Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-26 / 112. szám
.4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 26. len beszédét befejezni. Utána Drozdy Győző folytatja a Bogya orvtámadásáról felvett jegyzőkönyv felolvasását és ki leien ti, hogy mandátumát ’ azért kapta választóitól, hogy Bogyóval verekedjék, sőt életét is kockára tegye az ö megzavart agya miatt. Ezért a kijelentésért az elnök megvonja Drozdytól a szót, a mi után áttérnyk_a napirenden levő munkabér javaslat tárgyalására, melynek javaslatát Vanczák János bírálja élesen. Ezután szünet következett. a parlamentáris rendszerrel A katholikus néppárt nem vesz részt a kormányban Rómából jelentik: A fascisták nagy örömmel üdvöziik Mussolini elhatározását, amellyel elfogadta Cavazzoninak és három államtitkárnak. az olasz katholikus néppárt tagjainak állásaikról való lemondását- A fascista sajtó hangsúlyozza, hogy a popolan-párt nem viselkedett teljes őszinteséggel a Mussolini-kormámyal szemben, másfelől azonban p fascista lapok nyiltan beismerik, hogy Mussolini fölégette maga mögött a parlamenthez való utolsó hidat azzal, hogy a jelentékeny parlamenti pártot alkotó olasz néppárt tagjainak lemondását elfogadta, A lapok nem titkolják, hogy a fascisták és a katholikus néppárt harcát egy Mussolini és Don Sturzo közötti párbajnak tekintik. Nem valószínű, hogy a ponoiarik ellenzékbe vonulnak. De ha ez be is következnék, a faseistákaí ez a politikai fordulat sem érintené közelebbről. mert a Mussolini felfogásának megfelelően nem vetnek súlyt arra. hogy a parlamentben több szavazat áll-e velük szemben, avagy’ sem. A fascisták a parlamentarizmus megítélése dolgában osztják Bismarck kancellár álláspontját, a mely Szerint <?gy kormány parlamenti többség nélkül is alkotó munkára képes. Letartóztatott kommunista Fegyveres tüntetésre íiivta fel a raunkásságot Beogradfcól jelentik: A rendőrség letartóztatta Kaljevics Milivoj ismert kommunista vezető embert, a Radnik főszerkesztőjét, aki egyben a kommunista szakszervezeti szövetség főtitkára is volt. Kaljcvicset egy vasárnapi munkásgyülésen elmondott beszéde miatt tartóztatták le. amelyben éles forradalmi hangot használt az uralkodó rendszer ellen. Különösen azokat a mondatait inkriminálták, melyekben felhívta a munkásokat, hogy fegyveresen vonuljanak fel az utcára és gyilkoljanak, ilyen módon bizonyítva be. hogy a mai rendszer bajonetteken épül. »Elvtársak — mondotta — minden pillanatban készen kell államink, hogy kimenjünk az utcára és vérünket hullassuk a proletáriátus eszméjéért, ha a legrövidebb időn belül nem kapunk elégtételt a véres rezsimtől.« A letartóztatott kommunista beismerte, hogy az inkriminált kifejezéseket valóban használta. A rendőrség a beismerő vallomás után azonnal be is felezte a nyomozást és átadta Kaljevicset a bíróságnak, az államvédelmi törvény első szakaszába ütköző bűncselekmény címén. Ez a paragrafus 20 évi fegyház vagy halálbüntetést ir elő. Az elsőfokú bíróság rögtön lefolytatta a vizsgálatot és a fenti törvényszakasz alapján elrendelte Kal•ievics előzetes letartózt.- isát . Az elbocsátott magyar tisztviselőket megilleti a nyugdíj A csehszlovák közigazgatási bíróság- megsemmisítette a minisztérium rendelkezéseit Pozsonyból jelentik: A belügyminisztériumba most érkezett le a legfelső közigazgatási bíróság itéiete, a mely Komárom vármegye elbocsájtott magyar tisztviselőinek, nyugdíjügyében hozott meglepő érdekes döntést. A bíróság a minisztérium állásfoglalásával szemben a tisztviselőknek adott igazat, akik igy végre hozzájutnak a régóta húzódó ügy miatt visszatartott nyugdijuk egész összegéhez. Madarassy Pál 'dr., Vitausek Károly dr.. Keller Tamás, Kerckessy Imre. Jókay Lajos vármegyei tisztviselőket a cseh-szlovák állam nem vette át. hanem elrendelte a nyugállományba való helyezésüket. Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegyei nyugdíjalap terhére szabta meg nyugdijukat és pedig olyaténképpen, hogy a törzsfizetésükbe beszámította az állam által élvezett drágasági pótlékot is. E döntés ellen a vármegye zsupánja hivatalból íelebbezést adott be Szlovenszkó teljhatalmú miniszteréhez. A miniszter a felebbezésnek helyt adott, megsemmisítette a vármegyei közgyűlés határozatát azzal a megokolásscl, hogy mivei a tisztvisclö-Harcsamvázüő SuWíicán Subotísára optáltak a pancsevúi halak A legutolsó hetipiacon példátlan sérelem érte a tisztes és jó hírnévnek örvendő palicsi haltestületct. Az eset izgalomban tartja valamennyi fii és mellékfolyó lakóit, ahol most mindenütt ezt az érdekes és egyedülálló történetet vitatják és latolgatják az esetleg bekövetkező eseményeket. Tudvalevő ugyanis, hogy Subotica város és a palicsi tó halai között annak idején oly értelmű megállapodás jött létre, hogy Subotica minden rendes halkedvclö polgára, ha halra jő étvágya, kiballag a halpiacra. ahol csak palicsi illetőségű halak kapnak letelepedési engedélyt. A paktumot mindmáig hűségesen beirtották mindkét részről, annál is inkább mivel a csinos és jóképű kárászok, becses pontyok mindenképen kielégítették a halszerető embereket és amilyen arányban fogyasztott a közönség, ugyanolyan tempóban szorgalmasan szaporodtak a gyöngehusu tszolid halak. Ugylátszik a halvilág sem szolidáris, ott is vannak széthuzék, mert most az ellenzék intrikája diadalmaskodott, a legutolsó pótválasztáson a palicsi szélsőjobb kibukott és a dunai baloldal, az intranzinger.s, konok csukapárt hatalmas fölénnyel győzött. De hogy az olvasó ne türelmetlenkedjék sokáig, elmondjuk a rémes históriát úgy, ahogy megesett. A suboticai városi tanács szerződésszegést követett el. titokban lepaktált a pancsevéi hírhedt főbizalmaival, a? öszszcs csuka erőket koncentrálták és fényes nappal pilácsot kíséreltek meg Subotica uccáin,amely a legteljesebb mértékben sikerült is. A pancsevói különítmény kü- Iünvonattal futott, be Suboticára Aliig felfegyverzett harcsákkal. Az egész merénylet olyan ravaszul volt kieszelve, hogy még a legszemfülesebbek sem gyanítottak semmit. Kedden délután ötóra tájban a korzó végén tömör, nehéz harciszekerek tűntek fel és gördültek végig, színűiig telve ádáz, mindenre elszánt, dühös harcsa felkelőkkel, akik szinleg békésen feküdtek egymás hegyén, hátán, némelyik erőltetett közönnyel ásított, de a szekér fenekén fenyegetően villogtak a hatalmas uszonyok... A menet elején ijesztő, másfóiméteres harcsa haladt, valóságos harcsa Coriolanus, folyton harcsabajszát pödörgette, szemei vérben forogtak és uszonyait cézárt gőggel lóbázta a két oldalt sorfalat álló, éljenző tömeg felé. két az állam nem vette át. nem is 'tekinthetők állami tisztviselőknek, tehát nyugdijat csak a törzsUzetés után kaphatnak. A tisztviselők a miniszter ‘döntése ellen panasszal éltek a prágai legfelső közigazgatási bírósághoz, ahol azt hangoztatták, hogy ha a miniszter nem tekinti őket állami tisztviselőknek, hagyta volna érintetlenül a vármegyei közgyűlés határozatát. A legleisö közigazgatási biróság helytudott a panasznak, a miniszter döntését hatályon kivid helyezte és a vármegyei határozatot mondta ki érvényesnek. A legfelső bróságmeg.okolásában kifejti, hogy a miniszternek nem volt joga beavatkozni ebbe az ügybe, mert ez nem az ő hatáskörébe tartozik. A legfelső biróság már egy korábbi határozatában kioktatta a minisztériumot, hogy fölügyeleti joga nem terjed ki arra, hogy a vármegyei közgyűlések törvényen alapuló határozatait megsemmisíthesse. A iríinisztériumnak nincs joga — mondta szószerint a megokolás — azokban az ügyekben hivatalból eljárni, amelyekben a döntés _a legfelső közigazgatási bíróságot illeti meg. A íőharcsának harcsakörökben is nyilvánvalóan nayv rcspektusa lehetett, mert mindenki kitért előle. A városházán a tanács, a rendőrség és a hivatalnoki kar fogadta a Levonulókat. A rövid üdvözlőbeszédek elhangzása után a beözönlő türelmetlen plebs sorra végiggusztálta a dunai vendégeket és a 13 és fél dináros taksa lefizetése után gyöngéden átkarolva a Kipécézett halébredőket lakásukra kalauzolták. Csak a eonosztekintctü harcsafőnökhöz nem mert nyúlni senki. Az ő 28 kilós, impozáns alakja félelmet gerjesztett a háziasszonyokban és tiszteletteljes távolságra húzódtak tő'e. A többiek nem voltak ilyen rátartósak és félóra múlva diadalmas szakácsnők tipegtek elő libasorban a városháza kiskapujából délceg harcsákkal az oldalukon. Valóságos ütközetek folytak némely csinosabb iíju halért. Tisztes, többgyermekes családanyák dulakodtak vad féltékenységgel a gesztusos csábítókért. Mint palicsi tudósítónk jelenti, a palicsi halak rendkívüli közgyűlést hívtak egybe a strandon és a pártkonferencián egyhangúlag tiltakozást jelentettek be dunai kollegáik piszkos konkurenciája ellen. A konstemáció okozta raéltatlankodás elemi erővel tört eló a felháborodott halhólyagokból és morc hápogások kíséretében a legkíméletlenebb retorziót követelték. Az ülés megnyitása igen viharos volt. A demokratikus hajlamú ősz elnök békítő uszonycsapkodásait a túlzó k. k (komunista kecsegék) frakció vezére ilyen gúnyosan torkolta le: Maga vén csibész, még kimeri nyitni a kopoltyuját! Beszéljünk inkább az ikra csempészésről! Mi van a pótadéval? —de tovább nem folytathatta a szerencsétlen, mert horogra került és egy láthatatlan kéz elvonszolta a viz fölé. A karzat ezalatt egyre dörömbölt és zavarta a vizet. Különösen a csukapárt és a kecsegeblok nyugtalankodott. Az ősz elnöknek, aki közel nyolc esztendőn át szolgálta hűségesen a halközügyeket, a megrökönyödéstől szálka akadt a torkán. Az aktiv fogadalmi ifjúság reformációt és jobb erkölcsöket. követelt. — Kint vagyunk a vízbőlt Mondjon le! Szégyene a haltársadalomnak! Mindég a fess halnők lábikrái után futkos! Az ősz elnöknek farkába lódult a vére. nem b'irta a rohamot, gyönge hólyagja megpukkadt. A rémült haraspezek és mágusok ezt rossz jelnek vélték, pikkelyeik vészesen felborzolódtr.k, a dermedt vízben szörnyű átkot bugyborékoltak a í.ukatlankodó ellenzékre és a legélesebb veok'iót követelték. . , . *■— Ikrás futuristák, bolondok! — sziszegték a kapitalista halak —romlásba döntik a nemzetet. Vén szemforgatók, reumá3 burzsujokí — hörgött hangtalanul egy ifjú hal —i megyünk a népszövetség elét Hallatlant A továbbiakról nincs tudomásunk* mert a lázongók hidegvérrel preklamálták a köztársaságot és elvágtak minden összeköttetést a külvilággal. Egyelőre szigorú bojkott alatt állanak. Csupán egy] óvatos kecsege forradalmár nyilatkozata szivárgott ki a tóból, amelyből ennyit sikerült lejegyezni. — Beszélhetünk ezeknek, egyik kopoltyú jukon bemegy, a másikon meg ki!..« ÍT.) A magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter Parisba utaznak Tárgyain! fognak Poinearévol és a jóvátételi bizottsággal A budapesti lapok kedden hirt adtak arró), hogy gróf Bethlen István magyar miniszterelnök és Káliay Tibor pénzügyminiszter hivatalukból néhány napi szabadságra mennek, hogy ez idő alatt nyugodtan foglalkozhassanak bizonyos nagyi-mtosságu gazdasági és pénzügyi kérdések elintézésével. Ezzel a hírrel kapcsolatban a beo- SracH lapok párisi jelentés alánján azt kozlik, hogy Bethlen és Káliay Párisha utaznak, hogy ott az illetékes tényezőkkel fontos politikai kérdésekről és a jóvátételi kérdésről tanácskozásokat folytassanak. A hir szerint báró Korányi Frigyes párisi magyar követ már előkészítette a kormányelnök utazását és hivatalos értesítést kapott a francia kormánytól, hogy' Poincaré hajlandó a magyar kormány tagjaival tárgyalni. A jóvátételi bizottság szintén tudomásul vette a bejelentett látogatást. I Hir szerint Poincaréval elsősorban Vpolitikai jellegű kérdések kerülnek szóba, 5 .•'érni fogiák továbbá a francia kormány I támogatását Magyarország ióvátéteíi I kötelezettségeinek megállapításánál. i/Callay pénzügyminiszter ezenkívül részjj letcs elaborátumot fog a jóvátételi bizottság^ elé terjeszteni Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzeterői, hogy a bizottság ennek ellenében engedékenységet tanúsítson Magyarország jővetetek kötelezettségének megá líapitá-Bánffy Miklós Poincaréval? A volt magyar külügyminiszter sajtópere Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék szerdán kétrendbeli« sajtó utján elkövetett becsületsértés címen vonta felelősségre dr. Mtlotay Istvánt, a Magyarság cimü napilap felelős szerkesztőjét. A Magyarság 1922 november 10- íkí ^ számában •»Bánffy látogatása Poincarénáh és november 11-iki számában »Bánffy párisi utjai cimen cikkek jelentek meg. A cikkek elmondották, hogy miként akarta meglátogatni gróf Bdnffy Miklós. Magyarország akkori külügyminisztere Poincarét. Gróf Bánffy Parisba érkezve telefonon felhívta a miniszterelnökséget. _ Poincaré titkára jelentkezett, aki bejelentette, hogy a miniszterelnök nem tud időt szakítani a látogató elfogadására. Bánff.v nem nyomódott, újból telefonozott és újabb kitérő válasza után kocsiba vágta magát és egyenesen a miniszterelnöki palotába hajtatott. Ott a titkár zavartan hebegett, mire Bánffy olyan magatartást tanúsított« hogv az előszobában mindenki figyelmét fölhívta magára és a jelenetnek csak nagynehezen sikerült véget vetni. A rákövetkező napon azután Bánffy elutazott Párából. A második cikkben a Magvarság ezeket az állításokat újabb részletekkel egészítette ki.
