Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-31 / 144. szám

Lapunk mai száma 12 ©Ida! — Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szukotica, CSÜTÖRTÖK 1923. május 31. 144. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*53, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár !:ZEkKKSZTČSKG: Kralja Aíeiitndra-ciica 4 szám alatt kiadóhivatal« Kralja Alexandra-ulica 1 (LeUiach-palota) Szó és tett Radonics János, egyetemi tanár, a szuboticai kerület képviselője vasárnap megjelent feketehegyi választói között. A képviselő ur tiszteletére a derék választók bankettet rendeztek, amelyen Ra­­donics János rendkívül érdekes beszédet tartott. Azt mondotta a többi között, hogy a nemzetiségi politikában az ő mintaképei Szent István, Széchenyi István, Eötvös József és Deák Ferenc. A feketehegyi választókat bi­zonyára meghatotta ez a kijelen­tés. S ne tagadjuk, a legszőrösebb cinizmus is fölfigyel, amikor ilye­neket hall. A kormányzó pártnak egy tekintélyes tagja, a kormány­hatalom egyik nagysulyu támo­gatója egy legyőzött ország nagy­jait állítja maga elé mintaképnek, amikor igazságosságot hirdet és méltányosságot követel. Nemes gesztus rajzolódik ki ezekből a szavakból. A fegyver kieshetett a harcba elütött ország kezéből, de azokat a nagy szellemeket, a kik a faj kulturképességének és élethez való jogának ledönthetet­­ien bizonyitékei voltak, nem te­hetik vazallussá a győző fegyve­rek. Az élőkön lehet diadalmas­kodni, de a halottakon nem. Me amikor nem a nagylelkű belátás, hanem a kisszerű türelmetlenség vezeti a cselekedeteket, jóleső hálával kell fogadni minden szót s minden meghajlást, mellyel a fajtánkból kinőtt nagyoknak hódol a győző. Ezt az őszintén átérzett rr.eg­­heíódásunkat egy kissé megza­varja a kétség ágaskodó kér­dése. Miért csak a feketehegyi nagyvendéglő szüiája hallja ezt a gyönyörű vallomást, miért nem a közélet fórumén, a parlamentben, az ország nyilvánossága előtt hangzik el ez a vigasztaló kon­­fesszió ? S mért nem olyan té­nyek és elhatározások kíséreté­ben, melyek a gyönyörűen hangzó szavakat a cselekedetek emlék­köveivel tennék felejthetetlenné ? A feketehegyi nagyvendéglő szó­noka abban a kivételes helyzet ben von, hogy nemcsak a feke­tehegyi vendéglőben beszélhet. Felszólalhat a radikális klub ülé­sein, fölemelheti szavát a parla­mentben, rendelkezésére áll a publicitás minden eszköze. Higyje el nekünk és a tények tanulsá­gainak, nekünk már nincs arra szükségünk, hogy haljuk : a küz­delmünk alkotmányos, a törekvé­sünk jogos s a célunk az ország egyetemes érdekeinek utján kö­zelíthető meg. Mi már meg va­gyunk győzve itt és Zentén és Torontáívásárhelyen, Topcián és Baranyában, Zomborban és a Bega partján az igazunkról. Most már talán el lehetne kezdeni azok meggyőzését, akik erről a kérdés­ről nem így gondolkodnak, mint Szent István és Radonics János. Most már talán elérkezétt az ideje annak is, hogy azok a kijelenté­sek, amelyeket eddig csak a to­­polai Főtér, a kanizsai gazdakör s a feketehegyi nagyvendéglő terme hallott, elhangozzanak a parlament nyilvánossága előtt is, hngy végre befolyásolják a kor­mányzás irányát, a kormány mű­ködését s a végrehajtó hatalom részeseinek eljárását. A fekete­hegyi liberalizmus türelmessége váltson már egyszer jegyet a beo­­gradi gyorsra s cáfolja meg ezt a kétkedést, hogy ezt a politikai belátást nemcsak a választókkal való közvetlen érintkezés, hanem a fölvilágosuitság, a tapasztalat, a humánus érzés és a történelem íanitásai szülték. Enélkül, bizony, nehéz elhall­gattatni a cinizmust. Az eben e magyarság nem emelhet kifogást, ha egy szerb politikus Szent. Ist­vánt vallja nemzetiségi politikája mintaképéül. Szent István sem vette fö! a választói névjegyzékbe a magyarokat, a magyar iskolák ügye akkor sem állt sokkal job­ban, mint most s az országgyű­lésben akkor sem volt képviselve az ország nagyrésze. ilyen — bevalljuk — léha tré­fákra ad alkalmat a helyhez kö­tött beszéd. Aki megakarja kí­vánni azt, hogy szavainak a ne­kik kijáró hitelt adják s elhatáro­zásának őszinteségéhez ne férjen ss kétség, se tréfálkozó kedv, az úgy fog beszélni Beogradban, mintahogy Feketehegyen beszélt s úgy fog cselekedni, mintahogy beszél. Érdeklődéssel várjuk s szere­tettel figyeljük, hogy Szent István, Eötvös József, Deák Ferenc és Széchenyi István példája milyen cselekedetekre fogják bátorítani Radonics Jéno3 képviselő urat. A nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitása Megalakultak a bizottságok — A kormány benyújtotta az uj véderő-javaslatot Beogradból jelentik: A parlament szerdai ünnepélyes megnyitó .gyű­lését Jovanovics Ljuba elnök nyitot­ta meg. A formaságok elintézése után bejelentette, hogy az igazság­­ügyminiszter több képviselőnek a bíróságok részére való kiadását ké­ri. Ezek a képviselők: Radios István négy ügyben, Susnik Antal kleriká­lis, Pasinyák Vladimir három ügy­ben, Rizogono demokrata, továbbá Radios István, Macsek, Predavec, Kossutics, Krnyevics Radics-párti képviselők egy ügyben, Setyerov „ Slavko demokrata becsületsértés ügyében, Vuics Dimitrijev radikális rágalmazási ügyében. Egyben beje­lenti Popovics György demokrata képviselő mentelmi jogának sérel­mét is, amely úgy érte, hogy mint papot püspöke kényszeríteni akarja, hogy mint »epach« teljesítsen szol­gálatot. A parlament valamennyi bejelentést a megválasztó mentelmi bizottság elé utalja. * Ezután Pasics miniszterelnök fel­olvasta a parlament megnyitásáról szóló királyi ukázt, amely a követ­kezőképpen hangzik: Mi. I. Alexandar, Isten ke­gyelméből és a nép akaratá­ból a szerbek, kor ú át ok és t szlovének államának királya, minisztertanácsunk elnökének javaslatára és a miniszterta­nács meghallgatása után az alkotmány 52. §-ának értel­mében elhatároztuk és elha­tározzuk, hogy a nemzetgyű­lés ülése, melyet 1923. már­cius 18-ikán választottak meg és amelyet 1922. december 21-iki rendkívüli meghívásunk­kal 1923. április 16-ikára hív­tunk egybe, 1923. május 30- ikán megnyiitassék. Jelen rendeletünk végrehajtását mi­nisztertanácsunk elnökére bíz­zuk. I. Alexander Az ukázt a királyon kivül a kor­mány valamennyi tagja aláírta. A királyi kézirat felolvasása után áttérnek a napirendre. Jovanovics Ljuba elnök bejelenti, hogy mind az öt bizottságot egyidejűleg választ­ják meg, öt különböző listára. Ez­után megtörténik a szavazás, amely egy óráig tart. A választások ered­ménye a következő: A törvényhozó bizottságban a le­adott 232 szavazat közül a radikálispárt 129 szav. 23 helyet demokratapárt 49 » 9 » klerikálispárt 27 » 5 » muzulmánpárt 15 » 3 » földmivespárt 11 » 2 » kapott. Néhány muzulmán a kleriká­lisokra szavazott, bogi' azok számá­ra az öt helyet biztosítsák. A pénzügyi bizottságban a radiká­lisok 17. a demokraták 6, a klerikáli­sok 3, a muzulmánok 3, a földmive­­sek 2 helyet kaptak. A mentelmi bi­zottságba 12 radikálist. 