Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-21 / 20. szám
Dnnepi szám. Ara: 6 korona XXIV. évfolyam Szubotica, VASÁRNAP 1923. január 21. 20. szám fcegjciínik mindén reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár Megyenévre 90 dinár bZLhhLSZTöSnG: Kralja Aiexanura-uiica 4 szám alatt í iadéhivaU'l: Kralja Alexandra-nlica 1 (Lelbach-palotaj Ma száz esztendeje született wAz Ember Tragédiája" költője A csiga kiizzadja magából házát, amibe megbújhat. A hol szervezete kifejlesztette a kopcltyut, aminek segítségével a viz alatt maradhat. A természet védSesz közöket adott a gyöngéknek s támadó fegyveieket az erősöknek. A természet, a világrend nagy embereket adott az emberiségnek, amikor nagy időkben vezetők, világító gondolatok nélkül siny íődtek. Az emberiségnek védő eszköze, támadó fegyvere : a gondolat. Nem véletlen, hogy a mi költünk a száz esztendős jubileumok kora. Az a kor, amejyikbe a száz évvel ezelőtt születettek nőttek bele, szitué sikoltozott nagy emberek után. Forradalmak és ellenforradalmak után, amikor a zsákutcába tévedt tudományos vizsgálódás először fogott hozzá szinthetikus munkájához, amikor az Imperializmus ökle először kapcsolódott be a kapitalizmus karjába s amikor az emberi törekvő sekben először nyilatkozott meg az ébredező tömeglélek monumentalitása — az emberiségnek — mint csigának a házát — ki kellett tenyészteni magából olyan embereket, akiknek teremtő gondolata egy egységbe fogja ét, teremtő fantáziája egy képbe színesítse át a széthulló világ széthulló darabjait. Ha azt nézzük, milyen gondo latgrénitokból hordotta össze Madách Imre költői ereje azokat e Íilléreket, amelyeken „Az Ember ragédiájá"-nak örökragyogásu firmamentuma nyugszik — a kor uralkodó gondolataihoz és uralkodó kétségeihez forduljunk forráskeresö utunkban. Madáchnak s Medách korának két jellegzetessége volt: a monumentalitás és a pesszimizmus. A tudomány vizsgálódásait ekkor kezdték elő- 1 szór a nagy összefüggések gyujtó-| medencéjébe összeszürni, ekkor múlt ki végleg az emberi értelem pepecselő munkája, hogy toll, véső, ecset az örök emberi kutatásában feszítse szét a természet és uralom korlátáit. S a monumentalitásnak árnyéka a pesszimizmus. Aki kisdolgokkal babrál, aZ lehet optimista, de akit a végső kérdések, ez átfogó problémák gyötörnek, hasztalan akarna más lenni, mint pesszimista. És nézzük az Ember Tragédiáját í Minden színnek keserű tagadás és gyötrő kérdés a befejezése. A iegkorlétlanobb uralom birto kosa a népjogok harcosa lesz. Itt is, ott is keserű csalódások gyötrik. Hedonista lesz s a kéjbe temetkezik. Megnyugszik-e, talál-e boldogságot ? A kereszt szent varázsa ráeszmélted az élete kínzó meddőségére. Sfcmit ad a kereszt? A betűk céltalan vitáját s mártírok halálát. Ad-e a tudomány vigasztalást? Kepler összetört elete a válafcz. Ad-e a szabadság és testvériség eszméje értelmet az életnek? Danton halála a felelet. A londoni piac nagy sirvermébe belehu lünk kikerülhetetienül mindnyájan. A múlt nem vigasztal, a jelen nem bátorit, a jövő visszarettent. A falanszter embereit gyötörni kezdi a gépies rendbe beletört gondolat s az anyagépben egyszerre csak fö’sikolt a kiöl' szeretet. És porból lettünk s nem tudunk elszakadni fö donyánktól. A kihűlő föld állattá aljasodott emberei az utolsó ideált, a nő ideálját is megöli. Ö ök küzdés, örök harc, örök újrakezdés és — örök vigaszta lanság, örök meddőség és örök céltalanság. „A cél megszűnte a dicső csatának. A cél halál, az éiet küzdelem. S az ember célja a küzdés maga." A küzdés céltalan, a fáradozás hiábavaló. Min den erőfeszítés hasztalan, szabad e, — lehet-e bizni? Csak a költői forma szépsége, a gondolatok nagyszerűségei, az elképzelés megelevenítő ereje tudnak világosságot adni a hádeszi sötétségnek. S a kétségnek és pesszimizmusnak ebből a sötét költészeté bői mi ad nekünk vigasztalást? A zseni, amelyik a magyar fajtából nőtt ki, amit keserűvé tehetett Frater Erzsébet s magányossá r. keserű sors, mégis a faját tere bélyesitette ki költészetében s csak azt hozta föl a napfényre, ami ebben a szent humuszban meg volt. Petőfi ünnepség után Ma déch évforduló — magyarok, ne panaszkodjunk. Aktírhová vezet nek utair.k s akárhogy ráz is meg sorsunk döcögős szekere, nem ve heti e! tőlünk szent, áldott, termő kincseinket, a zsenit, akit mi ad tunk a világnak, a költészet nagy szerűségeit, amivel a mi fajtánk bői kinőtt óriások gazdagították a világ kultúráját. Mondottuk, magyar, küzdj és bizva-bizzál! A Magyar Párt és a választási paktum A Magyar Párt tárgyalásai a kormánnyal — Lesz-e kooperáció a radikálisokkal — Magyar lap támadása a Magyar Párt ellen dulatu sajtót kérje, tanácskozásait tekintse bizalmasnak s arról ne adjon tudósítást, s e kérelem teljesítését a pdrtfegyelem és a párthiiség oltalma alá helyezi. A Magyar Párt elnöksége joggal lehetett azon a véleményen, hogy amig a választási megegyezés ténylegessé nem válik, arról a magyar sajtó semmiféle tudósítást nem közöl, nehogy vigyázatlanság, vagy tájékozatlanság a magyarság kardinális jogainak érvényesülését megakassza. Ezzel szemben az történt, hogy az egyik suboticai lap, amely még két nappal ezelőtt is arra »a bensöségteljes viszonyra« hivatkozott, a mélyben a Magyar Párttal van, szombat déli számában nemcsak le-A magyar Párt vezetősége által kiküldött bizottság napokon át tárgyalásokat folytatott abban az irányban, hogy a vajdasági magyarság és a kormányon levő radikálisok között olyan megegyezést létesítsen. amely a magyarságnak a választásokban való részvételét biztosítsa. A megbeszélések oiyati stádiumba jutottak, hogy a magyarságnak a választásokon való részvétele majdnem biztosítottnak tekinthető. A kiküldött bizottság a tárgyalások eredményéről pénteken jelentést tett a Magyar Párt elnöki tanácsának és vezérlőbizottságának, amely azt egyhangúlag tudomásul vette, a vezérlőbizottság pedig felkérte a Magyar Párttal és a magyarsággal szemben eddig jóindulatot tanúsító magyar sajtót, hogy a tanácskozás anyagát ne publikálja. Az az ut, amely a jugoszláviai magyarság jogainak kivívásához vezet, tövises s a Magyar Párt, a rae'y egyforma elbánást, egyenlő jogot, a gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségét követeli a magyarság számára, eddig még kevés megértést és még kevesebb jóakaratot tapasztalt a hatalom kezelőt részéről. Nem akarta tehát egy olyan megegyezés hírével, amelynek feltételeit a másik fél, a kormány még nem teljesítette, a magyarság tömegeit esetleges uiabb csalódások áldozatává tenni. Minthogy a Magyar Párt ügyrendjének 23-ik §-a módot ad a párt vezetőségének, hogy a párttal szemben jóinközii a párthiiség és a* pártfegyelem oltalma alatt bizalmasan folyó tanácskozás részleteit, hanem ártó szándékú és nézetünk szerint is Igazságtalan kritikában részesíti a Magyar PaH vezetőségét. Mielőtt a suboticai Hírlap-nak Az erkölcstelen paktum című cikkére észrevételeket tennénk, .