Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-14 / 100. szám

T925. április 14. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Nagyatádi tiltakozik a „paraszt“ elnevezés ellen Á magyar nemzetgyűlés ülése A magyar nemzetgyűlés pén­teki ülésén sokorópátkái Szabó István a gazdasági munkabérek szabályozásáról beszélt. Tiltako­zott az ellen, hogy a mezőgazda­­sági munkásoknak megadják e szabad szervezkedési jogot. Várnai Dániel szociáldemokrata képvi­selő rámutatott arra, hogy Sokoró páíkai Szabó István, mint kis­gazda a nagybirtokosok érdekeii iképviseli és kijelentette, hogy kü­lönösnek tartja a kisgazdák poli­tikáját, amely « nagybirtok vé­delmében merül ki. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi mi­niszter — amikor Várnai egyiz­­ben parasztpárt-nak nevezte a kis­­gazdecsoportot — ingerülten föl­ugrott helyéröl és magából ki­kelve kiáltotta feléje: Nem vagyok paraszt, hanem kisgazda í Kisgazdapárti, nem pa­­rasztpárti í A nemzetgyűlés baloldala nagy lármával fogadta, hogy nagyatádi Szabó megtagadta származását; a lárma csak akkor ült el, ami­kor a nemzetgyűlés elnöke az ülés fö’íüggesztésável fenyegető­zött. Orosz csapatösszevonás a feesszarábiai határon A beogradi Tribuna bécsi forrás­ból eredő hire szerint az orosz szov­jet nagy csapatösszevonásokat foly­tat az egész román határ mentén. Az orosz katonai készülődések arra mutatnak, hogy a vörös hadsereg betörésre készül Besszarábiába ab-» ban a pillanatoan. mihelyt ott kitör a lázadás. Mária román királyné prágai utazását is összefüggésbe hozzák a szovjethadsereg koncent­rációjával és a Besszarábiában vár­ható lázadással. Beogradi politikai körökben azt hiszik, hogy a Tribuna hírének nincs komoly alapja, azt eddig még tisz­tán nem látható célzattal terjeszti a miniszterelnök orgánuma.--- ■■■"' «mriBatagaagasSMaMw-n ----­Az adókivetések ügye a városi közgyűlés előtt PletíkoszílS főispán nyilatkozati A suboíicai adókivetések ügye. a mely a közvéleményt már napok óta izgatja, a pénteki rendkívüli köz­gyűlést is foglalkoztatta. Napirend előtt Nedeljkovics Milos tanár, a ra­dikális klub elnöke interpellációt in­tézett a főispánhoz, akihez azt a kér­dést intézte, hogy tett-e lépést a la­kosság érdekeinek megvédésére. Hangsúlyozta, hogy az igazságtalan adóelőirányzat általános elégedet­lenséget kelt és annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy egységes állásfoglalás céliából egy minden párint és egyesületet képviselő érte­kezlet összehívása volna szükséges. Pletihoszits András dr. főispán nyomban válaszolt az interpelláció­ra és az. amit válaszában mondott, nagyjában megegyezik a »Bácsme­­gyei Napló* munkatársának már ko­rábban adott nyilatkozatával. Hang­súlyozta a. főispán, hogy részéről annyiban történt csak gondoskodás, hogy minden körből a viszonyokkal teljesen ismerős egyéneket ajánlott kinevezésre az adókivetö bizottsá­gokba. A kinevezés megtörténte után ezek a bizottságok meg fognak hall­gatni minden adózót akinek pana­sza lesz és reméli, hogy a kincstár képviselője méltányos Összegben ío~:a az adókat javaslatba hozni. »:ä azonban ez nem sikerülne, úgy a bizottságok bármikor félbeszakít­hat iák működésűket és csak akkor lenne helye annak, hogy nagyobb küldöttség menjen a pénzügyminisz-A sombor! véres családi dráma izgalmai lázban tartják az egész vá­rost és az egész Bácskát is, ahoi a drámában szereplő mindkét csalá­dot, különösen azonban Schweiss­­gut dr.-t nagyon jól ismerték. A megrendítő esemény ügye azonban a két áldozat halálával nem zárult ie és pénteken újabb szenzációja van a tragédiának: a vizsgálóbíró elrendelte a meg­gyilkolt ügyvéd anyósának Bechtoid Jakabnénak letartóz­tatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy 6 haj­totta fel férjét veiének elpusztítá­sára. A fenyegető levél Dr. Skrabalo vizsgálóbiró csütör­tökön egész nap és pénteken dél­előtt folytatta a véres esemény szemtanúinak, továbbá dr. Schweiss­­gut irodai alkalmazottainak kihall­gatását. hogy a dráma részleteit, fő­képpen azonban az előzményeket megállapíthassa. A vallomásokból az a gyanú erősödött meg. hogy Bechtoid a feleségének biztatására ölte meg vejét, mert Bechtoldné nem tudott belenyugodni földjeik eladá­sába és gyűlölte vejét a rossz üzle­tek miatt. Ezt a gyanút megerősí­tette egy levél is, amelyet Bechtold­­né veje szüleinek egy hónappal ez- 1 előtt Veprovácra irt. A levélben in- I dulatos hangon közli az asszony i Schweissgut szüleivel, hogy fiuk 1vagyonukból ki akarja forgatni és l teljesen tönkteteszi őket. A levél I azzal végződik, hogy ha Schweiss­­jj gut ezt tovább folytatja, akkor el fogják pusztítani (wir werden ihn vernichten.) Ezt a levelet Schweissgut dr. szülei be küldték fiuknak, aki azt megmutatta alkalmazó italnak. Panaszkodott ne­kik anyósa fenyegetései és tűrhetet­len magatartása miatt és kijelen­tette, hogy rossz sejtelmei vannak. Figyelmeztette alkalmazotait, hogy ha valami baja történik, úgy ennek anyósa lesz az oka, aki öt halálosan gyűlöli. A levelet egy kék borítékban állandóan ma­gánál hordta. A vizsgálóbiró a le­velet bűnjelként le akarta foglalni, azonban. a levél eltűnt az ügyvéd tárcá­jából. Azt hiszik, hogy a súlyosan terhelő irdst Bechtoldné a gyilkosság után megsemmisítette. Kizártnak látszik ugyanis, hogy Schweissgut semmi­sítette meg. mert az ügyvéd külö­nösen nagy fontosságot tulajdonított I tér elé. Addig nem látja súlyosnak a I helyzetet, annál kevésbé mert más árosokban i!s leszállították az elő­­ányzott adók összegét. A közgyűlés a főispán válaszát idomásul vette. anyósa fenyegetésének és a levelet balsejtelmében, mint terhelő bizonyí­tékot vigyázva őrizte. »Van rnég golyó a te számodra« Szerdán, a gyilkosságot megelőző estén az egész család lement dr. Schweissgut földszinti irodájába,! hogy a földek eladásáról tárgyalja-j nak, amely ügyben Berchtoldnakj csütörtökön reggel el kelleti volna i vidékre utaznia. A tárgyalások al-i halmával, — amelyek az egész iro-j dai személyzet hallatára folytak 1c. — Bechtoldné görcsös szívóssággal, ellenezte a földek eladását, míg .űr; Schweissgut azt igyekezett bizonyí­tani, hogy ily módon, kellő tőkévé!, még meg lehet menteni a boszniai íaüzletet és az eddigi vesztesége­ket is pótolni lehet. A vita nagyon heves és indulatos volt. amely alka­lommal Bechtoldné több Ízben meg­fenyegette vejét és ismételten indu­latosan kiáltotta Van més. golyó a te számodra! A vita során végül mégis az ügy­véd álláspontja győzött és Bechtoid Jakab beleegyezett a földek eladá­sába. A túlságosan izgalmas tárgyalá­sok után dr. Schweissgut eltávozott és átmulatott éjszaka után reggel öt órakor tért haza. A végzetes reggel A felhajtás gyanúját a reggeli események is megerősítik. Schwei ss- 4rutné előadása szerint Ugyanis fér­jével ennek hazatérése után szóvál­tása támadt amiatt, mert apja nem utazott el a földeladás ügyében és ezért az ittas dr. Schweissgut szem­rehányásokat tett neki. A zajra Bechtoid bejött szobájukba és tel­jesen nyugodt hangon csitította őket. mire el is csendesedtek. Visel­kedéséből egyáltalán nem lehetett sejteni végzetes szándékát. Éppen ezért érthetetlen, hogy két óra múl­va, hét órakor elkövette a gyilkos­ságot, amiből arra következtetnek, hogy ez idő alatt beszélte rá Bech­toldné férjét arra, hogv vejét elpusztítsa. A gyanuokok halmaza alapján pénteken délelőtt a vizsgálóbiró elrendelte Becli­­told Jakabné letartóztatását, ami meg is történt és az asszonyt azmnal beszállították az ügyészség fogházába. Felboncoiíák tír, Schweiss­gut holttestét Dr. Schweissgut halála után a bí­róság elrendelte a szerencsétlen ál­dozat holttestének' felboncolásáf, af mi pénteken délelőtt történt meg aj sombori temető halottasházában. Ai boncolás megállapította, hogy a go­lyók megsértették a koponyában az I agyvelőt és a koponyaesontban, I akadtak meg. Mindkét lövés feltét* I lenül halálos volt. Bechtold holttestének felboncolásáf a hatóság mellőzte. Kettős temetés Az áldozatok temetése pénteket» délután ő órakor egyszerre menü végbe a Bajai-ut 12. szánt alatti ha­­lottasházból, a dráma színhelyéről., I Már négy órakor valóságos népváu- I dorlás indult meg a gyászház felé. I Egész Sombor lakossága, amelyet lázas izgalomban: tart a dráma, fér­fiak és nők tarka tömege tart a Ba­­jai-ut felé, hogy a temetésen részi vegyenek. Útközben mindenütt Schweissgut tragédiájáról beszélnek; I és a legújabb fordulatról: Bechtold i né letartóztatásáról. A gyászszertartás pontban öt óra­­kor^eszi kezdetét. Bechtold fölött a csérvenkai luteránus lelkész mond imát, Schweissgutot pedig a római katolikus szertartások szerint teme­tik. Az ima alatt mély csend üli meg az udvart, a tömeg figyelme íoldnéra és leányára irányult, akik egyszerre váltak özveggyé. Schweissgutné felkötött karral, sápadtan, üres tekintettel néz maga elé, — de még halványabb anyja, akit a temetés idejére feltételesen szabadonbocsútottak. Közelében keli rendőr tartózkodik, akik az aoz-’ szonyt őrzik. Az asszonyokon, kü­lönösen Sehweissgutnén, inkább apátia, mint megtörtség látszik. Csupán mögöttük sir két öreg em­ber: dr. Schweissgut szülei. Azután megindul a temetési me­net. a nagy tömeg messzi utón ki­séri a halottas kocsikat. A Bajai-ut! 12. számú házban pedig színes mac­kóval játszik dr. Schweissgut há­roméves kisfia és időnként öntudat­lan gügyögéssel meséli a látogatók­nak: — Bácsi, a papát agyonlőtte aa ópapa...-------- ........ iwn»n« 11 I Két millió dinár a scboticai városi fetvi?e!5k segélyezésére A városi tisztviselők fizetésének rendezését eddig az a körülmény, akadályozta meg, hogy a városnak nem volt joga az állami tisztviselők járulékainál magasabb fizetést ki­utalni alkalmazottainak. Ezért a vá­rosi tanács most úgy segített a hely­zeten. hogy a közgyűléstől két millió dinár hite! megszavazását kérte a tisztviselők természetbeni ellátására. A javaslatot a pénteki rendkívüli közgyűlés elé Nedelj kavics Milutin pénzügyi tanácsos terjesztette, aki­nek indokolása után a kiszélesített tanács egyhangúlag megszavazta a javaslatot és egyben utasította a városi tanácsot, hogy keressen fede­zetet a két milliós hitelre és terjesz­­sze azt a legközelebbi közgyűlés elé. Dimitrijevics Bózsó nyugalmazott városi tanácsos még indítványozta, hogy a javaslatot terjesszék ki a ^ nyugdíjas városi tisztviselőkre is, I azonban a közgyűlés a tanács ere­il deti javaslatát változatlanul fogadta 1 el. Megszavazta még a közgyűlés a I tanács javaslatát négy irodafőtiszti Ís állás szervezésére is. I A közgyűlés határozata értelmé- 1 ben a városi tanács még az idei költ­ségvetésbe felveszi a két millió di­náros tételt, amely tehát a budget újabb megterhelését jelenti. Ezután most már sor kerül majd a megvál­tozott költségvetés tanácsi letárgya­lj Irmára is és a májusi közgyűlés már I letárgyalhatja majd az 1923. óvj vá­ll rosi költségvetést is. Kommunista szervezetei: lepleztek le Sarajevo!}au Szarajevói jelentés szerint az ot­tani rendőrség csütörtökön, egy tit­kos kommunista szervezetnek jutott nyomára. A pénzügyi tisztviselők egy dohánytőzsdében vizsgálatot tartva, két nagyobb csomagol talál­tak. amelyben kommunista könyvek és röpiraiok voltak, melyek Bécsből érkeztek. A leletről azonnal értesí­tették a rendőrséget, amely megál­lapította. hogy a csomagok a tarto­mányi főnökség egyik tisztviselőjé­nek címére érkeztek. A tisztviselői állandó összeköttetésben állott a tőzsde tulajdonosnőjével és ennek vallomása szerint a csomag csak véletlenül maradt a tőzsdében. A könyvek között egy levelet találtak, amely szerint a röpiratokat Peiics ismert szarajevói kommunista párt­vezérnek kellett volna átadni. A nyomozás megindult annak ki­derítése végett, hogy a röpiratokat kik között akarták terjeszteni és kik állnak a veszedelmes agitációval kapcsolatban. Feíbiijtással vádolják a meggyilkolt zombori ügyvéd anyósát letartóztatták Bechtoid Jakahnét — Az anyós hajtotta fel tz-ix* a gyilkosságra, — Schweissgut dr. félt a merénylet tol Eltemették a zombori tragédia áldozatait I

Next

/
Oldalképek
Tartalom