4 demokra­tát, 2 klerikálist, 2 muzulmánt és 1 földmivest választottak. A panasz és kérelmi, valamint az adminisztratív bizottságban az arány ugyanez. A választások eredményének kihir­detése után az elnök bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a rend­kívüli hitelekről szóló törvényjavas­latot. amelynek sürgős letárgyalását kérte. A parlament a sürgősséget szótöbbséggel megszavazta. Ugyancsak bejelentette az elnök, hogy a véderőjavaslatot is benyúj­totta a kormány és erre vonatkozó­lag is kérj a sürgősség kimondását. A parlament megszavazta azzal, hogy a javaslatot külön bizottság elé terjesztik. ■ ■ -Az ülés végén Jovanovics elnök napirendi indítványt tett. Az indít­vány szerint — amelyet a parlament elfogadott — pénteken tart ülést a parlament, amelyen először felolvas­sák a kormány deklarációját, aztán megválasztják a véderőjavaslat le­­tárgyalására kiküldött bizottságot, végül pedig a hadikárpótlási bizott­ságba jelölnek ki két képviselőt. Az elnök az ülést délután 2 órakor zárta be. Megválasztották a bizottságok elnökségeit Szombat délután a megválasztott bizottságok alakuló értekezleteket tartottak, amelyen az elnökségeket választották meg. A törvényhozó bizottság elnöke lett: Gyurisics Markó, alelnökök: Miladinovics Zsarkó és Poles Du­sán. A bizottság titkára: Popovics Velja. A pénzügyi bizottság elnöke: Mit­­rovics Dobra, alelnöke: Ncsics Ste­vő, titkára: Sztmkovics. Az adminisztratív bizottság elnö­ke: Szimonovics Milán, alelnöke; Bogovac Petar, titkára: dr. Szíoi­­kovics. A kérelem- és panasz bizottság elnöke: Petrovics Nesztor, aleluökct Lalosevics Joeo, titkára: Mihajlovics Szvetiszláv. A bizottság elnökségeinek tagjai valamennyien radikálisok. dia ár Ezerkétszázmiliié rendkívüli hiteit kér a korasí ny Megválasztották a bizottságok elnökségeit — A pár ok ülése A parlament végleges megalaku­lásának eseményei teljesen kitöltöt­ték a politikai életet. A pártok min­den érdeklődését és erejét a bizott­ságok megválasztására fordították, amelyek meglehetős egyhangúság­gal folytak le. Figyelemreméltó ese­ményt egyedül a radikálispárt ülése hozott, ame’lyen az öregek meglehe­tős élesen tanították rendre a pár? fiatal és túlságosan mozgékony »mí­­niszterjelöltjeit.« 7200 millióról szóló ren dkiv&li hiteljavas!at A kormány által beterjesztett utó­lagos és rendkívüli hitelekről szóló törvényjavaslat 1200 millió dinárról szól. A javaslat indokolása szcriSS ezek olyan kiadások fedezésére szol­gálnak. amelyeket a legutóbbi költ­ségvetés megszerkesztésekor még előre látni nem lehetett, de amelyek elkerülhetetlenül szükségesnek mu­tatkoztak. A radikálisok illése A parlament ülése előtt a radikális klub ülést tartott, amelyen a pártnak néhány tekintélyes tagja — köztük Rankovics Milán, a parlament alel­nöke és Petrovics Nasztar — élesen megtámadták az úgynevezett »fiata­lokat«, akik az utóbbi időben a párt­ban meglehetős fontos szerepet vit­tek. A szónokok különösen azt hoz­ták fel a fiatalok terhére, hogy a bi­zottságok választására elfogadott hivatalos radikális listái önkényesen * megváltoztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom