Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-28 / 27. szám
!§23 január 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A Dardanellák hose Budapesten Beszélgetés Limai*, voa Saaders tábornokkal Budapestről jelentik: Pénteken Budapestre érkezett Simon von Sanders tábornok, aki mint a török hadsereg főparancsnoka 1915-ben védte a Dardenellákat. A tábornok — aki előadást fog tartani a magyar főváros közönségének a ken; a lista Törökországról — egy újságíró előtt a következőket mondotta a török mozgalomról: — Kemalt jól ismerem. Alattam szolgált. Kiváló katona s amellett _ami katonában ritkaság — kiváló politikus, széles látókörű, világos elme és mint ember elsőrangú. Mondhatom, a török katonának minden erénye egyesül benne. Törökországnak nyert ügye van,ginért 1 örökország ügye most az ö kezemen nyugszik. Azt kérdezi, mi lesz. ha a lausannei konferencia eredménytelenül végződik? Ez nem jelenti Törökország hátrányát. Ismerem jól a törökök felfogását, most is közvetlen összeköttetésben vagyok velük s a lausamiei értekez'et török kiküldöttei bőven informáltak. Törökország kitart és nem fog engedni jogaiból. És erejükkel szemben kudarcot vall minden mesterkedés. Simon von Sanders, aki rőszíveít a törkök háború utáni harcaiban — rövid F.urónai tartózkodás után ismét visszatér Törökországba. A tollat forgató ember nyelve egészen más valami. Aki pennát vesz a kezébe, azt hiszi, hogy neki nem szabad hétköznapi kifejezéseket használnia. A baka, mikor levelet ir babájának, nem azokkal a szavakkal él, amelyeket beszélgetésük alkalmával használni szoktak. A falusi biró kötelezőnek tartja a cikornyás beszédet, mihelyt egyszer felkerül a fővárosba. Mi csak Jókai óta írunk azon a nyelven, amelyen beszélünk. Ellenben Kazinczy ék azt hitték, póriasokká lesznek, ha a közönséges nyelvet használják írásaikban. így tettek az előbbi generációk is, de azért a Balassa Bálint nyelvet megérti ma is minden képzett magyar, valamint a sokkal régibb »Pannónia megvételéről« szóló éneket is. A halotti beszéd pedig legfeljebb arra bizonyíték, hogy minő nehéz leírni a magyar szöveget annak, aki nem tud magyarul. Kivált amiatt, mert 24 betűvel kell kifejeznie 36 hangot. Valószínű. hogy Árpád vitézeinek a nyelvét ma is jól meg tudnánk érteni. Nem kell tartanunk attól, hogy az elszakadt részek magyar nyelve meg fog változni. Szerbek a mai Magyarországon R'pori a szentendrei szerbekről R5JHB333PÍ — K küldött tudó diánktól Szentendre, január végén. A vicinális a budai Pálffy-térről Változik^ a nnsrya»- nyelv as utód7: 'lamo' ha’’Erről a kérdésről Hoitsy Pál, az egykori Vasárnapi Újság főszerkesztője a következőket írja: »Elszakadt véreink most irodalmi lag is teljesen el vannak tőlünk zárva, lapjainkat egyáltalában nem olvashatják, könyveinket is csak megszoritásokkal, eiőállhatna tehát az az állapot, hogy az anyaország magyar nyelve is megváltozik a fejlődés folyamán és az övéké is,_ de mindakettő más-más módon. Ezáltal pedig nyelvünk egysége megszakadna. A Kazinczy-korabeli irodalmi nyelv egészen más, mmt amelyet ma írunk. El lehet tehát képzelni az esetet, hogy pld. Erdélyben másként alakult volna ki nyelvünk, ha ott Aranka és társai vették volna kezükbe önállóan a nyelvújítást, mi‘nálunk pedig Révayék s el lettek volna szigetelve egymástól. Mégis úgy ítélem meg a helyzetet, i 'hogy- a veszély, mely erről az oldalról fenyeget, csak más európai nyelvekre lenne nagy', a magyarra nézve igen csekély. A mi nyelvünk egyáltalában nem változó, nem is fejlődő, mert ki van alakulva teljesen. A turáni nyelveknek közös tulajdonságát képezi az, hogy bennük a szó törzse soha, semmi körülmények között sem módosul. De más tekintetben még sokkal nagyobb nyelvünk állandósága. Kazinczy óta nagyon megváltozott az irodalmi nyelv, de társalgási nyelvünk ma is az, amelyen ő beszélgetett barátaival. A társalgás uj nyelve semmit sem változott Befogadtunk néhány uj szót (uj fogalmakra szükség is volt, újat teremteni), de a régi kifejezéseink nem változtak, se a nyeiv struktúrája nem módosult E tekintetben minden nyelvek között a Icgállandóbb a miénk. Nagy apámmal, aki 1791-ben született, én ugyanazon a magyar nyelven társalogtam, amelyen most az ő unokáival beszélgetek. Miután pedig tizenhárom évtized alatt nyelvünk semmit sem változott, bajos lenne feltételezni, hogy nagyon deformáló dott volna a múltban s deformálódnék a jövőben. indul és Szentendre a végállomása. Csillaghegyen túl a pomáziak és a szentendreiek maradnak a kocsikban és ezután már csak a két nagy szerb község lakosainak szerb beszédét lehet hallani. Pomázon két gazda leszáll (jó sorsuk van erre felénk a gazdáknak, másodosztályon utaznak), hangos »dobardan« és »klanjamse« szóval. A magyar kalauz udvariasan köszön: Doberdán. Most már csak a szentendreiek maradnak a kocsiban. Egy magyar íanitó s két szerb, az egyik birtokos, a másiknak malma van. Kérdezősködöm, hogy milyen a sora a szerbeknek Szentendrén. Nagyot néznek. — Hát van. akinek jól megy. van akinek rosszul megy. A magyarok Is igy vannak vele. Különbség nincs. A magyar tanító megtoldja: —Szentendrén nincs nemzetiségi kérdés. A háborúban se volt. Egyformák vagyunk valamennyien. Érdeklődünk a szerbek politikai és kulturális helyzete iránt. — Ami a politikai helyzetet illeti — mondja a malmos — nem sok közünk van a politikához. A tavalyi választáson mindenki odaszavazott, ahova akart. Ki kormánypárti, ki ellenzéki. A községi képviselőtestü létben vagyunk jócskán szerbek. Megkérdi szerbül a társát: — Hányán is vagyunk? Nem tudjuk pontosan megállapítani, de azt tudjuk, hogy a számarány nem változott a háború óta. Aztán egyházi életükről beszélnek. Csillogó szemmel dicsérik Zubkovicsot, a püspököt, akit minden híve rajongásig szeret, mert c maga is a szeretet lánglelkü apostola. Szentendrén halkan füttyent a vonat. Az utasok kiszállnak és uj utasok helyezkednek el a vonaton, a mely nyomban folytatja útját vissza Budára. A szentendrei főutcán csupa magyar feliratú szerb nevű cégek hirdetik a szerb majoritást. »,Branics testvérek szabóüzlete«, »Ikotics és Vnics fűszer- és csemege«, »özv. Popovícs Szvctozdmé rövid és rorinbergi áruk« és több szerb cég végig a hosszú soron. A vig turistához címzett vendéglő előtt kocsisok birkóznak egy nagy boros hordóval. A hordót nem lehet egykönnyen szekérre emelni. Mind a ketten majd meg feszülnek a hordók súlya alatt és cifra szerb káromkodással igyekeznek segíteni az ügyön. A korcsmáros szerb ember, nagyot néz, mikor a szerbek he'yzetéről kérdezősködünk. Olyan szokatlan itt az a feltevés, hogy valami bajuk van. hogy nyomban agentnrovokatőrt sejtenek az érdeklődőben. Végül megered a nyelve és elmondja. hogy semminek se érzi hiányát. A fiai szerb iskolába járnak. Egy lánya Novisadon van férjnél., [ — Kapok útlevelet s vizumot gyakran, meg is szoktam ott !átofifttni — mondja, ö is fel akar jönni a jövő héten. Nincs nekünk semmi bajunk kérem, csak ez a nagy drágaság nyom fa az embert. Közben bébit a másik vonat is Pestről. Indulni kell, a pályaudvaron nagy tömeg készül be Pestre. Egy csendőr vidám kacajfal évndik a szerb menyecskékkel és szerb szóval köszönti őket távozóban. hogy elrendeli a kivételes áüapoitrL Az ostromállapot tartamára Schwep yer belügyminisztert rendkívüli <B~ lami biztossá nevezték ki. ; . Megállapították, hogy Hitler ösz-i I szeköttetésben ven Luáendori fákkal i is és magáévá tette Ludendor. fnalo l azt a követelését, hogy a birodalomj \ és a német államok éléről tűnjenek I el mindazok a politikusok, Okik részű vettek a forradalomban. \ Münchenben inegostromn!-' ták az idege« tisztek szállását Münchenből jelentik: A Qrünwald szállodában vannak a rekvirált lakások az idegen katonai missziók legénysége és kezelőszemélyzete számára. mig a tiszteket a »Vier Jahreszeiten« szállodában helyezték el. Arra a hamis hírre, hogy a »Vier Jahreszeiten« szállodából kiutasított francia és belga tiszteknek a Grünwald szállodában adtak lakást, a hatalmas tömeg, amely a kiutasított ptalzl kerületi elnököt, Gliueesberget a keleti pályaudvarnál fogadta és őt diadalmenetben, zenével kisérte Gottingen herceg házához, a Grünwald szálloda előtt nagy tűnte- • lést rendezett. A tüntetés folyamán a szálloda ablakait beverték és a tömeg benyomult a szállodába, ahol mindent apróra zúzlak. A rendőrségnek csak nehezen sikerült a behatolókat kiszorítani és őket a további rombolásban megakadályozni. Hasonlóképpen nagy zavargások voltak a fíungária-éruházban. A »Vier Jahreszeiten« szálloda igazgatósága felszólította a francia és belga tiszteket, hogy rögtön hagy fák el a szállodát, mert életükért. biztonságukért és vagyonukért felelősséget nem vállalhat. Puccsra készülnek a fcajor fascisták Bajorországban kihirdetlek az ostromállapotot A francia megszállás zavarában újabb puccs veszélye fenyegeti Németországot: a bajor kormány kénytelm volt pénteken délben kihirdetni az ostromállapotot mert a nemzeti szocialisták szélső jobbszárnya a iascistákkal együtt puccsra készülnek. A nemzeti szociáüsták extremis■ ta szárnyának határozott programja nincs, csak azt mondják, hogy I nemzeti és keresztény politikát kell csinálni. Egyetlen más párt, még a német nemzeti párt sem elég nemzeti nekik és nem követ szerintük leiéggé szociális politikát. A szoci' áidemokratákai pedig nemzetközi vonatkozású programjuk miatt gyűlölik. A bajor fascisták tábora rohamosztagokra van beosztva, amelyeknek tagjai jelvényként a régi osztrák katonasipkát viselik és gumibotokkal és revolverrel vannak felszerelve. Állandóan izgatnak az idegenek és a zsidók ellen. A zsidókérdést pogrommal, vagy legalább is a zsidók kiutasításával akarják megoldani. Agitációjuk következménye volt az a támadás is, amelyet a ’ francia és belga bizottságok szállodája ellen intéztek. Január 27-ére a nemzeti szocialista párt országos gyűlést hirdetett, amellyel kapcsolatosan puccsot akartak rendezni. A bajor kormány azonban betiltotta a gyűlést és nehogy pártoskodással vádolják, az ugyanarra a napra hirdetett szociáldemokrata és kommunista gyűléseket sem engedélvezte. Erre Hittler a nemzeti szociáüsták vezetője kijelentette, hogy nem veszi tudomásul a tilalmat és az esetleges erőszakra ő is erőszakkal fog felelni. A bajor kormány f’-o pénteken reggel kiáltványt adott ki, amelyben kéri a népet, hogy a ruhrvidéki eseményekre való tekintette! tegye félrt a pártviszályt, nehogy harcra kerüljön a sor németek és németek között. Kijelenti továbbá, hogy az erőszakkal való fenyegetés következté. ben a nemzeti szocialisták törvényen kívül áPZt-nak tekintendők. Hogy a rendzavarásokat lehetetlenné tegye, a kormány elhatározta, Cic varies a magyarok ellen j demokrata sajtó-kampány a magyarok választói joga miatt Cicvarics Koszté, a legjobb tollo szerb publicisták egyike már sok- - szór meglepte olvasóit olyan álásfoglafásokkal, amelyek mértben ellentétben állanak azokkal a demokratikus elvekkel, melyeknek szolgálatába tollát rendszerint álitani szokta. Csak nemrégiben is, e görögtőrök konfliktus legélesebb fáziséban, háborúra uszító cikkekkel kedveskedett a különben pacifista veüeitásu hírlapíró híveinek, a melyek igen disszonánson szóltak bele az ország háborútól fáradt, békevágyó közvéleményébe. Most, néhány nap óta megint egy sajnálatos kilengését tapasztalhatjuk Cicvarics csapongó politikai kedélyének. Mig eddig a nemzetiségi kérdéssel szemben 6 is, lapja is erányiag türelmesen; viselkedett, most sorozatosan vezércikkekben támadja a kormányt azért, mert a magyaroknak választójogot adott (?) és lehetővé tette részvételüket a választásokon. Nem átall olyan mondatokat leírni, mint: „magyarjaink esküdt ellenségei ennek sz országnak, ekik szoros viszonyt tartanak föl az Ébredő Magyarokkal . . " és ehhez hasonlókat. Nagyon rosszul állhat a demokratapárt dolga a vajdasági választásokon, ha már legjobb publicistájukat is fölvonultatják a magyarok törvényekben, alkotmányban és békeszerződésben biztosított és majdnem elsinkófélt választói joga ellen.
