Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-29 / 350. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 29. feldolgozzák és a magyar bizottság xnár kész tervezettel fog a tárgyalásokon megjelenni. A tervezet szerint a magyar kormány a vele szerződéses viszonyban álló államokban a már fennálló politikai képviseleteken kivül kereskedelmi képviseleteket, (konzulátusokat) akar létesíteni. Ilyen konzulátust állítanának fel az S. H. S. ki rályságban Suboticán, Csehszlovákiában Pozsonyban és Kassán. Romániában pedig Kolozsváron és Temesváron. A Bácsmegyei Napló munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Masirevich Konstantin meghatalmazott miniszterhez, a bécsi magyar követség vezetőjéhez, aki a következőket mondotta: — A pozsonyi, kassai, temesvári, suboticai és kolozsvári magyar konzulátusokról a gazdasági szerződések intézkednek. Nem hinném, hogy Magyarország hátráltatná ezeknek a képviseleteknek a felállítását. Sőt ellenkezőleg. Nekünk érdekünk volna, hogy az ott élő magyarság közvetlen védelemben részesüljön, de éppen az utódállamok kormányai fogadták eddig idegenkedve az érre irányuló törekvéseinket. Magyarország élőállatok helyett gépeket és vasúti anyagokat akar szállítani Beogradból jelentik: A beogradi magyar ügyvivő jegyzéket adott át a külügyminisztériumnak, a melyben felkéri a külügyminisztériumot, hogy közvetítsen a kormánynál a magyar kormány érdekében. Ä magyar kormány ugyanis azt kéri a jugoszláv kormánytól, hogy a jóvátétel címén szállítandó élőállatok helyett mezőgazdasági gépeket és vasúti anyagot szállíthasson. A magyar kormány avval indokolja kérelmét, hogy az ez évi háziállat szaporulat Magyarországon egészen jelentéktelen és még a hazai szükségletet sem tudja fedezni. A beogradi magyar követség bízik benne, hogy a kormány e1 fogja fogadni a magyar ajánlatot, annál is inkább, mert Jugoszlávia állatállománya ez évben jelentékenyen szaporodott, másrészt mezőgazdasági eszközökben és vasúti anyagban mindig nagy szükséglete ven az országnak. Száz százalékkal emelkedik Sentán snindoa városi adó Közel két millió diaár Scuta város deficitje Csütörtökön délelőtt 9 órakor tartotta meg Senta város kiszélesített tanácsa rendkívüli közgyűlését, a melynek napirendjén a város 1923. évi költségvetése szerepelt. A közgyűlés minden módosítás nélkül elfogadta a tanács által előterjesztett költségvetést, amelynek végösszegei a következők: Kiadás: 8,402.000 dinár. Bevétel: 6.513.000 dinár. Hiány: 1.889.000 dinár. A közel két millió dináros deficit az által keletkezett, hogy az agrárreform a várostól elvett 1022 hold földet, ami rendkívüli módon csökkenti a város jövedelmét. A tanács a költségvetési hiány pótlását nem uj adók által kívánja fedezni, hanem a pótadót emeli föl 350 százalékra és pedig az 1917. évi állami egyenes pótadó alapulvételével. A tanács javaslata szerint a nyilvános számadásra kötelezeti .vállalatok csak 150 százaléknyi pótadót fizetnek. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz is, hogy a kedvezményes borfogyasztási adón kivül minden városi adót 100 százalékkal fölemelnek. A költségvetés kiadási tételei között szerepelnek az utcakövezés, a tiszai rakpart javitása és más közmunkák. A laktanya- és tcmplomépités, valamint tisztviselőlakások építésére nincsen előirányzat a költségvetésben, mert az e célokra A lausennei konferencia szerdai ülésének legnagyobb eseményét Angliának Mcssou! ügyében a konferenciához intézett memoranduma képezi. A jegyzék miatt izgalmas vita fejlődött ki az angol és török delegátusok között. Curzon lord bejelentette, hogy o memorandum nemcsak az angol álláspontot, hanem valamennyi nagyhatalom követelését tartalmazza. A memorendum szerint Mossoul nem Törökországhoz, hanem Mezopotámiához tartozik. Mivel a sévresi békeszerződés és a Népszövetség határozatai Angiiéra bízzák a Mezopotámia fölötti mandátumot, Anglia nem hajlandó erről a jogáról lemondani. Az angol kormány meg akarja tartani azokat az előnyöket melyeket a háborúban aratott győzelemmel megszerzett. Lord v^urzon ezt kivánje, hogy külön bizottságot küldjenek ki a mezoreíetí feszülten várja a világ. Párisi jelentés szerint a politikai körök érdeklődése a párisi konferencia elé terjesztendő jóvátételt javaslatok felé irányul. A javaslatok fősulypontja az olasz jóvátételi terv lesz. Éppen ezért Mussolini miniszterelnök minden bizonnyal személyesen meg fog jelenni a konferencián, bár egyes hírek ennek az ellenkezőjéről számolnak be. Az angol megoldásra, vonatkozó terv már megérkezett Párisba, I azonban a diplomáciai körök titkolózása folytán még semmi se szivárgott ki belőlük. Hir szerint azonban \az angol javaslat sokkal mérsékeltebb, mint az olasz. \ A párisi konferencia megtartásának a napját még nem állapították meg, miután erre nézve még döntő befolyással lesz Amerika kívánsága is. Bonar Law azonban már újévkor ! Párisba érkezik a belügyminiszter ■ társaságában és ha a lausannei ; helyzet megengedi, úgy Curzon is ; elkíséri az angol miniszterelnököt. Római jelentés szerint az oiasz [ lapok izgatott hangon Írnak a franciáknak a jóvátételi kérdésben való I magatartásáról. Előrelátható, hogy ! a párisi konferencián Poincaré és Mussolini között éles harcra kerül \ a sot, mert a kompromisszum és az ellentétek áthidalása kilátástalan. Az olaszok véleménye szerint Francia: ország azért késlelteti a jóvátételi kérdés rendezését, mert a háborús veszteségre, a jóvátételi igényekre és a német veszedelemre való hivatkozással hegemóniát biztosit magának Európában. Olaszország ezzel szemben Amerikának, Angliának és Franciaországnak adósa lévén, sietteti a megoldást. Másrészt pedig I szükséges összegeket földek eladájisából fogják fedezni. I A költségvetés letárgyalásán ki- I vü! tárgyalta a közgyűlés a nyugdíjasok drágasági pótléka felemelése ■ iránti kérelmét és azt a város nehéz I anyagi viszonyaira való tekintette! > elutasította. A közgyűlés végül megszavazta a tisz! viselők részére kiutalandó tüzifa-sí gélyt. potan.ici hetárok megállapítására. Riza Nurry bey a török delegáció nevében tiltakozását jelentette be az angol álláspont ellen. A vitát a konferencia pénteki ülésén falytatják. Angorának van pénze uj háborúra Andoréból jelentik: Az angorai kormány pénzügyminisztere az 1923. évi kö'tségvetés beterjesztése alkalmával kijelentette, hogy Töröl ország történetében háromszáz év óta csak a mostani görög habom során fordult eiőször elő, hogy nem vett külföldi kölcsönt igénybe. Törökország ama ritka államok közé tartozik, amelynek költségvetése és államháztartása teljesen egyensúlyban van. Egy esetleg bekövetkezhető újabb háború költségei is mar rendelkezésére állanak, de reméli, hogy ezt az összeget más célokra lehet Olaszország tisztában van azzal, hogy Németország nem tudja a most rászabott jóvátételt megfizetni és ezért mérséklést követel, hogy valamiig is kaphasson. Franciaország az amerikai kölcsönterveket is meghiusilja, attól félve, hogy a jóvátétel revíziója az egész varseillesi szerződéi; revízióját vonja maga után. A párisi konferencián Mussolini nem fog engedni a franciák követeléseinek és a jóvátételi kérdés végleges rendezését fogja sürgetni. Anglia és Amerika részéről Mussolini tervei nem találnak ellenállásra, ami meg fogja törni a franciák ellenkezését. Amint egyébként Párisbó! jelentik, Miiieraná kihallgatáson fogadta Tar dient, amiből arra következtetnek, hogy a köztársasági elnök kibékült Tardienvel, aki Poincaré utóda lesz. Római jelentés szerint Mussolini referált a minisztertanácson Olaszországnak a jóvátételi kérdésben elfoglalt álláspontjáról és kijelentette, hogy Olaszország semmiesetre se akarja Németország megsemmisítését, hanem csak azt kívánja, hogy kötelezettségeit teljesítse. Olaszország csak abban az esetben hajlandó beleegyezni Franciaország jóvátételi terveibe, ha Franciaország törli az olasz háborús adósságokat, amelyek különben is a hadviselés közös érdekeiből származnak és ezért azokat szolidárisán kell is viselni. Londonban egyébként élénk ellenkezéssel fogadták a jóvátételi bizottság döntését a német kötelezettségek j teljesítésének ügyében, amely sze- s rint Németország nem felelt meg az! előirt feltételeknek. Llgy látszik, hogy a jóvátételi bizottság Poincaré kívánságára döntött igy, hogy’ a • párisi konferencián legális fegyvere legyen Németország ellen. Leszállították a sertés vámját Választási ajándék a gazdáknak Néhány hónappal ezelőtt ugyíátszott, hogy a kormány a sertésvám miatt bukik meg. Pucelj volt földművelésügyi miniszter, akiről a rossz nyelvek azt beszélték, hogy sertésexporttal foglalkozik, n disznó kiviteli vámját alacsonyra akarta megszabni, Zserjdv volt szociálpolitikai miniszter pedig ragaszkodott a magas sertésvámokhoz. Most, hogy a kormány egységes, szó és vita nélkül leszállították a sertéskiviteli vámot. Az erről szóló rendelet ma jelent meg a hivatalos lapban. Eszerint az élő sertés 60 kgr, súlyig vámmentesen szállítható ki. 60 kgron felül métermézsénként 450 dinár a vám, vagy darabonként 600 dinár. A vágott sertés vámja métermázsánként 400 dinár, a sertéshúsé 150 dinár, a zsíré vagy szalonnáé 600, dinár. Eddig a vámtételek a következők voltak: Éiősertés 60 kg. súlyig d.-bonként 200 D 60-120 „ „ „ 1000 „ 120—180 „ „ 2000 „ 180 „ súlyon felül „ 2600 „ A vágott sertés 50 kg.-ig métermázsánként ........................... . 300 „ 50 kgon felül . 1400 „ Sertéshús métermázsánként . . 300 „ Disznózsír és szalonna mm.-ként 2500 D A kormány a sertésexportőröknek s gazdáknak mégis csinos ajándékot adott az ujesztendőre és a választásokra. Képkiállitás Hódy Géza ás Len key Jenő képei a Ltopában Két ismertnevü művészember szelj rény csöndességgel, minden lártnáj sabb reklám nélkül körülbelül száz .képet, rajzot és színes akvarelvázj latot állított ki a napokban a Lloyd ] nagytermében, ü Az egyik: Ilódy Géza, aki nagyfrászt Oroszországban festett akva: reiképeit hozta nyilvánosságra. Hódy neve nem uj név a Vajdaság és i Subotica közönsége előtt. Itt dolgo\ zik ö már hosszabb ideje ebben a városban, itt vergődik, itt csinálja képeit, amelyek mindenkor kitűnő I íestőtechnikáról, jó ízlésről és a fiinom szinvalőrök elegáns fölhaszná- I íásának ügyességéről tanúskodnak, 5 Hódy nem tartozik a forradalmi pikjtura emberei közé, nincsenek külö; nos müvészmeggyőződései, amelyek 5 nyugtalanítanák, vagy próbálkozásokba ösztönöznék. Szolid és békés 1. keretekben, egy kipróbált iskola kil próbált módszereit alkalmazza csupán és az minden igyekezete, hogy ebben a tekintetben aztán kifogástalanul végezze el feladatát. A kiálliiett képei között több olyan vau, a mellyel sikerült neki a maga jólbevált technikai fölkészültségével elérni ezt a célját: hangulatos, hatásaiban erőteljes, harmonikus képet ad a pallérozott ízlésű publikumnak. A másik művészben: Lenkei Jenőben már több az expressziv nyugtalanság, több a kérdés — mint a felelet. Egyszerű, szürke színekkel hangsúlyozott képei már az expreszszionizmus területére csalják a szemlélőt. Kisebb technikai készséggel, de nagyobb intuícióval dolgozik, mint társa, Hódy Géza, akivel éppen ellentétes törekvésű. Néhány képével kiérdemelte, hogy a suboticai közönség őszinte megértéssel fogadja első bemutatója alkalmával.--------— BB&gSfflBggumm,»'". -----Lord Curam jegyzéke a lausfnnei konferenciához Az angolok ragaszkodnak Mossoul birtokához majd fordítani. I A jóvátételi követelésekben Olaszország még Franciaországon is túl tesz A franciák féltik a Versailles! szerződés sértetlenségét A párisi tanácskozás előtt A francia, az angol és olasz álláspont mérkőzését a német jóvátétel
