Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-04 / 119. szám

2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923, május 4. Újra felolvassák a beérkezett jelöléseket az igazoló bizottságnál és újból megkezdődik a szavazás. A szavazás sokáig tart és unal­mas, ez alatt lecsillapodnak az izgalmak. A demokraták belátják, hogy az elnöki hidegvérre! szem­ben nem érvényesül a technikai obslrukció és megelégszenek az­zal, hogy időnként hangosan em­legetik az elnöki erőszakot és s házszabálysértést. A szavazatok összeszámláláse után az elnök kihirdeti az ered­ményt. Összesen 232-en szavaz­tak le. A radikális listára 128 szavazat esett, a demokratára 52, a klerikálisra 22, a muzulmánra 9. A bizottság 21 helyére igy 11 radikális, 5 demokrata, 2 kleriká­lis, 2 muzulmán s egy föidmives párti került. A radikális listára szavazott a dzsemjet és a néme­tek, a demokratára a szocialista Divac is. Az eredmény kihirdetése után az elnök a legközelebbi ülést nyolc nap múlva tűzi ki, melynek napirendjén az igazoló bizottság jelentése fog szerepelni. Az elbocsátott feimyevác tisztviselők sorsa A belügyminisztérium visszahelyezi őket állásaikba Emlékezetes, hogy a választások lelőtt suboticai politikai körökben .a legnagyobb meglepetést az keltette, bogy dr. Pletikoszits András főispán két nappal a választások előtt két ibunyévác tisztviselőt elbocsátott a város szolgálatából azzal az indoko­lással. hogy megtagadták az enge­delmességet, mert nem akarták el­fogadni a választási bizottságokba való beosztásukat. Az elbocsátott bunyevác tisztvise­lők az elbocsátás ellen felebbeztek a belügyminiszterhez. Azóta már né­hány hét múlt e! és a fölebbezésre még eddig nem érkezett elintézés. Az ügy most érdekes fordulat előtt áll, ami úgy látszik az elbocsátott tisztviselők tisztázásával fog vég­ződni. Hir érkezett arról, hogy az elbocsátott bunyevác tisztviselők fö­­lebbezése folytán a belügyminiszter megsemmisítette a tisztviselők elbo­csátásáról szóló határozatot és el­rendelte, hogy a hét tisztviselőt állá­sába helyezzék vissza és folytassák le ellenük a szabályszerű fegyelmi ------------' T ■iiiwmBWaanffiiaBBS vizsgálatot és annak alapján hatá­rozzon a fegyelmi bizottság. 1 A belügyminisztérium döntéséről a suboticai városházán hivatalosan még nem nyilatkoznak, azonban az elintézésnek erről a módjáról már ?érkeztek nem hivatalos hírek a vá­rosházára is. Egyelőre tehát fentar­­tással kell fogadni a hirt. A német ajánlatot: a franciák és belgák elfogadhatatlannak tartják Anglia nem veit részt a német jegyzék megszövegezésében Londonból jelentik: Mint a Rcu­ter-iroda jó forrásból értesül, az an­gol kormány minden érdekelt párt­nak világosan tudomására igyeke­zett hozni, hogy Anglia a német jegyzéktől minden tekintetben távol áll és bizonyos körök állításával szemben annak megszövegezésében semmi része sincs. A német jegyzé­ket szerdán délután 4 órakor adta át a német követ a kiilügymmiszté­rinumban. Párisból jelentik: Félhivatalos je­lentés szerint a franciák és belgák elfogadhatatlannak találják a néme­tek ajánlatát, mert az a felfogásuk, hogy az adósság nagy részének el­engedése egyszerűen elejtését je­lentené a versaillesi békének. A francia kormány egyébként a német jegyzéket a sajtóban való közlés után kapta meg. Juries Márkósaak fölkínálták a föidmivelésügyi tárcát Ä szuboHcai radikális képviselő nem vállal tárcát Érdekes emberek Händel A Beethoven előtti zenekorszaknak Johann Sebastian Bach mellett kétség­telenül Georg Friedrich Handel (Angliá­ban. ahol élt: Handel) volt a legkivá­lóbb muzsikusa. A genie-nek megtalál­juk nála egyik legbiztosabb jellemvoná­sát: a nagy távolságot a kortársaitól, de hiányzik benne a lángelméknek egy ■másik kirívó tulajdonsága: egy csöppet se volt önző. így aztán, ha nehézkes és komikus volt is a külső megjelenése szinte medveszerü. — az erkölcsi lénye annál szebb látványt nyújt s a legle! kesebb. legmunkásabb és legjobbsztvü embernek a vigasztaló képét mutatja. Azok közé a genie-k közé tartozott, akik kivételesen jó emberek is voltak, s mindenképp igen feltűnő alakja a 18. századnak, eredeti gondolkozása, élet­vitele és magatartása érdekessé tehetik őt azok előtt is, akik nem foglalkoznak zenével, mert nemcsak mint muzsikus volt igen kiváló, de mint ember is »fi­gyelme tárgya« lehetett »minden figye­lőnek.« A szerelem aránylag nem játszott nagy szerepet az életében. Néhány in­­klinációja nem haladt annyira, hogy há­zassággá avanszirozhatott volna, s né­hány csalódáson is ment keresztül, ame­lyek nem tették boldogtalanná. Nagyobb emóciókat se váltottak ki belőle —■ még zeneieket se. fiz is geniálls vonás A genie-k életében \agy tulnagy szere­pet játszanak az erotikus indulatok vagy pedig békességben hagyják az idegeiket. Händel a genie-k ez utóbbi — talán szerencsésebb — fajtájához tar­tozott. Ellenben a képzelhető legmeg­bízhatóbb barát tudott lenni és rendkí­vül jótékony volt. ami megint majdnem antigeniális vonás, mert a lángelmék bűvkörükbe vonzzák ugyan a barátokat, de ezeknek az érzelmeit nem tudják ha­sonló melegséggel .viszonozni, s a leg­A suboticai radikálispártot érde­kes és a helyi pártszervezetet közel­ről érdeklő ügy foglalkoztatja. Az uj radikális kormányból azok a volt miniszterek, akik a legutóbbi válasz­tásokon nem kaptak mandátumot, kimaradtak. Ezek között van Supilo földmivelésügyi miniszter is, akinek a tárcája egyelőre betöltetlen. A földmivelésügyi tárca betöltésé­ről szóló tárgyalások most vannak Beogradban folyamatban. A suboti­cai radikális pártszervezethez érke­zett jelentés szerint a beogradi radi­kális klubnak a tárca betöltésénél Juries Már kór a. az uj suboticai radi­kális képviselőre esett a választása-A radikálispárt azért szeretné a földmivelésügyi tárcát Juries Már­kéra ruházni, mert egyrészt kivá­lóan képzett gazda, akinek értékes gyakorlati • tapasztalatai vannak. ritkább esetben törődnek annyit a külső világgal, hogy jótékonykodnának. (Egy másik ily kivételes lángész: a mi Liszt Ferencünk, aki igen meleg barátságot tudott érezni és mint Händel is vagyo­nokat muzsikált ősze a szegények ré­szére.) Handelné! a jótékonyság különös er­kölcsi erény volt. amelyet akkor is gya­korolt. amikor ő maga szegénységgel küzdött. Az ö önzetlenségéhez hasonlót egészen a hollandus Multatli-ig nem találunk, aki ugyanakkor, mikor ö és az övéi nyomorogtak legújabb könyvé­nek a tiszta jövedelmét egy szegény családnak ajánlotta föl. Händel olyan távol állt a pénzszerzés vágyától mint 7 talán senki más. Kétszer is tönkre ju­tott. de a sorsnak a szeszélyét fül se vette, s a többi se. amellyel megküz­denie kellett. A szegénységből hamar felküzdötte magát, a társadalom ellenszenvével hu­morosan és felsőbbséggel birkózott meg, s egy szélhüdés következményeiből oly könnyen épült föl mint más egy kis gyo­­morhurutból. Igaz, hogy atlétaereje volt, amely jó segítség lehetett a lelki válságok leküz­désében. Hármas tokáin feje imponáló­an tekint rám Romain Rolland egy köny­véből. amely róla is tartalmaz egy mű­vésziesen megírt tanulmányt. Ez a hatal­mas zenei lángelme hatalmas ember is volt. elpusztíthatatlan erejű, amely — amint láttuk — a gutaütésnek is ellent tudott állani. Az étvágya mesés (legen­dákat beszéltek róla), nem kisebb mint XIV. Lajosé Szilágyi Dezsőé vagy Vajda Jánosé, de abban különbözött tő­lük. hogy a nagy ehetőségét néni sze­gyeibe mint Vajda, és nem is büszkél­kedett vele mint a Napkirály és a nagy Dezső. Olyan természetes hangon ren­delte meg a maga hármas porcióiát mint más a maga szerény kis adagját Meg is érdemelte, hogy sokát ehes­sen, mert igen nagy munkaerő Volt. és bámulatos sokat produkált hirtelen iram­másrészt pedig a radikálispártnak bunyevác - föidmives csoportjához tartozik és a radikálispárt súlyt he­lyez (ura, hogy vajdasági katholi­­kus. bunyevác tagja is legyen a ka­binetnek. Pasics miniszterelnök is szívesen látná Juries Márkot a kor­mányban és hir szerint már fel is ajánlotta a suboticai képviselőnek a földmivelésügyi tárcát. Értesülésünk szerint azonban Ju­ries Márkó vonakodik elfogadni a miniszteri tárcát. Ebben az elhatáro­zásában az vezeti, hogy mint képvi­selő is most került be először a par­lamentbe és ezzel együtt az orszá­gos politikába, amelyben eddig még nem vett aktív részt és nem akar azonnal exponált szerepet vállalni. Juries Márkot szerdán különben Suboticán is megostromolták válasz­tói és párthívei azzal a kérdéssel, ban. De azért soha pongyola miinka ki nem került a keze alót : gyorsan vég­zett alkotásai is műgonddal készültek. Rendkívül termékenysége csak akkor tűnt ki igazán, mikor száz esztendővel a halála után a nagy Mester müveit monumentális kiadásban tették közzé. Harminc évvel tovább tartott, mig ez a kiadás száz kötetben megjelent, de ter­mészetesen csak a jelentékenyebb al­kotásokat tartalmazza. Kisebb jelentő­ségű szerzeményei nem fértek el a száz nagy kötetben. Valóban: e hatalmas egyéniségben nem volt semmi közönséges, s kevés emberről lehet elmondani azt amit róla: nem hasonlított senkihez. Nem lehet be­­skatulyázni semmiféle típusnak a kere­tébe. Kedvem volna tipustugadó- nak mondani. Persze ez a különállás azzal is jár hogy mert ő oly kevesekhez — tán senkihez se — hasonló, hozzá is vajmi kevesen hasonlítanak, s ezek is csak egyes vonatkozásokban. A genie-je is valami különálló. Helye­sen helyezi bizonyos tekintetben még a nagy Beethoven fölé is a zenei közvé­lemény: a nagy impassibilité-lében. Be­ethoven a szenvedéseit és a szenvedel­meit a Sonata appassioiwta-ban és egyéb nagyszcnvedélyii kompozícióiban sírta el. — Händel büszkén állott a »splendid isoiation«-jében (nem hiába volt naturalizált angol!), s amikor a leg­többet szenvedett, akkor irta a legvidá­mabb szerzeményeit. Talán sohase volt költő, akinek a müvei annyira személy­telenek lettek volna mint az övéi. Műkö­dése mintha meghazudtolná a tétéit, hogy az iró és művész életét a müvei­ből s a müveit az életéből ismerhetjük csak meg igazán. Händel a kompozí­cióiban semmit se árui el abból, amit szenvedett, s a genialrtásnak erre a ma­gaslatára alig emelkedett föl kivtile más művész. Mint ember is a legszebb s a legne­mesebb szabású karakterek közé tarto­zott. Megalkuvást néni ismert, az elv.ei­hogy vállalja-e a miniszteri tárcái, de a suboticai képviselő a legna­gyobb szerénységgel tért ki a kérdé­sek elől. A suboticai radikálispártban ezzel szemben megerősítették a beogradi tervet, amelynek megvalósulását na­gyon szívesen látná a helyi pártszer­vezet is. mert Juries Márkó minisz­tersége az általánosan kialakult vé­lemény szerint igen kedvező hatás­sal volna a Vajdaság mezőgazdasá­gára. Nem lehetetlen, hogy Juries Márkó a Párt kívánságának mégis engedni fog és megváltoztatja elha­tározását. Kémkedő betörő Főtárjyalás a novisadi törvényszékon Bruder Sándor novisadi asztalos­legény. aki már két Ízben volt lopás miatt büntetve, a múlt év nyarán be­tört Román Albrecht novisadi elek« trotechnikus üzletébe és onnan kö« rülbelül négyezer dinár értékű vil­lanyfelszerelési cikkeket lopott el. Tettének elkövetése után megszö­kött. i A novisadi rendőrség elrendelte a betörő körözését, azonban hossz« ideig nem sikerült nyomára akadbi, mig december 8-ikán a suboticai rendőrség Palicson elfogta és sze­­ményazonosságának megállapítása után átadta a novisadi rendőrségnek, Bruder elfogatása után megindított nyomozás során Magyarországból is feljelentés érkezett Bruder ellen, akt Novisadról való megszökése után Magyarországba ment és ott is lö* pást követett el. Ezt a lopást súlyos­bította az a körülmény is. hogy az. — Bruder vallomása szerint. — egy kémkedési üggyel volt összefüggés­ben. A novisadi törvényszék csütörtö­kön tárgyalta Bruder bűnügyét. A tárgyalás során á vádlott előadta, högy a novisadi betörés után Ma­­í gyarörszágra, Szegedre szökött. Itt megismerkedett Kiss Béla alezredes­sel. aki rábírta, hogy Jugoszláviá­ban kémkedjen a Délvidéki Liga szá­mára. A megegyezés értelmében, Bruder vallomása szerint, egy fegy­bő! semmit se engedett s közömbös volt minden anyagi érdekkel szemben. A hajthatatlansága ellenségeivé tette az előkelő angolokat akik különben is sze­retnek bíráskodni a nem konvencionális szelletnek fölött aminek Lord Byron;, Percy Bysslia Shelley és Oscar Wilde meg is adták az árát. Händel ilyen nagy árat nem fizetett, mert erős legény volt. és szilárdan állt inéig a két kolosszális lábán, de azért az angol társadalom >cant«-je sok kellemetlen órát szerzett neki. Még szerencséje volt, hogy György király szerette őt. és sokszor tüntetett mellette. De Angliában a király nem olyan nagy ur mint másutt, s azt nem tudta keresztülvinni (nem volt annyi be-, folyása), hogy az u. n. »jó társaság« megbecsülje a kitűnő muzsikust, akinek a koncertjei bizony tátongtak az üres­ségtől, bár mindenki tudta hogy a ki­rály ott van. ' A híres Chesterfield-iő\ kérdezték egyszer, hogy eltnegy-e a Hände! hang­versenyére. s ő azt felelte: — Nem megyek. Nem kivánom ő Fel­ségét ott a magányában háborgatni A »társaság« annyira boj kottái ta so­káig Londonban ezt a geniális művészt, hogy egyenesen estélyeket rendeztek a Händel koncertnapjain csak azért, hogy a publikumot azoktól távol tartsák. Ai. igy mellőzött zeneköltőt csak az vigasz­talta. hogy bízott a saját tehetségében és annak a halhatatlanságában, s hogy a király meg a családja változatlan tisztelettel viseltettek iránta. Sok ado­ma maradt fönn ebből az időből, ame­lyek közül csak egynek szorítok itt he­lyet. Händel, mint minden valamirevaló művész, szerette hogy ha játszott vagy dirigált, a publikum csendes ánitattal hallgatta: s ha próbán vagy előadáson valaki, még a fenségek közül is. nem viselkedett kedvére, ő bizony rászólt, sőt a névén szólította és csendre in­tette. A wales-i hercegné egy ilyen al­kalommal a többi hercegnőket, akik hall-

Next

/
Oldalképek
Tartalom