Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-19 / 133. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 19. $ak vonulni a parlamentből. Meg­állapítják, hogy a párt súlyos sé­relmei ellenére ki fog tartani a parlamentben és erőteljes harcot Indít a kormány eilen. „Mi van a jegyzőkönyvvel ?“ Pribicsevics Szvetozár a Növi List pénteki számában „Mi van a jegyzőkönyvvel“ címen vezércik­ket irt, amelyben vitatkozik Ra­­dlccsal és Jovanovics Ljubáva!, akik a Zagrebben felvett jegyző­könyvről egymással ellentétes nyilatkozatot tettek. Pribicsevics erélyesen követeli a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát, hogy n szerémségi, horvátországi és dei­­méciai szerb választók, akik c ra­dikális pártra szavaztak, megtud­ják, hogy mik az előfeltételei a megegyezésnek, amelyet n radi­kálisok Radicsnak és íársainalc megigértek. Elkészült az, i?j városi szegényház A Putri-kaszárnyái £ pénteken vette át a város .! rab nő tánca«; b) »Ballada«, zongo rán előadja Schulhofí Böske. Lányi: »Scheherezádé«. Reinecke: »Polo­­näire«. zongorán játsza Steiner An­na. Bérlőt: Seen du Balett, hegedűn előadja Risenberg László. Chopin: »Nocturne«. Lányi: Humoreszk«, zongorán előadja Krompholz Ká­roly. Mendelssohn-Heller: Flügel des Qezanges. zongorán előadja Strassburger Lili. Lányi: a) »Oh fol­ge nicht«; b) »Ave Mária«, énekli dr. Somogyiné. Kreutzer: 19-ik he­gedűverseny. játsza Dimitrievics Ni­kola. Brahms: »Intermezzg«. Schu­mann: »Grellen«, zongorán előadja Singer Endre. Helyárak 25 és 20 dinár. Megkezdték működésűket az adékivető bizottságok Tájékozatlanok az adózók — Elégedetlenek a bizottságok működésével Az első adókivető bizottság már hétfő óta működik és naponta tart tárgyalásokat. Mindezideig azonban még csak igen kevés adat szivárgott ki a bizottság munkájából, amelyet még mindig ugyanaz a titokzatos­ság vesz körül, mint a legelső; na­pokban. így nem sok tájékozódást nyerhetett a közönség az adókiveté­seknél követett eljárásra vonatkozó­lag. Pénteken már megkezdte műkö­dését a másik három adókivető bi­zottság is, úgy, hogy ezen a napon tnár mind a négy bizottság előtt folytak az adótárgyalások. Az adókivető bizottságok a város­háza közgyűlési és kis tanácsterme­iben dolgoznak, azonban annyira tit­kolóznak. hogy még a közgyűlési te­­. A Putri-kaszárnyának hónapok rém nagy üvegajtajait is sűrűn le­­folyó átalakítása befejezést! függönyözték. hogy még csak be se nyert és pénteken már meg s tör­tént az átalakított épületnek bizott­sági átvétele. Az eddig használaton kívül álló épületet a szociálpolitikai minisztérium költségén alakították át az uj városi szegényház céljára, mivel az eddigi szegényházat a íra- Chomás-otthon részére rendezik be. Az átalakított Putri-kaszárnyát pénteken délelőtt vette át a város­nak egy bizottsága, amelyben Ne- j deljkovics Milutin pénzügyi taná-j esős, a városi mérnöki hivatal két mérnöke és az állami gyermekvé­delmi osztály kiküldötte vettek részt Az átalakítással a város teljesen meg van elégedve. Az uj szegény­ház sokkal inkább meg fog felelni céljának, mint az eddigi és teljesen modernül van megépítve. A városi szegényházat már pén­teken kezdték átköltöztetni uj ott­honába, ennek befejezése után azon­nal megkezdik a volt szegényházban a trachomás-otthon és trachomás­­iskola berendezését, amely az egyet­len ilyen egészségügyi intézménye lesz a Vajdaságnak. BSS31 lehessen látni. Az első adókivető bi­zottság már mintegy ötven adófize­tőnek adóját tárgyalta le és ezeknek nagyrésze belenyugodott az adóki­vetésbe, néhányan azonban már megfelebbezték a rájuk kivetett ösz­­szeget. Bár az adókívető bizottság tagjai a lehetőség szerint védelmezik az adózók érdekeit, nagyon kedvezőt­len, hogy a gazdák kivételével, a többi foglalkozású adózókra nézve nem állapítottak meg egységes adó­alapot és igy nem követ még ugyan­az a bizottság sem egységes irány­elvet az adókivetésnél. Mára péntek délelőtti tárgyalások megmutatták, hogy a másik három bizottság telje­sen eltérő és különböző alapelvek szerint jár el. Ez a körülmény nagy elégedetlenséget kelt máris az adó­zók között, bár ezért legkevésbé sem az adóbizottságok tagjait illeti szem­rehányás. ' Az egyetlen alap, amelyet eddig figyelembe vettek az annak idején befizetett adóelőleg volt. azonban ezt sem lehet irányadónak elfogadni, mert emlékezetes még, hogy annak idején milyen ötletszerűen vetették ki. illetőleg fizették be az adóelöle: gehet, amelyek a legritkább esetben feleltek meg az adózó teherviselő képességének. Az érdekeltek különben is teljesen tájékozatlanok még ma is sok igen fontos kérdésben. így például min­den adózó közvetlenül a tárgyalás előtt kapja meg az adótárgyalásra szóló idézését és elmulasztották ed­dig kifüggeszteni az adótárgyalások sorrendjét, ami pedig régi gyakor­lat. A pénzügyigazgatőság általában mintha egészen ki akarná zárni a I nyilvánosságot ezekből a tárgyalá­sokból. még olyan elemi kérdésben sem adtak felvilágosítást, hogy az adózónak személyesen kell-e megje­lenni az adótárgyaláson, vagy kép­viseltetheti-e magát. Már az az eset is megtörtént, hogy nem akarták meghallgatni a tárgyaláson az adó­zó fél jogi képviselőjét. A tapasztaltak alapján a városi hatóságok elhatározták, hogy a jö­vőben a városi adóhivatal sem fog semmiféle felvilágosítást adni a pénzügyigazgatóságnak adókérdé­sekben. Növesadék-liaagFerseiay a Lányi-alap javára Lányi Ernő volt tanítványai felejt­hetetlen mesterük emlékére házi hangversenyt rendeznek, amelynek jj jövedelmét a Lányi-alapra fogják fordítani. A nemes cél támogatása \ kötelessége mindenkinek, aki tiszteli Lányi emlékét, aki tudja, hogy a zenekultúra mit veszített a művész elhunytéval. A művészet, a zene ba­rátainak nem szabad erről a hang­versenyről elmaradnia, amivel nem csak tiszta örömet szereznek maguk­nak, hanem Lányi Ernő kcgyeletes emlékének is áldoznak. A növendék­­hangversenyt május hó 24-én délután fél őt órai kezdettel fogják megtar­tani a városi zenedében. A hangver­seny műsora a következő: Lányi: a) Amit a mama mesél . . . b) Fogj meg . . . c) Tavasz, zongorán előadja Grüner Hedda. Lányi: Zsongleur . . . zongarán előadja Ré­vai Ella. Fald: Nokturne . . . Grieg: Lyrische Stüche . . . zongorán elő­adja Pollák Lili. Danclfi.: Preniir Solo . . • hegedűn előadja. Neufeld, Andor. Lányi: »Elégia«. Grieg: »Gade«, zongorán előadja Krausz ffedda. Hummel: Rondo Es dur, zon­gorán előadja Frankel Lili. Lányi: a) Oh, mért oly későn . . . b) Hold­világra nem vár úgy az éjszaka . . . énekli Rawkó Ilonka. Lányi: a) ^ Ä titokzatos utazás Pletikoszits főispán Zagrebban A mai túlfűtött politikai izgalmak­nak, amikor a közvélemény érdek­lődése Zagreb felé fordul, tulajdo­níthatók azok az ellentmondó hírek, amelyek pénteken Suboticán Pleti­­koszitS András dr. főispán zagrebi tárgyalásaival kapcsolatban elter­jedtek. A valószínütlenül hangzó híreknek annyi az alapjuk, hogy Pletikoszits főispán csütörtök este váratlanul Zágrábbá utazott, anélkül, hogy elő­zőleg valakit is informált volna uta­zásának céljáról. Ebből a körül­ményből a legfantasztikusabb hírek terjedtek el. Legjobban tartotta magát az a hir, hogy a föspánnak megbízása van a blokkal való tárgyalásokra a bvmyevác-sokacpárinak a suboticai és általában a vajdasági közigazga­tásban való részvételét illetőleg. Ezenkívül még más, ennél is vaíó­­szinütlenebbül hangzó hirek kerül­tek forgalomba. Munkatársunk az ügyben érdek­lődött a városházán, ahol senki sem tudott felvilágosítást adni arról, hogy miért utazott Pletikoszits főispán Zagrebba. Ez a körülmény azonban még egyáltalán nem jelenti azt, hogy, a városban elterjedt híreknek van valami alapjuk, mert hihetetlmnek látszik, hogy a főispán a blokkal tár­gyalásokat folytasson addig, amig nincs még meg a megegyezés a rá­­dikálispárt és a blokk között. Külön­ben is a bunyevác-sokácpártnak ai városi közigazgatásban való részvé­teléről semmiesetre sem Zagrebban, hanem elsősorban Suboticán folytat­na a kormány itteni exponense tár­gyalásokat, magukkal a párt vezetői­vel. Utazásának céljáról mindenesetre jjmaga Pletikoszits főispán tud majd csak visszaérkezése után hiteles fel- Ivilágositást adni, azonban addig is Uiagyon valószínű, hogy tisztán ma­il gántermészetü ügyben utazott Zag» Irebbe. Költözködik a papucs Irta: Krúdy G-nila A papucs, amely ezidelg Verőn néni ágya mellett állott és piros, de már kissé megdőlt sarkával végig­kopogott minden akaraton és szán­dékon, amely a ház férfi tagjainak fejében megfordult: egy reggelen! Jolánka ágya alatt ébredt fel és igy beszélt a nyújtózkodó kisasszony hoz: — Tegnap múltál tizenhat észtén dős és holnap már utána hajitasz en­gem Lajos bácsinak, aki a hajadban szeret turkálni. Miska urnák, aki a hátadat veregeti, mint a paripájáét. Bánatosi urambátyámnak, a szom­szédnak, aki a zsalugáter alatt úgy szörtyögeti pipáját, hogy kidagad­nak az erek a homlokán, miközben te a vasárnapi miséhez öltözködöl. — Csal: dobj bátran, mert az jól esik nekik, ha eltalálod őket a pa­puccsal. Jól esik nekik, mint a fiatal fűzfának simogató levelei jól esnek a rozsdamart arcoknak; mint a for­rás vize gyógyítja a vén szarvas se­besült lábát, ahol a forrás üdén fel­­bugyog az erdőségben; mint a reg­geli napsugár aranyhidján jön be a meígváliás a rabokhoz a börtönök­be, a betegekhez a fülledt ágyakba, a kancsal öregekhez, akik a Halált is szeretik szenvedélyes cigánylány­nak vagy fojtogató csóku szűznek elgondolni. — Csak dobj . . . Nem változtat­hatsz azon, hogy mától fogva a fa­lusi fiatalemberek nem nézhetnek a kis kertedre anélkül, hogy eszükbe ne jutnál. Azon sem. hogy a kato­nák a banda trombitarecsegésében a hangodat hallják, a polgármeste­­rék felfigyeljenek a székesegyház karzatára; vájjon nem te énekelsz ■BOMwnMnOMUUHiMaKlMMCUHMbMaMdKiHteMnaiNMKBi 1 ott a pünkösdi zenésmisén? És haj lesütöd a szemed: a királyi vadá-| szók akkor is a bokádnak a pörgé- i sét látják a tavaszt eső pattogó hull- QQgálá’Siában, amikor elmélázva ül­­! nek a tanya eresze alatt. Ha csak I holdfénynél mosod az inged és haj­nal tiszta szellőjével szántod: gon­dolkoznak a szív tájékára hímzett monogramon öreg gyapjukereske­­dok, pirosnadrágos költők a ligetben ! és rablók a tömlőében. Ha a nagy­­pmama kötötte harisnyádat, miköz­­jjben csak annyi utat tett meg, amely i|a kemencétől a hályogos szemű, téli ablakig ér: akkor is megtanulják lá­­báid a vándorlást mindenhová, ahol édesded zene peng, ahol hajósok vonják a küzdelmes evezőt a vészes tengeren, ahol a szentek életéről tartanak tanítást nagyszakállu re­meték és ahol oly magányos lelkek í-élnek, amilyen magányosan úszik a 'hulla a folyam mélyében. I — Viselhetsz szoknyácskádba Ivarrva a kincsásók füvéből, amely fmegóv a gonosztól: szoknyád min­iden ráncocskájának, fodrocskájának I annyi neve lesz, mint ahány név van fáz álmokban, amelyeket az emberek fa világ kezdete óta összeálmodtak. I Óbudán egy öreg kertész Princcsse fde Bretagnenak nevezi szoknyádat, :!még ha Salamon koesikenőcsszagu ! boltocskájából került is ki. Faiun Iszéna illata leng együtt szoknyáddal la szélben, hogy a him-barmok fel- I bödülnek a távolban. A város pia­rcán, ahol pirosam kakasok között cifra, festett dámák kényeskedve emelgetik a ruhájukat, a te szok­­nyáeskád olyan vakító szint vet, hogy a templom küszöbe alatt meg­mozdulnak az öregek, akik pedig az­ért temetkeztek ide, hogy védelmez­ve legyenek az izgalmaktól. £s & I kertek fölött, amely kertekben szok­­nyácskád ellengedezik, mint széltől ! űzött lepke, megáll az ősz király te­kintete, holott az előbb éppen azt forgatta fejében, hogy háborút indít a szomszédja ellen. — A földről régen elköltözött tün­dérek neveiről hívják kezedet, meri az még nem tanulta meg a virág­nyelvet, amely nyelven a tanult asz­­szonyságok és tanulékony férfiak kezei érintkeznek egymással. Soly­­mászó lovagnők tartásához hason­lítják derekad tartását, mert te is férfit vársz vissza a szentföldről. Királynőinek mondják lábadat, mint­ha az mindig csak a koronázási ol­tárhoz lépkedne föl, nem pedig az ügyvédi vagy gyári irodába. Röpke hajadból amulettet kérnek hamis­­kártyások és háborúba menő vité­zek, ajkad gyümölcsére megszólal a Í vakok hárfája, a hazugok igazat mondanak és a becsületes emberek nem félnek a másvilágtól, midőn ha­­zudozni kezdenek. Kerek kis vállal­ja bazilikát építenek hatalmas gon- I dolatu férfiak, térded hajtásával megállítod a tolvajokat a kémény­­lyukban, kitárt két karoddal boldog­gá teheted az elitéltet is a siralom­­házban. Foszforos fényű kis hullám­­ka vagy az élet szürke folyamában, amely hullámocskát a halak vetnek' holdfényes éjszakán. Fenséges sza­­káliba font gyöngyszem vagy. Rej­tett forrás vagy a föld alatt, ame­lyet emberszem nem látott és hívói a varázsveszőt, amely kiszabadít­son. Álmodban káposztát eszel, á melynek sohasem érzett tündéri íze van. Nem röppen fel előtted a por­ból a szakállas veréb, hanem bevár. Kutyaszemü lett mától fogva min­den férfiismerősöd. Tizenhatesztendős vagy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom