Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-06 / 121. szám
12. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 6. körülbelül 5000 dinár érték árut. — Ivanisoveéen ismeretlen tettesek Albert József gazdálkodó portáján törtek be és elvinek körülbelül 3000 dinár értékű gazdasági eszközt és egyéb holmit. — A rendőrség mindkét esetben megindította a nyomozást. — Megölte a villámcsapás. A muraközi jv'edeljižče községben a villám becsapott Gyombarek Iván gazdálkodó házába. A villámcsapás megölte a szerencsétlen embert, mig a szintén szobában tartózkodó két gyermeke sértetlenül maradt. — EHogtáfe a íalovci betörés tetteseit. Hirt adtunk arról, hogy a nemrégiben egy éjszaka, ismeretlen tettesek betörtek Krčmar Terézia Salovci asszony házába. Mint most értesülünk a csendörség elfogta a betörés tetteseit három nőt és három férfit, akit beszállítottak a murokasobotar jrásbiróságra. — Panaszkönyv. Igentisztelt szerkesztő ur! Felhívom szives figyelmét a következőkre; Egy idő óta a Lendován a Ilerceg-Eszterházy uradalom mészáros üzemet tart fenn. Az üzem annak idején azzal a céllal kezdte meg működését, hogy a szegényebb népréteget láija el olcsó hússal. A valóságban pedig most ügy fest a helyzet, hogy legtöbbnyire a jobbmódu családok jutnak csak húshoz. A magamfajta szegény ember legfeljebb egy-két kilót képes csak megfizetni. Voltak oly esetek, hogy egyes személyek 15—20 kilót is kaptak, ennek folytán pedig az is, hogy azok, akikre ráférne — üresen távoztak a székből. Egy szegény ember, MURAVIDÉKI POSTA Szülök D.-Lendavs. Áz ügyet ismételten felterjesztettük az illetékes hatósághoz. Opció M.-Sobota. Mihelyt érdemleges választ kapunk, értesítjük. Olvasó, Cakovec. Rövidesen rá kerül a sor az ottani élet tüzetesebb leírására. Akkor eleget teszünk az Ön kívánságának is. A német szorgalom mintaképe Hódság jómódú szinnémet falu. Nem is a szószoros értelmében vett faluk a bácskai német telepek. Külső fejlődésükben jó részük megtette az utat a tegnap falujától a holnap falujáig. Nem kisvárosok szűk. szennyes mellékutcáin az éhező szegénység Jakik. Itt minden utca tiszta, rendes, Hxuschka Péier, Cj, áípiébános van aszfaltja, villanyvilágítása és a gondozott házk csipkefüggönyös ablakaiból a polgári jólét, megelégedettségéi lehelik. Érdemes lenne _ a német falukat, szociális, gazdasági és kulturális fejlődésüket beható tanulmány tárgyává tenni. Itt csak röviden ieljegyzek egyetszó; vagy hoázsa (török egyházi alkalmazott) vagy ocsak (kémény) | szóból származik. Melyik az igazi, ki tudja? A török defterek (adólajBrunner Jakeb, bíró stromok) Hocsak néven említik, a céhkönyvekben »Otschak« szertpel. A régi község elpusztult. Emlékét és helyét az egyik dűlő neve »Altdarfäcker". (ófalusj szántók) őrzi. ami bizonyítja, hogy a régi Hódság nem a mai község helyén volt. Az uj község telepítése a XVIII. század derekán kezdődik, amikor az első doí-Dr. Koszéiig Száva, főszolgabíró mást. mint aki vázlatot készít egy portréhez. v Mindenütt a múltra bukkanunk, amelynek emlékét itt-ott egy régi templom, várrom, csatahely stb. őrzi. Hódság neve a múltra, a véres, emberirtó török időkre emlékeztet. Ijlédság kétségtelenül török eredetű S űr. Traub Alfréd, járási fő~órvós\ I gos. munkabíró, vállalkozó kedvű I délnémet családok vándoroltak be I az elvadult, elnéptelenedett Délbács? kába. A német telepeseknek kitartó, Sverejíékes munka várt. Szinte Robin son munka módszerével látták a . munkához. Irtották az erdőket. !e- I csapolták a pocsolyákat és primitiv I szerszámokkal, kevés állati erővel művelték a földet. Mennyi nélkülözést kellett elszenvedniük mig lakáshoz. bútorok, tűzhelyhez, normális életmódhoz jutottak. Türelmet, vaskitartást igénylő keserves létharc volt ez. amelyben a telepesek kerekedtek fölül. Az áldott föld bőven fizetett. Egyre több földet fogtak eke ála. A bevándoroltak gyökeret vertek. Számuk nőttön-nőtt és életstandardjuk emelkedett. Hódság lakossága részben kisbirt>r, Mamusics József, járásbiró tokos. Közép, és nagybirtokos nincs, iörpegazda igen kevés van. A földet német szorgalommal, alaposan, belterjesen művelik. Igénybe veszik a modern mezőgazdasági technika minden vívmányát. Majdnem minden gazdának van arató- és kötőgépé. Néhány gazda őst szándékozik közösen motorekét venni. A szemtermelés túlnyomó. Négy iorgásos gazdálkodást folytatnak. A föld háromhatodát bevetik búzával, egyhatodáí kenderrel, egyiiaíodát kukoricává! és egyhatodát zabbal és Schwerer Alfréd, bankigazgató takarmánnyal. Maguk is elismerik, hogy a kukoricatermelés jobban fizetne, de mivel szalmára van szükségük. kénytelenek vetni. A kendert nemcsak azért termesztik, mert jobban fizet mint a búza. hanem egyrészt mert gazirtó. tisztítja a földet es másrészt mert a kenderföld bő búzatermést ad. A kendertermeíés Klemm József már régóta virágzik. Már a telepesek is foglalkoztak kendertermeléssel, a magot bevándorláskor magukkal hozták Németországból. Később Olaszországból importálták a kendermagot. A dohánytermelésnek is van egy múltja. Az egyik dűlőt régóta »Tuvakäcker«-nek nevezik. Az hnyt. Az állattenyésztés a legelőhiány miatt nem tud kifejlődni, i Hódságon 400 hold szőlő van, I közepes termésű évben 16,000 hektó I bor terem. A bor könnyű. Leiwelsknepsprenger, t. i. annyit lehet inni belőle, hogy az ember mcllénygombjai leszakadnak. Baj, hogy korán szüreteinek, s a bor kezelést legtöbben elhanyagolják. Volt idő — ma már harminc-negyven esztendeje annak, — hogy Hódságon csodásait virágzott a kézműipar. különösen a hódsági tímárok, csizmadiák, cipészek, késesek és kalaposok voltak híresek és gazdagok. Volt olyan csizmadia- és tímármester, aki 20 segéddel dolgozott. A' portékává! vásároztak. Fosrvasztó- Piacuk lenyúlt Zimonyig és Bródig. északra Bajáig és Zentáig. A jómódú iparos-osztály akkor Hódság legszámottevőbb eleme volt. Harminc év óta az ipar erősen lehanyatlott, A vasút belekapcsolta Hódságot az u.i idők uj termelési rendjének világpiacába s a _ gyáriparral versenyezni nem tudó kisipar megbénült, A hódsági sváb gazda dolgos, vagyonosodásra törekvő, józan és praktikus; éppen ezért kevés az érzéke a tudományhoz, általában a Rausch Ede, nagykereskedő szellemi kultúrához. A hódsági polgári iskolába csak 5 gazda járatja gyermekét, a többi helybeli tanuló iparos, kereskedő és tisztviselő gyermeke Ez a néhány hiányos sor nem adhat képet egy mai bácskai falu lelkivilágáról, szociális és gazdasági életéről. Kis könyvet lehetne Írni á falu lélektanáról, változó életéről* erényeiről és bűneiről, álmos társa, dalműről, az uj dolgok eltanplásáró!* evolúciós gondolatok csírázásáról. Erre a kis könyvre a jövő kiépítése érdekében lenne igen nagy mértékben szükség. * Nem volna teljes a Hódságról szóló ismertetés, hogy meg ne em-Ílékeznénk Hódság legnagyobb ipartelepére!, a Fonó- és kötélverő« gyárról. A gyár Érti János vezérigazgató vezetése alatt áll. Az SHS 1 királyság legnagyobb kenderfonó- I és kötélverő-gyára 1907-ben alakulj I s ma gyártmányait Londontól— I Kohstantínápoiyig ismerik. A gyár Í* négyszáz munkásnak biztosit megélhetést. A hajtóerőt egy 800 lóerős gőzgép szolgáltatja. Lolz Frigyes.
