Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-31 / 144. szám

42. oldal.- BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 31. A házbérfillérado ellentéteket keit a szuboticai radikális-pártban A tanács hajlandó rae^váJtczíaíaí a szabályrendeletet A házbérfiliéradó-szabáiyrendelet, «Unit a legutóbbi városi közgyűlés tudvalevőleg megszavazott, kezd túl­nőni az egyszerű városházi ügyek keretein és kihat már a suboticai -pártok. elsősorban a radikálispárt 4>első nyugalmára is. Mint ismeretes ugyanis, a radikálispárt inteiiektuel­­.része a javaslat ellen foglalt állást _és az csak a gazdák szavazatainak -segítségével ment át a kiszélesített ’tanácson. A csütörtökre összehívott tiltakozó gyűlés gondolata pedig ugyancsak a radikálispárt több vezető tagjának előzetes tudtával és hozzájárulásával született meg és igy előállt az a hely­ezet. hogy a Lloydban megtartott ‘gyűlésen a radikális kereskedők és dateinerek is tiltakozni fognak a ra­dikális városvezetőségnek egy a ra­­dikálispárt által megszavazott ren­­deíete ellen. Mint beavatott forrásból értesü­lünk. az ügy különben is kiélezte a ‘suboticai radikálispárton belül lap­pangó ellentéteket, amelyek egyrészt ráz itteni radikálisok és a Szerbiából «deköltözöttek, másrészt az egész radikálispárt és a zsemjodilskapárt neve alatt működő bunyevác-gazda­­csoport között már régebben fenn­­allanak. Bebizonyosodott ez alka­lommal. hogy a suboticai radikális­­j.ártban nincs meg a szükséges össz­­í'hang. a gazda-csoport még ma is féltékenyen vigyáz a maga szuverén jogaira és önállóan foglal állást «gyes kérdésekben. Pletikoszits fő­ispán valószínűleg ennek tudatában sietett kijelenteni a közgyűlésen, hogy a javaslat megszavazását nem teszi pártkérdéssé. Az ügy mégis pártkérdéssé lett és a radikálispárt intellektuel tagjai kö­zött nagy elkeseredés tapasztalható Irigység 1: ta : Baedcksr Ha az irigység abban áll, hogy az em­ber szeretne a más helyén (vagy a más bőrében) lenni, akkor a világ összes te­remtményei közül Goethét irigylem a legjobban. Nem azért, mert már közel egy évszázada hogy meghalt. — bár ez • is irigylendő szerencse. Azért se, mert íifilvitte mínisztérségig és titkos taná- Icsosságig, tf$.r ez se rossz sors, és is­lerek máskülönben igen derék és ki­fogástalan férfiakat, akik az ilyen kar- Irierért odaadnák Goethének összes mü­veit félbőrkötésben. Még azért se, hogy korának és még néhány századnak leg­nagyobb —- vagy mindenesetre egyik legnagyobb költője volt. Amiért irigy­lem a Mestert, a Mesterek Mesterét, s I amiért a helyén szeretnék vagy szeret­tem volna lenni: az a kellemeíes vi­szony, amelyben, ez a kiváló ember és pompás férfi a nő világgal állott. Hogy kinek köszönhet többet az em­beriség, neki-e vagy Shakespeare-nek, «írói még lehet vitatkozni, s én se ál­lítom — az ö nagy tisztelője és bámuló írigyíője —, hogy ő a legnagyobb min­den korok összes írói közt De egy bi­zonyos, s ez az, ami őt mint embert <hég kivételesebb lénnyé teszi, mert a milyen költőnek lennie adatott, hogy a nők nem tudtak közömbösek maradni iránta, hogy húsz éves ifjúságától egé­szen nyolcvan esztendős vénségéig alig találkozott lánnyal vagy asszonnyal, aki ne vonzódott volna hozzá. Hiszen húsz, harminc és negyven éves korában min­den férfinak — ha nem esett nagyon a felelágyára — vannak édes hódításai és váratlan vagy várvavárt szerelmes sze­rencséi, sőt jelentékenyebb