Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-29 / 142. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, KEDD 1923. május 29. 142. szám megjelenik miudco reggel, ünnep után és hétfon délben TELEFON SZÁM; Kiadóhivatal S-58, Szerkesztőség 5-10 Az alkotmány igazi védői Szép, komoly, nemes beszédet mondott a nemzetgyűlés utolsó ülésén a Német Párt elnöke. E beszéd cselekedete mellett nem lehet szó nélkül elhaladni az ország nemzeti kisebbségeinek, a kiknek ez a felszólalás adta meg politikai történetük kezdetét. S nekünk egy okkal több van arra, .bogy jóérzéssel köszöntsük ezt a beszédet, mely egyébként okos kompromisszum volt a bátor helytállás és bölcs alkalmazkodás között. Mert csak a minap tettük ezen a helyen szóvá annak jelentőségét, hogy a Német Párt képviselői hallgattak akkor, amikor a politikai nyilvánosság előtt támadták a nemzetiségeket s vonták kétségbe a politikai élethez való jogukat. A Német Párt elnöke most likvidálta ezt a tartozását s a beszéd jelentőségét szívesen elkönyveljük a késedelem okozta kár megtérítésére. kot tolláról, embert ellenségéről lehet megismerni. A Német Párt elnöke beszédének jelentőségét azokból a közbeszólásokból is meg lehet állapítani, amelyeket a nemzetgyűlés tagjaiból kikényszeritett. A közbeszólók csoportját Pribicsevics vezette. Pribicsevics Szvetozár — a demokrata-párt elnöke, a koalíció belügyminisztere, a demokrácia rendőrállaménak Platója, a rendőrállam demokráciájának Montesquieu-je. Pribicsevics Szvetozár, aki pártot alapított e demokrácia programjából, melyet a legféktelenebb reakcióval akar megvalósítani, a közbeszólások során kétségbevonta azt, hogy ebben az országban lehet nemzetiségi kérdésről beszélni s hogy ennek az országnak vannak nemzetiségei. A demokráciát, a türelem politikáját, a nép uralmat, az egyenlő érvényesülés követelését úgy értelmezi a demokrácia jegyében világra vetélt pórt elnöke, hogy megtagadja az ország lakosai százezreinek a nyelvéhez s kultúrájához való ragaszkodást és annak a küzdelemnek jogosultságát, mely a nyelvhez és kultúrához való ragaszkodását politikai céljává emeli. Ennek a pribicsevicsi álláspontnak nem ez az első s fájdalom, nem ez az utolsó megnyilatkozása. Azt mondja Pribicsevics és azt mondják a pribicsevicsek : az alkotmány deklarálja az állampolgári egyenlőséget. Állampolgári egyenlőség mellett pedig a nemzetiségi szervezkedéseknek nincs sem politikai, sem morális jogosultságuk. Ez tatán igaz is lenne, ha az állampolgári egyenlőség tana nem maradna meg abban a hűvös elzárkezottságban, amelyet neki az alkotmány biztosit; ha a gyakor-Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŰSÉGt Kralja Aiexanára-ulica 4 szám alat^ Kiadóhivatalt Kralja Alexándra-nlica 1 (Lelbaeh-palota) lati politikusok életképesebbnek tartanák az állampolgári egyenlőség dogmáját, mint amilyennek ma tartják, amikor őrködve vigyáznak, reszketve félnek attól, hogy a polgári egyenlőség elve valamiképen a törvény palotájából kitéved a közélet poros, sáros uccáira. A gondos kertészek ők, akik az alkotmány üvegházából nem merészelik kiültetni a szabad mezőkre a jogegyenlőség palántáját. Az u; uralkodók elfelejtik azt, amit a régi alattvalók tanultak. Magyarországon is volt nemzetiségi törvény, mely az állampolgári egyenlőséget deklarálta s a régi Magyarország nemzetiségei mégis politikai pártokká szervezkedtek, hogy a nemzetiségi törvény végrehajtását kiharcolják. Az SHS. királyság nemzetiségeinek sincs most nagyobb és köz-, vetlenebb politikai célja, mint az, hogy az alkotmánynak az állampolgári egyenlőséget statuáló jogelvét siettessék megvalósulni. Nincs egyetlen politikai párt sem, mely annyira küzdene az alkotmányért, mint ahogy a nemzetiségek küzdenek. Hiába merevedik szoborrá Pribicsevics a vidovdáni alkotmány hajthatatlan vé delmében, ha egész politikájával megakarja akadályozni az alkotmány egyik alapvető jogelvének megvalósulását. A nemzetiségi politikának mindaddig megvan a kétségbevonhatatlan alapja, amíg az állampolgári egyenlőség tekintetében különbség van a jogállapot és tényleges helyzet között. A nemzetiségeknek addig küzdeniük kell, nem az alkotmány ellen, hanem az alkotmányért, melynek nagyszerű ajándékát: a jogegyenlőséget irigy és rövidlátó politikusok elakarják orozni. Hiába tartja magát Pribicsevics az alkotmány legfanatikusabb védőjének. A nemzetiségek különb védői és harcosai az alkotmánynak, mint Pribicsevics egész gárdájával együtt. Pribicsevics az alkotmányon is átgázol, hogy letörje a nemzetiségeket, a nemzetiségük pedig az alkotmányért harcolnak, hogy jogaikhoz jussánelf. A nemzetiségek tehát még Pribicsevicscsel szemben is megakarják védeni — az alkotmányt. Trónbeszéddel nyitják meg a parlamentet Készül a kormány deklarációja A belpolitikában a hétfői ünnep miatt még mindig teljes a szélcsend és pünkösd második napján is kevés képviselő tartózkodott csak Beogradban. Minden érdeklődés most a parlament megnyitása és az azután kialakuló politikai helyzet felé fordul. Mint ismeretes, a parlament hivatalos megnyitása szerdán délelőtt 9 órakor történik meg. A parlament működése eddig csak ideiglenes volt, most azonban, hogy a képviselők igazolása megtörtént és a képviselők letették az esküt, megkezdődik a rendes munka. Jovanovics Ljuba, a parlament uj elnöke hétfőn reggel ugyan elutazott Pozserovacra, azonban a szerdai ülést összehívó hirdetményt már ő irta alá és kedden visszaérkezik Beogradba. A szerdai parlamenti ülést a parlamenti szokásokhoz híven királyi trónbeszéddel nyitják meg. Meg is történtek már az előkészületek a gyűlés ünnepélyességének külső dokumentáláséra is, azonban a király betegsége miatt nem jelenhetik meg a parlament megnyitó ülésén, hanem Pastes miniszterelnök fogja a trónbeszédet felolvasni. A trónbeszéd tartalmáról eddig még nem szivárgott ki semmiféle hir. A kormány deklarációja még nem készült el, úgy, hogy annak felolvasására csak egy későbbi ülésen kerül majd sor. A deklaráció úgy a belpolitikai, mint a külügyi helyzettel foglalkozni fog és részletesen fogja ismertetni a kormány programmját, különösen azokat a törvényjavaslatokat, amelyek legközelebb kerülnek a parlament elé. Ezek: a tisztviselői, a bírói törvény, a vasutasok szolgálati pragmatikája, a középiskolai tanárok pótlékáról szóló javaslat, a véderőtörvény, a költségvetés, a likvidációs költségvetés, az utólagos hitelekről szóló törvényjavashit és három agrártörvény. Ki fog terjedni a kormány deklarációja az általános belpolitikai helyzetre is, különös tekintettel az alkotmányra és a horvátokkal jolyó megegyezési tárgyalásokra. A mi a deklaráció külpolitikai részét illeti, politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel az Olaszországgal folyó tárgyalásokról való beszámolót és a magyar jóvátételt kérdésben való kormány nyilatkozatot várják, mert ebben a kérdésben eddig még nem nyilatkozott a kormány egyik tagja sem. A politikai helyzet a parlament konstruálása után uj stádiumba került. A radikális párt konszolidálta a helyzetet azáltal, hogy a parlament elnökségét a maga kezében tartotta meg és a többi párt ahhoz fog most mar igazodni, hogy a kormány milyen magatartást fog tanúsítani. Várakozó álláspontot foglalnak el egyelőre úgy a federalists blokk pártjai, mint a többi ellenzéki pártok, amelyek a kormánytól várják a kezdeményezést, mely mér nem is késhet sokáig. Hétfőn egyébként csak a Spahópárt tartott ülést, amelyen behatóan megvitatták a politikai helyzetet és megállapították a párt jövőben követendő taktikáját. Foglalkozott az értekezlet a boszniai muzulmánok helyzetével is, akik a választások után sűrűn vannak, zaklatásoknak kitéve. Elhatározták, hogy ebben az ügyben lépéseket fognak tenni a kormánynál. Újabb véres forrongás Bochumban Általános bányász-sztrájk s Ruhrvidéken Bochumból jelentik: Szombaton este ismét nagyőbbarányu zavargás tört ki. A tüntetők túszok szedésével is megpróbálkoztak. A tűzoltóság az elfogott polgárokat minden alkalommal kiszabadította ég szétzavarta a zavargókat. Az összecsapások alkalmával többen meghaltak, illetve megsebesültek. A razzia alkalmával száz embert szállítottak be, akik revolverekkel és karabélyokkal voltak fölfegyverkezve. Vasárnap hajnalban 5 órakor egy vasúti hidrái tüzeltek a tüzőrségre. Az őrség egy embere meghalt, kettő súlyosan megsebesült. Újabb jelentések szerint a felfegyverkezett kommunista századok a nyaralónegyedbe vonultak és tisztogatni kezdtek. A tűzoltók munkásvédelmi csapatokkal megerősödve, üldözőbe vették a kommunistákat és sortüzeket adtak a fosztogató kommunistákra, akik közül tizennyolc embert agyonlőttek és nyolcvannál többet megsebesítettek. A »Kölnische Zeitung« hirt ad arról. hogy a Gelsenkirchenben megtartott bányász-gyűlésen kimondtuk az általános sztrájkot, amit a kommunisták kezdeményezésére hétfőn teljesen érvénybelépeti. Miután a Ruhr-vidék több tárnájában azonoan a bányászok tovább dolgoztak a határozatot kimondó gyűlés kétezer résztvevője a tárnákba vonult és a dolgozó bdnyamunkáokat a legsúlyosabb terrorisetikus cselekmények kíséretében szétzavarta. A terrorisztikus fellépésnek több halott és sebesült áldozata van. Londonból jelentik, hogy a Ruhrvidéken fellépett kommunista zavargásokról a »Daily News« a következőket irja: »Vájjon a francia kormány felfogása szerint milyen befolyást gyakorolna a világ közvéleményére, ha a világ meggyőződne arról, hogy Franciaország a Ruhr-megszállást arra használja fel, hogy eddigi ellenségének területén anarchista forradalmat támogasson és védelmezzen?« Az csseni jelentés arról számol be, hogy Degoutte tábornok egy hirdetményt tett közzé, amely szerint azok a vasutasok, akik két nap alatt nem rendelik alá magukat a francia vasutigazgatóságnak, kiutasítják, A hatvan éven felüli vasutasokat pedig minden kártérítés nélkül elbocsátják. .....................
