Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-20 / 344. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922 december 20. párt számit arra, hogy a nemzetisé­gek részt vesznek a választásokon. Mihelyt tudni fogja, hogy ki a ma­gyarság vezetője Novisadon, érint­kezésbe log lépni vele az esetleges együttműködés tekintetében. A szerb radikálisok a múltban is együttmű­ködtek Novisadon a magyar füg­getlenségi párttal, úgy hogy ebben a tekintetben hagyományokra te­kinthetnek vissza. Hogy a kormányváltozás a novi­­sadi várospolitikában fog-e nagyobb változást előidézni, arra nézve Vi­­lies kijelentette, hogy ezt nem hiszi. A radikálispárt meg van elégedve a novisadi demokrata tisztviselőkkel és a pártnak különben is az az állás­pontja, hogy pártállása miatt senki sem üldözhető, mert ez a párt alap­elveivel ellenkezne. Végül kijelentette Vilics, hogy a novisadi radikálisok már megkezd­ték választási propagandájukat és remélik, hogy a választásból győz­tesen fognak kikerülni. Vádak a budapesti jugoszláv követ ellen Visszahívják, mert egy magyarországi népgyiUéEen felszólalt intervenciótól és a kamarában is aj képviselők nagy része ellene van a! tervnek. Parisban nagyon szkeptikusan iíélik meg a német kölcsön tervét. Á január 13-ikára kitűzött párisi kon­ferenciát Amerika tervezett részvé­tele miatt valószínűleg el fogják ha­lasztani. Berlinből jelentik: A szövetség­­közi ellenőrző bizottság a német kormánynak százmillió papirmárká­ról szóló számlát nyújtott át. A számlát a birodalmi kormány nem akarja elismerni, mert 220 millió márkát már kifizetett az ellenőrző bizottságnak, amely nem hajlandó számláját részletezni. Még a kém­szervezetek feljeentéseiért adott ju­talmakat is a német kormánnyal akarja a szövetségközi bizottság megfizettetni, ami ellen a kormány elvi tiltakozását jelentette be a leg­felsőbb tanácsnál. Adóemelés a láthatáron . . . A pénzügyminisztérium eliralaszíoüa a ház-, a házfcérjoyedelem és a földadó jövő évi kivetésének munkálatait a Bánságban Érdekes, sőt feltűnő tartalmú rendeietet kaptak a napikban a bánsági községek elöljáróságai, A rendeletet a pénzügyminisztérium adóosztálya bocsátotta ki és arról intézkedik, hogy a községi jegy­zők ne állítsák össze a ház-, ház­bérjövedelem és a földadó kive­tésének tervezetét a jövő évre és ne készitsék el az erre vonat­kozó előirányzatokat mindaddig, amíg ebben a kérdésben külön utasítást nem kapnak a minisz­nést keltett az egész Bánságban. Kibocsátásának okát többfélekép­pen magyarázzák. Az egyik ver­zió szerint azért kellett elhalasz­tani az adóelőirányzati munkála­tok megkezdését, mert a pénzügy­minisztérium kezdeményezésére törvényrendelettel már a legköze­lebbi hetekben fölemelik a földa ház- és a házbér jövedelemadót. A földadót, hir szerint, külön meghatározandó százalék arányá­ban emelnék föl, a házadót a ház teriumtól. A rendelet tartalmának szokat­lan és az eddigi gyakorlattól el­térő voltánál fogva érthető féltő­jelenlegi értéke után, a hőzbérjö­­vedelemadók pedig a január el­sejei hézbéremelés mértékéhez szabva állapíttassák meg. ram Megértő szó a magyar kisebbség törekvéseiről Goga Oktávián cikke a Magyar Pártró! Beogradból jelentik: A „No­­vosti" szerint a külügyminiszté­riumban sokat beszélnek arról, hogy a kormánynak vissza kel­lene hívnia Milosevics budapesti jugoszláv követet. A követnek azt hányják szemére, hogy nem küldött pontos jelentéseket és hogy Budapest mellett, Szent Endrén a „szerb párt" népgyü­­lésén politikai beszédet tartott. Mikor a gyűlésen beszélni kez­dett, az ügyeletes rendőrtisztvi­selő odakiáltott neki:. — Követ ur, az ön helye a jugoszláv követségen van, nem pedig népgyüléseken. Már arról is beszélnek, hogy Milojevics helyére Hies Nasztazt fogják kinevezni, aki sikeresen fejezte be albániai misszióját Ti­ranában és korábban is Buda­pesten a főkonzuléiuson teljesí­tett szolgálatot. Abban az esetben, ha Nincsics nem maradna külügyminiszter, a római követségben is változás lesz. Anionijevics