Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-26 / 322. szám
4. oldal. BÁC3MEGYEI NAPLÓ 1922. november 26. tekintenek Beogradban a Bulgáriával való szövetségi viszonyra. A bolgárok iránt még olyan élénk ellenszenv uralkodik a szerb közvéleményben — nagyrészt a sajtó állandó uszításai miatt is —, how egy szorosabb együttműködést a szomszédos szláv állammal még tulkorainak tartanak. Egy nagyon tekintélyes lap szerint nem valószínű, hogy az egyébként mindig hihetetlenül optimista és szimplán gondolkodó Nincsics is ilyen messzire ment volna, hogy szövetségi tárgyalásokba bocsájtkozott volna ezzel a két országgal. Tekintettel a beogradi közvéleményre, nem is valószínű, hogy valóban létre jöhetne már most Lausanneban az uj balkáni államszövetség. Pedig behatóbban mérlegelve a közép- déleurópai államok helyzetét és fejlődési lehetőségeit, Nineties bátor kezdeményezését egy egészségesebb politikai orientáció bevezetésének lehetne tekinteni. Becsületes és megértő elbánást küvetel ProticsSztoján a jugoszláviai magyarság számára A volt miniszterelnök nyilatkozata a Bácsmegyei Napló számát a Beogradi munkatársunknak szombaton alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatom Protics Szojánnal, akf a beogradi politikusok közül elsőnek emelte fel nyilvánosan szavát a magyarokat ért jogfosztássá! szemben. A kisebbségek választójogáról a következőket mondotta Protics Sztoján: — Lehetséges, hegy a Pasics-Pri bicsevics féle mai rezsim a legkó2e- i lebbi választásoknál megrövidíti a! nemzetiségeket választói joguk gyakorlásában, amit azonban fatális do- ■ lógnak tartok az államra nézve. Miután az opciójog lejárt, a törvények és a nemzetközi szerződések szerint a nemzeti kisebbségek teljesjogu állampolgárokká váltak, az összes polgári jogokkal és kötelességekkel. Éppen ezért a nemzeti kisebbségeknek meg kell adni a választójogot is, mert különben ki vagyunk téve! annak, hogy a magyarok és németek a népszövetség elé viszik az ügyel' és államunkat újabb lamázs éri. A mostani kormány számára ta-l Ián nem opportumus a nemzetiségek jogainak biztosítása, de ma nem szar Elet-halál harc az országúton Veszede’mfcsnfiíársak — Életmentő szállásgazda Schafihauser György és György 'Ábrát;ám pacséri lakósok november hó 24-én pénteken reggel elmentek Bajmokra, hogy ott bevásároljanak. A vásár nem sikerült, a két kereskedő péntek délután gyalog indul' hazafelé. Este hat óra körül járt az idő, amikor Schaffhauser és György a gyurgyini országúton találkoztak egy Pacsér felé haladó parasztszekérrel, amelyen két ember ült: Ztizsics Száva és Mándics Cvetko, tanyai lakósok. Amikor a gyalogosan haladó pacséri kereskedők elérték a kocsit, kérték a kocsiban ülőket, hogy vegyék fel őket a kocsira, fizetnek ezért a legközelebbi csárdában egy liter bort. Megtörtént az alku és Schaffhauser a társával felszállt a kocsira. Egy darabig békésen haladtak és beszélgettek. Zsizsics kérdezte, hogy mi járatban voltak Bajmokon? — Káposztát akartunk vásárolni, 'de nem sikerült. Erre a kijelentésre Zsizsics és Manches csendesen beszélgettek pár percig, majd hirtelen megállt a kocsi. Zsizsics, akinél háromcsövű nehéz puska volt, felállt a kocsiíilésröl, leszállt a kocsiról és intett társának, Mandics Cvetkónak, aki hatalmas erejű ember. Mandics az intésre megragadta Schaffhausert és egy rántással lelökte a kocsiról a földre, utána György Avramot lökte le a szekérről, de előbb elvette Gyöigytői a 'botot, amit az a kezében tartott. Mikor a két kereskedő már a földön volt, Zsizsics a puskatussal Schaffhausert ütötte, Mandics pedig György saját botjával verte Györgyöt, még pedig oly erővel, hogy az erős somiabot szinte széjjel foszlott. György rettenetesen kiáltozott. — Segítség! Emberek, segítség, meggyilkolnak bennünket! Most Zsizsics ráfogta puskáját Schafíhauserre és felszólította, hogy adja oda pénzét, mert lelövi. Schafihauser térden állva összetett kézzel könyörgött életéért. Zsizsics a fegyvert Schafihauser mellének szegezte, közben Mandics már kiürítette György zsebeit és mindent kivett, ami benne volt, de ez nem volt sok, mindössze egy zsebkés és egy benzines zseblámpa. György kétségbeesett kiáltozásait meghallotta Szedlarov Glišo szállásgazda, akinek szállása egészen közelben volt. a rablótámadás színhelyéhez. A legválságosabb pillanatban érkezett meg Szedlarov. — Ezek a magyarok — mon'dotjfák nekik a rablók bad az opportunitás tekinteteit nézni, hanem az állam érdekeit kell tekinteni. Ilyen dolgokban legjobb, ha becsületesen járnak el Ami azokat a kisebbségeket illeti, amelyek a határmenti, nemzeti államaik mellett tömegesen laknak, azokkal szemben is becsületesen kellene a kormánypártoknak eljárni, mert különbé;: az a veszély áll elő, hogy ezeknek az állampolgároknak soraiban az irredenta ütné fel a fejét. A beszélgetés további folyamán Protics helytelenítette az arányos választói rendszert, amely kis pártoknak és jelentéktelen embereknek a parlamentba jutását segíti csak elő. A Radiccsal való tárgyalásairól nagyon rezerváltan nyilatkozott Protics és kijelentette, hogy azon a konferencián, melyet a horvát blok! kai fognak a napokban megtartani, I csak pártok vezetői, nem pedig egyes intellektueilek fognak résztvenni. Ennek a kijelentésnek az éle valószínűleg a zagrebi konferencia nem parlamenti tagjainak részvétele ellen irányul. rendelet homályos volt, ez okozta a helytelen magyarázatát. — Az uj rendelet — mondotta a volt osztályfőnök — feltétlenül a nemzetiségek felvételére vonatkozik, mert ha nem igy volna, nem lett volna értelme a kibocsájtásának. Villas Marko képviselő is kijelentette munkatársunk előtt, hogy egészen bizonyos, hogy a rendelet végrehajtásával mindenki meg fogja kapni választójogát és a névjegyzékekből senkit sem fognak kizárni* akinek választójoga van. Suboticára még nem érkezett meg a belügyminiszter rendelete és eként arról a foispáni hivatalnak semmiféle tudomása nincsen. Bizonyosra vehető azonban, hogy most már hamarosan a suboticaí közigazgatási hatóságok is megkapják a választójogi sérelem orvoslása céljából kibocsátott kormányutasitást. Tagadhatatlan, hogy a belügyminiszternek ez a régóta várva-várt intézkedése határozott és komolynak látszó lépést jelent abban az irányban, hogy a jogfosztás tényét réparáijálc. Most csak az volna kívánatos, hogy újra félre ne értsék az alárendelt hatóságok ezt az utasítást* úgy, ahogy az előzővel történt. A belügyminiszter rendeletének az a hiánya, hogy nem kötelezi eléggé világosan, nem írja elő imperative a választói névjegyzékek revízióját, hanem csupán figyelmezteti az eljáró hatóságokat a választói névjegyzékekről szóló törvény rendelkezéseire. Megtörténhetik ilyenformán az a helyzet, hogy a hatóságok feliveszik ugyan pótlólag a választól névjegyzékekbe azokat a nemszláv nemzetiségű állampolgárokat, akik a felvételt kérni fogják, de a névjegyzékek általános revíziójának elmaradása miatt a nagytömegek is* mét kivülmaradnak. A közel-keleti konferencia A diplomácia improvizációja A Bácsmegyei Napló kiküldte Lausanneba a konfeciára Dezső Alajost, a kivaló rajzolót. Onnan küldte Dezső az alábbi tudósítást. Lausanne november 20. Megérkezve, haladéktalanul a konferencia titkárságához, onnan pedig a Lausanne-palace-hotelhe sietek, melynek egy hatalmas termét a sajtó számára rendezték be. Titkárság és a sajtó körében a legnagyobb tájékozatlanság. Az az impressziónk, mintha egy színjáték hevenyészett előadása játszódnék le előttünk. A török delegáció, Izmed pasával az élén tizedik napja várja a Konferencia megnyitását, japánok, buigárok, románok szintén teljes számban jelen vannak. Poincaré, Curzon lord és Mussolini találkozásának helyét és időpontját illetőleg teljes a konfúzió. A tó körül fekvő összes helyiségeket kombinálják: Ouchy, Territet, Montreux, Lausanne. Hotel Beunrívega, Palace Hotel, Grand HoT tel des Alpes. Riporterek szerteszélerPiek és találomra elhelyezkednek külömböző pályaudvarokon és a hotelek halijaiban. Mi a lausannei pályaudvaron várakozunk, itt biztosan megáll Poincaré vonata. Poincaré és lord Cut> zon megérkeznek. Végül befut a különvonaí. Curzon lord nem mutatkozik, lefüggönyzőtt szalonjában fogadja az angol követet. Poincaré és környezete kiszállnak; ideges és türelmetlen kérdezős- Iködések. A berni francia követ je- Ilenti, hogy Rómával háromszor váltott sürgönyt, hat sürgöny keresztezte egymást és végül is nem tudja I pontosan Mussolini, hol és mikor érikezik. Egy félóra eltelik, inig a számfbajöhető állomásokra telefonálnak. Végre jelentik, hogy Mussolini meg-Tegnapi számunkban megemlékeztünk a belügyminiszter rendeletéről, amely a választói névjegyzékek kiigazítását rendeli el. Novisadi munkatársunknak most sikerült a rendelet hiteles szövegét megszereznie. A rendelet november 17-én kelt és a közigazgatási hatóságok vezetőihez van intézve. Szövege a követ!kező: Figyelmeztettek arra, hogy a Vajdaságban a hatóságok a választói névjegyzékek összeállításánál nem jártak el szigorúan a törvény rendelkezései értelmében, hogy a hatóságok vétettek a törvény elen és ezáltal a polgárokat nem hozták abba a helyzetbe, hogy állampolgári jogaikat gyakorolhassák. Figyelmeztetem a hatóságokat a választói névjegyzékről szóló törvény 1. §-ára, amely elrendeli, hogy az állandó választói névjegyzékekbe felveendők mindazok, akik választói jogosultsággal bírnak, ha legkevesebb hat hónap óta abban a községben laknak. Felhívom a figyelmet a 6. §-ra is, amely elrendeli, hogy a választói névjegyzékek közszemlére kifüggesztendők, hogy azoknak a polgároknak, akiket nem vettek fel a jegyzékbe, módjukban legyen felszólamlással élniök. A kisérő iratban elrendeli a miniszter, hogy a hatóságok mindenben a rendelet szerint járjanak el és akik ez ellen vétenek, azokat a legszigorúbban meg fogja büntetni. _____ „ A Bácsmegyei Napló munkatársa megsértettek megkérdezte a rendelet célja és keletkezése felől Alexijevics Mitát, a i; belügyminisztérium BBB. osztályálnak főnökét, aki a következő választ adta: — Megtörtént, hogy egyes hatóságok félreértették a törvényt és nem vettek fel minden állampolgárt a választói névjegyzékbe. Ha csak egyes, szórványos esetekről lett volna szó, akkor azt felszólamlások utján is el lehetett volna intézni. Minthogy azonban nemcsak egyes- embe reket, hanem egész tömegeket kihagytak a hatóságok a jegyzékek összeállításánál, ezért most a hatóságok ezeket a névjegyzékeket újból felül fogják vizsgálni és a kihagyott nemszláv tömegeket felveszik a névjegyzékbe. — Azok, akik az újabb kiegészítés után is kimaradnának, — folytatta a belügyminiszteri osztályfőnök — még mindig élhetnek majd felszólamlási jogukkal. A választói névjegyzékekről szóló törvény szerint a választások előtti bizonyos időpontig ezt a kiegészítést mindig végre lehet hajtani. A hatóságok az uj rendelet értelmében tehát kötelesek a névjegyzékeket hivatalból felülvizsgálni és azokba a magyarokat és németeket felvenni. Mihajlovics Szvetiszláv dr. radikális képviselő, volt B. B. B. osztályfőnök és nyilatkozott novisadi munkatársunk előtt a belügyminiszter legújabb rendeletéről. Kijelentette Mihajlovics, hogy a rendeletet ugyan nem olvasta, de hallott róla. Véleménye szerint az a választói névjegyzékek összeállítására vonatkozik, amelyeket feltétlenül korrigálni kell, mert egyes községekben nem vették fel a nemsziáyokat, főleg a magyarokat. Az első Útban van a magyarság választójoga A belügyminiszter reparáló rendeletének szövege Nyilatkozik a belügyminisztérium BBB. osztályának főnöke bennünket, azért verjük őket. Szedlarov védelmére kelt a két kereskedőnek. A rablók erre. felugrottak a kocsira és elvágtattak. Szedlarov kocsit hozott s bevitte a kereskedőket Pacsérra, ahol nyomban jeientették az esetet a pacséri csendőrségnek. A csendőrök a kapott személyleirás alapján megkezdték a nyomozást és siker "lt nekik még pénteken éjjel elfogni a két rablót, akiket ■■ in ni, szombaton behoztak a szuboticaii ügyészség fogházába. A rablókkal együtt behozták bűn-1 jelként a három csővü puskát,-a jj melynek agya el volt törve és a íj I György botját, amelyből csak íosz-s [lányok voltak meg. í Zsizsics kihallgatásáról megállapi-1 tották, hogy 1916. évben megöli egy j ! embert. f Š Az ügyészség előzetes letartózta-1 tásba helyezte a két rablót.
