Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-05 / 92. szám

m Ara egy és fé! diaár XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. április 5. 92. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár bLLÜhhhlTi'SÉGi Kralja Aicxaudra-iuita 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-nlica 1 (Leíbaeh-palota) , a magyarság és a Pravda Irta: Gräber László dr. Egyetlen beogradi lap sincs, amely olyan rendszeres rosszindulattal, tajtékzó dühvei igyekeznék a szerb nép tömegei között a magyarság elleni gyűlöletet szitani, mint p Pravda, A nacionalista és a túlzó szerb soviniszta sajtóorgánumok tá­volról sem olyan agresszívek, oly resszhfszemüek, mint a Pravda, a mely címében az igazságot hirdeti és a demokratapárt Pribicsevics frakciójának a félhivatalos szócsöve. Ez a lap volt az, amely az opciós határidő meghosszabbítása körül a magyar kormány részéről állítólag megindított tárgyalások világgá kür­tölésével elsőnek csinált propagan­dát a mellett, hogy a magyar töme­geket a márciusi választásokra is ne vegyék fel a választói névjegyzé­kekbe és amikor ez így nem sike­rült, -kezdte ellanszirozni azt á jogi felfogást, hogy a január hatqdika után felvett magyar választók a márciusi választásokon nem szavaz­hatnak. .ügy gondoltuk, hogy a magyar., Ság elleni rendszeres uszítás a Pravda hasábjain mégis csak elcsi­tul és a Pravda beéri azzal a siker­rel, hogy a magyarság nagy töme­gei, részint törvénytelenül elzáraí­­tak, részben önként távolmaradtak az urnáktól és a demokrácia és a jogegyenlőség frázisaival félreve­zetett bánsági magyarság egy ré­szének szavazatai mentették meg a .demokratapártot attól a Bánságban is, hogy ne szenvedjen olyan ka­­tasztrófáüs választási vereséget, mint amilyenben a Bácskában része volt. , Tévedtünk! A magyargyülölet szi­tása a Pravda szerkesztőségében és a Pravda által képviselt politiku­soknál nem egyszerű taktikai esz­köz, hanem a politikai mentalitásuk legmélyéből fakadó érzés, amely leg­pregnánsabb kifej ezését ’abban nyeri, hogy ez újság még ma sem talált az ország magyar nemzetiségű polgá­rainak' megjelölésére más jelzőt, mint azí; hogy »idegen.« Az ország magyar népének tudo­másul kell vennie, hogy minden vá­lasztási eredményen és taktikai kér­désen tuhnenöleg, az a politika­­irány, melyet a Pravda képvisel szí­vós következetességgel törekszik arra, hogy az ország magyar népé­nek önálló politikai szervezkedéséi lehetetlenné tegye. Ezt a célt úgy akarja elérni, hogy a szerb közvéleményt megmérgezi azzal a felfogássá!, hogy a magyar politikai szervezkedés államellenes és irredenta és ha ez a felfogás gyökeret ver, a közvélemény nyo­mása fogja rákényszeríteni a mjn­­de. kori kormányt arra, hogy az ál­lamvédelmi törvény alapján végez­zen az önálló magyar politikai szer­vezkedéssel. Á választások óta ezt a célt szol­gálják a Pravdá-n&k azok a közle­ményei. amelyek minden fénybeli adat nélkül, a valóságnak rosszindu­lata elferdítésével oly színben akar jak feltüntetni az ország magyarsá­gát, hogy az Radios akcióját a leg­nagyobb rokonérzéssel kiséri és jö­vendő politikai tevékenységében Ra­dies politikai célkitűzéseit akarja elősegíteni. A választások. lezajlása és a de­mokratapárt választási vereségének nyilvánosságra jutása után a Prav­da röpítette világgá azt a hirt, hogy Radics március huszonötödikén Zagrebban proklamálni fogja a hor­vát köztársaságot és a magyarság­nak a horvát területekkel szomszé­dos határain készen állanak a ma­gyar csapatok arra, hogy a függet­lenségi nyilatkozat után betörjenek Radics támogatására. Az események rácáfoltak erre a kutmérgezésre. Radios nem tette meg ellenfeleinek azt a szívességet, hogy egy él eve sikertelenségre Ítélt forradalmi aktus könnyű leverésével az ország megmentőinek hálás sze­repében jelentkezzenek a közvéle­mény előtt és a határszélén össz­pontosított magyarországi csapatok ezen a napon már csak azért sem törhettek be az S. H. S. királyság területére; mert nem voltak a ha­társzélen összpontosítva. A külügyminisztérium, mely a magyarországi fegyveres erő min­den megmozdulásáról a sajtó utján tájékoztatja a jugoszláv közvéle­ményt, a Pravda képzeletében szü­leteti határmenti csapat összevonás­ról semmit sem tudott. De mindez nem akadályozza a Pravdát abban, hogy akcióját foly­tassa. A horvát köztársasági párt képviselőinek gyűléséről és az ott hozott határozatokról szóló tudósí­tás alcímei között már ott rikit ez is, hogy j>a magyarok is emelgetik a fejüket«. Belekapaszkodva abba, hogy a magyar sajtó a passzivitás eltelte, után a Magyar Párttól a po­litikai téren a legteljesebb aktivitást, kulturális téren pedig végre a ma­gyar intelligencia megmozdulását követeli, azt hazudja a »Pravda«, hogy a magyar sajtó helyesli és örömmel üdvözli Radics proklarná dóját és követeli a Magyar Párttól, hogy Radics akcióját támogassa. Ebből a vészsikongaíásból termé­szetesen egy szó sem igaz. Az or­szágban megjelenő öt magyar napi­lap egyikében sem jelent meg egy olyan közlemény, mely a Pravda vádaskodására még a legtávolabbról is alapot adhatna. Ellenkezőleg. A magyar politiku­sok a leghüvösebb tartózkodással nézik Radics akcióját A magjar politikusok nem oly feledékenyek, mint a horvát paraszttömegek vezé­re, aki az ő egész jövendő politiká­ját felölelő deklarációjába elfeledte belefoglalni a horvát blokknak ta­valy nyáron meghozott azt a hatá­rozatát, amely az országban élő összes nemzeti kisebbségeknek tel­jes egyenlőséget és szabad gazda­sági és kulturális fejlődést követelt. A magyar politikusok igen jól lát­ják, hogy Radics csak olyan ország­részek számára követeli az önren­delkezési jog alapján a teljes politi­kai önállóságot, amelyekben pártja mandátumokat tudott szerezni, a többiek sorsa teljességgel nem ér­dekli. A magyar politikusok igen jól tudják, hogy Radics mozgalma nem pürasztmozgálom, hanem a legszél­sőbb horvát nacionalista mozgalom és hogy Radics egy szemernyivel sem kisebb soviniszta, mént Pribi­csevics. Az egyik a nagyhorvát, a másik a nagyszerb sovinizmus zász­lóvivője. Már pedig semmiféle túlzó sovi­­nista politika nem hozhatja meg az ország nemzeti kisebbségeinek az oly epedve kívánt igazi egyenjogú­ságot és szabad gazdasági és kultu­rális fejlődést. A magyarság monarchlsta és uni­­tarista. Radics republikánus és fődé­­ralista. Sem a köztársaság, sem a konföderáció nem érdeke az ország magyar népének. Radics egy szerb-horvát kiegye­zésről- álmodozik, olyanról, mint volt hatvanhétben ’ az osztrák-magyar és egy évvel később a magyar-horvát. Konföderációról, amelyet a hábo­rú előtti Szerbia (és talán, enge­­delmével. Montenegró), mint egyik »Rjeichshälfte« kötné az Osztrák- Magyar Monarchiától levált összes területrészekkel, mint másik Reichs­­hülftéveU közös államiő alatt két parlament, az egyik Zagrebban, a másik Beogradban, két kormány és egy közös kormány a két páriáméin közös delegációjának ellenőrzésé alatt. Ez az a koncepció, amelyet a Ra­dics legutóbbi proklamációjából, is­merve a Tomasics közjogi tanításain nevelkedett mai horvát intelligencia közjogi mentalitását, ki lehet há­mozni. Mit használna ez a Vajdaság magyar tömegeinek és a muraközi és szlavóniai magyar szigetiknek? Hasznára válnék-e a konszolidá­ció folyamatának, ha három vagy öt évenként az államfői méltóságért, folyó választási küzdelmek dúlnák fel az ország nyugalmát? Mi magyarok, akik minden ener­giánkat arra koncentráljuk, hogy végre parlamenti képviselethez jus­sunk és a parlamentben legális fegy­verekkel vívjuk meg a harcot jo­gainkért, idegenül és meg nem ér­téssel nézzük Radics taktikáját, hogy ö, aki a reális sikerekkel biztató parlamenti küzdelem minden eszkö­zével rendelkezik, távolmarad a parlamenttől és elméleti értékű re­­zoluciók közreadásában és közjogi szőrszálhasogatásokban meriti ki — minden konkrét eredmény nélkül a maga erejét. 1 Csakhogy mindezt hiába mond­juk el itt a magyar sajtó hasábjain. A Pravda aknamunkáját ez nein tudja ellensúlyozni. Amit mi itt megírunk azok a ma­gyarság előtt köztudomású tények, sőt merjük mondani egységes meg­érzések. A magyarság politikai céljavtak elérése nem kis mértékben füsg at­tól, hogy a magyar szervezkedés céljairól és ténykedéseiről az ország államalkotó népe a szláv sajtó utján híven és becsületesen tájékoztassék. Ezért sürgetjük hónapok óta a fő­városi információs magyar sajtó­szolgálat megteremtését. Nem a Magyar Párton múlik, hogy ez a sajtószolgálat nincsen meg, hanem a magyarság áldozat­készségén, amely eddig majdnem minden téren — ha magyar ügyről volt szó — csütörtököt mondott. Nincsics külügyminiszter kap megbízást kormányalakításra ? A demokraták nem hajlandók nj koalíciót ietrsho Az utóbbi napok izgalmai után fegyvernyugvásszerü csend állón be a belpolitikai helyzetben, a mennyiben a pártok, — úgy a kormánypárt, mint az ellenzék és a föderációs blokk is, — a radi­kális párt április !*l-ikére kitűzött kongresszusának határozatától te­szik függővé további magatartá­sukat és állásfoglalásukat. A politika legnagyobb esemé­nye Nincsics külügyminiszter audi­enciája volt, aki kedden este hosz­­szabb kihallgatáson jelent meg Sán­dor királynál. A külügyminiszter a be’politikai helyzetről referált a királynak és azokról az iníézke désekröl, melyeket a kormány az autonomista pártokkal szemben tervbe vett. Nincsics kihallgatá­sával kapcsolatban politikai kö­­rökben az a kombináció terjedt el, hogy a külügyminiszter megbízást fog kapni a koronától kormányala­kításra. abban az esetben, ha a demok­rata pártiul való koalíció terve 'lls* ismételten az előtérbe ke no ne. A koalíciós kormányzás lehető­ségét megkönnyíti Cur iú minisz­ter információja, aki kedden tért vissza Zagrebhó! Beogiadba és közölte Pasics miniszterelnökkel, hogy Radics továbbra s téve’ akar maradni a szkupstinából A föde­rációs blokk többi tagjai, a kiéri-" kálisok és Spaho muzulmán pártja azonban részt fognak venni a par­lament munkéjáüan. A Tribün?. értesülése szerint a dernokratapártban a klub dönté­sét várják a párt további mega­­tartására nézve, máris megállapít­ható azonban, hogy a legfőbb de­mokrata képviselő nem hallandó a radikális párttal tárgyalásokba bo­csátkozni és még ak or sem vadá­nak kaphatók uj koalíció létesíté­sére, ha Nincsics kapna megbízást a koalíciós kormány megalakítására. Ez a megbízás egyébként gyön­gítené a radikális pártot is, mert Nincsics külügyminiszternek saját pártklubjában is kevés hive van. A radikális pártban az eddigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom