Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-04 / 119. szám
1923. május 4. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. vertípus mintáját és a suboticai katonaság létszámát kellett volna megszereznie. továbbá különböző irredenta röpiratokat terjesztenie. December elején Kiss Béla melléje adta Almássy Sándor detektívet, aki elkísérte Kelebiáig, hogy az ő segítségével a magyar őrségeken bántódás nélkül keresztüljuthasson. Kelebiáról Almássy visszament Szegedre a röpiratokért. mire Bruder a detektivnek nála hagyott ruháival és pénzével megszökött és december 7-ikén átjött Suboticára. Nyolcadikén Palicson fel akart szállni a vonatra — amint mondja — azért, hogy Becskerekre menjen és ott a kérdéses katonai fegyveríipust Kiss Béla számára megszerezze. A paücsí állomáson azonban gyanúsnak tiint fel a rendőrök előtt és mivel nem tudja magát igazolni, letartóztatták. A novisadi törvényszék Brúdert, vallomása alapján, bűnösnek mondotta ki kétrendbeli lopás bűntettében és kémkedés kísérletében és az állam védelméről szóló törvény alapján a vádlottat hétévi bőr1 önre Ítélte. Súlyosbító körülménynek vet ték Bruder büntetett előéletét-A szalomki jugoszláv Javul a két orszájf közti viszony Beogradból jelentik: A szaloniki-i jugoszláv szabad zóna kérdése végre a megvalósulás stádiumába lépett. A minisztertanács legutóbbi üié sén Nincsics külügyminiszter beszámolt a görög kormány újabb ajánlatáról, amely kis különbségekkel megegyezik a legutóbbi jugoszláv ajánlattal. A kormány rövid tanácskozás után elfogadta a görögök által javasolt változtatásokat. Erről azonnal értesítették Balugdzsics athéni követet, hogy azt Alekszandrics görög külügyminiszterrel hivatalosan közölje és a végleges megállapodást még Alekszandrics lausannei utazása előtt megköthesse. Az egyezmény szerint a szabad Zónában egyenruhás jugoszláv vámtisztviselők végzik az áruk eivánoliatóan suttogtak. így utasította rendre: — Csitt! Csöndesen! Hände! haragszik! Ilyenkor csakugyan haragudott Hände!. Ellenben, ha a terem üres volt. azzal mitse törődött. Hiszen ez csak pénzkérdés amely őt nem érdekelte! S mikor egy előkelő angol ur sajnálkozott azon, hogy a hangversenyterem majdnem egészen néntele». Hände! mosolyogva jegyezte meg: — Sebaj! Annál jobban fog hangzani a muzsika. Akármeiy oldalról nézzük ezt az embert. mindenfelől jóságos és rokonszenves egyéniséget látunk. Az embereket nem becsülte valami sokra, s ebben hasonlított a legnagyobb elmegenie-khez, de szerette őket és részvétet érzett a szenvedők iránt, s ebben meg a nagy szivgeniek-hez. a krisztusiakhoz volt hasonlatos,, Négy nyelven tudott beszélni, úe egyiken se tökéletesen. Anyanyel véből, a németből Angliában sokat elfelejtett, angolul pedig teljesen sohase tanult meg, s franciát meg az olaszt még euynyire se sajátította el. De mind a négyen elég jól tudta magát kifejezni s egyike volt kora legjobb adomázójnak. lie csak azok érthették mez könnyen, akik mind e nyelveket ismerték, mert Händel társalgásközben összekeverte mind. s minden szót azon a nyelven mondott, amely legelőbb jutott az eszébe. Sok adoma maradt róla. mint minden nagy emberről, s nem mind antentikusak, mint például az se. hogy korának legnagyobb parókabirtokosa volt s nogy hat tucat paróka maradt utánna. Az ilyen érdekes férfiú emléke nem szorul arra hogy azt anekdotákkal elevenítsék föl. Az ő élete maga csupa érdekesség. A eenie-ne* minden jósága és minden nemessége meg volt benne, s teljesen hiányzott a jelieméből a genie-nek kíméletlensége és önzése. Baedeker. lását, a görög hatóságok beavatkozása nélkül. Mint Athénből jelentik, Bedug dzsics jugoszláv követ átadta akrtditáló levelét György királynak. A kihallgatás után đ görög kormány köszönetét fejezte ki a követ előtt az S. ti. S. királysággal szemben, a mely elsőnek ismerte el az uj görög királyt. A nemzeti kisebbségek sérelmei a belügyminiszter előtt Ä né&aet képviselők intervenciója az utlevéinehézségek a zaklatások és az anyanyelv használatának biztosítása ügyében Beogradból jelentiJc: Csütörtökön a német párt három képviselője: dr. Kraft Schumacher és Neuner képviselők megjelentek Vuicsics belügyminiszternél és panaszt emeltek különböző olyan zaklatások miatt, amelyekben a vajdasági nemzeti kisebbségeknek részük van. Elsősorban elmondották a képviselők, hogy egyes alárendelt hatóságok a Vajdaságban az útlevelek kiállításánál, nagij nehézségeket gördítenek a lakosság útjába. ' Rámutattak arra, hogy a hatóságok bizalmas rendeletekre; hivatkoznak, amelyeknek érteimében áíiitőiag a kormány korlátozza az útlevél kiadásokat. Vuicsics belügyminiszter kijelentette a képviselőknek, hogy rém tud ilyen bizalmas rendeletről és az ő minisztériuma ilyent nem is adott ki. Megígérte. hogy gondoskodni fog arról, hogy ezek a viszásságok megszűnjenek, mert azt hiszi, hogy egyes hatósági közegek nyerészkedés céljáéból nehezítik meg az útlevél kiadását. Hangsúlyozta a be ügyminiszter, hogy útlevélre minden állampolgárnak joga van, aki ellen nincs bűnvádi eljárás folyamatban és ígéretet tett arra nézve, hogy három napon belül utasítást küld valamennyi hatóságnak az utievéí kiadása körül tapasztalt viszásságok megszüntetésére, Kifejtette meg a belügjTniniszter, hogy az útlevelet a községi elöljáróságoktól kell kérni és ^erkölcs: bizonyítvány, valamint fér fiafcná1 a katonai kötelezettségeknek való megfelelés elegendő ahhoz, bog', az útlevelet kiadjak. Adó-bizonyíal szükségességéről, amit pedig majdnem minden vajdasági hatóság követel, említést se tett a belügyminiszter. Kijelentette még Vuicsics belügyminiszter, hogy egy másik rendeletben utasítani fogja a hatóságokat, hogy a polgárok egyéb zaklatásától is tartózkodjanak. Á német képviselők fölhívták még a belügyminiszter figyelmét arra, hogy felelőtlen elemek az utóbbi időben több helyen a német cégtáblákat összeróniholtak, és legutóbb például Novivrbászon egy ilyen felelőtlen szervezet főlszólitótta a kereskedőket, hogy tizenöt napon belül minden német cégfőürást távolitsanak el. Kijelentették a képviselők, hogy nem akarják vitatni az államnyelv használatának elsőségi jogát és helyet akarnak adni mindenütt, így a cégtáblákon is az államnyelvnek, de kér:k, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó lakosságnak biztosítsa a kormány anyanyelvének használatát. Rámutattak arra a képviselők, hogy Csehszlovákiában, Romániában, sőt Olaszországban is biztosítva van a nemzetiségek anyanyelvének használata és kérték, hogy itt is ehhez hasonlóan engedélyezze a kormány, hogy a nemzetiségek anyanyelvűket használhassák, továbbá kérték a békebontók megbüntetését. Vuicsics belügyminiszter elismerte a helyzet visszásságát és kijelentette, hogy a kormány előterjesztésüket megfontolás tárgyává tenni és a sérelmeket orvosolni fogja. Szabadlábra helyezték Nagy Ödönt és Gráfeer László^ Csütörtökén délben megszüntették a vizsgálati fogságot dr. Gráber László, dr. Nagy Ödön és Benedek Ernő ellen A suboticai törvényszék vádtanácsa csütörtök délben döntött a letartóztatott dr. Gráber László, dr. Nagy Ödön és Benedek Ernő szabadlábra helyezése ügyében. A vádtanács elnöke Latiriovics Milán, előadója Ta szics Alexander, szavazóbirája dr. Vukotics Milán voltak. A vádtanács rövid tanácskozás után kimondta hogy dr. Gráber László, dr. Nagy Ödön és Benedek Ernő ellen megszünteti a vizsgálati fogságot. A határozat indoka röviden az, hogy az állítólagos okiratokon kívül más bizonyíték a vádlottak ellen nincs. Az okiraton látható aláírások közül az írásszakértő megállapította, hogy dr. Gráber László aláírása ha misitott, nyilvánvaló, hogy dr. Nagy Ödön aláírása is hamis, más bizonyíték a vádlottak bűnössége mellett nem merült fel. ennélfogva további fogvatartásra nincs ok. A szabadfábrahelyezés Körülbelül egy óra volt. amire a határozatot Írásba foglalták s dr Magarasevtcs Sándor védő közölte a vádlottakkal a szabqdlábrahelyczö határozatot. A vádlottakat kevéssel később levezették a fogházfelügyelő irodájába ahol visszaadták nekik a letartóztatáskor elvett értékeiket: órájukat, pénzüket. Két órára járt már. amikor a formaságokat elintézték. Először Benedek Ernő hagyta el a fogházat Az egyszerű, sentai borbéiy, aki soha politikával nem foglalkozott, 1917 óta nem hagyta el Sentát. még ma sem képes teljesen megérteni, miképp került ö is ebbe a bünpörbe, — Harmincezer ember van Sentán — mondotta szemrehányó hangon — s éppen engem kellett letartóztatni?! Elmagyarázzuk neki. hogy a bordéré szerint dr. Nagy Ödön és dr. Gráber László öt bízták meg, hogy az ébredők október 20-ikj gyűlésén a jugoszláviai magyarság nevében tárgyaljon, s megkérdezzük, hogy ismeri-e Nagy Ödönt, vágj' órabért: — Soha nem láttam eddig őket. A hajnali sétán láttam két urat is sétálni velünk, de mert beszélgetni ? nem volt szabad, nem tudtam, hogy j ki melyik. Aztán meg őszintén szólova nem is vagyok rájuk kiváncsi. I Szeretnék már otthon lenni Sentán. Kevéssel később dr. Nagy Ödön, majd dr. Gráber László hagvták el a fogházat A fogházban eltöltött nyolc nap minden nyoma, minden idegessége egyszerre eltűnt a déli . napsütésben ragyogó utcán. Az utón I magyarok, szerbek látható örömmel 1 köszöntötték őket. Mindenkinek jól jS esett az igazság érvényesülése s Ihogy a Magyar Párt két érdemes I vezetője megszabadult a fogházból, hová ártatlanul kerültek. Ee! kel! jegyezni, hogy a fogháziban mind a három letartóztatottal jigen emberségesen bántak, s minden j kedvezést megadtak nekik, amit a törvény megenged. Külön cellában voltak ugyan, de könyveket olvashattak. megengedték nekik a dohányzást s azt. hogy saját költségűn kön élelmezhessék magukat. Ki hamisította a bortíeroí? Dr. Gráber László és dr. Nagy Ödön önmaguk is kérték az eljárás folyamán a vizsgálat folytatását s e kérelmüket fentartották. mert az az érdekük, hogy bizonyítást nyerjen. hogy az