emberek vagy különösen jólszabott férfiak még ötvenéves korukon túl is tudnak érde­kesek lenni az olyan nők előtt, akik sze­retik az esprit-t és azokat az érdeme­ket SSfl kizárólagos velejárói a kisgazda csoport ellen. Az ellen­téteknek ez a kiéleződése a legkel­lemetlenebb magára a városi, tanács­ra nézve, amely nem volt hajlandó a házbérfillérado javaslatát levenft- a közgyűlés napirendjéről. Épp a fej­lemények következtében ma már más állásponton van a városi tanács is. amely kijelentette hajlandóságát arra nézve, hogy a szabályrendeleté fáz eredeti kívánsághoz képest módo­sítsa és a házbérfilléradót a bérlők és háztulajdonosok között ossza meg. A városi tanácsnak ez az állás­­foglalása az ellentétek további el­mérgesedését akarja meggátolni. franciák konferenciára hívják a kisaistantoi Beogredból _ jelentik: A SHS. konferencián állapítsák meg a drályság párisi követsége arról Irisantaní álláspontját az uj poli­ikai kérdések, különösen azonban értesítette a külügyminisztériumot hogy a francia kormány annak a kívánságának adott kifejezést, hogy Massaryk Csehszlovákia elnökének párisi látogatása alkalmával a kisantaninak erre a célra kikül­dendő delegátusai Pátiéban konfe­renciát tartsanak. A franciáknak az a kívánságuk, hogy ezen a a jóvátételi ügyek tekintetében'. Beogradban még nem történt döntés, hogy a francia meghívás­nak miiyen formában tegyenek eléget, mert a kormány előbb meg akarja tudni a többi kisen­­tent állom kormányainak állásfog­lalását is ebben az ügyben. Ősz előtt sem lehet megtartani a községi választásokat Pletikoszits főispán nyilatkozata A község) választások kérdése élénken foglalkoztatja a politikuso­kat. Különösen a vajdasági radikális képviselők tartják állandóan felszí­nen a községi választások ügyét. Mint ismeretes, a vajdasági radikális képviselők már júniusra kívánták a községi választások elrendelését. A kormány álláspontja szerint azonban a még szükséges előkészületek meg­tétele miatt július vége előtt aligha kerülhet sor a községi választások megtartására. Ez az időpont is annyira közel van már. hogy feltétlenül szükségessé tenné a községi választásokra való előkészületek sürgős megtételét. En­nek az az oka azonban, a községi választásokra vonatkozólag még nem érkezett semmiféle intézkedés a törvényhatóságokhoz. a fiatalságnak, — de arra nincs példa .emerre, hogy egy uriember aggkorá­ban, a sírhoz közel, amikor másokra a kutya se néz (hacsak nem valami kü­lönösebb hálás öreg kutya), még akkor is nemcsak platoníkus érdeklődést, de meleg vonzalmat, sőt heves szerelmet tudjon kelteni ártatlan szüzekben és köl­tői lelkű fiatal menyecskékben. Hogy’ eltörpül mellette ebben a tekintetben a hozzá képest ifjú Napoleon (aki húsz évvel született később mint Goethe és tíz évvel korábban halt meg nála mint teljesen elaggott öreg), aki minden hő­sieségével, imponáló erejével ,harci di­csőségével nem tudta igazában magába szerettetni a nőket, akik után pedig sokkal mohóbban vágyott mint a wei­­mári udvar és az összes nők kegyeltje. Goethe! Ez a kivételes ember nagyobb volt nőkben mint Urában, drámában, regény­ben, útleírásban együttvéve. Mert ezek ínlndenikében volt egy-egy szerencsés vetélytársa, de a Nőknél ő a Nagy Ve­zető, akiknél nem konkurrálhat vele senki. Annyi viruló ifjúság hajlott feléje égő vágyódással s annyi himporos lányvirág illatozott az ő számára, hogy a Don Jüanok szégyenkezve