helyére a mos­tani külügyi államtitkár, Guvriío­­vics kerülne, az ő helyét pedig Nzsics Ljuba kapná meg. A Novosti közlése politikai kö­rökben nagy föltünést keltett. Amerika tervezetet készített a német jóvátétel szanálására Londonból jelentik: Amerikának az a szándéka, hogy az európai gaz­dasági válság megoldásában közre­működjék. jó benyomást keltett az angol politikai körökben, bár úgy tudják, hogy a washingtoni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a német jóvátétel kérdését rendezzék .mi­előtt a kölcsönök ügyében határoza­tot hoznak. Amerikai politikai körökben úgy tudják, hogy az Unió kormánya hi­vatalosan közölte Poincaréval. hogv hajlandó tervezetet bemutatni a né­met jóvátétel szanálására és kész c tervezet végrehajtásához anyagi se­gélyt nyújtani Németországnak. Pá­­risban c közlésről még mit. sem tud­nak. Tény áz. hogy a washingtoni Fe­hér Házban az amerikai intervenció kérdésében nagyon rezerváltad vi­selkednek, mert Harding elnök meg­győződött arról, hogy az amerikai jíözvélemény erősen idegenkedik az Most, mikor az elfogultság s rö« vidlátés meg akarja bontani az egységes pártba szervezkedett ju­goszláv magyarságot, különösen érdekes elolvasni Goga Oktávián cikkét, amelyet a kitűnő költő­­politikus a magyarság politikai szervezkedéséről irt uj folyóiratá­ban, a Tara Noastrá-ban. — Románia magyarsága — írja Goga Octavian — nagyon okosan cselekedeti, amikor a napokban egyetlen politikai pártba, a Magyar Pártba egyesült. A magyarság ed­digi küzdelmei ismeretesek. Három év óta, Erdély átcsatolásának idejé­től, magyar honfitársaink sok állan­dó vívódáson mentek keresztül a túl­áradó érzések hatása alatt, amelyet Magyarország összeomlása váltott ki lelkűkből. A cikk ezután visszapillantást vet a legutóbbi évek eseményeire és a következőképpen folytatja: — A magyarság most egy tiszta és mindenkit kielégítő eredményhez jutott. A különböző erdélyi magyar politikai alakulatok még nem tisztá­zott vagy éppen kétséges irányza­taikkal egyetlen pártba olvadtak. E párt alapeszméje, mint ahogy neve is mutatja: a nemzeti védelem. Arra van hivatva, hogy széles kereteibe minden eddigi áramlatot elhelyezzen egyetlen irányadó eszme: a faj vé­delem körül tömörítve a magyarsá­got. Klasszikus sorakozása éz' kisebb­ségi pártoknak, akik alárendelik sok oldalú politikai meggyőződéseiket és szociális felfogásukat a nemzeti ideál fenséges eszméiének. Ne csodálkozzék senki, hogy mi örülünk ennek a ténynek. A román­ság s vele együtt ez állam minden felelős politikai tényezője ezentúl tudja, hogy egy nép reprezentáns elemeivel állunk szemközt. Tudják, hogy a magyarok meghatalmazot­­tainak szavaiban a megnagyobbo­dott Románia nagyszámú polgárá­nak tendenciói és különös kívánságai jutnak kifejezésre. E lépéssel az er­délyi magyarság politikája belép a normális mozgalmak keretébe, feladva minden ködlö rueüékgondo­­latot és minden kalandos szellemei. Kötelességünk teljesen őszinte nyelven beszélni a magyar politiku­sokhoz. Megmondjuk nekik ugyan­olyan értelmes szóval, mint ahogy régebben beszéltünk velük, amikor hátunk mögött éreztük a szegedi börtön kapuját, hogy mi leszünk az elsők, akik respektálni fogjuk pol­gári szabadságharcukat és fajuk ön­védelmi harcát a román állam kere­tein belük Túlsókat gyötrődtünk mi magunk a szabaditó eszmék diada­láért a múltban, tüirnélyen éreztük, hogy bármilyen megfojtása a nem­zeti mozgalmaknak erkölcstelen és abszurd, túlsókat tanultunk a törté­nelmi Magyarság kormányainak hi­bájából, semhogy most átvegyük elnyomóink szellemét, azt akarjuk, tudja meg mindenki, hogy segédke­zei nyújtunk az erdélyi magyarok összes politikai színezetű követelé­seinek megvalósítására, legyenek azok kulturálisak, vagy közgazda­ságiak, ha azok a meghatalmazott vezérférfiaktól erednek, ha azok egyetlen dogmatikus kívánságunkat respektálják: a kiegészített Románia területi integritását. Az uj párt lépjen a parlamenti ak­tivitás terére, kérje a magyarság kívánságainak megvalósítását az uj államalakulatban és legyen nyugodt, hogy nem fog útjában sem türel­metlenséggel. sem elnemzetlenitő tendenciákkal találkozni. A magyarság uj épületének meg­alkotása országunkban nem lehet más. mint e két nemzet barátságos együttműködésének eredménye. Az akadályok elhárítására és egy uj élet megteremtésére magyar honfitársaink maguk mellett fognak f találni. Nagy hiba volna azt hinnük. hogy Középeurópa uj földrajza mint egy varázsütésre elvágta a néptö­redékek lelki kötelékeit a régi anya­országgal, azért, mert most már ál­lamhatárok keletkeztek. Ez az illú­zió brutális lélektani tévedésünkrői tenne tanúságot. Ezt mi nem enged­hetjük meg magunknak. Keringeni ^fog tehát továbbra is a magyar ncin­­ízeti szervezeten át az a ielki fhii­­* dmn. amelyet uj országalakuiaiok \ természetesei; nem akadályozhatnak I meg. Politikailag azonban a dolgok > megváltoztak Budapest megszűnt az uj területek magyarságának poli­tikai állásfoglalására befolyást gya­korolni. Lelki kötelékük, kulturális érintkezésük továbbra is lesz ősi fő­városukkal, a politikai irányítás Í azonban nem lenne helyénvaló, sőt kompromittálná az itteniek ered­­ményt célzó és váró munkáját. Tiszta programmot és lojális esz­közöket kívánunk tehát Erdély ma­gyarságától. De tudjuk is, hogy mind a kettő sajátossága a magya­rok lovaglás és nyílt szellemének. Ekkor pedig az uj párt megértő lel­keket fog találni politikai harcaink küzdőterén és kinyújtott jobbokat a testvéri együttmunkálkodáshoz. Az. SHS. királyság magyarsága régóta várja s mindeddig hiába várja politikájának és törekvései­nek azt az objektiv megítélését, amellyel a romániai magyarság küzdelmét Goga Oktávián meg­ítéli. A mi politikusaink sokkal hamarabb elfeledték a múltat, semhogy idegen lenne tőlük az elnyomásnak a szelleme, sokkal kevésbé emlékeznek múlt küzdel­meikre, múlt barátaikra s az el­múlt korszakra, semhogy segíteni akarnák a magyarságot abban, hogy ne érezzen külömbséget, ne erezzen elnyomatást és erősza­kosságokat, mert sorsa magyarrá tette. A jugoszláviai magyarság respektálja az SHS. királyság te­rületi integritását, tiszteli törvé­nyeit s boldog volna, ha a meg­­külömböztetés politikába megszűn­ne, ha kulturális s gardasági té­ren, iskolában és foritfíröU, köz­igazgatásban nem kellene lépten­­nyomon éreznie magyar volta hát­rányait. Az elveszett regény regénye I Érdekes pör a közoktatásügyi minisztérium ellen Beogradban az iró és művészi kö­röket a kormányválság politikai szenzációknál jobban foglalkoztatja egy pályamű sorsa s egy megindu­landó per, amelyet egy peches iró indít a közoktatásügyi minisztérium ellen. A közoktatásügyi minisztérium nagyobb összegű pályadijat tűzött ki nemzeti tárgyú regényre. A pá­lyázatra hét pályamunka érkezett be, köztük Koszor József, egy magyar származású szerb iró regénye is. Koszor nevét és képességeit isme­rők a szerb irodalomban. Nemrégi­ben egyik drámáját nagy sikerrel játszották a beogradi színházban, s ő talán az egyetlen újabb szerb iró, akinek angol színházban is jelentős sikere volt. A pályaművek megbirálására egy ljubljanai, egy zagrebi s egy beo­gradi esztétikust kértek fel. A Iju­­bjanai esztétikus, aki először kapta meg a pályamüveket, a díj kiadását Koszor József: A mi erősségünk ei­­rnü regényének javasolta. Annál meglepőbb volt, hogy a másik két bíráló ezt a regényt meg sem emlí­tette, semmiféle dicsérendő kvalitást !nem fedezett fel benne. Érdeklődtek a furcsa bírálat iránt, s kiderült, hogy a zagrebi és beogradi bírálók \nem is olvasták Koszor regényét, I mert a pályamunka a postán elve \ szett. Koszort felhívták, hogy bocsássa rendelkezésre a regényét még egy példányban.. Az iró azonban ezt nem tehelte meg. mert nem rendelkezett még egy példánnyal. A közoktatás­ügy: minisztérium ugyhatározoít, hogy o pályadiiat nem adja ki. Ebbe azonban Koszor nem nyugodott be-; le, hanem pert indít az elveszett re­gény miatt a közoktatásügyi minisz­térium ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom