Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-02 / 32. szám

1923 február 2. BÄCSMEGYFI NAPLÓ 3. oldal A tanácsnak ugyanis ebben a kér­désben az az álláspontja, hogy nem hitelez az állami intézmények ré­szére, mert a város már több eset­ben tapasztalta, hogy az ilyen kö­veteléseket nem kap meg az állam­tól. Éppen a gimnázium épületének renoválása körül volt nemrég nagy vita, amikor az állami iskola épüle­tének karbantartásáról a város volt kénytelen . gondoskodni, anélkül, hogy kilátás lenne a felmerült költ­ségek megtérítésére. Vaioszmu te­hát, hogy még a gimnázium bezárá­sa esetén sem fog a város fűtőanya­got kiutalni az iskola részére és igy megtörténhetik az, hogy egy állami középiskolában megszűnik a tanítás a tüzelőanyag hiánya miatt, altkor, amidőn egyébként fűtőanyag min­denütt beszerezhető. Mértékadó helyen rámutatnak ar­ra. hogy általában milyen nagyfokú nemtörődömség és hanyagság ész­lelhető az állami szervek részéről Saját intézményeikkel, elsősorban az iskolákkal szemben, amire kü­lönben a suboticai gimnázium esete a legjobb példa. A gimnázium min­den felterjesztése és intervenciója eddig hiábavalónak bizonyult és ha nem jön sürgős segítség, úgy né­­í 'my nap múlva bezárulnak az is­kola kapui. A központi jugoszláviai független munkáspárt bizottsága, amely a programmot aláírta, négy fizikai munkásból, egy tisztviselőből és egy ügyvédből áll. Volt kommunista képviselők nem foglalnak benne he­lyet. Kérdés azonban, hogy a mérsé­kelt és óvatos Programm dacára meg fogja-e engedni a kormány az uj párt működését és részvételét a választásokon. Kiutasításokra készül a novisadi rendőrség A belügyminisztertől kértek engedélyt a „politikailag gyanúsak“ kiutasítására Újra megkísérlik a független munkáspárt megalakítását A program elejti a moszkvai pontokat Tegnap megírtuk, hogy a kor­mány a független munkáspárt néven újra szervezkedő kommunista párt megalakítását mindenáron meg Akarja akadályozni. Mint Beograd­­ból jelentik, a mozgalom kezdemé­nyezői mégis inkább a párt megala­kításának kockázatát vállalták, sem­mint hogy a munkásság gyávaság vádjával illethesse őket. Az uj párt lapja, a Radtiik legújabb számában közli is az uj párt kiáltványát. Érdekessége a programúinak, hogy egy szóval sem emlékezik Bieg a moszkvai 21 pontról, amely pedig a 'kommunistapárt taktikai programmjának gerincét alkotta és amelyet a kormányhatóságok a leg­erősebben kifogásoltak. Számol a Programm az adott helyzettel és a fennálló törvények keretein belül ál­lapítja meg a párt céljait. Hangsúlyozza a kiáltvány, hogy a politikai .és szociális reakció felül­­kerekedése idején az első cél a munkásság megvédése a kapitalista reakcióval szemben, a munkásság legelemibb polgári és gazdasági jo­gainak biztosítása és a féktelen ki­zsákmányolás leküzdése. A végcél ugyan az, hogy proletáriátus osz­tályharc utján a kapitalista társadal­mi rendszert szociálista társadalmi renddé alakítsa át, de ezt a messze­menő célkitűzést ma az aktuális fel­adatok háttérbe szorítják. A Párt harcmodora a Programm szerint a tömegek szervezése és fe-Íyelmezése. Elitéli az egyéni akciő­­at, mint amelyek nem alkalmasak a munkásosztály felszabadítására. Követelik az államvédelmi tör­vény megszüntetését, a nagybirto­kok kárpótlás nélküli kisajátítását és felosztását, szegény. gyermekek ál­lami eltartását, ingyenes közokta­tást és igazságszolgáltatást. A bírá­kat a nép válassza. Az ártatlanul el­ítéltek kártalanittassanak, a halál­­büntetés eltörlendö. Külpolitikában követelik Szovjet­­oroszországgai a politikai és gazda­sági jóviszony helyreállítását. Az el­lenforradalmi orosz bandáktól Jugo­szlávia megszabadítandó. Közele­dést kell keresni a balkán államok­hoz a balkáni népek szabad föderá­ciós szocialista köztársaságának el­érése végett Novisadon csütörtökön hire ter­jedt, hogy az ottani rendőrség több »politikailag gyanús« személy ki­utasítását vette tervbe és ennek vég- j rehajtására engedélyt kért a beliigy- < minisztériumtól. Hivatalos körök ez ügyben minden felvilágosítást meg­tagadnak, viszont nem is cáfolják meg a kiutasítás tervéről elterjedt híreket. Megbízható forrásból nyert érte­süléseink szerint a novisadi rendőr­ség csütörtökön felterjesztést inté­zett a belügyminisztériumhoz, hogy kiutasíthassa a város és az ország területéről azokat a személyeket, a kiket politikai szempontból megbíz­hatatlanoknak tart. Egyelőre nem sikerült megállapí­tani azt, hogy kik ellen irányul a novisadi rendőrség akciója, de mód­felett aggályosnak kell tartani azt, hogy éppen a választási kampány idején olyan fegyverhez nyúlnak a hatóságok, amelynek használatát a belügyminisztérium már régebben megtiltotta. Miután kiutasításról van szó. kétségtelen, hogy az akció a magyarok ellen irányul, csak az a kérdés most. hogy magyar nemzeti­ségű jugoszláv állampolgárok, vagy i Magyarországra optált magyarok szerepelnek-e a novisadi rendőrség listáján. Bármelyik eset áll azonban fenn: a kiutasítás mindenképpen helytelen és törvénytelen. A Ma­gyarországra optált itíartózkodási idejét ugyanis a jugoszláv és ma­gvar kormányok közt létrejött meg­egyezés szabályozza, — jugoszláv állampolgárodat pedig az alkotmány értelmében még belügyminiszteri engedéllyel sem lehet kiutasítani. A »politikailag megbízhatatlan« minősítés egyébként csak jugoszláv állampolgárokra vonatkozhat, mert a belpolitikai mozgalmakban nem volt még precedens arra, hogy az itteni állampolgársággal . nem bíró egyének, különösen a magyarok, bármily formatan is beleavatkoztak volna az S. 11. S. királyság belpoli­tikai mozgalmaiba. Mindesetre örvendetes, hogy a novisadi rendőrség ez alkalommal tartózkodott az egyéni akciótól és nem teremtett fait accompüt, hanem a kiutasítások foganatosítására vo­natkozólag engedélyért fordult a belügyminisztériumhoz. Remélhető­leg a belügyminisztérium méltó vá laszt fog adni a novisadi rendőrség nek és felvilágosítja, hogy az S. H. S. királyság alkotmánya nem ismer politikailag megbízható, vagy meg­­bizhjtatlan polgárokat. Minden pol­gárt megillet a törvény keretein be­lül a politikai akció szabadsága, aki pedig a törvényes jogrend ellen vét, azzal szemben a bíróságok hivatot­tak eljárni. Az alkotmány világosan igy rendeli. A legsúlyosabb intézkedés azon­ban a Németország ellen irányuló! szénblokád, amellyel a meg nem szállott területeken az ipart és a vasúti forgalmat teljesen meg akar­ják bénítani. A blokád gazdasági kö­vetkezményei előreláthatok, de nem lehet tudni, hová fog vezetni politi­kai tekintetben és egyéb következ­ményeiben a német nép elkeseredé­se. A kritikus pillanat akkor fog be­következni, ha a Ruhr-vidék gazda­sági elszakitása Németországtól be­fejezést ayer és a szénkiéheztetés hatása észrevehető formában meg­nyilatkozik a meg nem szállott ré­szeken. A német vasutak még két hónapra el vannak látva szénné! és az Ipar is nagyobb széntartalékok­kal rendelkezik. Hosszabb ideig azonban Németország nem tudja nélkülözni a ruhrvidáki szenet, an­nál kevésbbé, mert Felsősziiézia szénbányáit is elvették Németor­szágtól. Mihelyt a vasúti forgalom megáll és a gyárak kénytelenek lesznek üzemeiket beszüntetni, félő, hogy a német nép elfojtott elkesere­dése egyszerre ki fog robbanni, ami­nek következményeit előre megjó­solni nem lehet. ; I Franciaország folytatja a világháborút „A Hohenzollerek elleni kiben* helyett — háború a német nagyipar ellen“ — A német rendőrök nem tiszteleghetnek a francia tiszteknek Minél mélyebben nyomulnak be a francia és belga megszállók a német területekre, annál élesebbé válik a válság, amely Európa békéjét ve­szélybe sodorja. Még Párisban is, a hol a francia akció gyors és ered­ményes befejezésében hittek, ma már meg vannak arrói győződve, hogy nagyon sokáig fog még tarta­ni, amíg Poincaré akciója sikerre vezet. A Quai d’Orsayn is nyíltan kijelentik már, hogy ami most törté­nik nem egyéb, mint az 191$-ban félbeszakított háború folytatása. Előkelő francia pilitikusok is ezt a nézetet vallják és azt állítják. hog3^, miután a versaillesi szerződést meg­szegték, az események olyan irányt vettek, mintha a versaillesi szerző­dést egyáltalában meg sem kötötték volna. A jelenlegi francia akciónak leg­közvetlenebb célja a párisi mérték­adó körök kijelentése szerint az, hogy Németország szénblokádját teljessé tegye. A világháborúban az antant hatalmak éhség-blokáddal akarták a németeket megadásra kényszeríteni, most pedig Francia­­országnak az a szándéka, hogy a német ipart fosszák meg táplálékától, a széntől és ezáltal a német nagy­ipart megfosszák hatalmi pozíciójá­tól. Egy magasállásu külföldi fran­cia diplomata nemrégen a következő kijelentést tette: — A német nagyipar ma ugyan­azt jelenti számunkra, mint 1914- ben Vilmos császár. A harcot most a német iparkirályok ellen folytat­juk, mint kilenc évvel ezelőtt a Ho­­henzollern császár ellen. A német iparosok soha sem akarták elismer­ni. hogy Németországot legyőzték. Arra törekedtek, hogy megszervez­zék a német nemzet ellenállását Franciaországgal szemben és harcot indítottak minden befolyásos német politikus ellen, aki megkísérelte, hogy Németország és Franciaország kö^t megegyezést hozzon létre. É miatt Poincaré kormánya szilárdan elhatározta, hogy aCuijo-Rosenberg­­kormámyal semmi körülmények közt sem keres kapcsolatot. Mind­addig, mig a jelenlegi kormány ural­kodik Berlinben. Franciaország vissza fog utasítani minden közvetí­tést. Párisban ugyanis meg vannak arról győződve, hogy a jelenlegi né­met kormány szándékosan idézte elő a konfliktust Németországgal. De meg abban az esetben, ha a mostani német kormány visszalépne, Fran­ciaország csak úgy volna hajlandó Németországgal közvetett, vagy közvetlen tárgyalásokba bocsátkoz­ni, ha a személyváltozás Berlinben egyben rendszerváltozást is jelente­ne. A német nagyipar ma Francia­­ország ellensége és a francia táma­dás elsősorban ez ellen irányul. Ily módon vált súlyos politikai akcióvá a franciák ruhrvidéki bevo­nulása, amit Poincaré első jegyzé­kében csupán gazdasági akciónak minősített. Ezzel ma már Franciaor­szágban is tisztában vannak és, mint megbizható francia politikai körökben nyíltan hangoztatják, in­tézkedések történtek a háborús álla­pot dokumentálására. A megszálló parancsnokság az egész Ruhr-vidé­­ken elrendelte a levélcenzurát és életbeléptette a szigorú ostromálla­potot az egész megszállott területen. Francia—Belga jegyzék a Ruhrvidák elszs kitásárol Mint Londonból jelentik, a Ruhr­­vidéket a csütörtöki naptól kezdve elvágták Németország többi részé­től és a ruhrvidéki bányákból többé nem megy szén Németországba. A francia és belga kormány szerdán éjjel együttes jegyzékei küldött a német kormánynak, amelyben kö­zölte, hogy csütörtök reggeltől kezdve minden szénszállítmányt be­szüntetnek a meg nem szállott terü­letre. Degoutte tábornokot főpa­­raicsnoknak nevezték ki. I A megszállott rajnai vidéken azt mindezt ’■a zónat kivéve> amelyet angolok tar­tanak, minden vasút! forgalom szü­netel. A franciák tömegesen tartóz-« tátják le a német vasutasokat, újab­ban a szociáldemokrata szakszerve­zetek hivatalnokait is összefogdos­­ták és kiutasították. Lobe, a birodal­mi gyűlés szociáldemokratapárti el­nöke Essenbe érkezett, hogy a mun­kások sorsa felől tájékozódjon. A kölni bíboros-érsek azzal a ké­réssel fordult a pápához, hogy lépjen közbe a nagyhatalmaknál, mert a megszállott területeken a lakosság szenvedései elviselhetetlenek és a franciák földönfutóvá tesznek sok­ezer német hivatalnokcsaládot. Lefoglalt vámhivatalok Londonból jelentik: A franciák át­vették a düsseldorfi és duisburgi vámhivatalokat és most maguk sze­dik a dohány, petróleum és szesz adóját. TlézteDési tilalom Berlinből jelentik: A porosz bel­ügyminisztérium a következő paran­­csit intézte a münsteri városi tanács elnökéhez: Tekintettel a franciáknak és belgáknak a megszállott rajna­­westfáüai .területek lakosságával szemben tanúsított népjogellenes el­járására. ezennel megtiltom a rend­­őrtisztviselőknek és a birodalmi va­­dászcsapatokriak, hogy az idegen hadsereg tisztiéi és zászlói előtt tisztelegjenek. . Megszöktetett mozdonyok KobJezbőI jelentik, hogy az ottani állomásról a franciák tizenhárom mozdonyt lefoglaltak és Franciaor­szágba akartak szállítani. A német vasutasok ezeket a mozdonyokat a meg nem szállott német területek felé irányították és sikerült gyors­­vonati sebességgel elérniök Német­országot. Siez állomáson a franciák megkísérelték a mozdonyok feltar­tóztatását. de eredmény nélkül. A megszálló parancsnokság emiatt Siez állomásnál háromszáz méter hosszúságban 'leiszedette a síneket, úgy, hogy ott minden vasúti forga­lom megállt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom