Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-01 / 327. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 1. 4c oldal. benne az a gondolat, hogy a családi boldogságát íelduló, gyűlöletes gyerme­ket megölje. Ezérl itatott Iugköoldatot négyhónapos kisfiával. A gyilkos apát beismerő vallomása után a rendőrség csütörtökön átszállí­totta az ügyészség fogházába. CIRKUSZ Benes és Nkcsics Lansannebau az uj Balkán-szövetségről tárgyalnak A Vatikán a mohamedánok palcsztin&i törekvéseit támogatja ® ss © Egyesületi láz Budapesten megalakult a Ki­­uzsorázott Albérlők E gy e sülét e. Megint egy uj egyesület. Minden­nap születik egy uj egyesület, az em­ber már nem is győzi számontartani a sokféle furcsa egyesületet, társasá­got, szövetséget, ligát, klubot, bizott­ságot, albizottságot, kaszinót és kört, amelyet az utóbbi években gründoi­­tak nálunk is, meg másutt is, szóval mindenütt. Mert az ember társas, az­az társasági, sőt részvénytársasági lény. Részvénytársaságot azonban nem lehet mindig alapítani, mert a részvénytőkének harminc százalékát be kell fizetni az alakuló ülés nap­jáig. Még igy is vannak alaptőke nél­küli részvénytársaságok. No de nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha ez a rohamosan terjedő egyesü­let-alapítási láz még tovább folyta­tódik, nemsokára ilyenféle egyesüle­tek cím tábláival fogunk majd talál­kozni: Nökedvelök Egyesülete, önkéntes nemtők (Jótékony nö­­egylet). Fülbajosok szövetsége. Vén Kecskék Sóbeszerzési Kiren­deltsége, Kapcabetyárok Köre. Szerencsétlen Flótások Zeneegye­sülete, Hamismérlegkészitök Radirgummi Kölcsönző Intézete, Lúdtalpnak Táv gyalogló Köre, Éhenkórászok Közöskonyhája, Sötétmultuak Petroleumbeszerzési Szövetkezete, Vízfejűek Ármentesitő Társulata, fíasbeszélők nyelvkurzusa, Ágyrájárók Békéltető Bizottsága, Ó tv áros Kortinahuzók Regatta­­'egyesülete, Fisztuiás nagynénik Hírszerző Osztaga. És igy tovább. És miért ne? Miért ne tömörüljenek kari érdekeik meg­védésére: az iparlovagok, az élőha­lottak, a szerencsevadászok, a lélek­­kufárok, az eladóleányok, az arany­­foguak, a bőrpofájuak, a begyulladt férjek, az ártatlan bárányok, a kezes bárányok, a részeg disznók, a nyá­­lasszájuak, az izzadtkezüek, a kor­­pásfejüek, az agyalágyultak, a lum­pok, a pumpok, a vadházasok, a ta­­láltgyermekek, az álmukban beszé­lők, a kövérek, a soványak, a kopa­szok, az untauglichok, a kávéházi bliccelők, a későnkelők, a vasúti el­gázoltak, a házibarátok, az aszfalt­betyárok, a megtérők, a határárlé­­pők, a halottrablók, a kasszafurók, a rosszmájnak, az epések, a sóherok és a bocherek, a ferdenyakuak, a kancsa­lok, a leégettek, az életuntak, az el­tűntek, a jegyesek, a szabadj egye­sek, az anyajegyesek, a csirkefogók, a kopaszok, a ferdeszájuak, a káka­­bélüek, a piszkosgalléruak, a körsza­kállasok, a cugoscipőüek, a vattás­­fülüek, a felpofozottak, a félkegyel­­müek, az őrültek, a hold és bujakoro­sak, a szabadúszók, a halottkémek, kutyamosók, az angyalcsinálók, a csipások, a pipások, a csámpások, a balkezesek, a herék, a himnemüek, a nőneműek, a semlegesek, az analfa­béták, a cédák, a léhák, a turisták, a futuristák, a turista futuristák és a futurista turisták, a koraszülöttek és halvaszületíek, az örömapák, az örömanyák és az örömleányok.,. Nyájas olvasó, ezek után légy szi­ves mondd meg, hogy én. alulírott humorista, inelyjk .egyesületbe iép­** b‘? - • -iM.it Lausanne5 jelentés szerint a keleti békekonferencián a Vatikán mind ér­dekesebb szerepet kezd játszani. A Vatikán követe Maglioni a konferen­cián franciabarát politikát folytat és nincsen ellenvetése Franciaország­nak Szíria fölötti fennhatósága ellen. Ellenzi azonban a Vatikán Angliának Palesztina fölötti mandátumát. Bal­­fournak 1917. november 2-án kelt jegyzéke miatt, amelyben Anglia Pa­lesztinában széleskörű jogokat bizto­sit a zsidóknak. A Vatikán ebben a keresztények jogainak a Szentföldön való korlátozását látja, noha a nép­­szövetség kebelében elég erősen van képviselve a Szentföld védelme. így tehát az az érdekes helyzet áll elő Lausanneban, hogy a Vatikán a mo­hamedánokkal és az arabokkal iog együttműködni Anglia ellen. A Balkán-szövetség kérdése Is új­ból aktuálissá vált. Benes csehszlo­vák külügyminiszter ugyanis szer­dád Lausannebia érkezett és azonnal tárgyalásokat folytatott Nincsícs és Dúca külügyminiszterekkel. A ta­nácskozások tárgya a Balkán-szö­vetség újjászervezése és a kisan­­tantba való bevonása volt. Benes lord Curzonnal és Barrére-val is folytatott megbeszéléseket a Balkán­szövetség és a kisantant kérdéséről. Politikai körökben úgy tudják, hogy Franciaország attól fél, hogy Anglia arra akarja felhasználni a Balkán­­szövetséget, hogy a kisantantot eltá volitsa Franciaországtól. Az angol­­francia ellentétek a lausannei konfe­rencián általában mindjobban kiélé­sednek. A »Temps* szerint Benes, Nincsics és Dúca miniszterek egy orosz-elle­nes front megszervezéséről is tár­gyaltak és szóba került a tanácsko­zásokon az is, hogy milyen hatásuk lesz Európára a Németország ellen alkalmazandó uj kényszerrendsza­bályoknak. Az oroszoknak a szövetségesek egyébként még nem adtak választ, mert a válaszjegyzék elkészítésének eddig technikai akadályai voltak. Az orosz delegációhoz közelálló körök véleménye szerint azonban az eset­ben is, ha a szövetségesek elutasít­ják az oroszok követelésének egy részét, az orosz delegáció mégis részt fog venni továbbra is a konfe­rencián. A szövetségesek válaszuk­ban közölni fogják az oroszokkal, hogy csak a tengerszorosok kérdé­sének tárgyalásán vehetnek részt. miután csak ez a kérdés érdekli Szovjeíoroszországot. Miután azon­ban a tengerszorosok kérdése igen sok más problémával van összefüg­gésben, az orosz delegáció sok más kérdés megoldásába is bele fog szól­ni. Az oroszok egyébként viszont­válaszukat a szövetségesek jegyzé­kére csak Cslcserinnek szombatra várt megérkezése után fogják meg­szövegezni. A konferencia szerdai ülésén egyébként az Égei-tenger szigetei­nek semlegesítése kérdésében erős összeütközésre került a sor a szö­vetségesek és a törökök között. A szakértők ugyanis azt javasoltk, hogy Kisdzsia partvidékének egy részét is semlegesítsék. A törökök kijelentették, hogy ebbe semmieset­re se egyeznek bele és azt kívánják, hogy ezt a kérdést a tengerszorosok kérdésével együtt tárgyalják, mert igy az oroszok támogatására szá­mítanak. Az angol-görög diplomáciai vi­szony megszakítása is erősen érez­teti hatását a lausannei konferenciá­ra. Az a vélemény, hogy a görög és angol delegációnak egy asztal mel­lett való tárgyalása lehetetlenné vált. Venizelosz a legutóbbi üléseken már nem is jelent meg és a görög miniszterek kivégzése miatt, hir szerint le akar mondani a delegáció vezetéséről. Az angol delegáció egyébként figyelmeztette a görög delegátusokat, hogy a legutóbbi ese­mények hatása alatt Görögország helyzete a konferencián lehetetlenné vált. Poincaré fogadta Hamid bejt, aki Izmed pasa megbízásából a franciák Shathatósabb támogatását kérte. Ha­jnid bej tárgyalásai összefüggésben jvannak a török delegációnak az an-| golok mezopotámiai mandátumával szemben való állásfoglalásával. Az angorai nemzetgyűlés ugyanis annak idején megegyezett Franklis Bouil­­lonnal ísakra és Mossoulra vonatko­zólag és ezeket a megállapodásokat akarja most Izmet pasa érvényesí­teni. * I A felesi elesés ág Napr él-napra esnek az árak A bécsi tőzsdének kedden olyan napja volt, amilyenre látogatói évek hosszú sora óta nem emlékeznek: vevők egyáltalában nem jelentkez­tek. Ez a tőzsdeizü mondat jóval töb­bet jelent, mint néhány spekuláns veszteségét. Ez egyszerűen azt je­lenti, hogy a tőzsde előre megérzi a forgalom tökéletes bénulását. Bécsre alig lehet ráismerni. Az üz­letek kirakataifcian óriási plakátok. »Mélyen leszállított árak.* A színhá­zak mérsékelik heiyáraikat. A ven­déglőkben 20—22.000 koronáért már meg lehet ebédelni. Óráról-órára ol­csóbbodik minden. Mig az elmúlt évben a drágulásban mindenki tele volt pénzzel és min­denki boldogult, addig most az olcsóbbodásban mindenki tönkremegy és mindenki panaszkodik. A vállala­tok már nem tudják fizetni alkalma­zottaikat. A. tisztviselők és a munká­sok is kénytelenek, beleegyezni ab­ba, hogy nem kapják az index sze­rinti fizetésüké*, mert ha nem egyez­nek bele, ákkbr nem kaptuk semmit. Az tparví’hNtóknaV.. melyeknek az olcsóbbá lett iiéinet versenyt is győz­őtök kell, uinc? semmi megrendfíi-Isük, semmi munkájuk és Ausztria Ilegnagyobb' vasgyára, a Ihres Alpesi, nehány hét múlva kénytelen lesz be-1 szüntetni üzemét. A pincérek fele ‘ munkanélkül van. A szabóké szintén. Az összes üzemek, főleg a Juxus­­helyek — szállodák, mulatók, nagy­íj kereskedések, fényüzési cikkek el-I árusítóhelyei — felére és harmadára redukálják alkalmazottaik számát. Mindenféle címen szabadságra kül­dik őket. A prém, szőnyeg, ékszer, divatáru 30—40 százalékkal esett, ke­vés eltéréssel úgy, amilyen arányban nagy áresések voltak a többi árucik­­jjkekben is. g A nagy szanálási Programm e hét fvégére megvalósul. A parlament be­fejezte munkáját és a külföldi köl­­jjcsön kifizetésre kerül. Az élet ma egyetlen problémává zsugorodott: a drágaság és a meg­élhetés problémájává. Akik valutát adtak és vettek és tőzsdei spekulációból éltek azoknak befellegzett. A munka kezdi ísn ét vissza­nyerni polgárjogát. Az emberek nem a börzekurzusok­­ért remegnek, hanem azért, hogy ál­lásukat el ne veszítsék. A sikerek és a kokottok demoralizáló légköre jmcgtisztult és Seipe! létrehozta az uj világtörénet egyik legnagyobb cso­dáját: olcsó országgá teszi Ausztriát ifcs Esráva tícié mesiseá Bécset. Kedvező fordulat Ausztria szanálási programújában Becsből jelentik : Ausztria sza­nálási programjának ügyében csütörtökön kedvező fordulat ál­lott be. A kancellár engedékeny beszédére az egyenlő erejű pártok megegyeztek abban, hogy a kor­mány tervezetét megszavazzák. A szavazás idejére a keresztény-szo­cialisták kivonultak a teremből, hogy ezáltal az elfogadók több­sége biztositva legyen. A szociál­demokraták megígérték, hogy ha a javaslatot a nemzetgyűléshez visszautalják, nem gördítenek akadályt az elé, hogy a progra­mot régebbi eredeti formáiéban elfogadják. Scipet kancellár kijelentette, hogy a jegybank átszervezését még a külföldi kölcsön folyósítása előtt megkezdik. Az uj jegybank vezetőjeként Segurt és Spiízmül­­iert emlegetik. Baldoin angol kincstári kancel­lár kijelentette, hogy az Ausztriá­nak adandó kölcsönt eddig Anglia Belgium, Franciaország, Svájc, Olaszország, Csehszlovákia és Magyarország garantálja. Pavlovics István a szufcoticai törvényszék elnöke A suboticai törvényszék elnöki ál­lásának kérdése dr. Macsik Koszté­nak eltávozása óta megoldatlan volt. Az igazságügyi kormány kinevezte ugyan Magarasevics Milán volt fő­ügyész-helyettest. aki azonban az ellene indított fegyeimi eljárás so­rán erről az állásáról lemondott. A törvényszék ügyeit ez alatt az idő alatt Pavlovics István törvény­­széki tanácselnök, mint helyettes el­nök vezette. Rátermettségének eb­ben a minőségében annyi kiváló ta­­nujelét adta, hogy a jogászközvéle­mény osztatlanul őt jelölte a legal­kalmasabbnak a diszes állásra. Az igazságügyi kormány tehát, — a melynek döntése a suboticai tör­vényszéki állás betöltésére vonatko­zólag ma vált ismeretessé, — csak honorálta a közvélemény Ítéletét. A kinevezés hire csütörtökön a déli órákban érkezett a törvény­székhez és a bírói, ügyészi és ügy­védi karban általános és lelkes örö­met és megelégedést keltett. A kinevezés mindenképpen méltó férfit ért. Pavlovics István mint jo­gász, mint biró és mint hivatali fő­nök nobilis egyéniségével, klasz­­szikus igazságszeretetével minden­kinek csak a becsülését és tiszteletét vivta ki. Nagy és nehéz feladat hárul az uj elnökre a törvényszék vezetésével, főleg a mostani viszonyok között, amikor évek óta összetórlódott mun­kaanyag vár elintézésre. Pavlovics István azonban felismerte azt a fon­tos igazságügyi érdekeket, amely a hátralékok feldolgozásához fűző­dik és megalakította a restanciákat likvidáló külön tanácsot, amely meg­feszített munkával előreláthatólag egy év leforgása alatt a hátralékot fel fogja dolgozni és az igazságszol­gáltatást a normális mederbe fogja terelni. Pavlovics István elnöki kinevezé­se nemcsak a szükebb jogászi kö­rökben, hanem a közönség legszé­lesebb rétegeiben is nagy megnyug­vást és megelégedést keltett. Általá­nos a meggyőződés, hogy az elnöki állás betöltésének ez a szerencsés megoldása a legalkalmasabb módja annak, hogy az igazságszolgáltatás­nak megtépázott tekintélye ismét helyreálljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom