Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-14 / 100. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 14. b fás clöbb-utóbb sor kerül majd a radikálisoknak a demokratákkal való koalíciójára, amely uj választásokat írna ki az alkotmány védelmének elve alapján. Ezeket a demokrata reménykedéseket az események azonban semmiképpen sem igazolják. A demokrata lapok gúnyos hangon imák a zagrebi megegyezésről és főképpen a tárgyalások folytatására kiküldött egyik radikális képviselőnek, Oyurisicsnak, állítólagos nyiiakozatát emelik ki. amely szerint igaz, hogy a radikálisokat a vidovddnl alkotmány alapún választották *neg. de attól politikai opportuwtáshói esetleg cl lehet térni. Ezt a nyilatkozatot a demokrata lapok radikális cinizmusnak bélyegzik. A düffiakrata sa^tó egyébként olyan híreket igyekszik ko'portálni, amelyek alkalmasak a föderációs blokk egységének megbontására. Egyik demokrata sajtóorgánum szerint például Radies a legközelebbi választásokon Le akaiia törni a szlovéniai és boszniai klerikális és muzulmán pártokat, és saját embereit akarja behozni az ottani kerületekben is. Ezzel a híreszteléssel szentiben egy szarajevói jelentés rnegálla- I pitja. hogy Radios és Spahá írásbeli \ megegyezést kötöttek, amely sze- I rint a legközelebbi választásokon ; közös listával vesznek, részt. A megj egyezéshez már Spahó pártja is ‘ hozzájárult. RacHcs István nyilatkozat*? A »Bácsmegyei Napló« szerkesztősége a megegyezés hírének vétele után pénteken éjszaka telefonon beszélgetést folytatott Radios Istvánnál, aki a lefolyt tárgyalásokról a következőket mondotta kérdéseink- Ire: —* A megegyezés után önök az elsők, akiknek a számára nyilatkozatot adok. Részletes nyilatkozatot ne várjanak tőlem, mert ma még messzemenő és részletes Felvilágosításokat közölni nagyon kórai lenne. A radikális párt delegátusai elutaztak. A konferencia két napig tartott és annak eredményéről a kö vetkező kommünikét adjuk ki: A honát és szlovén nemzet reprezentánsai és a radikálispárí delegátusai me jegyeztek egymással. A megegyezés feltételei a következők: H. Kölcsönösen elismerik azt az ehet, hogy az ország nemzetei között a jóviszony t csak megértéssel és sohasem erőszakkal érhetjük el. B. A kormányzatot meg kell változtatni az emberiesség, az alkotmányosság és törvényesség alapján. S. Meg kel! változtatni a közigazgatást és azt át kell alakítani. az önkormányzat érteimében. Az alapvető élvek megállapítása után a tárgyaló felek specializálták az egyes pontokat, megéBapiíották a részieteket, amikre vonatkozóié* április 16-án konkrét formában megkezdődnek a tárgyalások. ' — Mi 3z általános véleménye Elnök Urnák a megegyezésről? — kérdeztük. — Maga s megegyezés egyelőre csak az alapvető elveket ál lapitia meg, amelyek módot nyújtanak a további részletes tárgyalásokra. A végleges megegyezés Csak akkor jöhet létre, ha a radikális párt többsége nemcsak szavakkal cs a megállapodással, hanem fel tikkel is bebizonyítja, hogy hajtandó az alkotmány megváltoztatására és valóban meg akarja javítani a közigazgatást. Ha ez megtörténik, akkor tovább jogjuk folytatni t megkezdett tárgyalásokat és valóban létrehozzuk a megegyezést. ■ — Belép-e a blokk a megegyezés érteimében a kormányba? — Erről a tárgyalások során nem volt szó és még korai lenne erről beszélni, egyáltalán nem sürgős ez nekünk. Annál is inkább várhatunk a kormányba vaió belépéssel, mert a mai előzetes aiapmegállapodások után is ellenzékbe« maradunk és ellenzéki párt leszünk mindaddig, a mije a véglete- és részletes megegyezés a kormánnyal minden kérdésben létre nem jön. id veknit tárgyaló, szakpoiitikusok személye sem volt még alkalmas arra. hogy a kormányba való belépés nagyjelentőségű kérdésében velük döntő megállapodást létesítsünk. Ez sokkal súlyosabb államjogi ügy, amelyről az államférfiak hivatottak dönteni. — Részt vesz-e a parlament megnyitásán — kérdeztük Rádióstól. — Nem tudom, még nőm határoztam. Lehet, különben sem fontos. A megállapodásokra nézve közömbös, hogy a megnyitó ülésen résztveszek-e. Még erre nézve lesznek tárgyalásaink. Majd meglátjuk. .4 magyarság és a megegyezés — Yan-e valami mondani valója képviselő urnák a megállapodás után a magyar nemzeti kisebbségek számára? — kérdeztük Rádióstól. — Természetes, — felelte Radies — hogy a tárgyalások folyamán szőbcikerült a nemzeti' kisebbségek kérdése is. A mai tárgyalásokon azonban egyelőre csak a legszűkebb elapelveket állapítottuk meg, amelyek módot adnak a további tárgyalásokra és a megegyezésre. Elvben elhatároztuk azonban, hogy valamennyi nemzetiség kívánságait figyelembe vesszük és ez vonatkor d; valamennyi országrészre, úgy Bosznia-Hercegovinára, mint Macedóniára és Albániára és természetesen ű Vajdaságra és az ott élő magyarokra es németekre is. I — A nemzeti kisebbségek kérdését — folytatta Redics — még nem tárgyaltuk részletesen, azonban köszönöm az önök figyelmeztetéséi, amellyel a magyar kisebbségekre irányították a iigy elmemet. és biztosíthatom önöket, hogy erről a kérdésről nem feledkezem meg és a részletes tárgyalások során a magyar kisebbségre fokozott figyelmet fogok fordítani s remélem, nem hiába. Raics Balázs szerepe a zagrebi tárgyalásokon — Hogyan hat ki elnök ur véleménye szerint á megegyezés a bunyevác-sokac-párt állásfoglalására, kérdeztük. — A zagrei i tárgyalásokon — felelte Radio- — jelen veit mindvégig Raics Bridzs, a bunyevne-sckác-párl szuboticai képviselője is. Ki ke-1 jelentenem, hogy a tárgyalások során Raxs képviselő a legkiválóbb szolgalatokat tette és az <5 előterjesztése lényegesen j el.őmozdiic'.ia az ügyei. Raics Balázs ismertette a vaj- j dasági helyzetet, az ottani közigazgatási visszaéléseket és szóvátette mindazokat a panaszokat, amelyek nemcsak a bunyevácok, hanem a nemzeti kisebbségek részéről is felmerültek. Raics képviselő nagy hozzáértéssel referált a vajdasági kormányzati rendszerről és a törvénytelenségekről és hangsúlyozom, hogy sokat köszönhetünk neki azért, hogy a megegyezés létrejött. A Vajdasággal ugyan külön részletesen nem foglalkoztunk, azonban elvi álláspontul (lfoguV.uk, hogy mindazok a közigazgatási és az alkotmányban való változások, amelyek íiorvát-Szlavonországra vonatkoznak, vonatkozni fognak az ország többi tartományaira, igy a Vajdaságra is. Ezzel véget ért u beszélgetés. Rndics István a legszivélyesebb szavakkal köszönt cl. A szkupsKna megnyitása előtt Három nappal a parlament megnyitása előtt egymásután gyülekeznek Beogradban az újonnan megválasztott képviselők. Valamennyi klub kezd megélénkülni és mindenütt nemhivatalos jellegű tárgyalások folynak a politikai helyzetről. A radikális klub szombaton tartja ülését, melynek határozatai döntő jelentőségűek lesznek a további események kifejlődésére és igy az ülés iránt igen nagy az érdeklődés. Azt remélik, hogy az ülésen a klub valamennyi képviselő-tagja megjelenik. Tekintettel a radikális párt fegyelmezettségére, nem vaiószinü, hogy a tanácskozás során lényeges nézeteltérések nem fognak fölmerülni. Ugyancsak szombaton tartja ülését a földmiivespári is, mig a demokraták vasárnap üléseznek. A demokrata klubban pénteken délelőtt megjelent Dovidovics Ljuba is, aki a klub uj képviselő tagjait informálta a politikai helyzetMájus elsején ind«! meg Szuboíica város napilapja A pénteki rendkívüli városi közgyűlés legérdekesebb pontja a városi tanácsnak egy szláv napiiap indítására vonatkozó javaslata voit A javaslatot heves vita előzte meg már a közgyűlés előtt is és ezért a kiszélesített tanács tagjainak az. érdeklődése a tárgysorozatnak erre a pontjára összpontosult. A tanácsi javaslatot dr. Orsics Lázár városi főjegyző terjesztette elő és hangsúlyozta, hogy a város kiadásában megjelenő napilapnak nem lesz politikai irány,a. Az a cél, hogy Süboticán végre teremtsenek egy szláv napilapot, amelyben a hatóság közvetlen érintkezést találna a lakossággal. A lap a város hirdetményein és a rendeleteken kívül közölne politikai híreket is, de minden állásfoglalás nélkül. A fontosabb közlemények pedig magyar nyelven is megjelennének. Kijelentette még a főjegyző, hogy a városi takarékpénztár vásárolt egy nyomdát. amely a lapot úgyszólván ingyen fogja etöáWtani és. igy csak az adminisztrációs költségek hárul- j nak a városra. A lapot hivatásos' újságírók fogják s-zerkesztni és aj polgármester csal: irányítani fogjaj rz szerkesztést. Végül újból hangsu-j lyozta dr. Orsics főjegyző, hogy a; tanács tudatában van annak, hogy a város hivatalos lapja nem állhat; egyetlen politikai pártnak semaszolgá latéban. A javaslathoz először dr. Pctrovics János, a demokratapárt elnöke szólt hozzá. Szerencsétlennek tartja a íapalapitásra vonatkozó eszmét és ■ellenzi a mali megvalósítását. Attól tart, hogy a lap a városra olyan anyagi megterhelést jelent, amelyre egyáltalán nincs szükség és ami semmiképpen sem indokolható. Elvárta volna különben is a tanácstól, hogy egv minden részletre kiterjedő tervet terjeszt a közgyűlés elé és előbb szakemberekkel számíttatta volna ki. hogy mennyibe kerül a lap előállítása, mert a városi tanács nem ért ezekhez a szakkérdésekhez. A közgyűlés nem látja tisztán mit jelent ez a 'apaiam tás. đe bizonyos, hogy az nagy deficittel fog járni. Mikor középületek összedöléssel fenyegetnek — folytatta dr. Petrovics —, amikor Györgyin-pusztán a Sorsics-soron egv iskola már úgyszólván össze is omlott, amikor a példátlanul rossz utak megjavítására nincsen pénz akkor nem szabad a varos pénzét ilyen célokra pocsékolni. Tud különben arról is. hogy. a város privát oldalról kapott ajánlatot egy szláv napilap alakítására, amely vállalkozás nem járt volna a városra olyan nagy anyagi meg* terheléssel és nem vetett volna fel annyi kényes kérdést sepr. Kéri, hogy vegyék le a javaslatot a napirendről. A felszólalásra Pletikoszits András dr. főispán válaszolt. Kijelentette. hogy a lap nem jelent olyan anyagi megterhelést a városra, mint azt egyesek fel szeretnék tüntetni és megnyugtat mindenkit, hogy a lap nem fog politikai érdekeket szolgálni. A Íapalapitásra vonatkozó magánajánlatot azért nem vette a városi tanács figyelembe, mert a városnak kellett volna a töke nagyrészét adni, amellett azonban még csak beleszólása se lett volna a tanácsnak a lap irányításába. Kéri a javaslat elfogadását Katrinka István a javaslat ellen szólal fel és hangoztatja, hogy a városnak sokkal fontosabb teendői volnának. mint lapot kiadni. Inkább csatornázzák a várost, sem mint hogy egy olyan lapot adjanak ki, amely I üzletnek is rossz lesz, mert senki se ífogja olvasni. ; Nedeljkovics Milos tanár a javaslatot védelmébe veszi. Megvallja, hogy eleinte ő sem értette tisztán a tanács javaslatát, de a főispán ki- I jelentései után szükségesnek tartja [annak megszavazását, mert a szláv napilapnak Süboticán való megvalósítása másképpen lehetetlen. Ezután Pletikoszits főispán szavazást rendelt el, amelynek eredményeképpen a közgyűlés megszavazta n napilap létesítésére vonatkozó javaslatot. A közgyűlés határozata után a városi tanács elvégzi a szükséges előkészületeket a lap mielőbbi megindítására. A szerződtetendő újságírókkal megindulnak a tárgyalások és a lap szerkesztőjének személyét kiszemelték már. A város napi'apjának az eddigi tervek szerint »Subaticskj Vesztük« (Suboticai Hírlap) lesz a cinre és ha minden előkészület addig megtörténik, agy május elsején már meg is jelenne az uj lap első száma. Egyelőre csak a lap előállítása okoz még gondot, mert a városi takarékpénztár által megvett nyomda berendezése nem alkalmas napilap előállítására és igy amíg eztanyomdátkinem bővítik, valószínűleg máshol keli majd a lapot előállítani