okiratot nem ők írták s nem is tudtak róla. A legdöntőbb és a legeklatánsabbi bizonyiték természetesen az volna: megállapítani, hogv ki hamisított és milyen érdekből s a M^yar Párt két vezetője kéri azt is, hogy ez irányban is kiterjesztessék a vizsgálat. Nemcsak dr. Gráber és dr. Nagy Ödön s nemcsak az S. H. S- királyság magyar kisebbségének érdeke az, hogy megállapittassék, ki a hamisító, hanem fontos államérdek is. Az állam tekintélyét és méltóságát sértik az ilyen bünpörök. amelyekben ártatlan embereket hurcolnak börtönbe s tesznek ki a felelőtlen csőcselék inzultusának s az is államérdek. hogy a hamisítók, akik morális és anyagi kárt okoznak az államnak és egyeseknek, elvegyék méltó büntetésüket. Minden jel arra vall, hogy a hamisítást Budapesten követték e! s az S. H. S. királyság budapesti követsége hasznos útbaigazításokkal szolgálhat a nyomozás számára. Dr, Gráber és dr. Nagy Ödön készek arra az esetre, ha a hatóságok nem rendelik el a nyomozást, privát kutatást folytatni a bordéré szerzőjének és bűntársainak kinyomozására annál is inkább, mert igen nyomatékos gyantánk is van arra. hogy ki’ készítette az okiratot. Apró tragédiák Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Három katonaköpönyeg Az első bűnügyben, amelyet csütörtökön Eavlovics István törvényszéki elnök tanácsa tárgyalt, három eltűnt katonaköpenyeg veit a corpus delicti. Jellies Miroszlav st.-kanizsai szabćmesíer nagyobb mennyiségű katonaköpenyeg készítésére kapott megbízást és a munkát több kisebb szabómester között osztotta szét. Többek között üobő üyörgy st.-kanizsai szabó is kapott kelmét ötven katonaköpeny készítésére, azonban csak 47 darabot szállított le. Három köpeny... eltűnt. Jeftics kutatni kezdte a három köpeny eltűnését. Kiderült, hogy Dobó a három köpenyt eladta Hrusovszki Józsefné sentai asszonynak 3000 koronáért. Az ügyészség Dobó György ellen sikkasztás és Hrusovszki Józsefné ellen orgazdaság vádját emelte. Elsőnek Dobó Györgyöt hallgatta ki a bíróság. Azzal védekezik, hogy ö a szabásnál sok anyagot megtakarított, ő nem sikkasztott és abban a hitben volt, hogy öt megilleti a három köpeny. Hrusovszki Józsefné azt mondja, hogy nam tudott a köpönyegek bűnös voltáról. A bizonyítási eijárás befejeztével a bíróság meghozta ítéletét, meiyszerint Dobó Györgyöt bűnösnek mondja ki sikkasztás vétségében és az enyhítő körülményekre való tekintettel egy havi fogházra Ítéli. Hrisovszki Józsefnél kihágásban találta bűnösnek a biróság s 300 dinár fő és 100 dinár mellékbüntetésre ítélte. A vádlottak a felmentés végett, Vaszi- Ijevics Ljuba dr. államügyész súlyosbításért felebbezett. A napszámos asszony rekvlrált bazálu A »következő« vádlott: Molnár Jánosné, Sarnyai Ilona st.-kanizsai szegény napszámos asszony. Azzal van vádolva: — 1918. év február 4-én egy katonát megakadályozott abban, hogy nála búzái rekviráljon. A vád szerint az asszony »megfogta a katona kabátját, amikor fel akart menni a padlásra, bogy lehozza onnan a búzát.« Az asszony hangja sírásra hajlik, a mikor mondja, hogy az utolsó kis buzácskája volt, annyira fel volt izgatva, hogy nem is tudja, mit tett. Még beszélt a vádlott, amikor már ! Vasziljevics Ljuba államügyész felákott és bejelentette, hogy elejti a vádat.- A biróság megszüntette az eljárás*
