Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-20 / 106. szám

j Ara egy és fél dinár Sziiboties, PÉNTEK 1923» április 29» 196. szám f;'eg jelenik minden reggel, ünnep után és hétfős délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*58, Szerkesztősé:? 5-10 Előfizetési ár negyedévre 13S dinár SíMiESZléSEfii Kralja Alexaneia-tliía 4 szám alatt Ki-elchivataí: Kralja Alexacdra-ulisa 1 (Lelbach-p aiota Magyar gyónás Megint uj ötlet, megint uj ne­kilendülése — a szavaknak, uj terv, mely friss erőket fog be a régi hámba, melyben eddig to­­porzékoltak táltosok, de nem in­dítottak é3 nem húztak ki a med dőség kátyújából, megint uj gon dolat, amelyik fájdalom, aligha lesz másra jó, csak hogy újabb bizonyítékául szolgáljon szavaink­nak, melyek sziporkázni, falakat döngetni, könnyeket megindítani tudnak csak, idézni a múltat nagy pipafüst szárnnyal s könnyekkel terhesen keresni boros poharak fenekén az egy órára elég vigasz­talást — de nem tudják munkára lendíteni a kart, nem tudják el­koldulni az áldozatkészség fillé­reit s melyek mint fagyott vere­bek, hullanak le a tervek álom­­bástyáinak pereméről. Egy pár lelkes művész össze­állt azzal az áldott tervvel, hogy megalakítják a mübarátok körét, összemelengetik egy társaságba azokat, akikből még nem szitáló dott ki az áldozatkészség s a mű­vészet szeretete s teremtsenek az ő segítő szeretetükkel állandó ott­hont azoknak a képeknek, szob­roknak és müipari alkotásoknak, amelyek itt születnek meg s arra hivatottak, hogy az itt éló ma­gyarság kulturfokának szolgáltas­sanak jogcímet és bizonyítékot. Most művészek álltak össze, hogy egyesületet alakítsanak, mely egységes szervezetbe tudná ősz­­szefogni az itt dolgozó-éhezö-ál­­modó-harcoló-vergédő művésze­ket. Csak a minap fuladt a kö­zömbösség homokjába egy kez­deményezés, melyet itt élő ma­gyarok indítottak útnak s mely­nek egy irodalmi társaság meg­alapítása volt hittel vallott, de cselekedetekkel nem szolgált s áldozatkészséggel nem segített célja. Alig pár hete, hogy egy altruista részvénytársaság meg­alapítása végett vertük meg a do­bot magyar lelkiismereten, mely­nek az lett volna a hivatása, hogy magyar folyóiratot indít meg s magyar könyveket ad ki. Két újságíró meg is kezdte a részvé­nyek aláírását, de a földnek, eme­letes házaknak, gyáraknak, rész­vényeknek s könnyű jövedelmek­nek urai nem követték őket az adakozás szűk ösvényein. A dob elpergett, a kiáltó szó a pusztába fuladt s a magyar közöny, a föl­­rázhatatlan, a fátumos keleti aján­dék teleszórta a temető homok­jával. Magyar lapok felhívásokat kö­zölnek: föl akarják építeni amagya­­kuitura házát, pénzt kérnek hoz­zá, nem ajándékba, nem ingyen, hanem csak kölcsön, a visszafize­tés szigorú kötelességével. Ki nyitotta meg erszényét és szivét a kérő szó szerény kopogtatá­s ra ? Emléket akarunk állítani időit nagy emberünknek, aki mu­zsikájával gazdagította, dalaival megvigasztalta, művészetével meg­szépítette életünket s akinek mind­nyájan adósai maradtunk örökre. Ez az emlék a magyar kultur­­<épessép kőbe faragott bizonyí­téka lenne, a magyar háláé, mely szivébe zárja nagyjai emlékét. S egy-két barátján, tisztelőjén és tanítványán kívül hol van azok­nak hosszú sora, akik csak kéz­­szoritássa! és csak tapssal kö­szönték neki a szépség, a lelki gazdagodás s a vigasztalás meg­fizethetetlen kincseit ? Hányszor csendítettük meg a lelkiismeret kötelével a magyar szivek ha­rangjait a magyar kulturszövet­­ség megteremtése érdekében; hányszor harsogtuk bele a rész­vétlenség süket csöndjébe: ma­gyarok, ha nem akarjátok, hogy Csütörtökön sem történt még meg a kibontakozás a politikai válságból és az utolsó napon se kapott senki megbízást az uj kormány megalakí­tására. Politikai körökben azonban arra számítanak, hogy Pasfcs mi­niszterelnök pénteken fog megbízást kapni a királytól koalíciós kormány megalakítására. A radikális-párt a koalíció ellen Hogy sikerülni fog-e azonban Pa­stes miniszterelnöknek a koalíció megalakítása, az nagyon bizonyta­lan, mert a számbajövő pártok kö­zötti megegyezésnek súlyos akadá­lyai vannak. A radikálispárt nagy­­részében is az a vélemény uralko­dik, hogy helyesebb volna egy ho­mogén radikális kormány megalakí­tása. amely tovább folytatná a pár­tokkal megkezdett tárgyalásokat és a radikálisok véleménye szerint ké­pes lenne arra is, hogy a parlament­ben a legsürgősebb törvényjavasla­tokat keresztülvigye. A radikálispárt egyébként csü­törtökön délután ülést tartott, ame­lyen a kormány legtöbb tagja jelen volt, azonban Pasics miniszterelnök nem vett részt az ülésen. Ezért a politikai helyzetről nem is volt rész­letesebb vita, ehelyett más kérdé­sekkel foglalkoztak, igy elsősorban az éhinségrő! sújtott vidékek ellátá­sáról tárgyaltak és több képviselő hatékonyabb támogatást követelt. A demokraták súlyos feltételei a koalícióra A demokratákban ezzel szemben nagy hajlandóság mutatkozik a koa­líció létesítésére, azonban a demoh­veletek együtt temessék majd el a magyar nyelvet is, ha azt akar­játok, hogy unokáitokkal még magyarul tudjatok beszélni, — hozzátok össze nemes szándékúi­kat, megkínzott fajotok szeretetét, adjátok össze ki nem hülő lelke­­sedésteket és fogatokhoz nem vert garasaitokat s — teremtsük meg a magyar kulturszövetséget. Meg­gyónhatjuk sírva mulasztásaink bűneit, de kitől remélünk fel­áldozást ? A szó elhangzik, a betű elszür­kül, a kiáltás elcsöndesedik, a harangok elnémulnak, a dobverő elpihen, a fillérek elfutnak boron, kártyán, asszonyon. Elfárad a biz­tató szó s a közömbösség nagy éjtszakájában hamvába dől az utakat jelző fény is. Ki marad virrasztónak a rava­tal mellett ? Kinek szavára ébred föl az alvó leányzó ? (d.) ráták feltételei olyan súlyosak, hogy ez nagyon nehézzé tenné a meg­egyezést, még abban az esetben is, ha a radikálisok véleménye meg is változna. Most ugyanis a demokra­ták állnak elő azzal a követeléssel, amit a decemberi kormanyválság előtt a radikálisok támasztottak: a radikálisok tisztázzák az alkotmány­nyál szemben elfoglalt álláspontju­kat, mert ők léptek most hivatalo­san érintkezésbe a horvát blokkal, az alkotmány legveszedelmesebb el­lenségeivel, amit annak idején a de­mokratapárt egy töredékének ve­tettek szemére. A demokraták kü­lönben a kormányra jutás lehetősé gét nagyon oipimisztikusan ítélik meg, ami abból is kitűnik, hogy Pri­­bicsevics pozíciója a pártban Davi­­dovics rovására nagyon megerősö­dött. Davidovicsot állítólag majd­nem minden hive — Velykovics Vo­­ja kivételével — cserbenhagyná a koalíció létrejötte esetén. A király beszéde az állami egység védelméről Csütörtökön tartotta a beogradi 2. ezred Szláváját, amelyen a király beszédet mondott és ebben hangsú­lyozta, hogy a nemzeti és állami egységet minden árost meg kell vé­deni. A demokraták a királynak ezt a kijelentését nagyon kedvező jel­nek tekintik és ebből a maguk szá­mára tőkét akarnak kovácsolni. A király egyébként csütörtökön csak­nem az egész napot a 2. ezred kato­nái között töltötte és igy a pártve­zérekkel csak kisebb mértékben folyhattak tovább a tanácskozások. Peles Dusán, a parlament elnöke, a kinek kihallgatását csütörtökié ier-Pasics koalíciós kormány alakítására kap megbízást A király a nemzeti egység védelmét kívánja — A demokraták szigora feltételekhez kötik a koalíciót vezték, igy csak pénteken jelenik meg az udvarban. Pasics miniszter­elnök se volt csütörtökön kihallga­táson a királynál. A főldmiivespért a koalícióban Lázics Voja, a földmivespárt el­nöke csütörtök este fél nyolckor az udvarhoz ment és referált a király­nak pártja véleményéről. Lázics szerdai kihallgatásán — mint jelen­tettük — a király kifejezte azt a kí­vánságát, hogy a komoly helyzetre való tekintettel a földmivespárt is lépjen be a kormány-koalícióba. A párt csütörtökön tanácskozott ebben a kérdésben és értesülésünk szerint úgy határozott, hogy abban az eset­ben, ha az állam valóban veszélyben van, hajlandók a kormányt támo­gatni. Sok függ azonban attól, hogy ki kap megbízást a kormányalakí­tásra és a párt programijából folyó követelések, különösen az agrártör­vényre vonatkozó kívánságok is fontos szerepet játszanak. A klerikális és a muzulmánpárt­­ban nagy lehangoltságot kelt, hogy Korosecet és Spahót a király ezideig nem hívta meg kihallgatásra, amit csütörtökre vártak. A király föltétien megegyezést kíván A Novosti értesülése szerint Őfel­sége Sándor király azon az állás­ponton van, hogy az ország népei között minél előbb létre kell hogy jöjjön a megegyezés. 11 a a jelenlegi politikusok nem tudnák a megegye­zést létrehozni, akkor a szerbeknek és horvátoknak e politikusok elle­nére is meg kell egyezniök egymás­sal. Ha azonban a megegyezés eb­ben a formában is lehetetlen, akkor a koronának az a kívánsága, hogy a radikálisok, demokraták és föld­­mivespártiak között koalíciós kor­mány alakuljon és ez a kormány azután szavaztassa meg a tisztvi­selő-, rokkant-, katonai- és a föld­reform törvényeket, azután pedig uj választásokat írjon elő. Radios meg akar egyezni A Radics-párt felől újabban oly hírek érkeztek Zagrebből, amelyek szerint Radics taktikát változtatott és békülékenyebb magatartást tanú­sít a szerbekkel szemben. A Vremé értesülése szerint, az eddigi nagy; optimizmus, hogy létre jön-e Radics és a kormány között a megegyezés, Zagrebben már nagy mértékben csökkent. Horvát politikusok véle­ménye szerint Radicsnak a nagy­gyűlésen tartott beszéde sokkal töb­bet ártott, mint használt. Ezzel szemben Radics környezetében tar­tózkodó politikusok azt állítják, hogy Radics nagyon nehéz helyzetben volt a nagygyűlésen, mert eddigi szélsőséges agitációs munkája után, a tömegek várakozása ellenére, ne­héz lett volna erősen védelmébe venni a megegyezés ügyét. £ppy

Next

/
Oldalképek
Tartalom