Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-28 / 27. szám
1923. január 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal cia irodalom tanára és Jenn tís Bonneíori Petőfi müveit méltatták. Petőfi a termeszeiről, szerelőmről és szabadságról dalolt és a XIX század egyik legnagyobb lírikusa volt. Az ünnepi beszédek után e francia színházak legkiválóbb művészei Petőfi költeményeit szavalták. A halál emigránsai Beszélgetés öngyilkos-jelöltekkel öngyilkosság ... Ez a hir mitidig érthetetlen kíváncsisággal töltött el azok iránt, akik valami emberi gyöngeségtő! (vagy emberi bátorságból — ki tudja?) — revolvert fognak magukra, Veronáit isznak, vagy egyéb halálos méreggel próbáinak kimenekülni az életből. Az öngyilkosok sorsa mindig érdekelt és ha valahol olvastam, hogy ezmog ez a cselédlány, bankfiu, vagy elkeseredett hivatalnok megunta az életét, izgatottan kérdeztem mindig magamtól: hát miért? Ugyan miért pusztítják el magukat az emberek revolverrel, kötéllel és méreggel. Pillanatnyi elmezavar-e az oka minden öngyilkosságnak; vagy a halálraszánt a legteljesebb nyugalommal, stoikus bátorsággal megy neki az utolsó percek békéjének. És ha már egyszer megkísérelte a halálbaszökést, az öngyilkosságot valaki, ugyan másodszor elkövetné-e? — ha éppen úgy esne a dolog, hogy az elsőből szerencsésen kiszabadulna. Mit éreznek az öngyilkosok, amikor búcsúznak a világtól, mire gondol nak altkor, amikor a revolver csőve előttük megvillan — és mit mondanak a menekülés után, a sikertelen kísérlettel mögöttük — ez a kérdés izgatott, amikor néhány megmenekült »öngyilkost«? fölkerestem, hogy mindezekre feleletet kapjak... »Hála iste* megmentettek« P. J. kis cselédlány egy eltört virágváza miatt Dusulí neki a halálnak, egy eltört virágváza miatt ivott Veronáit nemrégiben. — Én kérem nem tudom mi vitt rá a dologra — kezdte a vallomását. Takarítottam éppen, poroltam az ebédlőt, amikor a rongyom egyszer csak leütötte a nagy virágvázát... Szép, nagy virágváza volt, a nagysága nagyon szerette — és én nagyon, de nagyon megijedtem, hogy most mi lesz? ... Égy darabig arra gondoltam megszökök a háztól, hogy mire a nagysága hazajön, én nem leszek már otthon, de ezt nem tartottam jónak. A rendőrség elfog, börtönbe kerülök, az anyámat is szégvenbe hozom, gondoltam, nem, ezt nem csinálom... Aznap hoztam épnen Veronáit a patikából, kellett a nagyságának, aki beteges. Eszembejutott. Ez jó lesz. Megkerestem a kredencben, de akkor már nagyon ideges voltam, azt se tudtam hol vagyok már. Sírtam. írni akartam a nawságának, hogy isten vele, ne haragudjon. Nem találtam azonban papirost, lemondtam tehát az írásról. A veronait kiöntöttem egy pohár vízbe, becsuktam a szemem — és meg volt... — Hála isten megmentettek. A nagysága meg se szidott a vázáért. Most már nagyon örülök, hogy életben maradtam, többet soha sem csinálnám meg .... Összerázkódik, amint ez mondja — látszik rajta, hogy nagyon fél a Haláltól, aki egyszer majdnem eltemette. . Aki hősnek érzi magát B. K. fiatalember azért fogott magára revolvert, mert az apja gorombán leszidta, amikor egy ízben 30 ezer koronát mulatott el egy éjszaka. Az öngyilkosok romantikáját nagyrabecstilj, büszke arra, hogy meg merte csinálni az öngyilkosságot Olyan, mint egy harctéri hős, aki nagy veszedelmekből jött vissza — szabadságra. — Én nem drukkoltam az utolsó pillanatban. Nem. Minek, miért? Az élet nem olyan rózsás, mint gondolják a naiv emberek. Arra a kérdésre, hogy még egyszer megcsinálná-e — rövid gondolkozás után azt válaszolja: — Azt nem. Mégegyszer nem vennék kezembe revolvert. Aki félt, hogy a revolver csütörtököt mond T. T. gimnázistalány, aki furcsa, gyerekes hóbortokkal rérniti állan- í dóan szüleit. A társainak azt han-« goztatta mindig, hogy ő nihilista. — Azért lettem öngyilkos, mert a világ ma olyan zűrzavaros — és azt hittem, hogy nem tudok majd boldogulni, nem tudok kivezető utat találni a nagy káoszból. Nagyon elkeseredtem ezen és elhatároztam, hogy agyonlövöm inagam. A haláltól nem féltem, csak aggasztott, hogy a revolver — hátha — csütörtököt mond és én blamálom magamat örökre. * Milyen furcsa, riasztó és elbusitó az a közönyös cinizmus, amellyel a ma embere az élet és a halál iránt viseltetik. Csak azok, akik már egyszer farkasszemet néztek a »Nagy Ismeretlennel«, tudják becsülni az életet és félni a Halált. Eg« eszsegugyi vándor-kiál itások a Vajdaságban Trachoma, tudSbaj, vérbaj A novisadi egészségügyi hivatal a Vajdaságban erősen grasszáló betegségek ieküzdésére minden lehetőt elkövet. Az újabb terv szerint a községekben vándorkiállításokat fognak rendezni, melyen az egyes bajokkal és annak leküzdési módozataival fegják a népet megismertetni. Az egészségügyi minisztériumtól már meg is érkezett Novisadra az első ilyen népszerű vándor kiállítás. Ez a kiállítás a vérbai pusztításait mutatja be és azokat a szimptomakat, amelyek a bajt felismerhetővé teszik. A kiállítás gipszfigurákból és képekből áll. A kiállítást az egészségügyi osztály a községi orvosok rendelkezésére fogja bocsátani, akik ezek alapján fognak népszerű előadást tartani a népnek. Ezt a kiállítást követni fogja a többi. A liidöbuj, az alkoholizmus, malaria stb., melyek pusztítanak a Vajdaságban, mind bemutatásra kerülnek. A Vajdaságnak egyik legsúlyosabb baja a trachoma, mely ellen most veszik fel a küzdelmet. Dr. Demon Antal a novisadi egészségügyi osztály trachoma osztályának a vezetője, aki a trachoma elleni küzdelmet irányítja a Vajdaságban, bejárta az összes trachomas helyeket és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján kimutatást készített, melyből megállapítható, hogy a legerősebben inficiált helyek a Vajdaságban Subotica, Csurog, Stapar és Melence, hol 14—17%-ig van a lakosság fertőzve. A vajdasági trachomáról a legközelebb dr. Stamapar András a beogradi egészségügyi minisztérium osztályfőnöke, aki a zagrebi egyetem rendkívüli tanára, előadást fog tartant VÁROSI JÓDOS GYÓGYFÜRDŐ NOVISAD PENZIÓ RENDSZER KITŰNŐ ELLÁTÁS ÉS SZOBÁK ISZAPKEZELÉSEK. SÖSFÜRDŐK, HYDROTHERAPIA, RÖNTGEN-LABORATORIUM, KVARCLÁMPA, DIATHERMA ÉS VILLAMOS KEZELÉSEK. — ÁLLANDÓ FÜRDŐORVOS NYITVA EGÉSZ ÉVBEN - TÉUKURA HÍREK Magyar átok Jó magyar szokás a pártütés, jó magyar szokás a marakodás, a vetélkedés. jó magyar komédia, ami sok tiszta szándékot és becsületes törekvést vitt már zátonyra, ha kellett. Régi bűne ez a javíthatatlan magyarnak, régi bűne, amit még ma sem hagyott el, amiről még ma sem tud leszokni, amikor pedig csak fénylő jóságokkal, világitó szeretettel, őszinte testvériségben illenék neki a lórumokon megjelenni. Régi átok: magyar átok — mondták, énekelték néhai hegedűsök, költők, politikusok, régi átok ez a magyaron, amit ugylátszik nem lehet róla legyónni azoknak, akik jobb szeretik a testvérbékét a csúnya testvérharcnál. Nem lehet erről leszoktatni a magyart, pedig de kellene, de jó volna, ha eddig javíthatná valaki, hogy ettől végre megszabadulna. Hiszen emiatt a magyar bűn miatt sok drága sors szakadt el már tőle, sok terve lett már illúzió és sok ígérete maradt pusztán és tejesithetetleniil. Nem is kell messzire menni, elég ha pár esztendői megy vissza emlékezésünk — láthatjuk az átok pusztító hatását, dús aratását magyar életeken, magyar gondolatokon. Mennyi volt — és mennyi lehetne! Mit próbáltunk, mennyi mindent, gazdagon, bátran — és hány félut van mögöttünk, hány bukás, hány kudarc azon az ösvényen, a melyet járni kell a történelemben szegényen, csalódottan, űzötten és utolsó erőig is a magyarnak. Pártütés, vetélkedés hányszor robbantotta föl j a legszebb eredményt, hányszor aknázta alá a magyar gondolat épületeit, hányszor voltunk megalázottak ezért, hányszor bántuk, hányszor panaszoltuk, hányszor meakulpáztunk — és mégis lám ott kezdjük, ahol elhagytuk, azzal az átokkal verten, amit sokat nyögtünk már, s éppen akkor, amikor minden magyarnak békésen együtt kellene lenni a küzdelmes napokban. ,. “ Udvari ebéd az egyetemeit ssztc.Vére. Beogradból jelentik: Szent Száva ünnepe alkalmábó' Sándor király az egyetemek tiszteletére udvari ebédet adott. Az ebéden hivatalosak voltak e beo "tadi és Zagreb! egyetemek rektorai, a beogredi egyetem dékánjai, Trifunovics Misa közokta tósi miniszter és az egyetemek kitüntetést nyert hallgatói. — Baranyai küldöttség Pasicsnál. Beogradbó! jelentik : Szombaton délelőtt Tevedics Hinko vezetésével népes baranyai földmives küldöttség jelent meg Pasics mi niszterelnöknél. A küldöttség ezt követelte, hogy Schaumburg Lippe herceg 685 holdas nagybirtokát, amelyet i 865-ben a föídmivesektől vettek el, adják vissza a népnek. — Radikális-gyűlés Sentán. Sentáról jelentik : A sentai radikális párt vasárnap gyűlést tart, amelyen résztvesz Radonics Jovan volt képviselő, aki a radikális oárt sentai listavezetője. A gyűlésen fogják eldönteni, hogy Radonics Jovanon kívül kiket jelölnek a sentai kerületben. — Ver sec város oj főkapitánya. A belügyminisztérium Versec város főkapitányává Petrovics Miklós ólmai bankigazgatót nevezte ki. Főkapitány helyettesé dr. Med rihrécky Miklóst nevezték ki. A vrsaci tankerület 13 uj főigazgatót kapott. Az uj főigazgató Tókics János ottani tanító. — A nacionalisták választási agltációja. Novisadról jelentik: A nacionalista szervezet vasárnap Zsablyán agitációs népgyülést tart a nacionalista blokk érdekében. Az Or- Ju-Na a legközelebbi napokban több más vajdasági községben is hasonló agitációs népgyüléseket fog tartani. — A novisadi feiebbviteli bíróság uj elnöke. Novisadról jelentik: A novisadi feiebbviteli törvényszék elnökévé Stojkovics Nikolát, a sabáci törvényszék elnökét nevezték ki. — Délszerbiában telepítik le a Magyaron'zárról ontáltakat. Beogradból jelentik: Miletics Krszta agrárreform miniszter hosszú tanácskozásokat folytatott a Magyarországról optáltak kérdésének rendezésére. Elhatározták, hogy 900 optált családot Stip környékén, Ovcse- Poljén fognak letelepíteni. Ezek a’ családok nagyon rossz anyagi viszonyok között vannak. Az optáltak részére ideiglenes ház építésére már előkészítették az építési anyagot. A1 többi optáltak letelepítése lépésről^ lépésre fog megtörténni. — Megszüntették a pancsevoi megyei orvosi állást. Az egészségügyi minisztérium takarékossági okokból megszüntette a pancsevói megyei orvosi állást és dr. Dragisevics Nikola megyei orvost mint járási orvost Sentára helyezte át. A pancsevói megyei orvosi teendőket ezentúl a becskereki megyei orvosi hivatal fogja ellátni. — A németek ünnepük az elitéit bányatulajdonosokat. Mint már ismeretes a francia katonai törvényszék nagy pénzbüntetést vetett ki az Essenben és a Ruhr-területen elfogott német bánvamüvezetőkre, de aztán szabadonbocsátotta őket. Most ünnepük őket hálás honfitársaik. Thyssen Frigyesnek, a Thyssen-fé!e acél- és bányamüvek tulajdonosánál! Cuno birodalmi kancellár, az egész birodalmi kormány nevében köszönő táviratot küldött, mely szól »a többi bátor férfiúnak is, akik a nép egészének üdvére saját személyes szabadságukat vetették a mérleg serpenyőjébe az erőszakkal és az ország kifosztásával szemben.« — Siposs Kamilló kegyelmet kér. Budapestről jelentik: A törvényszék és a tábla által a Landau-bünügyben öt évi fegvházra Ítélt Siposs Kamillo dr. Horthy kormányzóhoz kegyelmi kérvényt készül beadni. A védője a kérvényt a »nagy érdekek figyelembe vételéinek szükségével okolja meg. — A novisadi borbélysegédek bérmozgalma. Novisadról jelentik: A novisadi borbélysegédek memorandumot adtak át a főnököknek, a melyben 30 százalék béremelést, éleimet és lakást kívánnak. Amenynyiben a főnökök nem teljesítik a segédek kivánságát, beszüntetik a munkát. — Teli Vilmos előadását betiltották a franciák. Koblenzből jelentik: A Teli VTmos-nak a városi színházban péntek estére kitűzött előadását a szövetséges rajnai bizottság megtiltotta. A betiltás a lakosság körében rendkívüli izgalmat keltett. — Hády Géza festőiskolája szép eredménnyel működik már néhány napja. Az iskolában még résztvenni szándékozó kezdők és haladók néhány napig még jelentkezhetnek Hódy festőművésznél a Skotus Viator-utca 11. szám alatt, naponta 10—12 és délután 2—4 óra között. A festőiskola iparművészeti tervezésre és selyemfestésre is előkészít. Meghívó. A subotica! zsidó hitköz. ségi vezetőség ellenzéki pártja folyó 1923. évi január hó 28 án. vasárnap délelőtt 10 órakor a Lifka-mozgó udvarán levő teremben a hitközségi vezetőség szabályellenes működése miatt tiltakozó nagygyűlést tart. amelyhez pártunk tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. •- • — ✓
