Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-26 / 112. szám
1923. április 26. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. Oldal Á bánáti püspökség megszervezése Kinevelték a torontáli püspöki hatás igok vezetőit A szentszéknek azzal a döntésével. amely a csariádi egyházmegyét az uj országhatároknak megfelelően három részre osztotta, úgy Suboticán, mint Becskereken megalakultak az uj püspökségek, egyelőre apostoli adminisztrátorok vezetése mellett. Az uj egyházi hivatalok az apostoli adminisztraturák mellett most vannak szervezés alatt, sőt a becskereki egyházmegyében már befejezést is nyertek. Rodics Rafael, a Bánság apostoli adminisztrátora most nevezte ki az egyes rmsnökségi egyházi hivatalok funkcionáriusait. akik a legrövidebb időn belül át is veszik hivatalukat és megkezdik működésüket. A pápai adminisztratura hivatalos hatóságának, az egyházmegye! tanácsnak tagjai lettek: Kovács István apátplébános. Brenner Frigyes, fíolez Ferenc. Herresbarher Dénes esperesek. Ambrus Artur és Engel Ferenc szentszáki tanácsosok. Az apostoli adminisztrátor helyettese Kovács István apátplébános. Az egyházmegyei hivatal irodalgazgatóia Kovács István, titkára Páter Cmclár Jusztin, iigvész és jogtanácsos dr. Várüdv Imre- Az egyházmegyei bíróság elnöke Kovács 1st- j van. ülnökök dr. Szabó Márton és Wagner Ferdinand esperesek jegyző Engel Ferenc, ügyész Brenner Frigyes. Házasságvédő dr. Szabó Márton, a szegények ügyvédje Kleies Mátyás, orvos fíaidecker Lajos! dr.. nyugalmazott megvei főorvos. ] A plébános-képesítő bizottság elnöke Brenner Frigves. tagjai dr. Szabó Márton, Kovács István és Engel Ferenc. Ugyancsak ök a tagjai kö-; zépiskolai hittanárokat képesítő bi- ; zottságnak is. Az egyházmegyei számadások intézője Herresbacher Dénes. Az apostoli adminisztratura hivatalos helyiségei egyelőre a becskereki plébánia-hivatalban vannak. A felekezeti és uemzetiségi békéért A sentsi uj polgármester programja Hirt adtunk már arról, hogy dr. Knezevics Milos. Senta város uj polgármestere elfoglalta hivatalát. Az uj polgármester nyilatkozott a közel jövőbeli megvalósítandó pro- Srammjáról. A sentaiakat legjobban foglalkoztatja most a római katholíkus templom építésének régóta vajúdó ügye. 'A polgármester kijelentette, hogy olyan megoldást keres, amellyel az érdekeltek: a római katholíkus és görög keleti egyház, s a város és az állam is meg legyen elégedve. Dr, Knezevicsnek az a terve. Ijqstv amikor Budanovics Lajos püspöki helynők visszatér Rómából, tiszteletét teszi nála s javaslatot tesz az ügy Végleges rendezésére. A sentaí polgármester foglalkozik a magas pótadó leszállításának tervével is. De erre csak akkor kerülhet sor. ha sikerül a város földiéit Ez agrárreíorm alól felszabadítani. Ä pótadó leszállítása érdekében sor kerül a tisztviselők létszámának csökkentésére is. noha ettől a polgármester sem vár nagy anyagi eredményt s kérdéses, hogy a megtakarítás. amit igy elérnek, fölér-e azzal, bogi7 a sentaí közigazgatás esetleg rosszabb lesz. Sentának nagy szüksége volna az • agrárreform céljaira igénybevett i földek felszabadítására. A földek el- j adási árából szeretné a pn^aruics- j fér a kaszárnyát felépittefnl s a kórház-építéshez hozzájárulni. A kórház építése a polgármester terve szerint az állam költségén, de a város jelentős hozzájárulásával történnék. A jelentéktelenebb, de a sentaiakat különösen foglalkoztató apróbb ügyekkel is törődik a polgármester, így gondot akar fordítani az elhanyagolt sportélets hogy támogatja azt a törekvést, hogy az ujonan megalakult sportegylet minél előbb pályát kapjon. Különös érdeklődésre tarthat számot az uj polgármesternek az a kijelentése. hogy a felekezeti és nemzetiségi békét akarja ápolni, pártatlanságot ígért a magyarokkal szemben s elfojtását minden olyan törekvésnek. amely a testvéri jóviszonyt megzavarná. Kijelentette, hogy politikával egyáltalán nem foglalkozik, 'hanem minden idejét a város elöhaladásának előmozdítására szenteli. . ............ A keleti konferencia csődje Hnzzák-halasziják a tárgyalásokat Lausanneból jelentik: Harmadnapja van már együtt a második keleti konferencia, anélkül, hogy tulajdonképpen megkezdődött volna, mert eddig csak odáig jutott el, hogy kidolgozta nmnkatervét. A konferencián nem fog teljesedésbe menni a franciáknak az a reménykedése, hogy hamarosan végeznek a munkával, mert az angolok keresztülvitték, hogy a régi béketervezetet újból átdolgozták, aminek letárgyalása sokáig el fog tartani. Már az első béketárgyalásokon sem vezetett semmi jóra az a módszer, hogy mihelyt egy olyan ponthoz jutottak, amely nagyobb vitára adott okot, egyszerűen későbbre halasztották s mégis ehhez az eljáráshoz folyamodnak megint. így történt az az első bizottságban a sziriai határkérdéssel, hogy a kiélésedéit vitának véget vethessenek s ugyanezt az eljárást követték Mosul kérdésében is, amely majd csak egy év múlva lesz időszerű, ha majd a népszövetség kimondja a maga Ítéletét. Ez annyit jelent, hogy ezt a második keleti konferenciát a jövő évben egy harmadik fogja követni. Törökország európai határai körül is élénk vita fejlődött ki, mert a törökök azt kívánták, hogy Nyugat- és Kelet-Trácia között a Marica völgye legyen a határ, a szövetsége' sek ellenben, akik bizottságban egy séges frontba állottak, a Marica balpartját, a török partot akarták határnak. A vitának az lett a vége hogy ezt a kérdést is későbbre halasztották. Németország hajlandó a megegyezésre A német kormány a szövetséges hatalmakhoz fordul A Ruhr-kérdést illetőleg — mint Londonból jelentik — az angol politikai körökben biztosan számítanak arra. hogy Németország lord Car* zon beszéde alapján rövidesen lépéseket fog tenni a franciákkal való megegyezés előkészítésére ős letárgyalúsára. Valószínűnek tartják, hogy a német kormány nem fogja elmulasztani a kedvező alkalmat és közvetlenül a franc’n koránnyal keres érintkezést a Ruhr-kérdés végleges elintézésére. Berlini jelentés szerint lord D’ Ábernon berlini angol nagykövet —.......................... I Az SHS királyság is retorziókra készül Magyarország ellen? Nem fogják beengedni a magyar utasokat tegnap beszélgetést folytatott Rosenberg külügyminiszterrel. A találkozás alkalmával megbeszélték a német kormánynak azt n lépését, a melyet a közel jövőben fog tenni a szövetséges hatalmaknál. A londoni és római német nagykövet, valamint a párisi és brüsszeli német ügyvivő a legközelebbi napokban jelentésté tel végett Berlinbe érkezik. A Vossische Zeitünk szerint valószínű, hogy a német kormány akciója dolgában csak e hét végén, vagy a fövő hét elején dönteni fognak. Beogrfidból jelentik : A Polifika szerdai számában feltűnést keltő cikket ir e Magyarország ellen éleibelépletenríö erélyes rendszabályokról. A lap szerint nz SHS. királyság kormánya már több ízben követelte budapesti követsége utján a magyar kormánytól, hogy bocsássák szabadon Szever Bozsidárt, a batérmegéllapitó bizottság tagját, akit a magyar hatóságok kémkedés ürügye alatt letartóztattak. Minthogy Milojcvics Milorad követ eddigi összes lépései eredménytelenek maradtak, mértékadó körökben azt állítják, hogy a kormány a legközelebbi időben szigorú intézkedéseket léptet életbe Magyarországgal szemben. A Politika szerint tervbe vették, hogy nem engednek az ország területére egyetlen utast sem, akinek magyar útlevele van. Emellett a kormány a esthszlovák kormánnyal meg fog egyezni azokra a közös intéz Kedésekre nézve, amelyeket Magyarországgal szemben alkalmazni fognak. A Magyarország ellen tervbevett megtorló intézkedésekkel öszszefüggésben levőnek látszanak a beogrsdi sajtó egyéb orgánumainak is éles hangú közleményei Magyarország ellen. A Vreme például „Nj menjünk Magyarországba“ címmel, két jugoszláv él lampolgárnak halálraitéléséve! kap csolatban egyenesen arra hivje fel olvasóit, hogy mindaddig, amíg ilyen rendezetlen és bizonytalan állapotok vannak Magyarországon, senki se utazzék Magyarországba ügyeinek elintézésére. Bíznunk kell azonban abban hogy a két kormány kölcsönös engedékenységgel és belátássá! meg fogják találni azt a mindkét ország érdekét szolgáló közeledést, mely a retorziós intézkedések alkalmazását feleslegessé fogja tenni. A Trihnna a magyar külpolitikai helyzetről A Tribuna szerda esti számában nagy cikkben foglalkozik Magyarországnak a kisantanttai szemben tanúsított politikájával, különösen azonban gróf Bethlen miniszterelnöknek és Kállay pénzügyminiszternek Parisba tervezett utazáséval. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azt kérdezi a Tribune, hogy a magyar küldöttség érhet-e el sikereket a francia kormánynál és a jóvátétel! bizottságnál. A lap szerint Magyarország szentimentális rokonszenvet élvez Franciaországban és Angliában. A cikk rámutat arra hogy Magyarország eddig még semmit sem fizetett hadikérpótlás fejében, a nagyhatalmaknak tehát arra kell törekedniük, hogy Magyarországot rábírják a fizetésre. A cikk azzal végződik, hogy Magyarország nem akarja tiszteletben tartani az SHS. királysággal szemben fennálló kötelezettségét. Jugoszláviával szemben kihívást jelentene, ha Bethlen Périsből azzal térne vissza, hogy Magyarország illoyaütását szankcionálnák. Tomboló vihar a magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén A szociáldemokraták harca Bogyóval Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén napirend előtt Klárik Ferenc személyes megtámad tatás címén kért szót. A tegnapi ülésen egyjk közbeszóláscmban— mondta — Bogya képviselő urat, mint orvtámadót aposztrofáltam. amire Bogya képviselő ur visszaszólt és azt mondta, hogy — hazug gazember. Bogya János állandó közbeszólásától zavarva bizonyítja Klárik azt az állítását, hogy, Bogya orvtámadó, azzal a jegyzőkönyvvel, amit arról az esetről vettek fel, amidőn Bogya Drozdy Győzőt hátulról orvul megütötte. Növekszik a nyugtalanság akkor, amikor Klárik a jegyzőkönyvnek azt a részét olvassa, hogy Drozdy éppen visszaütni készült, de karját lefogták, Bogya János itt közbeszól: Dehogy ütött volna vissza, akkor vége lett volna! Óriási ingerültség támadt erre á szociáldemokratáknál. Reisinger Ferenc éles hangon kiáltja Bogya felé: Ne hencegjen, vigyázzon magára, még megkaphatta a magáét! Reisinger közbeszólására erős nyugtalanság támadt a kormánypárton, Bogya János felugrott a helyéről és a szocialisták felé sietett, A szociáldemokraták egyszerre feiállottak és állva várták Bogyót. Az elnök közben állandóan rázzd a csengőt, de a teremben az izgalom nőttön nő. A baloldal második padsorának a szélén az ott ülő Pakols József feltartóztatja és visszatérésre bírja Bogya Jánost. Az izzó hangulat azonban nem csillapodik. Példátlanul éles szópárbaj, fejlődik ki Bogya és a szociáldemokraták között, akik helyükről felállva kiabálnak Bogya felé, mire az elnök felfüggeszti az ülést, azonban a képviselők zöme benmarad a teremheti és tomboló viharban sórtő szavak, reprodukálhatatlan kifejezések özöne zudul Bogya felé: — Pfuj, nyomorult, ntondlló. csirkefogó, gazember, grófi lakáj! Az ülés újból való megnyitása után Szcitüvszky elnök a nemzetgyűlés tekintélyének megóvására kéri a képviselőket., mire Klárik Ferenc kijelenti, hogy aláveti magát az intelemnek, azonban felszólítja Bogyót, hogy rágalmait a nyilvánosság előtt ismételje meg, hogy módjában legyen felelősségre vonni. Bogya János ujabb válaszában akarja a Drozdy-affér részleteit ismertetni, azonban az ellenzék olyan viharosan fordul ellene, hogy képte-
