Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-06 / 121. szám
1923. május 6, BÁCSMEGYEI NAPLÖ lt. oldal. tői, úgy látszik, sokat tanult az okos állat. Es itt is, ott is hullik egy zsíros jó falat a Szöszinek, akiből inyenc-kutya lett és az évek folyamán szörnyen meghízott, ff a az egyik étteremben nem lakik jói, átszalad a másikba, a leggyakrabban azonban mégis.a Beogradban látható, ahol vacsora után kövéren és jóllakottat!heverészik és várja a zárórát, hogy a főjjrral hazamenjen aludni. Közben meg is szolgaija a Szösz: a vacsorát: szórakoztatja a vendégeket: tiz percig is »szolgál« mozdulatlanul egy-cgy asztal előtt és a lecsüngő fehér abrosz olyan a fekete, lomba teste mögött, mint a kontrasztokkal ható színházi függöny. Nagyon okos szemei vannak a Szöszinek és nagyon illedelmes kutyát nevelt belőle az emberekkel való sűrű társadalmi érintkezés, annyira illedelmes, hogy egyszer. amikor a sintér elfogta, két lábát szép illedelmesen felemelve, szolgálva várta az uccasarkon a feiéie közeledő végzetet. A pincérek már egy óra múlva kiváltották és azóta jobban vigyáz magára a Szöszi. A vendéglői étkezés, a három étteremben való ebéd és vacsorázás annyira felhizlalta Szöszií. hogy most már nem is olyan, mint egy gazdátlan kutya, hanem inkább a íelhizott hadimiiíiomosokhoz hasonlít. Es ha egy este nem fog megjelenni a Beograd éttermében, a törzsvendégek rögtön tudni fogják, bogy az ínyenc Szöszi addig hízott, amíg utolérte a szélütés. Egy percig szomorúan fognak gondolni akkor erre a különös kutyasorsra, amelyhez hasonlót az emberek közt hiába keresnénk. Magárahagyott emberről sohse gondoskodnak így az embertársai .., (L l.) Problémák a mai kuliara köréből Magasabb rendű nevelés Azok között, akik a mai boldogtalan viszonyok kivezető útját a nevelés, oktaás területén keresik. Wells kétségtelenül a legérdekesebb tervezők egyike. Gondolatai a magasabb rendű nevelésről, amely hivatva volna megmenteni a világot, érdemesek arra, hogy egy pillanatra megálljunk mellettük. 1 Veils szava messzire hangzik s bizonyára van bennök igazság, ha más nem. legalább az, hogy a mai oktatás és nevelés összetört eszményeivel nem képes arra, hogy az emberiséget boldogabb utakra vezérelje. De képes-e egyáltalán erre a nevelés bármily kitűnő és messzireliató legyen? Képes-e arra, hogy amit a közgazdasági, a politikai, a vallási, a szociális viszonyok és visszavonások darabokra zúzták, amit a szenvedélyek és a gyűlölködés fenekestül felforgatott ■ s egymástól részeiben zsétmarcangolt azt újra egybeolvassza. az alkotás eszközévé változtassa és ismét áldásos működésbe hozza? Lehetséges-e. kérdi Wells, a mainál sokkal magasabb szinvo italra emelni a nevelést és oktatást? Termelhet-e a mai iskola a társadalom számára elegendő, tartalmas, intenzív és szép emberi életet? Wells ezekre a kérdésekre határozottan tagadőlag felel. Ma ijesztően tanulatlan a világ. Tudatlan és gyüiöíközö Egy jobb/ magasabbrendii nevelésre van szükség, amely jobb. munkásaim, eszesebb, beláíóbb, szeretőbbszivü embereket ad a társadalomnak. A maii: iskolát uj iskolával kell fölváltani. Az iskola ma semmivel sein több, mimt a családi nevelés kiegészítése, holott pedig a mai társadalomnak uj feladataihoz uj iskolára van szüksége. Ma a nagy társadalmi közösségre kell nevelni s ezt csak úgy lehet elérni. ha az iskola mai kicsinyes szervezetéből kilép s átalakul egy Merészebb, erővel teljesebb, gazdasági elvek szerint formált nagyiizemü iskolává. Wells előtt egy szindikalizált iskolaszerkezet lebeg, amely tanterv, fölszerelés és berendezés dolgokban a tömegprodukció gondolata felé halad, ellenkezésben a mai rendszerrel, amely az individualizmus eszmeköréböl táplálkozik. A •világ iskolázása egységesen folyó közügy lenne, nem helyi bizottságok, hanem az egész világra szóló központi organizáció vezetése alatt a világállain természetéhez alkalmazkodó egységes_ renddel egységes princípiumok és egységes szellem alapján. Wells teljesen a szabad gondolkodás álláspontjára helyezkedik, s azt vallja, hogy a kollégiumok és az egyetemek- kapuját meg keli nyitni minden felfogás, minden meggyőződés. minden álláspont előtt s az ifJU lön-külön alig tagadhatni — Homokra építi és az alap. a világáliam leendő társadalma csak a képzeletben lebeg. Gondolatat azonban mélyreható kritikái foglalnak magukban s alkalmasak arra, hogy a nevelés nagy problémáját a legfontosabb ügyek előterébe állítsa. Csak még azt az egyetlen észrevételt kívánjuk tenni, hogy Wells alapgondolata a nagyüzemit nevelésről az ő szocialista világnézetében gyökerezik. Tones Gasztáv, MURAVIDÉK & vs? Murán innen, Murán túl A drávai hroáárok kozott — A Bácsmegnei Napló muravidéki munkatársától emberek meggyőződésének az életben harcoló eszmék csatáiból kell ki alakulnia. A nevelésnek három egymás fölé sorakozó tagozata lenne, amely bárom egymástól eltérő, de egymást kiegészítő s önmagában tovább haladó feladatot világítana meg. Az első fok arra nevelne, hogy az erők kifejlődjenek, hogy megtalálják embertársainkkal az érintkezés módját s megszerezzék a közlési mód gyakorlatát (Training). A második fok feladata lenne a világnézet kialakítása az elmélet és az élet alapján. A világnézetet Wells kiváltképen fontosnak tartja s annak további fejlesztését megkívánja a nevelés harmadik fólián is, ahol az ifjúság élete már egybeolvad a közösségével: az egyéni training és a világnézet alap? ján. Itt Wells azt a gondolatot élezi ki. hogy főiskola elszigeteltségének meg kell szűnnie s tartalmának egybe kel! olvadnia a közönség intellektuális életévei lapok, könyvek, isme- I retterjesztŐ előadások utján, de min' denkor a gondolatszabadság az ütköző vélemények akadálytalan nyilvánítása mellett, amelyben csak egy tömegnek kell uralkodnia: az igazság és közösség érdekeinek. Wells a nevelésügyet főbbe helyezi minden más ügynek: annak előmozdítása a legmagasabb szociális érdek, amellyel szemben a politikai szempontok eltörpülnek s épen azért a látható faji, szociális és gazdasági ellentéteket eszméinek a kidolgozásában egészen mellőzi és ignoráfja a mai politikai viszonyokat, sző-» vcíségekef, problémákat konfliktusokat, amelyekben visszatükröződik a világnak minden buta szenvedélye, ostobasága, erkölcstelen volta, szivte'enségc, amelyek ha meg nem szűnnek, előbb-utóbb össze fog omlani az egész társadalom. Azért a legfőbb ideje megindítani a reformakciót. hogy egy nagyszabású propaganda utján a világ újjászületése minél előbb megvalósuljon. Ezek a gondolatok a magasabbrendü nevelésről, amelyek azonban a Wells által tervezett nagy alkotó \ programéinak csak kicsiny részét nyújtják körvonalakban. A gyakorlati gondolkodású angol nyilatkozik uneg bennök. aki a tudomány igazságait az élet követelményeivel párosítva, egységes alapon akarja megoldani a világot gyötrő nagy válságot. Mikor azonban Wells nem számol a tényleges viszonyokkal, az uralkodó individualizmussal, a nemzeti, á vallási és az osztálykülönbségekkel, valamint a különböző népek és nemzetek, államok kulturális előrehaladottságával, egész tervezetét — bár egyes igazságait kü-B rod ár ok . . . Ne a felvidéki tót tutajotok szomt.ru világára gondoljon itt az olvasó. Az én brodárjaim egytöl-egyik mind jómódú muraköz! emberek. Tanúim rá Légrdd, Dubrova és a többi partmenti falvak veteményes, virágos kertekkel koszorú» zott házacskái. Ezek közül egynéhány — csinosságával — bátran fejedelmi lak is lehetne a felvidék sárverte kunyhói között . . . Meg is látszik 2 nagy különbség rögtön: a felvidéki nép zárkózott lelkű; ha beszél: témája nem igen megy túl a saját nyomorúságának ötökös hangoztatásánál. Nem így a b: ódátok. Ha néha-néha összekerül az ember velük: az első szóváltásnál crezicjtik, hogy náluk a tutajozás vagy a re\ vészmesterség amolyan mellékfoglalkozásféle. És ez valóban igy is van: jobbára a több íéríitagot számláló családok egyes tagjai űzik. ahol kívülük is van annyi munkaerő, amennyi a földek megmunkálására szükséges. A légrádi révésznek benn a faluban háza, gazdasága van, mégis közel 40 éve űzi a tutajozás egyhangú mesterségét. A jövedelem biz’ nem nagy: fél dinárt fizet a gyalog átkelő, egy dinárt aki szekérre! van és neki ei kell hinnünk, hogy már csak szokásból révészkedik. A vagyona jórésze apja szerzeménye és azzal együtt szállt reá a hivatása is. Hajdan jól jövedelmező foglalkozás volt a révészség: a betyár-romantika kis és nagy hősei nem sajnálták ám a garast egy-egy sikeres átkelésért. De manapság nagyon ritka az idegen uta Régi ismerőseim a drávai brodárok: évekkel ezelőtt Novisadon hozott a jó sors össze először velük. Sajátságos muraközi akcentussal fújták egyik i mert horvát népdal szövegét. Most, hogy évek múltán ismét közöttük járok, iátható örömmel üdvözölnek. Kérdéseimre elmondják, hogy mostani utuk egész Beográdig visz. Tudni kell. hogy a tulajdonos Hirschler cégnek a kotorjdubrovai feldolgozó telepén kívül Krajnában erdőségei is vannak, ahonnan a I kitermelt fát ide szállítják és kidolgozva lecsusztatják egész Beagrádig is. Az ut 14—-21 napig tart. A brodárok csak napj pal utaznak, éjjelenkint kikö’nek épp főtt, ahova érnek és ha történetesen falu van közel, beszalasztják társukat egy-kéí liter karcosért, aztán tábortűz mellett megindul a vita, megszólal a dal és előkerül az elmaradhatatlan tambura is. Mint a múltban, most sem panaszkodnak: a cégtől személyenként 1800— \ 2000 koronát kapnak egy utért. vonatköltséget vissza és amint mondják, meg vannak elégedve. Most éppen indulóban vannak. A tutaj kimért lassúsággal útnak indul. Jó darabig barátságosan integetnek, aztán eltűnnek egy éles kanyarulatnál. De már kisvártatva ismét feltűnnek; úgy tetszik, mintha egy-egy merev szoboralak álldogálna amott a babos-íodru folyam felületén. Az enyhe esti szeliő hátán pedig tisztán érthetően száll a felém a dal: »Tamo daleko . . . Daleko krai moral. Tamo le selo moja. Tamo 1c ljubav moja . . .« P. Halász Lalos. Beograd vagy Ljuljana Egy ország lakósságának életében nem kis fontosságú a közigazgatási székhelyek célszerű vagy elhibázott beosztása. A jól megválasztok közügyén elérhető járási vagy kerületi székhely néni csak idő és költség megtakarítást jelent a hozzája tartozó községek lakóinak, hanem egyúttal megkönnyíti a felülről jövő ellenőrző munkát is. A központi kormány által kiadott rendeletek cs intézkedések még mielőtt a vidék lakosságának tudomására jutnának a közbeeső fórumokon bizonyos módosításokon esnek át, Természetes az is időbe kerül. És mire az érdekeltek tudomására jutnak: sokszor nélkülözik azon intenciókat. amelyek a rendelet kiadóját vezérelték. Magától értetődő dolog, hogy helyenként figyelembe kell venni a helyi viszonyokat is. Az azonban már nehezebben hihető el, hogy az úgynevezett -tranzitó« fórumoknak több fogalmuk lenne az egyes vidékek gazdasága, ipari vagy kulturális viszonyairól, mini akár a központi kormányzatnak. A vidéki, úgynevezett »helyi viszonyokat«, csakis a közvetlenül szemlélő ember ismerheti valójában. Mint ahogy csak a közvetlenül érdekeitek érzik annak súlyát is, ha visszaságról van szó. A távolról szemlélődő előtt természetesen másképpen fest a helyzet. mint ahogy egész máskép érzi, mondjuk a bácskai gazda az adóterheket — mint a murántuli. Holott a törvény egy és ugyanazon intenciói érvényesek ott is. De valóságban a nem Is erről az oldalról akarunk szólani. A technika haladása magával hozta a bürokratikus közigazgatási rendszerek kifejlesztését, de sok helyütt, mint e vidéken is, nélkülözi a mai modern viszonyok között szükséges gyorsaságot. És ez az ok egyúttal az, amely két táborra osztja a murántuli lakosságot. Beograd vagy LyubUana: centralizmus vagy autonómia? — írják a helyi lapok és ha őszinték akarunk lenni, akkor ic kell Írnunk, hogy a többség Beográd után kiált. S mindezt teszi anélkül autonomista vagy centralista lenne — csupán közigazgatási szempontból. Ezek szerint: igaz, hogy sok esetben gyors a központi kormányzat sújtó keze — de az is igaz. hogy csak ily gyorsan jöhet az elégtételadás is. Ami viszont fontos a nép szemében. Mert akinek panasza vagy kérelme van. az a legmagasabb fórumig is elmegy a legtöbb esetben, azaz ha Ljubljana valamit elvett, tán megadja Beograd... — *; okoskodik a lakosság. És sokszof j volt is példa erre is. A murántuli nép szemében centralizmus vagy autonómia kérdése, valójában nem politikai, csupán közigazgatási kérdés: a panaszok és kérelmek gyors elintézésének kérdése, — semmi egyéb. HÍREK — Kinevezés. A ljubljanai tartományi főnökség Miklaviž Frankót, MarkiSeveire gerntnek nevezte ki. — Uj telető» vonal. A posiaügyi minisztérium rendelete értelmében a Ljubljanai posta és távírda igazgatóság megkezdte a. Hódos-PetrOvei távbeszélő vonat kiépítését. , — Rendőri krójtilia. Cöpincen Krajcár István gazdálkodó lakásába a minap éjjel, i ismeretlen tettesek betörtek és elvittek
