Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-19 / 133. szám

Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szukofka, SZOMBAT 1923. május 19. 133. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal £-53, Szerkesztősé» 5-10 Előfizetési ár cegyedévre 135 dinár bZíiKKLbZlt'SÉGs Kralja Alexandra-nlica 4 szám a lat l iadóhivatalt Kralja Alexándra-oliea 1 (Lelbach-palota Valorizáció Mintahogy a magyarországi bi* róségok a lipcsei főtörvényszék döntéseitől kapták a legfőbb te­kintélyű irányitást azokban a ma­gánjogi és kereskedelmi perek­ben, ahol az általános jogelveket kellett mérlegelni s a konkrét jogkérdésnél alkalmazni, épanugy a vajdasági bírósagok gyakorlata nem szakadhatott még el teljesen a budapesti Curia útmutatásainak és állásfoglalásának hatása alól. Ezen, természetesen, nincs semmi kivetnivaló. Azonosak a jogsza­bályok, azonosak a jogelvek, azo­nosak azok az életviszonyok, amelyek a jogvitát szülik, csak természetes tehát, ha a külön­böző országok bíróságainak dön­téseiben is megállapítható ez az azonosság. Ennek az összefüg­gésnek annál szilárdabb alapja van. itt, mert a Vajdaságban, ha csonkultam is, ds még a magyar­­országi jogszabályok hatályosak s a vajdasági bíróságok jórész­ben nemcsak ugyanazon jogel­vek, hanem ugyanazon törvények alapján Ítélkeznek, mint a ma­gyar Curia. 0 Azt a jogfejlődést tehát, ami a magyar Curia határozataiból meg­állapítható, nem lehet itt sem pusztán a dogmatikus jogász ér­deklődésével figyelni. A magyar Curia egy minapi határozatában jelentékeny lépést tett előre a va­lorizáció felé, amikor jogelvként kimondotta, hogy ha a teljesítés s a teljesítésre megszabott idő­pont között a pénz értéke csök­ken, az adós köteles megtéríteni hitelezőjének azt a kárt, amelyet az a késedelmes fizetés követ­keztében a pénz elértéktalene­­dése által szenvedett. A magyar Curia ezzel a hatá­rozatával bevezetett gyakorlatával a jogszolgáltatás területét hatal­mas arányokban terjesztette ki a gazdasági élet legsúlyosabb prob­lémáira. A fizetési eszközök ér­tékében és magában a fizetési eszközökben beállt változás az eddigi joggyakorlat szerint min­dig csak az egyik felet sújtotta. A legnehezebb jogi és gazdasági problémák közé tartozott annak a feladatnak a megoldása, hogy hogyan lehet összeegyeztetni e tételes jogszabályokat az anyagi igazsággal s a gazdasági élet biztonságának követelményeivel. A példák, amiket a mindennapi élet produkált, valóban rikítónkká s orvoslás után kiabálókká váltak. Valaki vett a háború előtt egy kis gazdaságot s a ki nem fize­tett vételárat most egy tehén árá­val letörleszíi. Egy kétszobás la­kás lelépési dijával ki lehet fi­zetni az ég r. ház hitelre felvett építési költségét. Egy elrongyo­­sodott ruha ócskapiaci árával ki ehet fizetni a legénykori szabó számtót. Ki nem ismerné s ki nem tudná folytatni ezeket a példákat az unásig. Az első zökkenőt e kérdések megoldásával a fizetési eszközben beállt változás okozta. Ezt a bí­róságok csak a legritkább eset­ben vették figyelembe. A mai jogállapot az, hogy az Osztrák- Magyar Bank koronáiban felvett adósságot az osztrák jegybank, a magyar jegybank bankjegyeivel s az SHS. királyság papírpénzé­vel kellett és lehetett megfizetni. Ezer osztrák-magyar koronával voltunk adósok s ezért ezer ju­goszláv koronát kell itt fizetni, ha az adós és hitelező itt laknak. Ez a jogszabály természetesen sok­kal inkább a formalizmuson nyu­godott, mint a fogalom helyesen felfogott érdekein. Az ezáltal elő­idézett gazdasági és pénzforgalmi bizonytalanságot azután az a kö­rülmény tetézte, hogy a joggya­kornok csak a pénzérték számje­gyét tekintette s nem azt az ér­téket, amit a pénz reprezentál s amt a szerződésnek ki nem moii“ dottan is essenciája volt. Ennek a jogi formalizmusnak nyomában kiáltó igazságtalanságok, legali­zált méltánytalanságok s gazda­sági immoraütások jártak. A gazdasági életnek ama terü­letéről, amelynek tisztasága és biztonsága felett a jog őrködhet, ezeket a kiáltó igaztalanságokat akarja száműzni a magyar Curia által most inaugurálí gyakorlat. Ez a birói Ítélet a bírói gyakor­laton keresztül a kereskedelmi forgalom és hitelélet alapvető sza­bályozójává vélik. Ez a rendkivüii hatály teszi általános érdekűvé a birói döntést. S amikor felhív­juk rá a vajdasági bíróságok fi­gyelmét, a kereskedelmi forgalom biztonságának s a hitelviszonyok megszilárdulásának akarunk szol­gálatot tenni. Átcsoportosítás előtt a kormány Tárcacsere a miniszterek között — Fiatalok a kabinetben A minisztertanács elfogadta a véderő-javaslatot A beogradi politikai élet meg­lehetősen elcsendesedett. A kép­­viselöházat csak május 22-én hiv­­ják újból össze, eddig valószínű­leg a politikai küzdelmek is szü­netelnek a pártok képviselői közt akik jelenleg nagyrészt a vidéken tartózkodnak. A házelnökség kérdése A legtöbbet vitatott kérdés: a képviselőhöz elnökségének kér­dése, amellyel kapcsolatban to­vább folynak a kombinációk. A legtöbb esélye az elnöki tisztségre a jelek szerint Jovanovics Ljubának van, bár újabban a radikálisok között arról is beszélnek, hogy Vuicsics Miiorád belügyminiszter lesz a képviselőház elnöke. Az utóbbi esetben változás lesz a kormányban, még pedig — hír szerint — fovartovics megtartja a vallásügyi tárcát, a belügyminisz­térium vezetésével viszont a je­lenlegi igazságügyminisztert, Mar­­kovicsot bízzák meg, akinek tár­cáját Gyuricsies Marko venné át. A kereskedelmi miniszter — a kombinációk szerint — Popovics Velja lesz. A Pasicshoz közelálló Tribuna azt Írja, hogy néhány fiatal kép­viselő miniszterségéről is szó van. A lap szerint Feles dr. a képvi­selőhöz jelenlegi elnöke, Nilrovics Doiza, dr. kvies, Janjics Voja, Pa­­povics Velja és dr. Ändrics Vlada azok, akik a kormány átszervezé­sekor bársonyszékre számíthatnak. A képviselőhöz elnöksége azon­ban n radikálisok részére teljesen biztosított, amennyiben jelöltjükre rajtuk kívül Korosecék, a neme tek és Spahóék is szavaznak. A véderötörvéng a minisztertanács előtt A minisztertanács pénteken este ülést tartott, amelyen végleges szö­vegében elfogadták az aj véderőtör­­vény javaslatot. A törvényjavaslat szövegét még nem hozták nyil­vánosságra, azonban már most bizonyos az, hogy a javaslat lé­nyeges változásokat tartalmaz az eddigi törvénnyel szemben. Az uj véderőjavaslat rendezi a katona­tisztek fizetését, intézkedik a főis­kolai tanulók szolgálati idejének megrövidítéséről és külön tisztképző iskolák létesítéséről is gondoske dik számukra. A minisztertanács foglalkozott ezenkívül az utólagos hitel kérdé­sével is, ebben a tárgyban azon­ban még nem fejeződtek be a tanácskozások. Jól halad előre a blokkal való megegyezés A biokkal való megegyezés ügye meglehetősen előrehalad?, amiben nagy része van Korosec­­nek, aki az utolsó két napon Pastes miniszterelnökön kívül tár­gyalt Sztojadinovicscsal, fovanovics Ljubával, Nincsics külügyminisz­terrel és a vajdasági radikális képviselőkkel. Korosec pénteken Uzunovics miniszterrel folytatott meg­beszéléseket. Korosec úgy nyilatko­zott, hogy általában mindenütt a legöszintébb jóakaratot tapasz­talta a blokkal való megegyezés tekintetében. A blokk köreiben épen ezért a hangulat nagyon bi­zakodó Kassa*® Elutazása előtt Korosec kijelen­tette, hogy a tárgyalások során nem találkozott a megegyezés egyet­len ellenfelével sem. Még azok is, — mondotta — ‘akik a legutóbbi válság idején a demokrata-koalí­ció hívei voltak, ma a parlament ülése és a lefolyt intrikák után — a blokkal való megegyezés mel­leit vannak. Ennek dacára vannak még nehézségek, különösen ez államberendezkedés kérdésében, a mely körül az ellentétek egyeíőré még áthidalásra várnak. Pénteken utazott el Korosec Ljubljanába. Útközben Zagrebban fölkeresi Radicsof, akivel tanács­kozni fog. Politikai körökben en­nek a tárgyalásnak nagy fontos­ságot tulajdonítanak. Nagy érdeklődéssel várják Beo* gradban a horvát parasztpárt má­jus 21-éré összehívott gyűlését. Ez alkalommal Radics válaszolni fog fovanovics Ljuba beszédére. . A horvát Obzor a megegyezésről A blokk egyik lapja, a zagrebi Obzor Jövanovécs Ljuba beszédé­vel foglalkozva, a következőket írje : — Ma a radikálisok Protics nélkül Protics politikáját csinál­ják, amely politika födi az ország érdekeit. Mi az alkotmány kérdé­sében nem egyeztünk meg Pro­­ticscsal és valószínűleg nem egye­zünk meg fovanovicscsal sem. Ez nem zárja azonban ki, hogy meg ne egyezzünk vele a főeszmében, a végcélt illetőleg, amely olyan al­kotmányt kiván, amely lehetővé •eszi a három n 'p békés együtt­élését. Diktatúra és terror — folytatja az Obzor — Pribicsevics politikai csodája. Az a rendszer, amire tö­rekszik — a volt monarchia rend­szere, amelyen a szuronyok sem segítettek. Az ország követelése: a demokrácia és önkormányzat, amely egyedül ad lehetőséget az állam konszolidációjának megte­remtésére. Reméljük — fejezi be a horvát lap — a radikálisok ko­molyan törekszenek a megegye­zésre. Spahóék és a demokraták nem vonulnak ki a parla­mentből A péntek esti beogradi lapok a muzulmán SpaHo-párt köréből származó cáfolatot közölnek, amely­ben Spahóék tiltakoznak ama hí­rek ellen, hogy ők elégedetlenek volnának Radicsék és Korosecék tárgyalásaival. Kijelentik, hogy föderalista társaik működésével teljesen egyetértenek és egyálta­lán nem gondolnak arra, hogy a szkupstináböl kivonuljanak. A demokrata lapok is cáfolják azokat n híreket, amelyeket állí­tólag a radikálisok terjesztenek arról, hogy a demokraták I;' ; —

Next

/
Oldalképek
Tartalom