Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-28 / 27. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 28. CIRKUSZ ©&« Orientálódom a választásokról (Ez Budapesten történik, ahol nagyon fííiom a politikát és kerülöm azokat a helyeket, ahol alkalom kínálkozik poli­tikára. Színházba járok, mert ott nem szabad politizálni. Itt talált rám a szü­net alatt subotlcal barátom, akit egy­szerűen dr. Suboticainak fogok nevezni.) Suboticai: Nahát! Szervusz! Mondd, líősfy kerülsz te ide? &n (Szerényen, mert nekem több okúm volna ugyanezt kérdezni): Hát csak ügy tudod. Mostanában színházi cikkeket írok, hát eljöttem egyszer szín­házba is. Suboticai: Óriási! Nagyon örvendek, hogy találkoztunk. Persze le most sze­retnél tőlem friss suboticai hireket hal­lani. Én (Egyáltalán nem szeretnék, mert rendesen olvasom a »Bácsmegyei Nap­­lős-t, amelynek hírszolgálata — nem titkolom el — tökéletesen kielégít, de hát nem járulhatok hozzá, hogy a ba­rmom azt mondja, hogy udvariatlan lettem Pesten): Persze, hogy akarok! Persze, hogy akarok! Mennyire leköte­leznél, ha elmondanál egyetmást. Suboticai (nagyon lelkes): Te, tudod mennyi anyagot kapsz tőlem?. Jegyez­heted mindjárt. Hát kérlek alássan, a kormány... Ja pardon... A Lloyd szil­veszteri mulatságáról nem akarsz irni egy pár sort... Én: Nem kérlek, tudod az egy kicsit már régi dolog. Nem mondom, ha dél­előtt szóltál volna, talán az estilapunk­ban, de reggelre már nem lesz egészen friss a hír... Suboticai: Kapsz te tőlem frissebbet is. Politikát. A Pasics-kormány körül bajok vannak, a demokraták kiváltak a kabinetből és most ul választás lesz. .(Diadalmasan.) Na mit szólsz hozzá? Én (némán a büfié felé meredek, de a barátom belém karol és nem enged el.) Suboticai: Várj kapsz még jobb hire­ket is. A magyarok is szavazhatnak. Választó vagyok. Én: Gratulálok. Suboticai: Minden magyar választó szavazni fog. Mintha csak Magyarorszá­gon lennénk... Én: Pardon kérlek, te nem vagy jól Informálva. Itt nem igen szavazhat min­den magyar választó. Tudod itt disz­­tingváinak. Csak a kormánypárti vá­lasztók szavaznak... Suboticai (azt hiszi, hogy viccelek): Ke-hc te mindig humorizálsz Ha foly­ton zavarsz nem tudom elmondani ne­ked a hireket és vége lesz a felvonás­köznek. Tehát hallgass ide. Az idén laj­­stromos választás lesz ... Én: Tavaly előtt is az volt... Suboticai (fölényesen): Mi a tavaly­­előtti az ideihez képest? Van neked fo­galmad, hogy miként történik a man­dátumok elosztása? Én (Nem merem megmondani, hogy van, pedig elolvastam a B. N. január 5-i számát, ahol pontosan le van írva.) Suboticai: Mert az nem olyan köny­­nyü dolog. Erről írhatsz egy pár cik­ket. Olyan komplikált, hogy maga a bel­ügyminiszter se tudja fejből. Hát kér­lek szépen először vannak ugyebár a listavezetők és a járási jelöltek. Az ösz­­szeszámlálásnál megállapítják, hogy mi­lyen listák jönnek tekintetbe. Most jön a hányados. Tudod, hogy kapjuk meg a választási hányadost? Nem lesz kine­vezve a kormány által, mint azt te gon­dolod, mert náltink nincs korrupció, ha­nem azt ís a nép választja. Tehát a há­nyadossal elosztjuk a mandátumok szá­mát és az így kapott összeget megszo­rozva a járási jelöltek számával, meg­kapjuk, hogy melyik listavezető vagy hányados kap mandátumot. Érted? Én (most kezdem nem érteni.) Suboticai: Látom, hogy nem érted, figyelj hát ide. Van egy ceruzád? Te" hát kérlek, mondjuk, hogy egy kerület­ben, amely 9 képviselőt választ L3 lis­ta küzd egymással. Leadnak 94.643 sza­vazatot. Ebből kap a raciikáilspárt 47.520-at, a töldmüvespárt 22.190-et, a magyar párt 15.642-t s a demokraták 4500-at. Kérlek lehet, hogy ez többet tesz ki, nem baj a fő, hogy megérted. Már most van ugye a hányados, mond­juk 13.265 ezt most szorozd meg a pár­tok számával, add hozzá a választójogi rendelet számát és oszd el a járási lis­tavezetők számával. Egyszerű. No de most, hogy kapod meg a járási relatív többségeket? Erre persze nem gon­dolsz. Pedig ez a legfontosabb, mert itt jön a relatív számítás. A járási relatív többség olyan fontos tényező a válasz­tásnál, mist az unta. Mert ebből tudják meg, hogy ki lesz a képviselő. Én (csengetnek, mert vége a fefvo­­násköznek tehát megragadom az alkal­mat): Gyerünk a helyünkre. Suboticai: Hol ülsz kérlek? Földszin­ten? Gyere át hozzánk a páholyunkba. Vagyunk ott egy páran suboticaiak, leg­alább megmagyarázzuk neked alaposan a választási eljárást (Minden tiltakozásom ellenére magá­val vonszol. És ezzel én lettem az 1923-as jugoszláv választások első po­litikai áldozata.) (stella.) Bulgária cáfolja a magyar-bolgár szövetség hírét A beográdi bolgár követ jegyzéke Beogradbói jelentik : A beográdi bolgár követ a következő levelet intézte Nincsics külügyminiszter­hez : — Gavrilovics Pánté meghatal­mazott miniszter ur előtt tett ki­jelentéseim kiegészitésekép kor­mányom utasítására van szeren­csém Miniszter ur tudomáséra hozni, hogy mindzok a hírek, a melyek az uóbbi d ben a román sajtóban megjelentek Bulgáriának szomszéd államokkal szemben elfoglalt agresszív magatartásáról és valami megegyezésről kormányom és a magyar kormány között egy üt les akció céljából — ieliesen légből kapottak és alaptalanok. — Tekintettel Bulgária teljes lefegyverzésére, mindazokat a ten­denciózus hireket, amelyeknek a célja hogy valamely államot vagy Oroszországot mint szövetségtár­sat beállítsák — nem lehet ko­molyan venni. — A bolgár földmives kormány amely mindig tiszteletben tartja politikai megállapodásait és a szomszédokkal való jó viszonyt, szükségesnek tartja még egyszer hangsúlyozni, semmiféle idegen á lamnak nem kötelezte le magát, Oroszországnak sem, holmi kato nai fikcióra nézve — és hogy mindig csak a saját békés politi kéjét ifogja követni.“ A bolgár követ levele beogradj politikai körökben jó hatást telt Franciaország aj feltételeket diktál a németeknek Ä jővátéfsli bizottság ismét megállapította a német mulasztást Egész Európa tiltakozik a megszállás ellen A franciák által ujonan megszál­lott ruhrvidéki területeken szomba­ton semmi jelentősebb esemény nem történt. A megszálló belga és fran­cia csapatok pénteken Essenben, Dortmundban. Bochumban, Duis­­burgban és a többi ruhrvidéki váro­sokban fegyveresen verték le a tün­tetéseket. Düsseldorfban a birodalmi, az or­szágos és a községi hivatalnokok kétórás tiltakozó sztrájkja következ­tében pénteken délután 5 és 7 óra között szünetelt az egész helyi és vi­déki távbeszélőforgalom. A késő délutáni órákban a főutcákon hatal­mas tömegek gyűltek egybe. A Kö­nigsalleen végig végeláthatatlan me­net vonult fei hazafias dalokat éne­kelve. A Breitenbacher Hof előtt francia gyalogosok és lovasok szét akarták ugrasztani a menetet, de a tömeg ismét sorokba állott. A fran­ciák vakiövéseket tettek és a lovas­ság kivont karddal a sokaságnak rontott, amely erre szétoszlott. Ha­sonló jelenetek játszódtak le Essen­ben, Dortmundban és más ruhrvi­déki városokban. Mainzban a fran­ciák ellen megnyilvánult tüntetések nyomán ostromállapotot léptettek életbe. A nagyállásu tisztviselők egész •sorának kiutasítása miatt pénteken Trierben tiltakozó felvonulást ren­deztek. Este kilenc órakor kihirdet­ték az ostromállavotot és katonai őrjáratok hozzáfogtak az utcák megtisztításához. A tüntetésben a la­kosság valamennyi rétege résztvett. Duisburgban a lakosság szintén nagy felvonulással tiltakozott a franciák által eszközölt letartózta­tások ellen. Belga csapatok kivont karddal rontottak a tüntetőkre, szét­szórták őket és sok embert letartóz­tattak. Bochum lakossága Is nagyon izgatott, mert péntek óta szünetel a vasúti közlekedés, a posta-, távirda- és telefonforgalom és a vd.os való­sággal el van zárva a külvilágtól. A kereskedők és a vendéglősök sem­mit sem adnak el a franciáinak és a kézművesek is megtagadják a munkát a francia katonaságnak és magánembereknek. A ruhrvidéki események egyre fokozottabban foglalkoztatják a nyugati államok és Amerika közvé­leményét és mind kedvezőtlenebb hangulat nyilvánul meg a francia politika ellen. Mint a londoni lapok jelentik, a mozdonyvezetők, gépészek és fűtők , szövetségének végrehajtóbizottsága j határozatában felszólította a kor­­\ mányt. hogy rendelje el haladékta­­> lapul' az angol csapatoknak a Rajna­­vidékröl való visszahívását. A hatá­rozat azért kívánja ezt, mert a mun­kásoknak és az emberiségnek érde­­; ke, mindent elkövetni arra, hogy a I francia, vagy bármely más katonai rendszert megakadályozzák abban, hogy Angliát újabb háborúba ker­­gesse. — A száilitómunkások szö­vetségének központi tanácsa ha­­j sonló határozatot fogadott el. A minisztertanács, amely pénte­ken délben összeült, foglalkozott a ruhrvidéki helyzettel. A miniszter­­\ tanács hivatalos helyről eredő infor­mációk szerint azt a kérdést tár­gyalta, vájjon elérkezett-e a ruhr­vidéki angol csapatok visszahívásá­nak az ideje. Tárgyalták továbbá azt a kérdést is, hogy Franciaország el­járása iogos-e. A minisztertanács a késő délutáni órákban még tartott. Hivatalos körökben azonban kijelen­tették. hogy ezen az ülésen még nem várható döntés. Henderson az angol munkáspárt végrehajtó bizottságának nevében tárgyalt a francia szocialistapárt képviselőivel a Ruhr-vidék megszál­lása ügyében. Mindkét fél egyetért abban a felfogásban, hogy a nép­­szövetségnek és az Egyesült Álla- I mohnak az angol munkáspárt által ajánlott beavatkozása kivezető utat teremtene a jelenlegi helyzetből. A holland országos szakszerve­zeti szövetség a ruhrvidéki helyzet­tel kapcsolatban levelet intézett a népszövetség titkárságához. A le­vélben annak a nézetének ad kife­jezést, hogy a Ruhr-vidék helyzete alkalmas arra, hogy az ipari életet egész Nyugat-Európábcn megbmit­­sa, mert a munkások vonakodnak fegyveres ienyegetés mellett dolgoz­ni. Kétségtelen, hogy háború veszé­lye áll fenn, úgy amint azt a nép­szövetségi alapegyezmény 11. sza­kasza emliti. Washingtoni jelentés szeriní az amerikai kormányt azt a javaslatot szándékozik a parlament elé ter­jeszteni, hogy a Ruhr-vidék meg­szállásával járó ínség enyhítésére szeptemberig havonként 2000 tonna amerikai élelmiszert küldjenek Né­metországba. A Jóvátétel! bizottság megállapítása A jóvátételi bizottság a Németor­szágnak engedélyezendő moratóri­umot elutasította és három szava­zattal — a bizottság angol tagja tar­tózkodott a szavazástól — megálla­pította, hogy Németország Francia­­országgal és Belgiummal szemben általános mulasztást követett el. A határozat igy szól: 1. A német kormány január 13-ik! nyilatkozatával semmissé tette a mo­ratórium tárgyában 1922. november 14-én előterjesztett kérelmét. A né­met kormány eljárása folytán tárgy­talanná vált kérelem ügvében nem lehet határozatot hozni. Ennélfogva az 1921. március 5-iki fizetési terve­zet 1923. január 1-e éta érvényben van. 2. A bizottság megállapítja Német­ország általános mulasztását Fran­ciaországgal szemben fennálló köte­lezettségei tekintetében és ezt tudo­mására hozza az érdekelt hatalmak­nak. A bizottság egyértelműen átírató! szövegezett meg, amellyel a német kormányt erről a döntésről értesti. Franciaország ismét a győze­lem álláspontjára helyezkedik Párisból jelentik: A jóvátételi bi­zottság ülése után hivatalos körök­ben kijelentették, hogy Franciaor­szág és Németország között helyre­állt a győztes és legyőzött viszonya. Franciaország Németországgal töb­bé nem tárgyal, hanem csak diktál Németország tartozik a francia in­tézkedéseknek engedelmeskedni kü­lönben újabb szankciókra kerül a sor. ..«in..'in....■min I' A Sorbonne Petőfi ünnep© Parisból táviratozzék : A Sor­bonne szombaton Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából ünnepélyes ülést tar­tott. Az ünnepélyen nagyszámú és előkelő közönség vett részt. Magyarországot Pékár Gyula kép­viselte. Pékár kifejezte a magyar nemzet háláját az ünnepély ren­dezői iránt. Nagy megtiszteltetés reánk, magyarokra, — mondta Pékár — hogy a francia szellemi élet szine-java ily lelkesen ünnepli nagy nemzeti költőnk emléke­zetét. Pékár azután előadást tartott Petőfiről, aki egy személyben köl­tő, próféta, apostol és vértanú volt. Utána de Monzie szenátor meg­emlékezett Petőfi mozgalmas po­litikai életéről, Petőfi nagy bámu­­lója volt Franciaországnak. Arról álmodozott, hogy 1848. meghozza Magyarország nagyságát és az 1848-iki forradalom hasonlítani fog a nagy francia forradalomhoz. Strowski, a Sorbonneon a fran-

Next

/
Oldalképek
Tartalom