Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-21 / 345. szám

2. dftfáf. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 21 sok mílfiós illegitim nyereséghez juttatta, í. A szerdai minisztertanács Beogradból jelentik: A miniszter­­tanács szerdán este 6-tól fél 9-ig ülést tartott, amelyen elsősorban a pénzügyminiszter által kért uj hite­lekről tárgyaltak. Sztojddinovícs pénzügyminiszter elsősorban a leg­égetőbb tisztviselői fizetésekre és a rokkantak drágasági segélyére akart pénzt előteremteni. Rövid ex­pozéjában ismertette azokat a mód­szereket, amelyek révén uj bevéte­leket remél elérni. Mint hírlik, a pénzügyminiszter elsősorban a köz­vetett adók és az illetékek felemelé­sével akarja fedezni a tisztviselők tizenharmadik havi Fizetésére és a rokkantak és nyugdíjasok drágasági pótlékának felemelésére szükséges hiteleket. December 30-án jelennek meg a főispán! kinevezések : Foglalkozott a minisztertanács a revízió programmjával, önállóan fognak fellépni. Az Obzor szerint a választások meg fogják mutatni, hogy valójában milyen erős a hor­­yát blokk. A novisadi autók közül az egyik a bakterológiai laboratóriumnak jut, a másik dezinficiálásra szolgál, a harmadik mentőautó lett, a ne« gyedik autóra egy teljesen be­rendezett fürdőszoba van fölsze­relve. Ezekkel az autókkal most már teljessé válik a vajdasági egész­ségügyi főnökség berendezése. Novisadon, Somborban, Veliki Becskereken és Pancsevón mozgó fertőtlenítő osztagok vannak. No­visadon és Becskereken pedig a fertőtlenítő anyagokból vannak raktárak, melyekből az egész Vajdaságot el tudják látni fertőt ler.itö anyaggal. A bunyevác-sokac párt állásfoglalása a Magyar Párt álláspontjától függ Prcsics Joco dr. nyilatkozata a bunyevácpk politikájáról is hangsúlyozza, hogy a Magyar Párt állásfoglalását a jelenlegi vál­tozott viszonyok között feltétlenül számításba kell venni. Mindeneset­re örvendetes, hog^ a belpolitikai változás első eredményei között ott van a magyar tömegek komolyabb számbavétele. Négy egészségügyi autó Modern eszközök a Vajdaságban a járványok leküzdésére Az egészségügyi minisztérium a német jóvátétel terhére újabb s újabb eszközöket szerez be, hogy a járványoknak elejét vehessek. A novisadi egészségügyi osztály főnökség az egészségügyi minisz­tériumtól értesítést kapott, hogy a Vajdaság részére hat egészség­­ügyi autót bocsájt az osztályfőnök­­ség rendelkezésére. Az autók 6 mé­ter hosszúak, 166 méter szélesek és 2’60 méter magasak. A novisadi egészségügyi osz­tály úgy intézkedett, hogy az autókból négy Novisadon marad, egyet Becskereken, egyet pedig esetleg a Suboticán föláilitandó bakterológiai intézetnek juttatni;!:. fi mükeőueiő Irta: Falu Tamás Árok István dijnok volt a járás­bíróságnál. Egyszerű, jómagavisele­­tü fiatalember, aki pontosan betar­totta a hivatalos órákat, sohasem késett s szívesen ugrándozott a po­ros létrákon, amikor a mindig siető fiskálisok évtizedes aktákat kerestek pz irattárban. Egy szerény kereke volt a gépe­zetnek, a járás igazságügyének rendbentartására. Egyszer a törvényszéki elnök is megdicsérte szép betűiért s azokért a rendes csomókért, melyekkel az aktákat tudta áthurkolni. Egy reggel behivatta a járásbiró. — Pista, az asszonyok magára gondoltak. — Az asszonyok, járásbiró ur? — Igen. Az asszonyok és lányok, vegyest. Tegnap volt nálam Pétery­­né, a nőegylet elnöknője s megkér­dezte tőlein, megengedném-e, hogy maga egy mükedvelőelőadáson résztvegyen. Valamilyen szerepet szántak magának. No, vállalja? A dijnok szivére érezte futni min­den csepp vérét. Ilyen diadalmas napja még nem volt életének. Az uriasszonyok és urilányok, akiket eddig félve köszöntött az utcán, most maguk közé hivják, hogy egyenrangúvá legyen velük. — Ha a járásbiró ur megengedné — mondta inkább kérve, mint kér­dezve. A kormányváltozás után még nem indultak meg a pártok közöt a tár­gyalások. Egyelőre csak tapogató­zás folyik mindkét oldalról, hogy milyen feltételek mellett volnának az eddig passzivitásban volt pártok a közigazgatásban való aktiv rész­vételre hajlandók. Ezeknek az elő­zetes, nem hivatalosan folyó meg­beszéléseknek befejezése után kerül sor, azután az egyes pártok hivata­los állásfoglalása, amelyet lényegé­ben a politikai pártok központjainak állásfoglalása fog irányítani. A helyzet tehát egyelőre tisztá­zatlan. A kilátásokra nézve a Bács­­megyei Napló munkatársa kérdést intézett dr. Prcsics Jócó ügyvédhez, a suboticai bunyevác-sokac párt egyik vezetőjéhez, akinek a nevét az utóbbi napokban sokat emleget­ték a suboticai közigazgatási válság megoldásának kapcsán. Prcsics Jó­có dr. kérdésünkre a következőket mondotta: — Pozitiv választ nem adhatok, mert formális tár g válások még nin­csenek a bunyevác és a radikálisok között. A helyzet még Beogradban sem tisztázódott és mindaddig, amig a beogradi instrukciók nem ismere­tesek és a pártok közötti formális tárgyalások nem indulnak meg, nem lehet még szó a válság megoldásá­ról. — így tehát a bunyevác-sokac­­párt álláspontja a jelenlegi esemé­nyekkel szemben még leszögezve nincsen, miután az uj kormány meg­alakulása óta részben a képviselők távolléte következtében a pártnak még értekezlete nem volt. Ennek következtében a pártban még nincs — Hogyne, hogyne, hisz akkor meg sem mondtam volna, Pista — felelt mosolyogva a járásbiró. A próbák nemsokára megkezdőd­tek s Árok István kezdett beleme­rülni a szerepébe. Egy grófot kellett játszania. Egy monöklis, lovaglóostort csattogtató, raccsoló grófot, akibe minden lány beleszeret, de aki egyiknek sem vi­szonozza érzelmeit. A szerep átment a vérébe. Sok­szor próba után is szemén felejtette a monoklit s nem egyszer megtör­tént, hogy másolás közben is fel­vette az eleganciát jelentő üveg­darabot. Lovaglópáicikája ki nem került a kezéből, csoda, hogy egy­szer azt nem mártotta be a kalamá­risba. Valami nyegleség is vegyült modorába, a régi szerény fiú gőgös viselkedést erőltetett. — Csak már vége lenne ennek a szinielőadásnak — zúgolódtak csendben az ügyvédek. — Ennek a fiúnak egészen elcsavarta a fejét a grófi szerep. Mért Árok István már a hivatal­ban is játszott, szerepéből idézett s mikor a létrán aktákért mászott a plafon felé, úgy lépkedett, mintha versenydijat nyert paripájára szállt volna. — No, majd az előadás után — csillapította a járásbiró a fiskáliso­kat. A hangossikerü karácsonyi elő­adás elmúlt, azonban Árok István nem jött ki a szerepéből. Mert a he­lyi lap szerkesztője azt irta Árok megállapodás és egyelőre nincsenek is direktíváink megtartásukra vo­natkozólag. A bmyevdc-sokac párt­nak ez az értekezlete azonban né-, hány napon belül meglesz. — A bunyevác-prírt döntésében a Magyar Párt állásfoglalásának is fontos szerepe lesz. A Magyar Pár­tot megalakulása óta a bunyevácok élénk figyelemmel kisérik, most pe­dig. hogy a magyarság is gyakorol­ni fogja már szavazati jogát, a Ma­gyar Párt nagyon fontos tényezőjévé lesz a jugoszláv közéletnek és külö­nösen a Vajdaság politikai és társa­dalmi életében lesz olyan fontos és számottevő tényező, amit feltétlenül számításba kell venni. — A dolgok természetes folya­mata, hogy akkor, amikor az ural­mon levő pártok megbuknak, az uralomból leszorult pártok kerülnek fel. Bizonyos, hogy az eddigi pasz­­szivitásnak végre meg kell szűnni. A radikális-demokrata koalíció poli­tikája, amely lehetetlenné tett min­den vallási és nemzetiségi mozgal­mat, remélhetőleg már nem fog fel­éledni és igy a Vajdaságban is meg­kezdődhetik az a normális társadal­mi és politikai élet. amely az ország egyéb részeiben van. Prcsics Jócó dr. nyilatkozatának különösen az a része érdekes, amely a Magyar Párt állásfoglalásának mérlegelésére vonatkozik. Legutóbb Manojlovics Vladiszláv dr. a radiká­lispárt egyik vezetője is említést tett a Bácsmegyei Napló részére adott nyilatkozatában arról, hogy a Magyar Pártnak a radikálispárt felé orientálódását helyesnek tartaná, a bunyevác-sokac párt egyik vezére r— ,■ -• ■■-í » .-irt- rs /avar-Istvánról, hogy szerepét oly tökéle­tességgel adta, mint egy vérbeli gróf, az elnökség pedig azt határoz­ta, hogy a darabot husvétkor újra előadják. A dijnok mind többet engedett, lelkiismeretességéből, a nyolcórai harangszó sokszor még az ágyban találta, könnyed, gondtalan cigaret­­tázás közben, füstfelhőben, az álmok füstjében. Holott ezelőtt pont nyolc­kor már az íróasztalnál ült, beveze­tett, kivezetett, rovatolt és vigyázva rajzolta a pufók betűket. Jött a törvényszéki elnök a rendes évi vizsgálatra s a fejét csóválta. — öcsém, hol a régi rend és szor­galom? Hol vannak azok a szabá­lyos, szép csomók az aktaköteteken és hol vannak a régi világos, olvas­ható betűk? Kicsit elromlott a keze. Vagy a kedve romlott volna el? Ezt nem szeretem. Árok István keserűen mosolygott. A szerepére gondolt s komikusnak tűnt föl előtte, hogy egy közönsé­ges törvényszéki elnök gáncsosko­­dik a gróf munkájában. Nevetséges­nek érezte az egész ügykezelést, egész munkakörét, mélyen maga alatt állónak látta a kis vidéki vá­rost s egyforma embereit. Csömör szállta meg maga iránt, az élet iránt. A járásbirónak jó szeme volt, észrevette, hogy a színpad deszkáit átvitték a hivatalba. Elment a nő­egylet elnöknőjéhez. — Nagyságos asszonyom, most én kérem valamire. Ezt a szeren-Alaptalan támadás a suboticai katholikus papság ellen A beogradi Vreaie valótlan adatai A suboticai katholikus társadal­mat az utóbbi időben ért sérelmek­ről a beogradi »Vremce- nagyobb cikket ir, amelyben a suboticai ka­tholikus papság ellen intéz igazság­talan támadást. A cikk történelmi visszapillantást vet a magyar impérium idejére és azt állapítja meg, hogy ennek ideje alatt a suboticai bunyevácok jórésze elmagyarosodott. Ennek főokát ab­ban látja, hogy a katholikus bunye­­vácoknak a saját soraikból kikerülő papokon kívül sok magyar papjuk is volt. Ezután leszögezi a »Vreme« azt a tényt, hogy a suboticai katholikus papság még ma is a kalocsai érsek­ség fenhatósága alá tartozik, tekin­tet nélkül az országhatárokra. Rész­ben ennek tudja be a cikk, hogy a katholikus papok vallásos bunyevá­cok előtti tekintélyüket politikai cé­lokra használják ki. Ennek követ-, keztében az egyetértés a bunyevá­cok és a szerbek között napról-nap­­ra észrevehetőbben romlik Suboti­cán. Azt a vádat is hangoztatja a Vre­me cikke, hogy álhirekkel is izgat­ják a katholikus bunyevácokat a fennálló rendszer ellen, többek közt azzal, hogy a Szent Teréz-templo­­mot el akarják vonni a rendelteté­sétől és hogy a katholikus vallás gyakorlását korlátok közé akarják szorítani. Ezzel kapcsolatban a cikk támadást intéz a bunyevácok sajtó­­orgánuma, a »Suboticski N ovine z ellen és végül megállapítja, hogy a vallási kérdések révén szövetség van a suboticai bunyevácok és ma­gyarok között. Végül is a »Vreme« az ekképp ke­letkezett és állandóan rosszabbodó esetlen Árok Pistát egészen megkó­­tyagositotta a színpadi siker és a grófság. Ne adják többé elő azt a darabot. Ebben Árok Pistának egy szegény diurnista szerepét szántam. Hadd játssza magát vissza az élet­be. Az enöknő megértőén helyeselt, összehívta a választmányt és Árok Istvánt felkérték a diurnista szere­pének eljátszására. Nem vette észre a cselszövényt. Belemerült uj szerepébe, elhagyta úri gesztusait, elzárta monokliját és lovaglópálcáját. Dijnok lett újra. A nyolcórai harangszó már a hi­vatalban köszöntötte, gyönyörűsé­get talált a másolópapír fényességé­ben, az irótoll gyors futásában, a tinta fekete színében, az itatóspapír mohóságában. Szinte alázatosan kö­szöntötte az ügyvédeket, úgy futko­sott a létrán, mint azelőtt. Az embe­rek közelebb szöktek szivéhez, a kisváros mosolygós, kedélyes lett újra s a járásbíróság szürkére me­szelt épülete úgy állt napjai közepé­ben, mint a szülői ház. A második előadás még nagyobb sikert hozott számára, mint az első. A helyi lap szerkesztője azt irta róla, hogy úgy játszott, mint egy vérbeli diurnista. Az előadás után pedig a járásbiró odament a nőegylet elnöknőjéhez s ezt mondta: — Gratulálok, nagyságos asszo­nyom. Gyönyörű volt az előadás. Árok Pista úgy játszott, mint ahogy, dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom