Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-01 / 327. szám

Í922. december 1. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Még mindig azok a sertések Végre elintéződik a foldnsivelésagyi miniszter scrtésszáiiitási afférja Beogradbóí jelentik: A sertés­­kiviteli vámok kérdésében még mindég nincsen döntés. Legutóbb aszal halasztotta el a kormány a döntési, hogy bevárja, míg az elsősorban érdekelt Pucelj fö!d­­miveléeügyi miniszter visszaérke­zik Ljubljanából Beogradba. Pucslj már két nap óta Beo­gradban tartózkodik, a miniszter­tanács azonban még nem üli össze, mert remélik, hogy mégis sikerülni fog valami kotnpromisz­­szumot létrehozni Zserjav és Pu­celj között. Kormánykörökben azt hiszik, hogy a minisztertanács pénteken ez állami ünnepek da­cára is ülést fog tartani, hogy végre elintézést nyerjen ez a régóta húzódó pénzügyi kérdés fordult elő hasonló eset. Prilics főszolgabiró kijelentette a küldött­ségnek, hogy az intézkedést nem a közigazgatási hatóságok adták ki és igy lehet, hogy a fegyver el­kobzást talán a katonai hatósá­gok rendelték el. Ezért azt aján­lotta a küldöttség tagjainak, hogy forduljanak kérésükkel a katonái hatóságokhoz. A moholi magyar nemzetiségű nimródok most kíváncsian várják, hogy vájjon mégis akad-e maja gazdája a furcsa rendeletnek és miféle uj szabályozása sz a va­dászati jognak, amely a magya­rokat ki akarja zárni ebből a jo­gosultságból. Mem szabad vadászni magyar embernek Mcfeoloa A moll rendőrség vadászfegyvereket koboz Mohai község magyar nemzeti ségü lakosságát néhány napja egy érthetetlen hatósági intézke­dés tartja izgalomban. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a mohoii rendőrség a magyar nemzetiségű vadászoktól, akiknek ugyan volt szabályszerű vadászati engedé lyük, elvették a ve díszfegyvert. Mi­után ez az intézkedés kizárólag csak a magyarokra vonatkozott, az eset érthető megdöbbenést keltett a község magyarajku lakossá­gában. A moholi rendőrség intézkedé­sének jogorvoslása érdekében — mint Sentsrói jelentik — népes moholi küldöttség kereste föl csü­törtökön Prilics sentaí főszolgabí­rót, a fegyverek visszaszolgálta­tását kérve, annál is inkább, mert a sántái járás területén sehol nem WSSBBBSSBEBBES^E^ ^SSSaSSSSBBBSBB^MSM^SSSISSE^ Nem változtatnak a jegyzői kinevezéseken Máj dacai minden falu deputáciézni készül i*cwrH05iw:ffiTaKj.iiJsa^jrri.. as«rT:zimxis3!aíe.ai<aw3mTXí — Mi az? Landseer úrhoz van sze­rencséin? A művész jóizüt nevetett. — Én vagyok életnagyságban — mondta — s amint látja, nein bolon­dultam meg. S remélem, nem is fo­gok. — Oh. uram, bocsásson meg, — könyörgött a miiárus. — Ez olyan megengedett trükk a műkereskede­lemben ... Ne tessék haragudni... — üzó sincs róla, nyugtatta meg az ijedt embert Landseer. — Sokkal jobban mulattam az eseten, semhogy haragudhatnám érte. De mégis, megkérem valamire. — Parancsoljon uram. Mindent megteszek, amit csak kíván. — Hát arra kérem, hogy ha megint érdeklődik valaki a képem iránt, ne mondja neki. hogy megőrültem. In­kább azt, hogy meghaltam. — Parancsa szerűit, nagy jó uram, — felelte a mtiarus. Landseer aztán beszédbe elegye­dett a barátjával, aki megfosztotta az inkognitöjától, s egyszerre csak hallja, amint az üzledulaidonos igy ajánlja a képet egy vevőnek: — Kétezer font nem sok értté. A festője nemrég meghalt s a müvei már nem szaporodhatnak. Esztendő­re már háromezer fontot fog érni. Óh, a szegény Landseer, minő kár érette! A művész gyorsan köszönt és ka­cagva hagyta el a boltot, ahoi egy rövid óra alatt megörüli meggyó­gyult és meghalt. Baedeker. A bácskai jegyzők kinevezése nem keltette azt a megnyugvást, amit várni lehetett volna. A legtöbb falu lakossága forrong, deputációba ké­szül, nincs megelégedve a kinevezett uj jegyzővel, vagy azt akarja, hogy a régi maradjon meg. A deputáció­­járásnak úgy látszik nem lesz sok eredménye, A jegyzői kinevezések véglegesek, azokon nem szándékoz­nak semmiféle változást tenni. A jegyzők kinevezését egy ve­gyes bizottság intézte, két radikális és két demokratapárti politikusból állt a bizottság, amely előtt termé­szetesen az a szempont volt irány­adó, hogy a demokraták és a radi­kálisok arányosan legyenek képvi­selve a jegyzői karban. Emellett a szempont mellett e! kellett törpülnie a képességnek, a képesítésnek, a végzett munkának, a községek és a közigazgatás érdekeinek. Persze a falvak egyszerű népe nem tudja megérteni, hogy az állam üdve, a közigazgatás jósága attól függ, hogy a demokraták és a radikálisok közt az összhang meg ne zavartassák, faluhelyen még azt hiszik, hogy van valami jelentősége annak is, hogy kit kíván nótáriusának a község, s ezért szedelődzködnek fel szerbek, németek, magyarok, hogy Sombor­ban, Beogradban megkíséreljék re­fparáltatni a jegyzői kinevezések ré­vén a falut ért sérelmeket. Legutóbb a feketicsiek küldöttsé­ge járt dr. Radisics Lázár alispán­nál s 872 aláírással ellátott kérvényt nyújtottak át, amelyben azt kérik, hogy eddigi jegyzőjüket, Vlahovics Jánost, akit a szomszéd Szekicsre helyeztek át, hagyják tovább is Fe­­keticsen. Az eddigi szekicsi jegyzőnek jegyzői oklevele, doktorátusa' és ügyvédi vizsgája van. E kvalifiká­ciók birtokában tehát egyszerűen elcsapták, kinevezték helyébe Feke­­ticsről Vlahovicsot, hogy igy helyet csináljanak egy takarékpénztári könyvelőnek, aki eddig még köz­­igazgatási pályán nem működött A feketicsiek azt kérték, hogy Vlahovics maradjon tovább is a fa­luba s ha már a bankfőkönyvelő közigazgatási képességeit nem nél­külözheti a vármegye, az uj embert nevezzék ki Szekicsre. Az alispán előzékenyen fogadta a küldöttséget, de határozottan kije­lentette, hogy nincs módjában a ki­nevezéseken semmit sem változtatni. A feketicsiek most Beogradban próbálnak szerencsét s oda készül­nek a szekicsiek is, akik szintén nem tudnak belenyugodni abba, hogy a régi jegyzőjüket elcsapják. Hogyan Yégezték ki a görög minisztereket Á kivégzett miniszterek férfiasán viselték sorsukat A forradalmi kormány által elné­mított görög lapok csak szűkszavú jelentésekben számolnak be a sze­rencsétlen sorsra jutott miniszterek kivégzése miatt. A külföldi távirati ügynökségek is csak most közölnek részleteket a kivégzésről, amelynek során a halálraitéltek az utolsó pil­lanatig a legnyugodtabban viselked­tek. Arra a kérdésre, hogy nem akarják-e utolsó kívánságukat tollba mondani, tagadólag feleltek. Kifo­gástalan sötét öltözékben, sápadtan vonultak a szuronyos katonai őrség sorfala között a vesztőhelyre, ahol már várták őket a kivégzésükre ki­rendelt katonák. Ganarisz nagyon gyenge volt, mert csak néhány nap­pal a kivégzés előtt gyógyult fe! sú­lyos betegségéből. Baltazzi selyem­­zsebkendőjével megtörölte monokli­ját, szemére illesztette és úgy né­zett szembe bíráival és a fegyverü­ket lövésre készen tartó katonákkal. Sztratosz mereven tekinteti a vesz­tőhellyel szemben levő palotára, a hol felesége lakott ... A kivégzés a királyi palota közelében történt, úgy, hogy a lövések hallhatók vol­tak a palotában is. A külföldi közvélemény osztatlan felháborodással fogadta a kivégzé­sek hírét. Az olasz sajtó és az olasz politikai pártok kárhoztatják a gö­rög kormányt a jtmájos Ítéletek vég­rehajtása miatt. A kamarában ez ügyben több interpellációt .jegyeztek be. Mussolini nyugtalansággal és egyre növekvő érdeklődéssel figyeli a keleti eseményeket Olaszország­ban még mindig válságosnak tartják a keleti helyzetet, amely magva le­het egy újabb, a világháborúnál is rosszabb háborúnak. Az angol alsóházban élérk vita fejlődött ki a görögországi kivigzé­íervéve! foglalkozik. Diplomáciai körökben Venizeloszt teszik felelős­sé a, kivégzésekért és bizonyosra veszik, hogy emiatt Görögország a lausannei konferencián elvesztette a játszmát. A diplomáciai körök érzékenysé­ge a háborús bűnösök kivégzésével kapcsolatban egészen természetes. A diplomáciai mesterséget alapjában támadja meg az olyan eljárás, amely az elesett katonák véréért a háborút vezeiő kormányokat és hadvezére­ket saját személyükben teszi fele­lőssé. Bécsbőí jelentik: Ipsilanti bécsi görög követ, mihelyt hivatalosan ér­tesült a kivégzésekről, lemondott ál­lásáról. ( Ä Raj na vidék lakossága a francia annexiós tervek elles, Kölni jelentések szerint az egész Rajna-vidéken nagy izgalom ural­kodik a párisi kormány ama szán­dékának publikálása óta, hogy a szankciókat Franciaország végre akarja hajtani Németországgal szemben. Valamennyi rajnamentí politikai szervezetben élesen tiita koznak a francia szándék ellen és kijelentik, hogy elmúlt az az idő, amikor egy nemzet fölött a politika­­f soft hatalmi eszközökkel határozhat­­\ nak. A német lapok rámutatnak farra, hogy a német hivatalnokoknak ’ franciákkal való kicserélése egyér­telmű volna az annexióval és belát­hatatlan következményekkel járhat­na. A párisi »Echo Nationale« az Ely­­jjseében történt tárgyalásokról azt irja, hogy a francia zálogolások a Rajna balpartján fognak megtörtén­ni. A porosz és bajor hivatalnokokat fel fogják szólítani, hogy vonuljanak a túlsó partra. A közigazgatást fran­cia elienőrzés mellett reorganizálni fogják, a vámhatárt Németországgal szemben visszaállítják, az adófölös­leget, a birtokjövedelmeket és vám­bevételeket a jóvátételi számlára Ír­ják. A francia külügyminisztérium közli, hogy Poincaré és Mussolini a jóvátétel ügyében a legközelebbi na­­pókban külön tanácskozást tartanak. E kérdésben erős közeledés tapasz­talható a francia és olasz miniszter-« elnök között Az angol lapok jelentése szerint a szövetséges hatalmak állítólag jegyzéket intéztek Németországhoz, amelyben erélyesen tiltakoztak a katonai ellenőrző bizottságok tagjai ellen egyre sűrűbben elkövetett me­rényletek miatt. Beismerő vallomást tett a gyermekgyilkos apa Féltékenységből ölte meg gyermekét Beszámoltunk tegnap arról a szörnyű bűntényről, amit Korponaics Lukács su­­boticai napszámos követett el, aki négy hónapos gyermekét zsirszódával meg­mérgezte. Megírtuk azt is, hogy Kor­ponaics a rendőrségen, ahol őrizetbe vették, tagadja tettét, Á rendőrség a gyilkosság ügyében tovább folytatta a nyomozást és a né­hány nap óta letartóztatásban levő Kor­ponaics Lukács a keresztkérdések súlya alatt megtört és csütörtökön délelőtt Miladinovics rendőrkapitány előtt beis­merő vallomást tett. A gyilkos apa bestiális tettét azzal indokolja, hogy féltékeny volt gyerme­kére és ezért tette el láb alól. Állítása szerint ugyanis Korponaics nagyon sze­reti feleségét és nagyon bántotta, hogy első gyermekük megszületése óta az asz­­szorty láthatólag elhidegült tőle és gyer­mekéi jobban szerette, mint férjét. Korponaics ezért — vallomása szerint — többször szemrehányást is tett az a Görögországgal fennálló dip- .-uszonynak és elkeseredése annyira fo­­megssrakltásának 1 kpződott, hogy lassankiírt megérlelődött |sek miatt. Bonar Law kijelentette, hogy a kivégzés részleteiről csak a hírlapokból értesült Sir Robert Ce­­}tíl interpelláció keretében azt kér­dezte a miniszterelnöktől, hogy mi­ll iyen precedens alapján hivták visz­­sza az athéni követet Bonar Lav ki­jelentette, hogy az angol kormány alaposan megfontolta eljárását. Az athéni követ visszahívását jogosnak tartja, mert a kivégzés nem a legá­lis kormány, hanem a forradalmi komité ténykedése volt. Egyes angol politikusok újabban azt hirdetik, hogy a kormány elsiet­ne intézkedését, amikor az athéni í követet visszahívta. A kormány azt 1 remélte, hogy más hatalmak is kö­­l vetni fogják Anglia példáját, de ez nem történt meg. Franciaország farra az álláspontra helyezkedik, hogy az athéni kormány eljárása Görögországnak belügye, amibe a I többi hatalmaknak nincs beleszóiá­­í suk. Politikai körökben attól tarta­nak, hogy a kövei visszahívásával Anglia elvesztette minden befoiyá­­j sát Görögországban és igy nem tud­ja majd megvédeni András herceget, akit néhány nap múlva szintén hadi­­törvényszék elé állítanak. A herceg felesége Bottenberg angol hercegnő és igy András herceg kettős rokon­ságban ál! az angol királyi család­ija!. Londoni jelentések szerint az an­gol-görög diplomáciai viszony meg­szakítása következtében Anglia a görög vizeken horgonyző hajóit a , pyreusi kikötőkbe rendelte vissza. Leguiabb római jelentések szerint a Vatikán is tiltakozását fogja kife­jezni a miniszterek meggyilkolása miatt az athéni kormánynál. Musso lini * lomácia'i viszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom