, hogy az adóbi­zottságok kinevezéséről szóló ok­mányt a pénzügyigazgatóság any­ujára titokban tartja, hogy még a városi tanácsot sem értesítette a ki­nevezésről. Az adókivető-bizottsá­­gokba való jelöléseket a városi ta­nács ejtette meg és annál nagyobb csodálkozást kelt a városházán, hogy mégsem közli a pénzügyigaz­gatóság a kinevezett tagok névsorát. A városházán csak annyit tudnak, hogy a pénzügyminiszter azokat ne­vezte ki, akiket úgy a kereskedelmi és iparkamara, mint a városi tanács terjesztett fel. A pénzügyigazgató­ságnál közvetlenül is érdeklődött munkatársunk az adókivető bizott­ságok személyi összetételére nézve, azonban ott megtagadtak erre nézve minden ielvilágositást. Bár a bizott­ságok tagjai már megkapták a ki­nevezésükről szóló értesítést, a pénz­ügyigazgatóság mégis azon az ál­lásponton van, hogy a kinevezett bizottsági tagok személye az első értekezlet megtartásáig hivatalos ti-A pénzügyi hatóság vezetője el­mondotta, hogy négy adókivető bi­zottság alakult. Ezek közül az első bizottság az I. és Vili. kör adófize­tőinek adóját fogja kivetni, a máso­dik bizottság a II. és III. kör, a hár­mas számú bizottság a IV. és V, kör és a negyedik bizottság a VI. és VII. kör lakosainak adóját fogja tárgyal­ni. A legfontosabb ezek közül az el­­ső bizottság munkája lesz, mert az bolgárok, örmények és spanyol zsi­dók teszik ki. Ennek dacára oly egy­öntetű alakban nyilatkozik meg a helység görög jellege, hogy az ide­gent egyenesen megtéveszti, ha nincs tájékozódva a népességi viszo­nyokról. A görögök a világháború­nak csöndes szemlélői voltak, ennek dacára jó. vagy talán rossz sorsuk oly hatalmas területgyarapodáshoz juttatta őket. hogy még jó sokáig emésztési zavarokkal kell küzdeniük. A görög évszázadokon át elnyo­mott nép volt. ennek dacára maga is felcsap elnyomónak s bár a béke­szerződés a kisebbségi jogok respek­tálására kötelezi, a vegyes lakossá­gú területen csak görögöket ismer. A nemzetiségek itt is csak II osztályú állampolgárok, egyenlő kötelezettsé­gekkel — egyenlő jogok nélkül. Mi­lyen hamar el tudják felejtem a né­pek saját szenvedéseiket s mily szí­vesen veszik át maguk s zsarnok szerepét, ha népek leigázására al­kalmat nyújtanak nekik! A történelem múzsája nem csak tragédiákat és hőskölteményeket vesz tollára, hanem komédiákat és paródiákat is produkál. Nem miilat­­ságosan szomorú ennek a keleti fa­lunak. mely lényegileg városrész csupán, tiz esztendős múltja? Tiz év­vel ezelőtt, vagyis a Balkán háború előtt, török birtok volt. aztán a há­ború alatt bolgár, de újra török kéz­re jutott s csak a Törökországgal kötött békeszerződés következtében lett bolgár, mig Drinápoly török ma­radt. A világháború alatt a bolgárok beavatkozásának időpontjától lénye­gileg a németek voltak itt az urak, ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozó I. és VIII. körb®- van a leg­több kereskedő és iparos Suboticán. Mind a négy adókivető bizottság tagjait szerda délelőtt kilenc órára hívták egybe a városháza közgyű­lési termébe az első értekezletre. Ezen az értekezleten felesketik az adókivető bizottságok tagjait, meg­beszélik az adókivetésnél követendő általános irányelveket. A szerdai ér­tekezlet után nem kezdik meg azon­nal az adótárgyalásokat, mert a fe­leket nyolc nappal a tárgyalás előtt megidézni. Ezért a pénzügyigazga­tóság úgy határozott, hogy az első adókivetö bizottság május 14-én, hét­tőn tartja meg első tárgyalását, inig a másik három bizottság május 18- án kezdi meg működését. Mind a négy bizottság a városházán fog tár­gyalni naponta reggel 9 órától déli 1 óráig. Hétfőn délben közölték Pletiko­­szits András dr. főispánnal is az adótárgya!ások megkezdését és azt, hogy az első értekezletet szerdán tartják meg. Pletikoszits főispán ki­jelentette munkatársunk előtt, hogy a szerdai értekezlet hivatva lesz ar­ra, hogy megállapítsa azt a kulcsot, amelynek alapján kiszámítják az adóalapot. Ha a szerdai értekezle­ten nem sikerül a megegyezést lét­rehozni ebben a kérdésben az adó­kivető bizottságok és a kincstár képviselői között, úgy — a főispán kijelentése szerint — a városi ható­ság szélesebbkörü értekezletet tog összehívni a szükséges teendők és a pénzügyminiszternél való interveni­álás megbeszélése végett. Ebben az esetben az adótárgyalások megkez­dése eddig az időpontig kitolódna. Cserebogár, sárga cserebogár . . . Az idei termés veszélye Az idei gazdasági évben a gazdák vérmes bizalommal nem várják a termést. A meleg május, a langyos tavaszi eső ugyan a legjobb remé­nyekkel kecsegtetnek, úgy a búza, mint a kukorictavetések szépen fej­lődnek, azonban a zöldelő táblákat nagy veszély fenyegeti. A veszély aj földben tanyázik, cserebogárlárvák alakjában. Az idei tavaszon ugyanis rendkívül so<k cserebogár lesz, ame­lyeknek lárvái most még a föld alatt! vannak. Egyes helyeken, ahol a ta­vaszi vetésekre felszántották a föl­det. ezrével találták a kártékony cserebogárlárvákat. A faiánk lár­váknak jóformán egyedüli eledelük a zsenge gabonagyökér. Ott ahol sű­rűbben találhatók cserebogárlárvák, máris megritkult a vetés. A vetéseken kívül veszély fenye­geti a gyümölcsfákat is, mert a né­hány hét múlva teljesen kifejlődő cserebogarak ezrei fogják ellepni azokat. Különösen az erdős és feny­ves vidékeken fognak a csereboga­rak nagy pusztítást végezni a gyü­mölcsfák termésében. seuvresi és Neuilly-i béke a görög szuverénitás alá helyezte, persze Drinápollyal együtt, mig most csak egyedül Karaagacs a görögöké. Tiz ’ év alatt ennyi változás. És ez a vál­tozás mindig kifejezésre jutott e Jiá­­ros külsejében is. Egyes cégtáblák­ról még ma is lehet betűzni a régi török vagy bolgár felírást. Az Ibra­­liimek és Mehemedek, az . . . efiek és . . . offok helyébe azonban — . . pálosok kerültek. Mindenütt görög cégtábla, csak egyes helyeken, a francia helyőrségre való tekintettel, francia felírás. A török járom alól felszabadított népek ma visszasírják a török ural­mat. persze c görögöktől eltekintve, akik itt az urak szerepét játszák. A valóságban azonban nem ők itt az urak. hanem a franciák. AJ56. gya­logezred táborozik itten s egy csomó francia csendőr van összpontosítva. A tényleges hatalom az övéké, ők in­tézkednek. ők rendelkeznek, a görö­gök legfeljebb segitkezhetnek a vég­rehajtásban. Ez bizony úri alürökkel megáldott nép számára nem valami lélekemelő tudat. Az egy drachmás bankjegyet Ho­­meros képe disziti s négy evvel ez­előtt, amidőn a nagyzási hóbort még nem feszitette szét kereteit, volt ér­téke ennek a pénznek: két francra frankot fizettek érte. Ma a negyedét éri holott maga a frank is alaposan lecsuszottezalattazidőalatt. A dicső­séges múltat perszonifikáló Home­­roskép nem menthette meg a drach­mát a lezuhástól. mint ahogy Leoni­­dás avagy Mecedóniai Nagy Sándor emléke sem segített a görög hadve-Biidapesten lezuhant egy séta repülőgép Egy halott, öt súlyos sebesült Budapestről jelentik: Egy uj ma­gyar repülővállalat, az Aero Express r.-t. néhány napja luxus-utazásokaf bonyolított le Budapesten és a tíz­perces légi utaknak sok utasa akadt. Vasárnap délelőtt egy ilyen séta­repülés alkalmával súlyos szeren­csétlenség érte a gép utasait. A hidroplán délelőtt féltizenegykor szállt fel a Gellért-téri rakodópart melletti repülőállomáson és az össze­kötő vasúti hid felé vette útját. Mint­egy 120 méteres magasságban akar­ta a Pilóta a gépet megfordítani, azonban a kanyarodás közben erős szélroham kapta el a gépet, amely szempillantás alatt lezuhant és óriási zéreken. amikor Kemállal találták magukat szemben A drachma nemcsak a valóságban vesztette e! értékét hanem már kül­ső képe is dokumentálja ezt: csak fél bankjegyek vannak forgalomban, a másik felét levágta és beszedte a kormány. A belső kölcsönnek ez a legegyszerűbb módja. Egy drachmá­nak persze nincs értéke, egy tőrök kávé háromba kerül s Lebovics ur, a Grand Hotel tulajdonosa, elég sze­rényen csak 24 drachmát számit fef egy »hotelszobáért«, 25—30 drach­máért már meg is lehet ebédelni. Az ország belsejében bizonyára olcsób­ban meg lebet élni. mint itt, ahol a francia katonák felverték az árakat. Egy francia altiszt fizetése kétszer­­annyi, mint egy görög ezredesé. Persze keleti szokások szerint, a be­csülete is. Annak dacára hogy a városban több a francia katona, mint a görög, előbbit még sem lehet oly nagy számban látni. Ennek az a magyará­zata. hogy a francia komolyan vesz! a katonáskodást, ez dolgot ad neki, mig a görög csak az egyenruhája után katona, nincs tehát dolga s így egész nap az utcán lődörög, vagy a kávéházban üldögél. Itt a hadizóná­ban a francia katona kaszárnya éle­tet él, egész napra megvan a foglala­tossága. Karaagacsot Drinápollyal egy szép. majd három kilométeres, rák­kal szegélyezett, kövezett ut köt! össze. Elsétáltam egész a Marica hidjáíg. illetve a kiépített hidrőig. Egy kilenc főből álló trombitás csa­pat jön velem szemben, indulókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom