Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-02 / 32. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. február 2. A radikálisok nélkül alakul meg a szulboiicai nacionalista blokk A demokratapárt szuboticai jelölései CIRKUSZ « ae> Kis szakácskönyv Az ember torkig van már a régi pancsokkal. Elkelne egy kis for­radalom a szakácsttidomány terén. Aztán: a legtöbb ember nem is tud-1 ja, hogy az ételeket ma már rend-j szerint másként főzik, mint azelőtt.! Legyen szerencsém itt alább né- f hány újabb receptet ajánlani. Enni­való kis inédikéink úgyis inkább a korzón meg a tánciskolában tanul­nak főzni, mélyen tisztelt nagyságos asszonyaink pedig csak lefőzni sze­retik egymást. Sült galamb 7 Elkészítése igen egyszerű. Az ember reggel, mint hivatalfőnök, bemegy a hi­vatalába, előveszi az újságokat és meg­állapítja, hogy milyen nagy szószt ke­rítenek minden kis apró dolognak ezek í a lapok. Azután elővesz egy kést, egy- j szerűség okából a zsebkését és mcgtisz-5 titja a körmeit, majd kisüt valami okos| dolgot és lemegy a legközelebbi ven­déglőbe, ott leöblögeti dupla márciusi Sörrel a szomjas torkát. Délután beül a kávéházba és leül kártyázni, elsóz né­hány százdinárost s miután alaposan falpaprikázta magát a veszteség miatt, estefelé elnéz a koizóra, ahol megfőzi néhány jobb nőt. Este vacsora után a j rendes ramsli párti, mikor is jól meg- j kopasztod a partnereidet, vagy azok S kopasztanak meg téged. Ezt igv csiná- j lód harminc, esetleg harmincegy napig, j Ugyanezen idő alatt a bankban, ahol te j vagy az igazgató, vagy a cégvezető, aj kettős könyvelők, a saldokontisták,1 a j levelezők és a gépirónők reggeltől estig j szorgálmasan gürcölnek. Elsején a pénz-! táros belmzza a fizetésedet, azt a havi húszezer dinárt, meg azt a kis tízezer dinár culágot, meg azt a havi ötezer di­nár tantiemet. Es ebben a pillanatban a stilt galamb minden további nélkül be­repül a szádba. Közgyűlések ideién és alaptőke emelések alkalmával szintén kedvelt csemege a sült galamb. Vajas tészta Azt a tésztát, amelyet már többször szerettél volna beadni a barátodnak, de ez eddig még mindig visszautasította azzal, hogy süsd meg, — kissé felmeie­­gitve tedd e! alkalmas időpontra, mi­kor barátodnak vaj van a fején. Ilyen­kor ugyanis sokkal könnyebben megy a dolog, mert a vajas tésztát mindenki beveszi. Vaj, manapság mindenütt kap­ható. Közéleti férfiak fejéről mindennap frissen szedett vaj vagontételekben is megrendelhető az ellenzéki lapok szer­kesztőségeinél. Húsvéti bárány , Veszel, illetve keritel magadnak egy helyes kis báránykát, lehetőleg egészen ártatlant, ámbár az ártatlan bárány ma ritka holló és különben is olyan mint a zsákbamacska. Csak akkor tudod meg, hogy ártatlan volt, amikor már nem az. Veszel a báránykádnak szép kis seiyem­­szallagot, selyem harisnyát, selyem blúzt és úgy vezeted az Orránál fogva. A husvéíra való bárányt rendszerint még a farsangkor kell beszerezni és a feltámadás estéjéig, amelynek nem mu­száj éppen pont nagyszombaton lenni, jól kell tartani, illetve kitartani. Tejbe vajba és kölni vízben füröszteni. Időn­­kint meg kell tapogatni, hogy hizik-e? Minden valamire való bárányka csakis szilszkin-bundát visel, melynek költsé­geit te viseled. Iia még ezzel sem tudod megfőzni a kezes bárányt, akkor birka vagy. Nyakleves Rendszerint mint utóétel szerepel és azon inelegibcn le kell nyelni, akár aka­rod, akár nem. Újabban főként kávéhá­­zaínkban szolgálják fel a vendégek egy­másnak. Luxusadó alá nem esik. Ez a léve?, ellentétben a más közönséges le­vesekké! sokkal forróbb, mint a hogyan főzik. Nyalcfeves után a Nyilttér.ben ta­lálkozunk. N’yilttér után sokszor újabb nyaklevesékkél találkozunk. A tiyakle­­ves másoknak kitűnő pecsenye. Egy-cgy nyaklevesen hetekig elrágódnak az em­berek - • ' ■- - “ , ,(g. z.). A nacionalista blokk megalakítása ügyében a pártok között megindult táj^yaiások befejeződtek. Most már csak az egyes pártok döntése ván hátra, ami a legközeelbbi napokban már szintén megtörténik. Ekkor fog végleg kialakulni a nacionalista; blokk összetétele. Á radiká’ispárt, amelyben a leg­több ellenállás mutatkozik a blokk- > hoz való csatlakozással szemben,I pénteken délután fog dönteni ebben a kérdésben. A jelek szerint Ítélve, a radikálisok nem fognak belépni a nacionalista blokkba. Abban az eset­ben, ha a„radikálisok mégis részt­­vennének a blokkban, egységes lis­tát állítanak fel a demokratákkal és az őket támogató pártokkal, úgy, hogy ez esetben a magyar, bunye­­vác, szocialista és földmivespárt je­löltjeivel szemben egységes lista szerepelne a választásokon. Ez azonban annál kevésbbé valószínű, mert a radikálisok és a demokraták között sokkal nagyobbak az ellen­tétek, semhogy egykönnyen meg­egyezésre lehetne számítani a két párt között a közös jelölésekre I nezve. I • A demokratapárt egyik vezető ! tagja azonban kijelentette már a I »Bácsmegyei Napló* munkatársa I előtt, hogy a nacionalista blokk ak- i kir is megalakul, ha a radikálisok j nem vesznek benne részt és ebben \ az esetben a demokraták, az Or-Ju- 5 Na. a dobrovoljácok és a hadirok­­jj kantak fognak a választásokon kö­­íj zös frontot alakítani. Ilyen értelem­ben határozott a demokratapárt ke­rületi választmánya a csütörtök dél­után megtartott értekezleten is, a melyen megejtették a suboticai já­rási jelöléseket. A radikálispárt jelöléseit pénteken délután fogja megejteni. Radonies Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén az egyes államokkal való forgalom ide­iglenes szabályozásáról szóló tör­vényjavaslat elfogadása után Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter tartott nagyobb beszédet a szom­szédállamokkal való kereskedelmi tárgyalásokról Magyarországnak ezidö szerint a legtöbb kedvezmény alapján Német­országgal, Svájccal és Bulgáriával van kereskedelmi szerződése, Ausz­triával is van egy ilyen megállapo­dás és az ratifikálva lesz. mihelyt ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. Arra kell törekednünk, hogy más államokkal is megállapo­dásra jussunk gazdasági téren, vagy is megfelelő gazdasági forgalmat biztosítsunk. Elsősorban szomszé­daink érdekeinek. Az a terület fon­tos, mely azelőtt velünk közös vám­területet alkotott. Csak Ausztriával és Csehországgal lehet külön meg­állapodást létesít/<»’. anélkül, hogy az ebben a megállapodásban leszö­gezett kedvezményekre minden ál­lam igéwt tarthatna. Rokon szenv­ed kisérjük Ausztriának azt a mun­káját, mely arra irdnvnl, hogy a volt monarchia államai között bizonyos kapcsolatot létesítsen. Egy mezőgazdasági államban kü­lön súlyt kell helyezni az iparra, mert külön lehetőségek vannak, me­lyek nem mezőgazdasági államban nincsenek meg. Megállapodásaink­nál tehát az iparra különös tekintet­tel kell lenni, szociális szempontból pedig még áldozatot is kell érte hozni. I János képviselő, aki a pártnak a su­boticai kerületben listavezetője lesz, csütörtökön Suboticára érkezett és a nacionalista blokkhoz való csatla­kozás ügyében beható tárgyalásokat ! folytatott a pártvezetőséggel, a radi- \ ] kálispárt beogradi főbizottságától j I hozott utasítások alapján. ; Ezeken a tárgyalásokon csütörtö-! kön délután a radikálispárt vezetö­­! sége már úgy határozott, hogy nem ! csatlakozik a nacionalista blokkhoz, ] hanem önálló listával megy a vá­lasztásokba. Foglalkozott a kerületi váFasztmány a jelölések kérdésével is, azonban még nem tudott meg­egyezni, csupán annyit határozott, hogy Radonies János lesz a párt lis­tavezetője. A radikálisok a suboticai kerület­ben már a legélénkebb választási ! agitációt folytatják és mind fonto- I sabb szerephez jutnak a pártban a I bunyevác-íöldmives-csoport tagjai, i mert a radikálisok nagy súlyt he­gyeznek arra, hogy a bunyevác- 1 sokac-pártból minél több tagot von­janak magukhoz. Ezzel lehet összefüggésben a bu­­ayevác-sokac-párt tartózkodó poli­tikája. A párt a legnagyobb titokban készíti elő a jelöléseket. A suboticai járási jelöléseken kívül eddig még a bunyevácok sem ejtették meg je­löléseiket, mert a párt szempontjá­ból is fontos a nacionalista blokk kérdésének tisztázódása. A radikálisokkal való tárgyalások njrafelvétele most már végleg elej­­tettnek tekinthető és ez egyik főoka annak, hogy a radikálispárt a bu­­nyevác-sokac-párt egységének meg­bontására mind nagyobb agitációt fejt ki annak érdekében, hogy a Zemljedilska-csoport részére újabb híveket toborozzon. A szabad kereskedelem kérdését illetőleg mindnyájunk előtt Ideális­nak látszik a minél szabadabb nem­zetközi forgalom. Ilyen kis ország­nak tekintetbe kell venni, hogy mi történik más országokban. Mi min­dig azon voltunk, ha szavunkat hal­lathattuk, hogy minél előbb szabadj nemzetközi forgalom létesüljön, de! csak a kölcsönösség alapján. A kor-s látozások terén nem nm^tünk túl-1 zásokig, szükség van további korlá-l tozásokra. A másik kérdés az uj vámtarifa kérdése. Ezt az ügyet szakemberek­kel fogjuk minden tekintetben rész­letesen megbeszélni. Ha- törvénybe iktatjuk a vámtarifáról szóló egysé­ges törvényt, meg lesz az a nagy előnyünk, hogy az autonóm vámta­rifára vonatkozó törvény alapján könnyebben folytathatunk majd tár­gyalásokat. mint most, amikor nin­csen biztos bázisunk, hanem telje­sen ingatag alapokon visszük a tár­gyalásokat. Visszatérve a mostani javaslatok­ra kijelenthetem, hogy ha ez tör­vénnyé válik, el fogunk mindent kö­vetni, hogy , szomszédainkkal teljes megegyezés v juthassunk és bizto­san remélem, hogy ez clőbb-utóbb meg is fog történni. Kérem a javaslat elfogadását. A Iíáz a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután a Dunára vonatkozó vég­leges szabályzat megállapítása átr­­gyában Párisban kelt egyezmény be­cikkelyezéséről szóló javaslat követ­kezett. Móser Ernő előadó ismerteti 'és elfogadásra ajánlja a javaslatot, a mit azután általánosságban és rész* létéiben vita nélkül elfogadtak. Pesti Pál előadó az állatforgalmi szavatosságról szóló törvényjavas­latot ismerteti. A javaslatot Daruvdry Géza igaz­­ságügyminiszter és Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter felszólalása után a nemzetgyűlés el­fogadta. |Mem álltak munkába í a Ferrum-gyár munkásai Uj tárgyalások indultak A Ferrum-gyár munkásai, akiknek megbízottai szerdán e^ezséget kö­töttek a gyárigazgatósággal, csü­törtök reggel nem vették fel a műn* kát, mert a megbízottak áltai elő­terjesztett megegyezésben nem lát­tak elég garanciát arra, hogy a gyár a felállított követeléseiket min* den tekintetben biztosítja. A munkásság szerda esti értekez­letén, ahol a megbízottak beszámol­tak az elért eredményről, az a vé­lemény alakult ugyanis ki, hogy azok az engedmények, amelyeket a gyárigazgatóság tett nem elégitik ki a munkások követeléseit. Az érte­kezlet többek közt különösen azért fogadta visszautasitóan az előter­jesztett kollektiv megállapodás tér* vezetét, mert a sztrájk kitörése előtt elbocsájtott négy munkás visszavé­telét megtagadták. Mindezen felül pedig sérelmesnek találták, Viocrv a gyárigazgatóság a megállapított órabérjavitást csak azzal a kikötés­sel adta meg, hogy ha a közlekedés­­ügyi miniszter a felemelést nem ve­szi tudomásul, a gyár a megállapo­dást érvénytelennek tekinti és a fel­emelt órabéreket nem fizeti ki. A munkásság ezért elhatározta, hogy csütörtök reggel nem áll munkába, hanem újabb tárgyalásokat kezd a gyárigazgatősággal, hogy minden kérdésben végleges és megfelelő I megállapodást létesítsen. A tárgyalások, melyeket csütörtö­kön folytatótak — egyelőre nem hoztak semmi eredményt, de min­den remény megvan arra, hogy ä munkásság és a gyárigazgatóság rövidesen mégis megegyezik. Békebeli adósságok megfizetése A magyar Kúria feltűnést keltő döntése Budapesti jelentés szerint a magyar Kúria igen fontos és általános érdekű ügyben hozott elvi jelentőségű határo­zatot. Arról volt szó az eldöntött pörben, hogy egy hitelező adósát olyan köve­telés iránt perelte, amelyet a régi osztrák-magyar bankjegyekben szolgál­tattak ki részére s most ezen érték­nek megfelelő magyar koronák fizeté­sét kérte oly arányban, mint amilyen­ben a régi bankjegy értéke a mai ma­gyar államjegy értékéhez áll. Az első két bíróság elutasította a ke­resetet, de a Kúria elvi jelentőségű határozatban megváltoztatta az ítélete­ket és kimondotta, hogy jóllehet az adós csak annak vitszafizetésére van kö­telezve, amit hitelezőjétől kapott, de arra nézve,hogy arégi bankjegyek helyébelépő államjegyck értékcsökkenése folytán az összeg vásárló erejéből veszített, az adós annyi magyar koronát tartozik hitelező­jének megfizetni, mintamennyi ma a hi­telezéskor kapott osztrák-magyar bank­jegyek értékének megfelel. Az Ítélet általános feltűnést keltett a pénzügyi és kereskedelmi körökben. Ez­zel az ítélettel a legfelsőbb magyar bí­róság rendkívül súlyos helyzetbe hozta mindazokat, kiknek a lebélyegzés előtti időből tartozása van, mert sokkalta na­gyobb mennyiségű és a mai viszonyok szerint tehát nagyobb összeget kitevő jbankjegymennyiséget kell megfizetni"’-'. Ä magyar kormány az utódállamokkal való kereskedelmi kapcsolat felvételét kívánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom