Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-02 / 32. szám

1923 február 2.

BÄCSMEGYFI NAPLÓ

3. oldal

A tanácsnak ugyanis ebben a kérdésben az az álláspontja, hogy nem hitelez az állami intézmények részére, mert a város már több esetben tapasztalta, hogy az ilyen követeléseket nem kap meg az államtól. Éppen a gimnázium épületének renoválása körül volt nemrég nagy vita, amikor az állami iskola épületének karbantartásáról a város volt kénytelen . gondoskodni, anélkül, hogy kilátás lenne a felmerült költségek megtérítésére. Vaioszmu tehát, hogy még a gimnázium bezárása esetén sem fog a város fűtőanyagot kiutalni az iskola részére és igy megtörténhetik az, hogy egy állami középiskolában megszűnik a tanítás a tüzelőanyag hiánya miatt, altkor, amidőn egyébként fűtőanyag mindenütt beszerezhető.

Mértékadó helyen rámutatnak arra. hogy általában milyen nagyfokú nemtörődömség és hanyagság észlelhető az állami szervek részéről Saját intézményeikkel, elsősorban az iskolákkal szemben, amire különben a suboticai gimnázium esete a legjobb példa. A gimnázium minden felterjesztése és intervenciója eddig hiábavalónak bizonyult és ha nem jön sürgős segítség, úgy néí 'my nap múlva bezárulnak az iskola kapui.

A központi jugoszláviai független munkáspárt bizottsága, amely a programmot aláírta, négy fizikai munkásból, egy tisztviselőből és egy ügyvédből áll. Volt kommunista képviselők nem foglalnak benne helyet.

Kérdés azonban, hogy a mérsékelt és óvatos Programm dacára

meg fogja-e engedni a kormány az uj párt működését és részvételét a választásokon.

Kiutasításokra készül a novisadi rendőrség

A belügyminisztertől kértek engedélyt a „politikailag gyanúsak“ kiutasítására

Újra megkísérlik

a független munkáspárt megalakítását

A program elejti a moszkvai pontokat

Tegnap megírtuk, hogy a kormány a független munkáspárt néven újra szervezkedő kommunista párt megalakítását mindenáron meg Akarja akadályozni. Mint Beogradból jelentik, a mozgalom kezdeményezői mégis inkább a párt megalakításának kockázatát vállalták, semmint hogy a munkásság gyávaság vádjával illethesse őket. Az uj párt lapja, a Radtiik legújabb számában közli is az uj párt kiáltványát.

Érdekessége a programúinak, hogy egy szóval sem emlékezik Bieg a moszkvai 21 pontról, amely pedig a 'kommunistapárt taktikai programmjának gerincét alkotta és amelyet a kormányhatóságok a legerősebben kifogásoltak. Számol a Programm az adott helyzettel és a fennálló törvények keretein belül állapítja meg a párt céljait.

Hangsúlyozza a kiáltvány, hogy a politikai .és szociális reakció felülkerekedése idején az első cél a munkásság megvédése a kapitalista reakcióval szemben, a munkásság legelemibb polgári és gazdasági jogainak biztosítása és a féktelen kizsákmányolás leküzdése. A végcél ugyan az, hogy proletáriátus osztályharc utján a kapitalista társadalmi rendszert szociálista társadalmi renddé alakítsa át, de ezt a messzemenő célkitűzést ma az aktuális feladatok háttérbe szorítják.

A Párt harcmodora a Programm szerint a tömegek szervezése és fe-Íyelmezése. Elitéli az egyéni akciőat, mint amelyek nem alkalmasak a munkásosztály felszabadítására.

Követelik az államvédelmi törvény megszüntetését, a nagybirtokok kárpótlás nélküli kisajátítását és felosztását, szegény. gyermekek állami eltartását, ingyenes közoktatást és igazságszolgáltatást. A bírákat a nép válassza. Az ártatlanul elítéltek kártalanittassanak, a halálbüntetés eltörlendö.

Külpolitikában követelik Szovjetoroszországgai a politikai és gazdasági jóviszony helyreállítását. Az ellenforradalmi orosz bandáktól Jugoszlávia megszabadítandó. Közeledést kell keresni a balkán államokhoz a balkáni népek szabad föderációs szocialista köztársaságának elérése végett

Novisadon csütörtökön hire terjedt, hogy az ottani rendőrség több »politikailag gyanús« személy kiutasítását vette tervbe és ennek vég- j rehajtására engedélyt kért a beliigy- < minisztériumtól. Hivatalos körök ez ügyben minden felvilágosítást megtagadnak, viszont nem is cáfolják meg a kiutasítás tervéről elterjedt híreket.

Megbízható forrásból nyert értesüléseink szerint a novisadi rendőrség csütörtökön felterjesztést intézett a belügyminisztériumhoz, hogy kiutasíthassa a város és az ország területéről azokat a személyeket, a kiket politikai szempontból megbízhatatlanoknak tart.

Egyelőre nem sikerült megállapítani azt, hogy kik ellen irányul a novisadi rendőrség akciója, de módfelett aggályosnak kell tartani azt, hogy éppen a választási kampány idején olyan fegyverhez nyúlnak a hatóságok, amelynek használatát a belügyminisztérium már régebben megtiltotta. Miután kiutasításról van szó. kétségtelen, hogy az akció a magyarok ellen irányul, csak az a kérdés most. hogy magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok, vagy i Magyarországra optált magyarok szerepelnek-e a novisadi rendőrség listáján. Bármelyik eset áll azonban fenn: a kiutasítás mindenképpen helytelen és törvénytelen. A Magyarországra optált itíartózkodási idejét ugyanis a jugoszláv és magvar kormányok közt létrejött megegyezés szabályozza, — jugoszláv állampolgárodat pedig az alkotmány értelmében még belügyminiszteri engedéllyel sem lehet kiutasítani.

A »politikailag megbízhatatlan« minősítés egyébként csak jugoszláv állampolgárokra vonatkozhat, mert a belpolitikai mozgalmakban nem volt még precedens arra, hogy az itteni állampolgársággal . nem bíró egyének, különösen a magyarok, bármily formatan is beleavatkoztak volna az S. 11. S. királyság belpolitikai mozgalmaiba.

Mindesetre örvendetes, hogy a novisadi rendőrség ez alkalommal tartózkodott az egyéni akciótól és nem teremtett fait accompüt, hanem a kiutasítások foganatosítására vonatkozólag engedélyért fordult a belügyminisztériumhoz. Remélhetőleg a belügyminisztérium méltó vá laszt fog adni a novisadi rendőrség nek és felvilágosítja, hogy az S. H. S. királyság alkotmánya nem ismer politikailag megbízható, vagy megbizhjtatlan polgárokat. Minden polgárt megillet a törvény keretein belül a politikai akció szabadsága, aki pedig a törvényes jogrend ellen vét, azzal szemben a bíróságok hivatottak eljárni. Az alkotmány világosan igy rendeli.

A legsúlyosabb intézkedés azonban a Németország ellen irányuló! szénblokád, amellyel a meg nem szállott területeken az ipart és a vasúti forgalmat teljesen meg akarják bénítani. A blokád gazdasági következményei előreláthatok, de nem lehet tudni, hová fog vezetni politikai tekintetben és egyéb következményeiben a német nép elkeseredése. A kritikus pillanat akkor fog bekövetkezni, ha a Ruhr-vidék gazdasági elszakitása Németországtól befejezést ayer és a szénkiéheztetés hatása észrevehető formában megnyilatkozik a meg nem szállott részeken. A német vasutak még két hónapra el vannak látva szénné! és az Ipar is nagyobb széntartalékokkal rendelkezik. Hosszabb ideig azonban Németország nem tudja nélkülözni a ruhrvidáki szenet, annál kevésbbé, mert Felsősziiézia szénbányáit is elvették Németországtól. Mihelyt a vasúti forgalom megáll és a gyárak kénytelenek lesznek üzemeiket beszüntetni, félő, hogy a német nép elfojtott elkeseredése egyszerre ki fog robbanni, aminek következményeit előre megjósolni nem lehet. ;

I

Franciaország folytatja a világháborút

„A Hohenzollerek elleni kiben* helyett — háború a német nagyipar ellen“ — A német rendőrök nem tiszteleghetnek a francia tiszteknek

Minél mélyebben nyomulnak be a francia és belga megszállók a német területekre, annál élesebbé válik a válság, amely Európa békéjét veszélybe sodorja. Még Párisban is, a hol a francia akció gyors és eredményes befejezésében hittek, ma már meg vannak arrói győződve, hogy nagyon sokáig fog még tartani, amíg Poincaré akciója sikerre vezet. A Quai d’Orsayn is nyíltan kijelentik már, hogy ami most történik nem egyéb, mint az 191$-ban félbeszakított háború folytatása. Előkelő francia pilitikusok is ezt a nézetet vallják és azt állítják. hog3^, miután a versaillesi szerződést megszegték, az események olyan irányt vettek, mintha a versaillesi szerződést egyáltalában meg sem kötötték volna.

A jelenlegi francia akciónak legközvetlenebb célja a párisi mértékadó körök kijelentése szerint az, hogy Németország szénblokádját teljessé tegye. A világháborúban az antant hatalmak éhség-blokáddal akarták a németeket megadásra kényszeríteni, most pedig Franciaországnak az a szándéka, hogy a német ipart fosszák meg táplálékától, a széntől és ezáltal a német nagyipart megfosszák hatalmi pozíciójától. Egy magasállásu külföldi francia diplomata nemrégen a következő kijelentést tette:

— A német nagyipar ma ugyanazt jelenti számunkra, mint 1914- ben Vilmos császár. A harcot most a német iparkirályok ellen folytatjuk, mint kilenc évvel ezelőtt a Hohenzollern császár ellen. A német iparosok soha sem akarták elismerni. hogy Németországot legyőzték. Arra törekedtek, hogy megszervezzék a német nemzet ellenállását Franciaországgal szemben és harcot indítottak minden befolyásos német politikus ellen, aki megkísérelte, hogy Németország és Franciaország kö^t megegyezést hozzon létre. É miatt Poincaré kormánya szilárdan elhatározta, hogy aCuijo-Rosenbergkormámyal semmi körülmények közt sem keres kapcsolatot. Mindaddig, mig a jelenlegi kormány uralkodik Berlinben. Franciaország vissza fog utasítani minden közvetítést. Párisban ugyanis meg vannak arról győződve, hogy a jelenlegi német kormány szándékosan idézte elő a konfliktust Németországgal. De meg abban az esetben, ha a mostani német kormány visszalépne, Franciaország csak úgy volna hajlandó Németországgal közvetett, vagy közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni, ha a személyváltozás Berlinben egyben rendszerváltozást is jelentene. A német nagyipar ma Franciaország ellensége és a francia támadás elsősorban ez ellen irányul.

Ily módon vált súlyos politikai akcióvá a franciák ruhrvidéki bevonulása, amit Poincaré első jegyzékében csupán gazdasági akciónak minősített. Ezzel ma már Franciaországban is tisztában vannak és, mint megbizható francia politikai körökben nyíltan hangoztatják, intézkedések történtek a háborús állapot dokumentálására. A megszálló parancsnokság az egész Ruhr-vidéken elrendelte a levélcenzurát és életbeléptette a szigorú ostromállapotot az egész megszállott területen.

Francia—Belga jegyzék a Ruhrvidák elszs kitásárol Mint Londonból jelentik, a Ruhrvidéket a csütörtöki naptól kezdve elvágták Németország többi részétől és a ruhrvidéki bányákból többé nem megy szén Németországba. A francia és belga kormány szerdán éjjel együttes jegyzékei küldött a német kormánynak, amelyben közölte, hogy csütörtök reggeltől kezdve minden szénszállítmányt beszüntetnek a meg nem szállott területre. Degoutte tábornokot főparaicsnoknak nevezték ki.

I A megszállott rajnai vidéken azt mindezt ’■a zónat kivéve> amelyet angolok tartanak, minden vasút! forgalom szünetel. A franciák tömegesen tartóz-« tátják le a német vasutasokat, újabban a szociáldemokrata szakszervezetek hivatalnokait is összefogdosták és kiutasították. Lobe, a birodalmi gyűlés szociáldemokratapárti elnöke Essenbe érkezett, hogy a munkások sorsa felől tájékozódjon.

A kölni bíboros-érsek azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy lépjen közbe a nagyhatalmaknál, mert a megszállott területeken a lakosság szenvedései elviselhetetlenek és a franciák földönfutóvá tesznek sokezer német hivatalnokcsaládot.

Lefoglalt vámhivatalok Londonból jelentik: A franciák átvették a düsseldorfi és duisburgi vámhivatalokat és most maguk szedik a dohány, petróleum és szesz adóját.

TlézteDési tilalom Berlinből jelentik: A porosz belügyminisztérium a következő parancsit intézte a münsteri városi tanács elnökéhez: Tekintettel a franciáknak és belgáknak a megszállott rajnawestfáüai .területek lakosságával szemben tanúsított népjogellenes eljárására. ezennel megtiltom a rendőrtisztviselőknek és a birodalmi vadászcsapatokriak, hogy az idegen hadsereg tisztiéi és zászlói előtt tisztelegjenek. .

Megszöktetett mozdonyok KobJezbőI jelentik, hogy az ottani állomásról a franciák tizenhárom mozdonyt lefoglaltak és Franciaországba akartak szállítani. A német vasutasok ezeket a mozdonyokat a meg nem szállott német területek felé irányították és sikerült gyorsvonati sebességgel elérniök Németországot. Siez állomáson a franciák megkísérelték a mozdonyok feltartóztatását. de eredmény nélkül. A megszálló parancsnokság emiatt Siez állomásnál háromszáz méter hosszúságban 'leiszedette a síneket, úgy, hogy ott minden vasúti forgalom megállt.