Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-26 / 322. szám

1922, november 26. tnár a befejezéshez közelednek a pótadó kivetésére irányuló előzetes munkálatok és a miniszteri jóváha­gyás után azonnal megkezdik az 50, illetőleg 100 százalékos pótadó be­hajtását. A szükséges lisztkészlet biztosítása céljából a város egyéb­ként már a legközelebbi napokban össze akarja hívni a malomtulajdo­nosokat, hogy a búza állandóan emelkedő ára miatt minél előbb le­kösse azt a kvantumot, amit a 650 ezer dinárból ma be lehet szerezni. Ezt a lisztet fogja azután a város a 2417 ellátatlan között egyenlő fej­adagokra felosztani és az első ki­osztást decemberre tervezik. A városi zeneiskola zongoráit ed­dig a város minden esetben rendel­kezésére bocsátotta a jótékony és kulturális egyesületeknek hangver­senyek és estélyek alkalmával. A zeneiskola igazgatóságának jelentése szerint azonban a nagyértékü zon­gorák a gyakori kölcsönzés folytán a sok szállítás közben nagyon meg­rongálódtak és igy a város elhatá­rozta, hogy ezentúl nem adja senki­nek kölcsön a zeneiskola hangver­seny-zongoráit, csak egészen kivé­teles esetekben, nagy művészek hangversenyeire. A határozat foly­tán most az az eset fog előállni, hogy egyes estélyek és hangversenyek rendezése megfelelő zongora hiá­nyán fog megakadni, miután a vá­rosi zeneiskola zongoráin kívül alig akad Suboticán olyan zongora, mely a komolyabb igényeket kielégítené. Ka tesai diktatúra less Görögországban ? Lemondott a forradalmi kormány Athéni jelentések szerint Görög­országban ismét súlyos zavarok van­nak, amelyeknek fejleményeit még nem lehet előre látni. Amint ugyanis ismeretes a nagyhatalmuk és a kis­­antant államai jegyzéket intéztek a görög kormányhoz, a halálraítélt gö­rög miniszterek érdekében. A görög kormány a külpolitikai beavatkozás folytán a legsúlyosabb helyzetbe került. A kormány hajlan­dó lenne ugyan a miniszterek fölötti j súlyos ítélet enyhítésére, azonban1 az ítéletet a forradalmi néphangulat következményeképpen hozták és végrehajtásához különösen a kato­naság, amely a forradalmi vívmá­nyokat félti, szigorúan ragaszkodik. Miután a katonaság a hazaárulás­sal vádolt miniszterekkel szemben semmiféle engedményre nem hajlan­dó, a görög kormány pénteken le­mondott. A lemondás következtében a politikai helyzet rendkívül bonyo­lult. Attól tartanak, hogy a katona­ság a zavaros helyzetben túlsúlyra jut és ha a válságot nem sikerül gyorsan megoldani, katonai diktatu­­la kitörésével is számolni lehet. Lemondanak a kirák Tizenkét bíró ad a be lemondását Ukáz Magarasevics Miián lemondásáról A nemzetgyűlés törvényhozó bi­zottságában heves és szenvedélyes viták folynak a tisztviselő-törvény­javaslatról, amely egyre késik és a mely eddig csak azt eredményezte, hogy a pártok összevesztek fölötte, de a tisztviselők helyzetén nem ja­vítottak. A mai megélhetési viszonyok kö­zött legsúlyosabb a fixfizetéses tiszt­viselők helyzete és nagyon is ért­hető az az eikedvetienedés és elé­­gületlenség, amely általában a tiszt­viselők körében észielhető. Akinek módjában van és aki csak teheti, igyekszik szabadulni az állami szol­gálatból, amely nem nyújt neki meg­BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. felelő anyagi eszközöket még ahhoz sem, hogy élelemre és lakásra elég legyen. Különösen a itirák vannak mostohán ellátva és a fizetés, amit kapnak egyáltalában nem áll arány­ban az általuk elvégzett munkával. Ennek következtében a bírák töme­gesen hagyják el az álíamszolgála­­tot. Újabban ismét tizenkét bitó adta be lemondását és hagyja el a bírói pályát. Értesülésünk szerint lemondottak és lemondásukról már megjelent a királyi ukáz, a következő bírák: Paunovics Bránkó dr. sombori tör­vényszéki bíró, Ktárics Ferenc sen­­tai járásbiró, Jankelity Dragoljub dr. noviszadi államügyész, Stojanov lo­ván dr. és Karecsics Péter dr. b :1a­­crkvai járásbirák, Steiner Emil dr. sombori törvényszéki tiiró, Gyor­­gyevics Bozsidar bela-crkvai tör­vényszéki bíró, Petrovics Milos ki­­kindai törvényszéki bíró, Milovano­­vics Milán dr. és Popovics Dusán novisadi törvényszéki bírák és Sta­­kics Vladiszlav novisadi semmitő­­széki biró. Magarasevics Milán szuboticai törvényszéki elnök lemondásáról szintén megjelent a királyi ukáz. Az angol munkanélküliek a kormány ellen Londonból jelentik: Az angol kormánynak a munkanélküliekkel támadt afférja Bonar Law kormá­nyát az első súlyos nehézség elé állitja. A munkanélküliek ugyanig követelik, hogy a miniszterelnök fogadja őket, B mar Law viszont vonakodik meghallgatni a munka­nélküliek küldöttségét. Ezért az angol munkanélküliek vasárnapra nagy tüntetést szervez­nek a kormány ellen és vezetőjük kijelentette, hogy a vidéki munka­nélküliek addig nem hagyják el Londont, cmig a miniszterelnök nem fogadja őket. Külpolitikai tekintetben az an­gol munkáspárt támaszt nehéz­ségeket az uj kormánynak. Moreit munkáspárti képviselő az angol alsóházban kijelentette, hogy a kül ügyek titkosságát a munkáspárt to­vább nem tűri és állandóan sür­getni fogja a külügyeknek demok­ratikus ellenőrzés alá való hdye­­ését. A kormány elismeri a Magyar Pártot A radikális-párt is jogosnak tartja a magyarság politikai szervezkedésé — Beszélgetés dr. Markovics Lázár igazságűggminiszterreí — Dr. Markovics szombat délután 5 órakor fogadta a Bácsnrtegyei Napló munkatársát a novisadi főispáni hivatalban és több fontos kérdés­iről nyilatkozott. Munkatársunk kérdésére, hogy van-e tudomása a vajdasági igaz­ságügyi viszonyokról, a nagy bl­­róhiányró!, ami miatt a perek hosszú ideig tartanak és ami az j igazságszolgáltatást is eresen hát­ráltatja, — Markovics igazságügy­miniszter a kővetkezőket vála­szolta : Tudom, hogy nagy biróhiány van és tudom, hogy ezt a rossz birói fizetések idézik elő, meri a bírák e fizetősök elégtelensége miatt elhagyják állásukat és ma­gánszolgálatba lépnek. A birói pályára jelentkezők szarna is igen csekély, úgy, hogy a hiányokat nem iehet egyelőre pótolni. Emiatt egy bírókból álió bizottságot hív­tam össze, amelyet megbíztam, hogy tervezetet dolgozzon ki a panaszok orvoslásának módjaira vonatkozólag. A bizottságba meg­hívtam az ország minden részé­nek a szakembereit. A kidolgo­zott tervezetnek egyik alapelve az, hogy a gyakorlati előképzett­ség idejét megrövidítjük és a bí­rák számára nagyobb fizetést fo­gunk megállapítani. Ilyen módon esetleg ügyvédek is átléphetnek a birói pályára. Ezt a tervezetet törvényjavaslattá dolgozzuk fel és ebből állítjuk össze a birói szer­vezetről szóló törvényt is. A birói szervezet az egész országban egy­séges lesz. — Ezzel a törvénnyel megte­remtjük annak lehetőségét, hogy a bírákat az egyik országrészből a másikba helyezhessük át s igy a biróhiányt csökkentsük. Ugyan­ekkor az anyagi jogot egységesiieni fogjuk és ez által is könnyebbé válik a birák áthelyezése. — Miután azonban nem volt bizonyos, hogy a két törvényt a aarlamenttel egyszerre el lehet ogadtatni, ideiglenesen törvényt iolgQztam ki. amely azt célozza, hogy minél több birát biztosítsunk elsősorban a Vajdaság részére. Ezt a törvény javaslatot tisztán sze­mélyi és politikai okokból kény­telen voltam visszavonni, de minden erőmmel azon leszek, hogy úgy a bírákra, mint a bíróságra vo­natkozó törvényt mielőbb meg­szavazza a parlament, feltéve, ha a Pasics-kormáriy a helyén marad és én mint igazságügyin?niszíer tovább is részt veszek a kabi­netben. — Mi a véleménye a miniszter urnák a Magyar Pártról rs a párt memorandumáról ? kérdezte ezu­tán munkatársunk. — Mint aktív miniszter politi­kai kérdésben nem nyilatkozha­­tom de mint a radikális párt tagja, a pnrt véleményét nyilvá­nítom, ha ezt mondom, hogy a kisebbségnek jogában ált ez alkot­mány és a fennálló törvények kére lében politikailag szervezkedni, pol­gári jogainak ved 'móré, mint ezt már Pastes miniszterelnök ur is kifejtette. — A radikális párt Szerbiában megalapította a polgári szabad­ságot és legfőbb törekvése, hogy politikája továbbra is liberális maradjon, minden polgárra nézve, tekintet nélkül annak nemzetiségére és vallására. De ha ezek a pártok államellenes törekvéseket árulná­nak el, úgy lesz elég erőnk en­nek leküzdésére. — Csakis a kisebbségek maga­tartásától függ, hogy országunknak iegmegeiégedettebb polgárai legye­nek. Azok a kisebbségek, ame­lyek a szerbekkel együtt éltek, — fejezte be Markovics igazságügy­­miniszter nyilatkozatát — jól tud­ják, hogy a szerbeknek nem olyan a mentalitásuk, hogy valakit le­igázzának. Jó szivünk van, de hazánk érdekeit a legerélyeseb­ben megvédjük. Az igazságügyminiszter végül ismételten kijelentette, hogy a kormány minden erejével a politikai szabadságjogok megvé­désére törekszik. Az óvatos miniszterek Biztosítás kormánybukás esetére Történet egy okos rendeletről, amely nemsokára aktuális lesz A minisztertanács legutóbbi ülé­sén derűs jelenetek játszódtak le egy rendelettel kapcsolatban. A kor­mány ugyanis — mint ismeretes — bukás előtt áll és a mostani minisz­terek hamarosan a rendelkezési ál­lományú miniszterek sorába fognak kerülni. Nálunk ugyanis a korona szokás szerint nem bocsátja el vég­leg bukott minisztereit, hanem ren­delkezési állományba helyezi őket és továbbra is húzzák valamivel mér­sékelt fizetésüket. Ezt a kérdést egyébként az alkotmány alapján ki­adott rendelet is szabályozza, ame­lyet a törvényhozó bizottsá már régen törvényerőre emelt. Ezt a tör­vényerejű rendeletet azonban isme­retlen okokból elfelejtették a király­nak aláírásra előterjeszteni és igy még nem lépett életbe. Valamelyik miniszter .akiben úgy látszik nagy előrelátás lakozik, leg­alább is saját érdekei tekintetében, most a bukás előestéjén rájött erre a mulasztásra és a minisztertanács­ban javaslatot tett, hogy sürgősen gondoskodjanak a rendelet szentesí­téséről. Az indítványt általános de­rültséggel fogadták és. ami nagyon ritka eset egy koalíciós kormánynál, azonnal egyhangúlag elfogadták. ■— Na ezt majdnem elfelejtettük, jegyezte meg az egyik miniszter. Az uj kormány biztosan nem törődött volna velünk, amig maga is hasonló helyzetbe nem kerül. — Most már nyugodtan lemond­hatunk. — tette hozzá mosolyogva egy másik miniszter — de csak ak­kor ha a rendelet már megjelent a hivatalos lapban. Hogy egészen szóról-szóra igy folyt le a minisztertanács kérdéses ülése, talán nem egészen bizonyos. Az esetleg csorbát szenvedett törté­nelmi hűségért járó felelősséget ép­pen azért arra a furfangos beogradi riporterre hárítjuk, aki a jóizii tör­ténetet megtudta, vagy — kifundáS- ta. Az uj Balkán-szövetség Hogyan fogadja a tervet a beogradi politika ? Beogradból jelentik: A Lausanne­­bói érkező hírek az uj Balkán-szö­vetség kialakulásáról nagyon ve­gyes hatást váltanak ki a politikai közvéleményben. Kétségtelen, hogy a kormány nagy diplomáciai sikeré­nek tekintik azt az előkelő szerepet, amelyet Nincsics külügyminiszter a konferencia legfontosabb területi bi­zottságában játszik. Hiszen nem csak a kis balkáni államok, hanem a szö­vetségesek is magukévá tették a ju­goszláv külügyminiszter javaslatait az uj török határok tekintetében. Azt is általánosan elismerik, hogy a törökök visszatérése Európába olyan esemény, amely valóban szük­ségessé teszi, hogy a Balkán keresz­tény államai ebben a kérdésben kö­zös frontba tömörüljenek és egysé­gesen járjanak el. Az alkalmi együttműködésen túl­menő szorosabb szövetségi kapcso­latok megteremtését azonban nem tekintik különösebb politikai siker­nek, sőt általában még kívánatosnak sem tartják. Rámutatnak arra, hogy a veresé­gek után elgyengült Görögország­nak áll elsősorban érdekében, hogy szövetségeseket keressen magának és a szövetségből származó előnyö­ket elsősorban ő fogja élvezni. De a kalandvágyó és nagyratürö görög politikusok elsősorban Venizelosz nagyon megbízhatatlan szövetsége­sek és könnyen komplikációkba so­dorhatnák uj szövetségeseiket. Még nagyobb bizalmatlansággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom