Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-01 / 90. szám

1925. április 1. BÄCSMEGYEI napló 3. oldal Országrészek, amelyeket le kellene amputálni Radikális párti vélemény az ország területének uj rendezéséről A Radics-párt proklamációjának pariira helyezkedjek, úgy magától politikai következményei foglalkoz­tatják most az ország közvéleményét. Hogy a súlyos krízis megoldására a szerb közvélemény milyen radiká­lis eszközökre is el volna már szánva azt a legjobban bizonyltja a „!/reme“ esütörtpki vezércikke, amelyet pén­tek reggeli számunkban már ismer­tettünk és amely a hcrvát kad’s megoldásúul Horvátországnak az or­szág területéről való elszakitásái javasolja. A megoldásnak ez a felvetett terve természetesen óriási feltűnést keltett, a politikai tényezők közül azonbap ezideig még senki sem nyilatkozott a terv kivitelének lehe­tőségére nézve. Hogy a súlyos bel­politikai válság megoldásáról hogyan gondolkodnak a vajdasági szerb politikusok, ennek tisztázása végett a „B i csín egyel Napló“ munkatársa kérdést intézett a suboticai radikális párt egyik vezetőiéhez, dr. Ma nőj hvics Vkdisziáv közjegyzőhöz, Bács­­megye volt főispánjához. Manojío* vies Vladiszláv dr. annak előreveté­­sével, hogy az, amit mond tisztán csak magánvéleményét tükrözted vissza, a következőképen nyilatko­zott munkatársunknak: Horvátországot, Szlovéniát és Dalmácia északi részét ki kell engedni az S. H. S. kötelékéből. — Az állam szempontjából — kezdte nyilatkozatát Manojlovtcs Vladiszlav dr. — a leghelyesebb volna, ha Horvátország egész terü­letét, a szerb lakta vidékek kivéte­lével, valamint Szlovéniát és Dal­mácia északi részét kiengednék az S. H. S. királyság kötelékéből. Hor­vátországnak így csak egész kis része maradna az országhoz csatolva, viszont a Szerémség és Szlavónia egyrészének lekapcsolásáról semmi esetre se lehetne szó, mert ezek a területek sohasem tartoztak Horvát­országhoz, csak 1867 óta. Dalmá­cia déli részéről ugyancsak nem mondhatna le az ország, mert ez a terület ugyancsak túlnyomó részben szerb, egyébként pedig ez a rész már csak azért is fontos részünkre, mert szükségünk van a tengerhez kivezető útra. Bosznl-Hercegcvina pedig a fegyveres elfoglalás jogán ugyancsak Szerbiáé keit, hogy ma­radjon. Megkérdeztük Manojloviis Vladi­szláv dr.-t, hogy mi a véleménye a Vajdaság sorsáról a kérdéses terü­leteknek az országtól való lekapcso­­lása esetén ? — Erre vonatkozólag — felelte Manojlovics Vladiszlav dr. — nem lehetnek kételyek. A Vajdaság átengedéséről sző sem lehet. Egyrészt azért, mert ennek a terü­letnek egyharmad lakossága szerb, másrészt pedig maga a horvát aspi­ráció sem terjedt sohasem a Vajda­ságra, csak a legutóbbi időben kezd a norvátoknak megjönni az étvágyuk erre a területre is. „Háborús viszonyban vagyunk a horvátokkal“ — A Radics-párt rezoluciója alap­ján — folytatta Manojlovics Vladi­szlav dr. — még ma is háborús viszonyban van Szerbia Horválor­­szággai. Ha ugyanis Radicsék a békeszerződés meghűlése és az alkot­mány törvénybeiktatása előtti állás­adódik, hogy még a hátterűi viszony áll fenn és ezekre a területekre nézve nem kötelezheti Szerbiát a békeszer­ződés sem. Épen ezért nekünk csak a fegyver jogán meghóditott terüle­tekre kellene igényünket érvényesí­teni, Horvátország és Szlovénia pe­dig boldoguljon önmaga, ahogyan tud. — Nézetem szerint ez a megoldás lett volna a legcélszerűbb már 1918- baft is, mert ha akkor nem jött volua létre az egyesülés, úgy egészen más­képen alakult volna a helyzet és Horvátország meg Szlovénia maga kérte volna az országhoz való csato­lását. De még most se volna késő ezeknek a területeknek az S. H. S. királyság kötelékéből való kienge­désével Nagyszerbiát megalaki ani, aminek külpolitikái szempontból is nagy fontossága lenne, mert így Olaszországban azonnal fegyvertár­­sál nyernénk, tekintettel arra, hogy az olaszokkal való minden eddigi konfliktusnak horvát területi kérdések voltak az előidézői. A másik megoldás — Ha azonban nem amputálnák le az ország testéről mégsem ezeket a területeket — folytatta Manojlovics Vladiszláv dr. — úgy a hotváiolckaí szemben a legerélyesebb állásfogla lásra van szükség. Ha másképen nem lehet, úgy az államvédelmi tör­vény alapján kell Radicsékkal szem­ben fellépni és az alkotmányt eset­leg fel kell függeszteni Horvátor­szág területére. A parlament felosz­latására és az uj választások elren­delésére az én nézetem szerint nincs szükség és nem is hinném, hogy ez bekövetkeznék. A magyar kisebbség és a horvátok — A hordátoktól való szabadulás — mondotta a továbbiakban Manoj­lovics Vladiszláv dr. — azért is elő­nyős volna, mert ezáltal a nemzeti kisebbségekkel való megegyezés sok­kal könnyebb lenne. Most ugyanis az a helyzet, hogy az itteni kisebb­ség, a magyarok épugy, mint a né­metek állandóan Horvátország jelé tekintenek és az ottani ellenzék mű­ködéséből merítenek bátorságot. Sú­lyos hibát követett el a magyarság és a németség akkor, midőn Hor­vátországban a választásokon Rndícs pártját támogatta és ezzel az állam ellenségeivel szövetkezett. — Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha a magyarok helyis irányba terelik politikájukat és nem akarnak államot oz államban alko'ni, hanem mérsékelt politikával fogja követelé­seinek teljesítését megkísérelni, úgy könnyű lesz a megegyezés. Mert hangsúlyoznom kell — fejezte be nyilatkozatát Manojlovics Vladiszláv dr. — hogy a szerbek általában, de különösen mi vajdasági szerbek, alak itt a magyarok között nevelked ünk. nem vagyunk ellenségei c magya­roknak, hanem minden erőnkkel a magyarsággal való békés megértésre­­törekszünk. Murán innen, Murán túl A cár messze van .. . — A Bácsmeggei Napló muravidéki munkatársától —• Az SHS. királyságban a legsajátsá­gosabb jogi állapotok kétségtelenül Prekomurjében vannak. A terület köz­igazgatásilag Szlovéniához, az uj kerü­leti beosztás szerint a maribori kerület­hez. tartozik. Prekomurjéban körülbelül százezer lakos él, köztük 75 százalék vend, a többinek nagyrésze magyar. Murska- Subota környékén az evangélikus val­­lásuak a túlnyomók, Alsó-Lendva vidé­kén pedig a kathoükusok. A római kalhoülcusok egyházi ható­sága a szombathelyi püspölcség alá tar­toznak ; az ág. evangélikusok a murska subotai csperesség körzetébe tartoznak, 'a reformátusoknak nincs szervezett egy­házuk, plébániájuk istentiszteletre, ke­resztelőkre és egyéb alkalmakkor kény­telenek a határon túllévő plébániákat fölkeresni. Prekomurjéban most az osztrák jog van érvényben, ennek folytán megszűnt például a polgári házasság intézménye is. A papi anyakönyvi hivatalok egy része — az annak idején csak polgárilag meg­kötött házasságokat nem ismerik e! ér­vényesnek. Minthogy sz anyakönyveket az egy­házak vezetik s például a reformátu­soknak nincs a Muravidéken plébá­niájuk, a születéseket, halálozásokat Ma­gyarországon az ottani egyházközségek­nél kell bejetenteniök, noha ott állami s nem egyházi anyakönyVvezetés van ér­vényben. Dclnja-Lendvától jó három óra borá­száig tart az ut Murska-Sobotáig. Az országút mentén, majdnem minden kö­­hajitásnyira egy-cgy falu van. Rende­zett, csinos, pirosfedelix házacskák vár­ják mindenütt az idegen érkezőt. Ez a vidék a klerikális párt legerő­sebb vára. Maga a lakosság itt jobbára vend nemzetiségű és nagyon vallásos. Körülbelül ilyen a környék egész Murska Sobotáig. Alig félórára M.-Sobotató! az országút mentén, balról szabályos szé­felé. Az Ormos-nemecska-sobotai vasúti vonal pályateste, itt-ott kisebb-nagyobb munkáscsoport szorgoskodik. Eredetileg ennek e vasúti vonalnak D. Lendava és Murska Sobota között kellett volna épülnie, harmincöt éve vajúdott ez a terv, a két város vasútvonallal való összekapcsolása s egyszerre, politikai okokból más irányba vezetik a vonalai. A lendva-mura szombati vasút előmun­kálatainak költségéből már rég az egész vonal megépülhetett volna. Valahány kormány csak volt az uióbbi évtizedek ben, mindannyi eszközöltetett felméré­seket, természetesen a pártérdekek gon­dos figyelembe vételével tervezték. A terv megvalósításáig azonban még egy kermány sem jutott el. A magyar kor­mány a kommun alatt végre hozzáfo­gott a vonal építésébe, a diktatúra bukása után azonban végleg lekerült a vonal kiépítésének terve a napirendről. A mostani viszonyzk alatt el sem kép­zelhető a vonal megépítése. Pedig hogy a vonal megépítése még közigazgatási szempontból is mily :ontos volna, erre elég annyi, ha megemlítjük, hogy a tu­­lajdonképcni kerületi székhely Murska Sobotában van, Murska Sobota pedig Lendvátó! több mint 30 kmnyire esik. Alig akad polgár, kinek valami ügyes bajos dolga ne lenne a kerületi ható­ságoknál. Ez a mai viszonyok között nagy időveszteséggel és horribilis költ­ségekkel jár. A praktikusság szempont­jából legjobb volna ha Letidva szék­hellyel egy uj közigazgatási területet szerveznének. De ismerve az itteni vi­szonyokat, erre mostanában gondolni sem lehet. Valamikor Alsó-lendva volt a Vendvidék politikai és gazdasági gócpontja. Ma Murska Sobota vette át ezt a szerepet. Ez érthető is. Az uj áj­­amalaku’ás folytán Muraszombat részére megmaradt az egész vidék, mig Lcndva több mint felét vesztette cl a várost körülvevő falvaknak. Maga Muraszombat, Prekotnurje k-g­lességü földcsík húzódik el a város“népesebb helysége. Az utcán hullámzó falusiak tarka serege már messziről fel­kelti az idegen érdeklődését a váró* iránt. A boltok, vendéglők állandóan telve vannak, a vasárnapi istentiszteletre és bevásárlásokra betódult falusi néppel. Most választás után különösen nagy számban járnak be. A választásokon a Mura-vidéki nép a Radics-pártot támogatta szavazatával, noha úgy a demokrata mint a radikális párt járási jelöltjei muraközi magyar emberek voltak. Ä Radics-párt sikerét a demagógizű jelszavain kivül az itteni nép gazdasági helyzete és az a sok igaz­ságtalanság, amit elszenvedett, eléggé magyarázza. A muravidéki vend és ma­gyar eddig némán tűrte a sérelmeket, nem panaszkodott és nem lázadozott. Beograd, ahonnan igazságot remélhet messze van ide. Fizikailag is messze. Két napig tart odáig az ut. A helyi hatóság rendőr, csendőr, szolgabiró, adóhivatal, Iiatárrendőrség pedig közel van. A pa­naszos szó nem jut el P'acgradig s min­den panasz nyomán eddig csak rosszab­bodott a helyzet. A cár — a beogradi kormány — messze van. Nem hallja az idevaló em­ber sok súlyos panaszát. Választásokon könnyű tehát Radicsnak győzni. Most, hogy a magyar sajtó kezd foglalkozni a Muravidék helyzetével, talán ráterelődik a figyelem az itt lakó százezer békés, szorgos polgár sorsára is. P. Halász Lajos. Rablás hipnózissal Egy cigányasszony sznggerálta és kirabolta áldozatát Rejtélyes eset foglalkoztatja most a bccskereki rendőrséget és tartja izgalomban a becskereki közönsé­get. Egy cigányasszony úgy rabolt, hogy a károsultat előbb szuggeráita, úgy. hogy az kénytelen volt követni parancsait. Pénteken reggel — mint Becske­rekről jelentik — megjelent a becs­kereki rendőrségen Karapendsoi Mina Goeíhe-utca 19. szám alatt lakó becskereki asszony és a követ­kezőket mondta jegyzőkönyvbe: Csütörtökön délután fél kettőkön megjelent lakásán egy cigányasz­­szony; aki panaszkodott neki, hogy teljesen tönkrement. Azzal a kifogás­sal. hogy valamilyen okmányt akar neki megmutatni, köténye alól egy könyvecskét vett elő. azt a megle­pett asszony arca elé tartotta, majd erősen a szemébe nézett. Karapend­­sói Mina érezte, hogy fokozatosan a cigányasszony hatalmába kerül és kénytelen engedelmeskedni neki. A cigányasszony ráparancsoit, hogy menjen be a belső szobába, a mit ő téliesített. Majd megparancsol­ta hogy vegyen elő egy toiást. dob­ja azt a földre és taposson rá. A transban lévő asszony ezt is meg­tette. Amíg ez tartott, a c'gdiyasz­­szony összeszedte a lakásban talál­ható ruhákat és fehérneműt és eltá­vozott. A kifosztott asszony még két órá­val a titokzatos látogató távozása után is transzban volt és amikor fér­je négy óra tájban hazaérkezett, mozdulatlanul állt a szoba közértén és szemeit az ajtóra meresztette. így tartott ez az állapot egész fél hatig és a férj egyetlen kérdésére sem tudóit választ kapni az asszonytól. Félhatkor azután a thég mindig ön­tudatlan asszony szó nélkül kiment a becskereki vasútállomásra, azt há­romszor körüljárta, majd ve ere fel­ébredt a delejes álomból és érte’mei­­!enü! nézett körül. A vele történtekre tisztán azon­ban csak pénteken reggel emléke­zett vissza, amikor azonnal a rend­őrségre ment és megíet-e a feljelen­tést. A rendőrség azonnal megindí­totta a legszálesebbkörü nyomozást a fantasztikus ügyben, mert régeb­ben történtek hasonló esetek Becs­kereken. amelyek eddig még felderí­tetlenek, • *

Next

/
Oldalképek
Tartalom