bújhattak cl mellette s visszavonulásuk közben udvariasságuknak a zászlaját meghajt­hatják az általuk is imádott nőknek az idealizmusa előtt, amely jobban vonzza őket a költők mint a lovagok és hősök felé. Az olyan költői adomány mint a Goet­héé bizonyára nagyon ritka, s századok fognak elmúlni, amíg újból támad egy hasonlóan egyetemes genie. — de bár­mennyire ritka, nem olyan raritás mint az a férfitulajdonsága, amely a nőket megigézte s bizonyára a poetikus lei­kéből sugárzott ki. Akiket a versei meg nem nyertek neki, azokat meghódította részére néhány élőszava, társalgásának a komoly és mégis graciózus bája vagy megjelenésének ag Qüfflguszi yojta, Nem Kérdést intéztünk ebben az ügy­ben dr. Pletikoszits András főispán­hoz, aki a községi választások ügyé­ről a következőket mondotta munka­társunknak: — Ezideig semmiféle intézkedés nem érkezett a városhoz a községi választások előkészítéséről és éppen azért kételkedem abban, hogy a vaj­dasági községi választások még ju­­'lius hónapban megtarthatók lentié­nek. A községi választások előkészí­tése. a választói névjegyzékek ösz­­szeállitása annyi munkát igényel, hogy technikailag is lehetetlen volnu a községi választásokat ilyen közeli időpontban megtartani. — De ezenkívül is az a meggyő­ződésem. hogy előbb az uj községi törvényt fogja a kormány tető aid hozni, már pedig ezt a törvényt a tudok a történetben férfit, akinek ha­sonló szerencséje lett volna a szerelem­ben ..., de nem jól mondom, nála ez nem szerencse volt, neki az dukált, mert amint az olyan kivételes kiválóságnak több elismerés és tisztelet jár ki a kor­társaktól mint bárki másnak, úgy több asszony és több szerelem is illeti meg mint bármely emberfiát... Inkább adó volt ez. amely köteles osztályrészként hullott az ölébe, semmint szerencse. S azért is mondtam hogy irigylésrcméltó, mert a szerencséjét senkinek se szabad irigyelni... A lirája, a Faustja, a Meister Vilmo­sa, a Westöstlicher Divanja és sok más remekműve halhatatlan emlékei marad­nak e nagy géniusznak, de az egyéni­sége nem kevésbbé, s aki a szobrait nézi ma is kilencven esztendővel a ha­lála után, nemcsak e halhatatlan költe­ményekre gondol, de a nőkre is, akik szerették a költőt, és a költőre, aki sze­rette — s oly boldogan szerette — a nőket. Ez az ő másik halhatatlansága azon kívül, amelyet a nemes írásai biz­tosítottak neki. Lehet, hogy az idők fo­lyamában támad a németségnek — vagy valameily más szerencsés nemzetnek — egy újabb költője, aki elhalaványiíja a weimári Musenhof koronázatlan fejedel­mének a dicsőségét, s ujabb-nagyobb értékeket helyez az irodalom itélcmérieg serpenyőjébe, amelyek súlyosabbak lesznek a Goethe értékeinél is, — lehet, hogy 1—2 száz év múlva, ha irodalom­ról lesz szó, már nem Goethe lesz a tromf, hanem egy nála is nagyobb név, de marad egy terület, ahol a királyság trónusáról nem lógja letaszíthatni senki, a nőhóditás és az asszonyok által való imádtatás dicsőséges csatatere. Ott ra­gyogni fog az emléke mindég, s ha Faust már nem is lesz a legmélyebb né­niét költemény a szerzője akkor is a legérdekesebb férfi marad, aki csak kép­zelhető. Mert őt szerették a legtöbben, amióta köay.Vfit. vezetnek a §zexeltnck­parlament elé kell vinni. Viszont a parlament most annyira meg van terhelve munkával, hogy a községi törvény gyors letárgyalására alig le­het számítani. De még abban az eset­ben is. ha a már meglevő törvény szerint folynának le a legközelebbi községi választások, nehezen tudom elképzelni, hogy azokat még a nyár, folyamán meg lehetne ejteni. Pletikoszits főispán nyilatkozata’ némileg ellentmond a beogradi hírek­nek. Bár a helyzet még teljesen bi-t zonytalan, a suboticai pártok közül különösen a bunyevác-sokác-párt felkészülve várja a községi válasz­tások kiírását, mert a választásokon nagy agitációt akar a part kifejteni. Arra számítanak, hogy a Párt nagy; számban fog a suboticai városi tör­vényhatóságban helyet kapni. Uj elemi Iskolákat építenek Snhoiacán Zsedniken és Palicson kezdik meg az iskolák építését A suboticai és tanyai iskolák elha­nyagolt állapotáról gyakran esik szó, azonban eddig még nem történt semmi ennek a helyzetnek a javítására. Mint már riiegirtuk, a városi tanács és a tan­­felügyelőség egyetértőén uj hivatalt szervezett az iskolák karbantartásáról való gondoskodás érdekében. Ez a hivatal már megkezdte műkö­dését és igy most már a suboticai is­kolaépületek fokozott ellenőrzés alatt fognak állni. Ezzel egyidejűleg az is-, koíaszék javaslatára a városi tanács el­határozta két uj elemi iskola építését* azokon a helyeken, ahol az a legfonto­sabb és ahol az már nem tűr halasztást, így elsősorban Palicson alakítják át — az eddig: tervek szerint — a volt földmivesiskola helyiségét uj elemi is­kola céljaira, amelyben a magyar ősz-, tályok nyernének elhelyezést, mig a régi iskolában maradnak külön a szerb osz­tályok. Itt rendkívül sürgős már az uj islo’a, mert a jelenlegi olyan kicsi, röl, s ő érdekelte legjobban a nőket, amióta történetet írnak. A tizenhat éves szűznek a hangtalan vágya és a har­minchat esztendős asszonynak az iro­dalmi vonzalma és a pozitív kiváltkor zása egyaránt a nagyember felé szál­lott, s ő — megint irigyelni való! — fe­jedelmi nyugalommal kasszálja be ezt az adót. A szive alig dobogott sebeseb­ben, az idegei alig nyugtalankodtak (az adószedőnek hűvösnek és objektívnek kell lenni), s mégis boldogokká tette azokat, akik vonzódtak hozzá .Mert oly nagy lehetett egyéniségének a varázsa, hogy egy nyájas szava a tisztelőinek becsesebb volt mint a legforróbb sze­relmi vallomás mástól. S az egy sesen­­hemi esetet kivéve nincsen semmi ko­moly erkölcsi panasz Goethe ellen, — féríikomiszságokat nem követett el a női nemmel szemben, úgy hogy az em­léke ebben az irányban is tisztább mint számtalan férfié, aki védelmére nem hozhat föl negyven kötet szép Írást s nem mentheti magát azzal, hogy a nők üldözték a szerelmükkel. Ezt a másik halhatatlanságot irigylem — és irigyli minden férfi — a nagy köl­tőiül. Mert szerettetni a késő vénségig, vágyakat kelteni nyolc évtizeddel a vál­lán, forrón szerelmes leveleket kapni, amikor az ember már túlhaladta a pát­riárkák tiszteletreméltó élettartamát, s hófehér bajusszal is abban gyönyörköd­ni, hogy elpirulnak a szüzek, ha meg­szólítja Őket, s hogy a gypnyörtől liba­bőrt kapnak az asszonyok, ha hetven­éves korban a kezüket megszorítja, bi­zonyára a legirigylendőbb sors, amelyet halandónak az istenek adhattak. Szépek a bronzszobrok, amelyek az író nagyságát hirdetik a végtelen Idő­nek. de még szebbek a fehér márvány­karok, amelyek ölelték és ölelni vágy­tak, amikor élt, s akkor is, mikor öreg volt. Amióta emberek élnek, tán nem élt senki, aki irigylésrem.éltóbb volt mint Goethe, -------------- - ............ ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom