Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-26 / 112. szám

1923. április 26. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. Oldal Á bánáti püspökség megszervezése Kinevelték a torontáli püspöki hatás igok vezetőit A szentszéknek azzal a döntésé­vel. amely a csariádi egyházmegyét az uj országhatároknak megfelelően három részre osztotta, úgy Suboti­­cán, mint Becskereken megalakultak az uj püspökségek, egyelőre apos­toli adminisztrátorok vezetése mel­lett. Az uj egyházi hivatalok az apostoli adminisztraturák mellett most vannak szervezés alatt, sőt a becskereki egyházmegyében már befejezést is nyertek. Rodics Rafael, a Bánság apostoli adminisztrátora most nevezte ki az egyes rmsnöksé­­gi egyházi hivatalok funkcionáriu­sait. akik a legrövidebb időn belül át is veszik hivatalukat és megkezdik működésüket. A pápai adminisztratura hivatalos hatóságának, az egyházmegye! ta­nácsnak tagjai lettek: Kovács Ist­ván apátplébános. Brenner Frigyes, fíolez Ferenc. Herresbarher Dénes esperesek. Ambrus Artur és Engel Ferenc szentszáki tanácsosok. Az apostoli adminisztrátor helyettese Kovács István apátplébános. Az egyházmegyei hivatal irodalgazga­­tóia Kovács István, titkára Páter Cmclár Jusztin, iigvész és jogtaná­csos dr. Várüdv Imre- Az egyház­­megyei bíróság elnöke Kovács 1st- j van. ülnökök dr. Szabó Márton és Wagner Ferdinand esperesek jegy­ző Engel Ferenc, ügyész Brenner Frigyes. Házasságvédő dr. Szabó Márton, a szegények ügyvédje Kle­ies Mátyás, orvos fíaidecker Lajos! dr.. nyugalmazott megvei főorvos. ] A plébános-képesítő bizottság elnö­­ke Brenner Frigves. tagjai dr. Sza­bó Márton, Kovács István és Engel Ferenc. Ugyancsak ök a tagjai kö-; zépiskolai hittanárokat képesítő bi- ; zottságnak is. Az egyházmegyei számadások intézője Herresbacher Dénes. Az apostoli adminisztratura hivatalos helyiségei egyelőre a becskereki plébánia-hivatalban van­nak. A felekezeti és uemzeti­­ségi békéért A sentsi uj polgármester programja Hirt adtunk már arról, hogy dr. Knezevics Milos. Senta város uj polgármestere elfoglalta hivatalát. Az uj polgármester nyilatkozott a közel jövőbeli megvalósítandó pro- Srammjáról. A sentaiakat legjobban foglalkoz­tatja most a római katholíkus tem­plom építésének régóta vajúdó ügye. 'A polgármester kijelentette, hogy olyan megoldást keres, amellyel az érdekeltek: a római katholíkus és görög keleti egyház, s a város és az állam is meg legyen elégedve. Dr, Knezevicsnek az a terve. Ijqstv ami­kor Budanovics Lajos püspöki hely­­nők visszatér Rómából, tiszteletét teszi nála s javaslatot tesz az ügy Végleges rendezésére. A sentaí polgármester foglalkozik a magas pótadó leszállításának ter­vével is. De erre csak akkor kerül­het sor. ha sikerül a város földiéit Ez agrárreíorm alól felszabadítani. Ä pótadó leszállítása érdekében sor kerül a tisztviselők létszámának csökkentésére is. noha ettől a pol­gármester sem vár nagy anyagi eredményt s kérdéses, hogy a meg­takarítás. amit igy elérnek, fölér-e azzal, bogi7 a sentaí közigazgatás esetleg rosszabb lesz. Sentának nagy szüksége volna az • agrárreform céljaira igénybevett i földek felszabadítására. A földek el- j adási árából szeretné a pn^aruics- j fér a kaszárnyát felépittefnl s a kórház-építéshez hozzájárulni. A kórház építése a polgármester terve szerint az állam költségén, de a vá­ros jelentős hozzájárulásával történ­nék. A jelentéktelenebb, de a sentaia­kat különösen foglalkoztató apróbb ügyekkel is törődik a polgármester, így gondot akar fordítani az elha­nyagolt sportélets hogy támogat­ja azt a törekvést, hogy az ujonan megalakult sportegylet minél előbb pályát kapjon. Különös érdeklődésre tarthat szá­mot az uj polgármesternek az a ki­jelentése. hogy a felekezeti és nem­zetiségi békét akarja ápolni, pártat­lanságot ígért a magyarokkal szem­ben s elfojtását minden olyan törek­vésnek. amely a testvéri jóviszonyt megzavarná. Kijelentette, hogy po­litikával egyáltalán nem foglalkozik, 'hanem minden idejét a város elöha­­ladásának előmozdítására szenteli. . ............ A keleti konferencia csődje Hnzzák-halasziják a tárgyalásokat Lausanneból jelentik: Harmadnap­ja van már együtt a második keleti konferencia, anélkül, hogy tulajdon­képpen megkezdődött volna, mert eddig csak odáig jutott el, hogy ki­dolgozta nmnkatervét. A konferencián nem fog teljese­désbe menni a franciáknak az a re­ménykedése, hogy hamarosan vé­geznek a munkával, mert az ango­lok keresztülvitték, hogy a régi bé­ketervezetet újból átdolgozták, ami­nek letárgyalása sokáig el fog tar­tani. Már az első béketárgyaláso­­kon sem vezetett semmi jóra az a módszer, hogy mihelyt egy olyan ponthoz jutottak, amely nagyobb vi­tára adott okot, egyszerűen később­re halasztották s mégis ehhez az el­járáshoz folyamodnak megint. így történt az az első bizottságban a sziriai határkérdéssel, hogy a ki­élésedéit vitának véget vethessenek s ugyanezt az eljárást követték Mo­sul kérdésében is, amely majd csak egy év múlva lesz időszerű, ha majd a népszövetség kimondja a maga Ítéletét. Ez annyit jelent, hogy ezt a második keleti konferenciát a jö­vő évben egy harmadik fogja kö­vetni. Törökország európai határai körül is élénk vita fejlődött ki, mert a tö­rökök azt kívánták, hogy Nyugat- és Kelet-Trácia között a Marica völ­gye legyen a határ, a szövetsége' sek ellenben, akik bizottságban egy séges frontba állottak, a Marica bal­partját, a török partot akarták ha­tárnak. A vitának az lett a vége hogy ezt a kérdést is későbbre ha­lasztották. Németország hajlandó a megegyezésre A német kormány a szövetséges hatalmakhoz fordul A Ruhr-kérdést illetőleg — mint Londonból jelentik — az angol poli­tikai körökben biztosan számítanak arra. hogy Németország lord Car* zon beszéde alapján rövidesen lépé­seket fog tenni a franciákkal való megegyezés előkészítésére ős letár­­gyalúsára. Valószínűnek tartják, hogy a német kormány nem fogja elmulasztani a kedvező alkalmat és közvetlenül a franc’n koránnyal ke­res érintkezést a Ruhr-kérdés vég­leges elintézésére. Berlini jelentés szerint lord D’ Ábernon berlini angol nagykövet —.......................... I Az SHS királyság is retorziókra készül Magyarország ellen? Nem fogják beengedni a magyar utasokat tegnap beszélgetést folytatott Ro­senberg külügyminiszterrel. A talál­kozás alkalmával megbeszélték a német kormánynak azt n lépését, a melyet a közel jövőben fog tenni a szövetséges hatalmaknál. A londoni és római német nagykövet, valamint a párisi és brüsszeli német ügyvivő a legközelebbi napokban jelentésté tel végett Berlinbe érkezik. A Vossische Zeitünk szerint való­színű, hogy a német kormány ak­ciója dolgában csak e hét végén, vagy a fövő hét elején dönteni fog­nak. Beogrfidból jelentik : A Polifika szerdai számában feltűnést keltő cikket ir e Magyarország ellen élei­­belépletenríö erélyes rendszabályokról. A lap szerint nz SHS. királyság kormánya már több ízben köve­telte budapesti követsége utján a magyar kormánytól, hogy bo­csássák szabadon Szever Bozsi­­dárt, a batérmegéllapitó bizottság tagját, akit a magyar hatóságok kémkedés ürügye alatt letartóz­tattak. Minthogy Milojcvics Milorad kö­vet eddigi összes lépései ered­ménytelenek maradtak, mérték­adó körökben azt állítják, hogy a kormány a legközelebbi idő­ben szigorú intézkedéseket lép­tet életbe Magyarországgal szemben. A Politika szerint tervbe vet­ték, hogy nem engednek az ország terü­letére egyetlen utast sem, aki­nek magyar útlevele van. Emellett a kormány a esthszlovák kormánnyal meg fog egyezni azokra a közös intéz Kedésekre nézve, ame­lyeket Magyarországgal szemben alkalmazni fognak. A Magyarország ellen tervbe­vett megtorló intézkedésekkel ösz­­szefüggésben levőnek látszanak a beogrsdi sajtó egyéb orgánu­mainak is éles hangú közlemé­nyei Magyarország ellen. A Vreme például „Nj menjünk Magyaror­szágba“ címmel, két jugoszláv él lampolgárnak halálraitéléséve! kap csolatban egyenesen arra hivje fel olvasóit, hogy mindaddig, amíg ilyen rendezet­len és bizonytalan állapotok vannak Magyarországon, senki se utazzék Magyarországba ügyeinek elintézésére. Bíznunk kell azonban abban hogy a két kormány kölcsönös engedékenységgel és belátássá! meg fogják találni azt a mindkét ország érdekét szolgáló közele­dést, mely a retorziós intézkedé­sek alkalmazását feleslegessé fogja tenni. A Trihnna a magyar külpolitikai helyzetről A Tribuna szerda esti számá­ban nagy cikkben foglalkozik Magyarországnak a kisantanttai szemben tanúsított politikájával, különösen azonban gróf Bethlen miniszterelnöknek és Kállay pénz­ügyminiszternek Parisba tervezett utazáséval. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azt kérdezi a Tribune, hogy a ma­gyar küldöttség érhet-e el sikere­ket a francia kormánynál és a jóvátétel! bizottságnál. A lap sze­rint Magyarország szentimentális rokonszenvet élvez Franciaországban és Angliában. A cikk rámutat arra hogy Magyarország eddig még semmit sem fizetett hadikérpótlás fejében, a nagyhatalmaknak tehát arra kell törekedniük, hogy Ma­gyarországot rábírják a fizetésre. A cikk azzal végződik, hogy Ma­gyarország nem akarja tisztelet­ben tartani az SHS. királysággal szemben fennálló kötelezettségét. Jugoszláviával szemben kihívást jelentene, ha Bethlen Périsből azzal térne vissza, hogy Magyar­­ország illoyaütását szankcionálnák. Tomboló vihar a magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén A szociáldemokraták harca Bogyóval Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén napi­rend előtt Klárik Ferenc személyes megtámad tatás címén kért szót. A tegnapi ülésen egyjk közbeszólá­­scmban— mondta — Bogya képvi­selő urat, mint orvtámadót aposz­trofáltam. amire Bogya képviselő ur visszaszólt és azt mondta, hogy — hazug gazember. Bogya János állan­dó közbeszólásától zavarva bizo­nyítja Klárik azt az állítását, hogy, Bogya orvtámadó, azzal a jegyző­könyvvel, amit arról az esetről vet­tek fel, amidőn Bogya Drozdy Győ­zőt hátulról orvul megütötte. Növek­szik a nyugtalanság akkor, amikor Klárik a jegyzőkönyvnek azt a ré­szét olvassa, hogy Drozdy éppen visszaütni készült, de karját lefog­ták, Bogya János itt közbeszól: De­hogy ütött volna vissza, akkor vége lett volna! Óriási ingerültség támadt erre á szociáldemokratáknál. Reisinger Ferenc éles hangon ki­áltja Bogya felé: Ne hencegjen, vi­gyázzon magára, még megkaphatta a magáét! Reisinger közbeszólására erős nyugtalanság támadt a kormánypár­ton, Bogya János felugrott a helyé­ről és a szocialisták felé sietett, A szociáldemokraták egyszerre feiál­­lottak és állva várták Bogyót. Az elnök közben állandóan rázzd a csengőt, de a teremben az izgalom nőttön nő. A baloldal második pad­sorának a szélén az ott ülő Pakols József feltartóztatja és visszatérés­re bírja Bogya Jánost. Az izzó han­gulat azonban nem csillapodik. Pél­dátlanul éles szópárbaj, fejlődik ki Bogya és a szociáldemokraták kö­zött, akik helyükről felállva kiabál­nak Bogya felé, mire az elnök fel­függeszti az ülést, azonban a képvi­selők zöme benmarad a teremheti és tomboló viharban sórtő szavak, reprodukálhatatlan kifejezések özö­ne zudul Bogya felé: — Pfuj, nyomorult, ntondlló. csir­kefogó, gazember, grófi lakáj! Az ülés újból való megnyitása után Szcitüvszky elnök a nemzet­gyűlés tekintélyének megóvására kéri a képviselőket., mire Klárik Fe­renc kijelenti, hogy aláveti magát az intelemnek, azonban felszólítja Bo­gyót, hogy rágalmait a nyilvánosság előtt ismételje meg, hogy módjában legyen felelősségre vonni. Bogya János ujabb válaszában akarja a Drozdy-affér részleteit is­mertetni, azonban az ellenzék olyan viharosan fordul ellene, hogy képte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom