Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-01 / 90. szám
2, oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április t Húsvéti imádkozás Egy pillanatra vessük föl, szomorú, 'szédült leiünket és nézzünk szembe a tavaszi Nappal: husvét van drága, izgalmas április, s mi szapora-kártékony életünk buzdító birodalma, a föld meztelen és ez illatoktól áléit, mint egy szerelmes leányzó és a templomokban szól az ének, borús szivek hallkujúja. mert feltámadt az, aki értünk született, feltámadt Krisztus fe napon . . . Nagy keservünket felejtsük el az egyszer és álltunk reménykedve az Éiet fája alá, amely az illúziók, titkok és századok talaján nőtt fel ma terebélyesen fölélik, — akik ó — élni, bízni és örülni rendeltettünk c vi tágra. Most nem szabad gyűrött arccal járni az uccut, nem szabad sírni se siratni, nem szabad elfáradni az utón és élbámulni az emberek sorslalanságán. ma, ami van bennünk veszendő, bűn és rémület, temessük el, hazudjak cl tőlünk messze, ha lehet és csak nézzünk nézzünk a tavaszi Napba frissen, szépen és szeretőn. Hasvét malasztja: Krisztus feltámadt teste most értünk, a mi étetünk árán vitessék fel a halhatadlansagbé. És imádkozzunk — énekeíiiink a Nap alatt, mert a rügyező, iák, a kísér ind t mezők, a hazatérő fecskék, az ég ragyogása: jelek, festvén Üzenet a mi számunkra, akiknek Jézus mutatta meg elsőnek az utat és akinek husvétja, mindig késett a visszatérő tavaszokon. Énekeljünk, de nem bus zsolozsmát milyet a kolostorok aszkéta békéje követel, — magunk megtalált örömét énekeljük. Ne gondoljunk ez egyszer, hogy volt iia Idlünnep, hogy a Ruhr-vidéken fegyverek csillognak, hogy Londonban naponta tízezer halottat temetnek, hogy Kisdzsiában frissek a sirhantok és hogy volt béke is a világon. Úgy, ahogy vagyunk, ahogy ránkszakadt ez a husvét, járuljunk az Ur asztalához. Az apostolok várták a piros lángokat a teremben — és az isten vendégül látta őket. A tavaszt nem lehet legyilkolni, a husvétot nem lehet kitörölni a szivek kalendáriumából. A lü fölveti a göröngyöt, az ég lerázza magáról a fekete fellegeket. Nézzünk a Napba bátran, bizakodva a mi életünk is, amely az / idő sírboltjában fekszik fáradtan, mereven és bélpoklo$an — feltámad egyszer egy napon. Krisztus katonái vagyunk: a mester sorsa a mi jövendőnk, amely poklokon át is beteljesedik egyszer mirajtunk... viselők politikai pártállása sem marad közömbös. Turnaity Milos városatya azt rámutatott arra. hogy az uj kerületi beosztás megszünteti Kanizsa város jellegét s ezért azt indítványozta, grádba a belügyminiszeterhez és kérjék, hogy Kanizsa legalább^ városi székhely maradjon. Az indítványhoz a magyarok is ? csatlakoztak s azt egyhangúlag el* * fogadták. W «• jón a pécsi szén A pécsi szénbányák napánként 88 vagon szenet adnak át Jugoszláviának a jóváíáteli számla javára (A Bácsmegyei Napló budapesti munkatársától). Hirt adtunk már arról. hegy a Jóvátétel! Bizotsúg a Magyarország által leszállítandó szénmennyiséget erre a naptárt* évre napi 8S0 tonnában állapította meg. Érdeklődtünk illetékes helyen erről a határozatról, ahol a következő részleteket tudtuk meg: — A trianoni, békeszerződés Vili. részében, amely a jóvátétel kérdésével foglalkozik precizirožva vannak Magyarország kötelezettségei a győző államokkal szemben. Ugyancsak a Vili. rész rendelkezik a jóvátételi Bizottság megállapításáról és hatásköréről. E szerint a Jóvátételi Bizottság esetről-esetre állapítja cég a fizetési képesség figyelembevételével azt" a beszolgáltatást, amire Magyarországot kötelezi, — A fentemlitett Vili. szakasz V. függelékének első paragrafusa igy szól : Opciót ^biztosit továbbá Magyarország részleges jóvátétel címén a Szövetséges és Társult Hatalmaknak a jelen szerződés életbelépésétől számított öt éven át a pécsi szénbányákból származó vontatószén szállítására évenkint olyan mennyiségben, amelyet a Jóvátételi Bizbttság a szenet az 6 részérói megállapítandó módozatok mellett a Szerb-Horvát:Szlovén Állam javára fogja fordítani. — A fenti passzus értelmében állapított meg a Jóvátétel Bizottság napi 88 vagon szenet, amelyet Magyarország a pécsi szénbányákból közvetlen a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak kell hogy átadjon. A pécsi állami szénbányák igazgatósága már értesítve van a határozatról és gondoskodik arról, hogy az kellő mértékben végre legyen hajtva. — Am{ a szén elszámolását illeti arra nézve a következő határozatok irányadók: A szénszállítmány a ; mindenkori napi forgalmi árban lesz elszállítva a Jóvátételi Bizottságnak. Ugyancsak a napi ár akceptálása mellett veszi át a szenet £ Szerb- Horvát-Szlovén királyság is, de az összeget nem téríti meg Magyarországnak. hanem elszámolja a Jóvátételi 'Bizottsággal. — 'Magyarországra súlyos terhet ró ez a határozat, különösen most amikor a Ruhr vidéki zavarok miatt egész Európában szénhiány van. Pécsett is gyakran vannak bérmozgaímak és ennek következtében munkabeszüntetések, amelyek mindig a termelés nagyarányú csökkentésével járnak. Mégis Magyarország igyekszik leszállítani a kiszabott kvótát, mint ahogy eddig is — még rfliclőtt fix mennyiség lett volna megállapítva — körülbelül száz vágón szenet adott át Jugoszláviának naponként. Az átadás körül eddig legföljebb szállítási nehézségek voltak, de most ezek is megszűntek. Jugoszlávia saját érdekében igyekszik megfelelő szánni' vagont rendelkezésere bocsátani s így a leszállítás most már zavartalanul folyik. I teljesen kiüríteni, ennélfogva a német külügyminiszter beszéde haladásnak semmiféle szempontból nem tekinthető. Az angol kormány valóban tudta. ■ hogy ilyen javaslatnak valószínűleg a német kormány részéről kell érkeznie. Ramsay Macdonald kijelentette, hogy a kormány nem engedheti meg, hogy ez a féktelen harc addig folyjon tovább, mig az egyik vagy másik fél cl nem vérzik, Nézete szerint a kormánynak a leghatározottabb hangon meg kellene kérdeznie Franciaországot. mi a politikája ^ és mit remél a megszállás folytatásával elérni. Párisi jelentés szerint a francia kamara ülésén a szocialisták,, a kommunisták és a radikálisok felszólaltak a t8 hónapos szolgálati időről szóló törvényjavaslat ellen. A kamara végül a javaslatot 214 szavazatta! 21 ellenében elfogadta. A Reuter-iroda jelenti Washingtonból. hogy Wiltfels a jóvátételről emlékiratot nyújtott át Hughesnek, amely magáévá teszi az amerikaiaknak azt a javaslatát, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg Németország fizetőképességét. Kanizsai magyar első szereplése a uépiaaácsiban Ókanizsa város közgyűlésének hatáskörét az úgynevezett »néptatiács« látja el. Ä választási paktum folytán a belügyminiszter, mint megírtuk. — a néptanácsba húsz kanizsai magyar tagot kinevezett. A magyar tagok a legutóbbi városi közgyűlésen éltek először jogaikkal. Nagy A. János indítványozta, hogy arra való tekintettel, hogy Kanizsa lakóinak túlnyomó többsége magyar, a közgyűlés! jegyzőkönyvet két nyelven, szerbül és magyarul vezessék. A közgyűlés felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, hogy van-e kifogása a két nyelvű jegyzőkönyv' ellen. A közgyűlés legfontosabb tárgya a kanizsai postaépület ügye volt. A nagybecskereki p istaiga/gatóság aze kérte, hogy a város épitcssen postaépületet, amelyben a hivata] részér öí szoba, a hivatalfőnök részére pedig háromszobás lakás volna s vállalja a telefon és táviróhuzatok átszerelési költségét. A közgyűlés az ajánlatot elvben elfogadta s a fedezet kérdését akép véli megoldani, bogy eladja az u. n. postaföldeket, amelyekből egymillió dinár bevételt remél. Elhatározta a közgyűlés, hogy a város egyes hivatalnokainak munkaképességét. munkakörét, á tisztviselők kvalifikációját külön bizottság vizsgálja át, A kanizsaiak attól tartanak. hogy a bizottság előtt a tisztbegy menesszenek deputeciót Beoánglia még mm látja elérkezettnek az időt a közvetítésre A brit parlament Ruhr-vitája A brit alsóház ülésén a liberális-1 és munkáspárt szónokai ismét napi- \ rendre állították a Ruhr-kérdést s > többen közülük újra igyekeztek rávenni a kormányt, hogy békítő közbelépésével vessen véget Franciaország és Németország egyenlőtlen küzdelmének. Ezek a fölszólitások l már-már sztereotip kellékei lettek a \ londoni parlament tanácskozásai-' uak. de eddig se a nemzetközi poli- I tika hasonló áramlatait nem tudták j éiénkebb aktivitásra serkenteni, se ‘ a brit kormányt nem tudták semle- í ges állásából kilendíteni. A londoni kormánynak, úgy Iát- J szik, egyáltalán nem sietős a dolog, | sőt ebben a pillanatban határozót- jl tan kényelmetlen is volna számára l bármiféle közvetítő akció, nemcsak ’ a tőrök béke miatt, amelynek sikere érdekében kerülni akar minden komplikációt, hanem azért is, mert a Ruhr-vidék megszállása óta, mint ismeretes. a német ipar óriási szénrendelésekkel árasztotta el az angol hányákat, amelyek most ismét teljes üzemmel dolgoznak 's rengeteg munkást juttattak kenyérhez. A brit kormány igy a szorongatott németség jóvoltából máról-holnapra megszabadult c munkanélküliség nyomasztó problémájától, megszabadult a folytonos tüntetésektől, amelyék méz január elején nem egyszer állították kényes helyzet elé a Bonar Layv-kabinetet. át. alsóház vitáin Az angol alsóház ülésén fölvetődött Ruhr-vitában — mint Londonból jelentik — Grigg nemzeti liberális után Worthington Evans szólalt He!, aki tagja volt a koalíciós kormánynak és részt vett a januári párisi értekezleten. Hangoztatta, hogy el kell oszlatni Franciaország gyanakvását. Minden gyakorlati javaslat, amelyet Britannia előterjesztett, Franciaország támogatását célozta. Ramsay Macdonald, a munkáspárt vezére kifejtette, hogy a kormány nem engedheti meg. hogy Franciaország és Németország ádáz küzdelme tovább tartson mindaddig, amíg az egyik, vagy másik fél alulkerül. Véleménye szerint a kormánynak határozott kérdést kell intéznie Franciaországhoz, hogy mi a politikája és mit akar elérni a megszállással. Baldwin kincstári kancellár kijelentette. hogy a kormány szoros érintkezésben van úgy a szövetségesekkel, mint Németországgal. Mihelyt elérkezik a pillcnata annak, hogy a helyzetet valami javaslattal, intervencióval vagy bármi más ló péssel előre lehet vinni, a kormány ezt meg fogja tenni s rajta lesz, hogy a békét, melyre Európa oly régen áhítozik, közelebb hozza. — Szilárdan meg vagyunk győződve, — mondta — hogy eddig azt az egyetlen utat követtük, ameiyi? ken Angliának előrehaladnia kell. Megőriztük szövetségeseink bizalmát és barátságát s azt hiszem. hogy ha az ideje eljön. Németország becsületes alkusznak tekint benniin- i két. Mac Neill másodáüamtitkár Rosenberg német külügyminiszter beszédével - kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaországnak eszében sincs a jóvátételi kérdés szabályozásának előfeltételéül a Ruhr-vidéket A Vatikán is tiltakozik az orosz főpapok kivégzése ellen A német püspökök sürgős intervencióra keitek fel a német kormányt Az orosz szovjetbiróság, mint megírtuk, ellenforradalomban való részvétel miatt a napokban halálra ítélt lengyel nemzetiségű katolikus főpapokat, köztük Zepliók érseket és Budkiewitz prelátust, akik -a szovjetbiróság szerint vezetői voltak a szovjetkormány el* lenes mozgalomnak. " , Ä forradalmi törvényszék Ítélete éjién, mint ismeretes, a lengyel katolikus közvélemény felzuduFt és erélyes megtorlásra kérte fel a lengyel kormányt, amely az újabb jelentések szerint már meg is tette a szükséges diplomáciai lépéseket.. De nemcsak a lengyel katholikus világ tiltakozott a halélitélet ellen, hanem egész Európa kathoükus közvéleménye szót emelt e megdöbbentő justiemord miatt. A westmisteni érsek az angol kormány utján már eljuttatta a népbiztosok tanácsához azt a memorandumot, amelyben kegyelmet kér a katolikus főpapok számára. Most mint Berlinből jelentik, a német katolikus püspökök is csatlakoztak a halálraítéltek megkegy címezését kierőszakoló mozgalomhoz. A német kormányhoz feliratot intéztek, amelyben követelik, hogy azonnal lépjen közbe az orosz szovjetkormánynál, amely — mint a felirat mondja — a főpapok kivégzésével elvesztené a német nép rokonszenvét. Római jelentés szerint maga a Vatikán is interveniált a halálraítéltek érdekében. Moszkvai megbízottja utján tiltakozását fejezte ki. Állítólag a szovjetkormány a Vatikánnak kötelező ígéretet tett arra nézve, hogy az ítéletet nem fogják végrehajtani. A Bácsmegyei Napló 90-ik számához Aki juntas 30-ip ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi az ingyenes biztositűst kot