úgy érezzük, foglalkoznunk kell a .Hírlapnak azzal a megállapításával, hogy »a Magyar Párt hivatalos szócsöve: a Bácsmegyei Napló ..mindjárt harmadnap a paktum megkötése után ismertette annak rövid',tartalmát.« Ez az állítás két irányban szorul helyreigazításra. A Magvar Párt-nak nincs és néni is volt hivatalos. vagy' félhivatalos -.-.szócsöve. A Magyar Párt vezetősége eddig joggal hihette, hogy a magyar sajtó, amellyel együtt küzd a magyarság jogaiért, a párttal szemben a magyarság érdekében jóindulattal van s azt támogatja. Es ’nem helytálló az az állítás sem. hogy a Bácsmegyei Napló a paktum tartalmát már ismertette. Mi a Bacsva-' ninra való hivatkozással közöltük ennek a lapnak a megegyezésre vonatkozó értesülését azzal, hogy a Magyar Párt erre nézve még nem adott ki, tájékoztatást. Mire irányul a megegyezés? A Magyar Párt elnöksége által kiküldött bizottság a kormánnyal folytatott tárgyalások során mindenekelőtt azt akarta biztosítani, hogy a magyar választókat felvegyék a választói névjegyzékbe s hogy őrnagy árok a március lS-ih.i választáson szavazhassanak. Enélkül minden választási megegyezés, minden paktum illnzórius. Igaz. hogy a magyarok választójoga az alkotmányból folyik s azt nem megegyezéssel, hanem a törvény erejénél fogva kell a kormánynak biztosítani. Emlékezzünk azonban arra. hogy még a legutóbbi órákig is igen kétes volt, hogy a valóságban végrehajtják-p a törvény világos rendelkezéseit, sőt még ma sem a kormány világos és határozott rendeletéi után sem biztos, hogy a soviniszta jelszavakba bujtatott mandátumféltés nem lesz-e erősebb, mint a törvény és az alkotmány s az egyes kerületekben felveszik-e az összes1 jogosult magyar szavazókat a névjegyzékbe. A magyarságnak rengeteg panasza és igen sok fájdalma van. Ezekre gyógyírt nem adhat más, csak az, ha a magyaroknak szavuk van az önkormányzatban, ha joguk van a basáskodó és panamázó tissztvisélőkét felelősségre venni s ha van variamenti képviseletük, amelynek révén a törvények meghozatalába, befolyhatnak s az ország színe előtt tehetik szóvá a magyarság sérelmeit. Ezt akarta és ezt akarja a Magyar Fárt biztosítani. Azt, hogy a magyarság számának, erkölcsi, kui’turáiis és anyagi áldozatainak arányában vegyen részt az önkormányzatban s legyen parlamenti képviselete. A lefolytatott tárgyalások eddigi ! eredménye, hogy a kormány ezt a sjogot és ezt a lehetőséget hajlandó [oiztositani. Mit áldoz a magyarság? A magyarság — mint látható — I nem kíván semmi mást, mint ami s emberi joga s amit a törvények és |az alkotmány biztosit számára. A kormány hajlandó e kívánság teljejljsitésére, azt kívánja azonban, hogy a Magyar Párt a bánáti kerületekben ne állítson külön jelölteket, hanem támogassa a radikálispártot. A suboticai, sombori és novisadi kerületekben a Magyar Párt külön listával szavazhat. Tény az, hogy ez meglehetős drága ár, mert több mandátumról való lemondást jelent. Hinni lehet azon-Lapunk mai száma 16 oldal
