Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-16 / 312. szám

1922. november 16. EACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. ■— Vallja be őszintén és becsületesen, ftogy azért tett ellenem terhelő vallo­mást Vlaskalin előtt, mert befolyásolta magát és megígérte, hogy ka engem be­márt, nem lesz bántódása! Szundánovics: Vlaskalin csak azt mondta, hogy mondjak el mindent őszin­tén úgy, ahogy történt. Sztojkov: Ez az ember becsületes sze­gény ember, s hiszem, hogy az igazat meg fogja mondani. Szundánovics, mondja meg becsületére, nem Vlaska­lin pressziója folytán valla ellenem? — Nem. — Lelkiismeretére meri ezt mondani? — Isten engem úgy segéljen. Ezzel az izgalmas szembesítés befe­jeződött, Sztojkov nyugodtan mosoly­gott tovább is. Csütörtökön Arszenovlcs Nikola vád­lott kihallgatására kerül a sor. A mimszíertaaács tárgyalta a mimtlrcán miniszterek kívánságát Beogradból jelentik: A kormány­­hü muzulmánok között megint elé­gedetlenség mutatkozik, mert a kor­mány még most sem váltotta be tel­jesen hat hónap előtt írásban tett ígéreteit. Beavatott körök véleménye szerint a klub már legföljebb egy­két napig hajlandó várni és ha ez­alatt nem teljesitik követeléseiket, Omerovics és Vilovics miniszterek beadják lemondásukat. Omerovics és Vilovics miniszterek szerdán délelőtt megjelentek a mi­niszterelnökségen Pasics miniszter­elnöknél, akivel hosszasan konferál­tak. A minisztertanács Szerdán délután 5 órakor a mi­niszterelnökségen, Pasics miniszter­­elnök elnökletével minisztertanács volt, amely a boszniai és hercegovi­nál agrárkérdéssel foglalkozott. A minisztertanácson Omerovics és Vilovics muzulmán miniszterek fel­szólították Kumanudi pénzügymi­nisztert, hogy rendelje el a Boszniá­ban és Hercegovinában az agáktól és bégektől elvett földekért járó pénzek kifizetését Kumanudi pénzügyminiszter ígé­retet tett, hogy az erre a célra szük­séges pénzeket haladék nélkül a sa­­rajevói agrárigazgatóság rendelke­zésére fogja bocsájtani. Rendkívüli közgyűlés a hatósági lisztellátás ügyében Subotica város vezetőségét, — mint már megírtuk, — hosszú idő óta foglalkoztatja a szegényebb sor­sú lakosság liszttel való ellátásának kérdése. A gazdasági hivatal kidol­gozta az ellátás tervezetét és az el­látatlanok összeírása után megálla­pította, hogy az akció a városnak öt millió korona megterhelést jelentene. Tekintettel arra, hogy a kiszélesí­tett tanács múlt pénteki ülésén több más fontos kérdés szerepeit napi­renden és a közelíátás ügyének tár­gyalása hosszú időt vett volna igény­be, a városi tanács elhatározta, hogy az ellátatlanok segélyezésére irá­nyuló akció letárgyalására rendkí­vüli közgyűlést fog egybehívni, a mely kizárólag ezzel a kérdéssel fog­lalkozik. Az eredeti tervtől eltérően azt is elhatározta a tanács, hogy a tervbevett fejadagok felének fedezé­sére szükséges összeg megszavazá­sát fogja a kiszélesített tanácstól kérni, ami még igy is 625.000 dinár kiadást jelent. Az összeget pótadö alján akarják fedezni, ami a jelenle­gi pótadónak körülbelül ötven szá­zalékos felemelését vonná maga után. Minthogy a nyomorgó lakosság­nak a tél beállta előtt való ellátása mind sürgősebb feladatává vált a városnak, a tanács elhatározta, hogy; A szerdai tanácsülésen részletesen a rendkívüli közgyűlést szombatra, november 18-ikára hívja egybe, a melyen kérni fogják a szükséges összeg megszavazását e fontos szo­ciális kérdés megoldása céljából. foglalkoztak a közgyűlés elé kerülő kérdéssel és elfogadták a gazdasági 1 hivatalnak erre vonatkozó terveze­tét, amely változatlanul fog a köz­gyűlés elé kerülni. A Magyar Párt ügyvezető elnöke a noviszadi felelőtlenek politikai garázdálkodásáról „Csak megfizetett toll írhatja ezeket a támadásokat“ dénáron konkolyt hinteni akaró em Az S. II. S. királyságbeli ma­gyarságnak az a töredéke, ame Iviknek a Novisadon megjelenő D bácska cimü időszaki nyomtat­vány megjelenéséről kényszerű tudomása van, meglepődve és megdöbbenve látja az* a soroza­tos t ámadást, amit a D Ibácska az Országos Magyar Párt és annak vezetősége ellen folytat. E hir lepi támadások egyenesen elvi­tatják az Országos Magyar Párt vezetőségétől azt a jogot, hogy >'.z S H. S. állam magyarságának nevében járhat el és az egész pártoiakulést máris kudarccal vég­ződő, a magyarság tömegeinek leikétől távol álló egyéni vállal­kozásnak tünteti föl. Ezeknek a megállapításoknak van még egy mellékgyöngéjük is: a máról­­holnapra olyan váratlanul agresz szivvé vált újság szinte szenve de'mesen, egészen megdöbbentő eréüyel tiltakozik az ellen, hogy a Vajdaság magyar anyanyelvű és magyar kultúrájú zsidósága részt vehessen az S. H. S. állam magyarságának politikai életében. Nyíltan meg is mondja, hogy miért: az itteni zsidóságot nem ismert el magyarnak. És ugyan­ekkor meggyónja eddig gondo­san leplezett nagy titkát: azért bizalmatlan a Magyar Párt-ta' szemben, azért nem kell neki a Magyar Párt, mert annak veze tőségében zsidók is vannak. Vé­gül bejelenti, hogy az uj zászló bontás, az „igazi" Magyar Párt megalakítása az 5 portáján fog megtörténni. Ez a tenorja a szóban forgó cikksorozatnak, amely felett nem lehet és nem szabad napirendre térni, bármennyire is a nyilvá­nosság kizárása mellett történt a Magyar Pórt és annak vezetősége és a magyarságát híven megőrző, magyarságától meg nem tanto­rodé bíróság ellen intézett rossz­hiszemű, bárdolatlsn támadás, mégis csak meggondolásra kész­tető tünet és a Magyar Párt ve­zetősége akarva, nem akarva, mégis csak kénytelen foglalkozni ezzel a furcsa és érthetetlen je­lenséggel. Az Országos Magyar Párt ve­zetőségéhez fordu tunk felvi'égo sításért, a pért vezetőségének vé­­eményét tudakoltuk ebben a kü­lönös és sajnálatos ügyben, a melyről dr. Nagy Ödön az Or szagos Magyar Pórt ügyvezető elnöke a következőképen nyilat­kozott : — Őszintén szólva csak most vet­tem tudomást a Magyar Párt és an­nak vezetősége ellen irányuló hírlapi támadásról. Az esetnek nem tulajdo­nítok ebben a fázisában nagy jelen­tőséget, még pedig azért nem, mert ismerem Novisad és környéke ma­gyarságának felfogását a Magyar Pártról. Novisad és vidékének ma­gyarsága lelkesen üdvözölte a Ma­gyar Pártot megalakulása alkalmá­val és ha akad is most néhány, min­ber a novisadiak között, ezeknek a gyanús mesterkedése nem árthat a Magyar Pártnak. A teljesen indoko­latlan és rosszhiszemű támadások mögött egy kicsiny érdekcsoport áll, akiknek egyike sem szerzett jogot ahhoz, hogy a végérvényesen meg­alakult és immár aktiv politikai tevé­kenységet kifejtő pártot olyan kímé­letlen és a legszélsőbb végletbe át­csapó hangon megtámadja. Minden­képpen érthetetlen a Délbácska eljá­rása, amely nem nevezhető egyéb­nek, mint tudatos hátbatámadásnak, rosszhiszemű gáncsvetésnek. Egyéb­ként kizártnak tartom, hogy az otta­ni magyarság többsége helyesli ezt a pártbontó célzatot. A Magyar Párt egységét azonban akkor sem kell félteni, ha történetesen a Délbácska minden olvasója annak a néhány ko'ikolyhintönek a pártján volna (amit ugyan kötve hiszek). A Dél­­bácskának nincsen annyi sulya és tekintélye, hogy a magyar tömegek­ben hangulatot kenhessen a Magyar Párt ellen, vagy a legcsekélyebb za­vart keltse. Nagyon csodálkozom azon, hogy Fáth Ferenc plébános ur, a Délbácska kiadója közösséget vál­lal ezekkel a hírlapi támadásokkal. Annáj inkább is csodálkozom ezen, mert emlékezetem szerint Fáth fő­tisztelendő ur a most elmúlt nyáron a pápai nunciusnak Snboticán tör­tént idözése alatt felkeresett bennün­ket, a Magyar Párt vezetőit és ez al­kalommal kijelentette, hogy boldog, hogy kezet foghat azokkal, akik sze­rinte olyan lelkes szeretettel és hoz­záértéssel intézik a pártszervezés nehéz és felelősségteljes munkáját. Éppen azért nagyon csodálkozom a Délbácska általam mindig nagyra­­becsült kiadójának mostani magatar­tásán, amellyel eltűri, hogy lapiában ilyen rosszakaratú, alaptalan és gyűlölködő támadások jelenhetnek meg a Magyar Párt és annak az egész magyarság egyeteme által megválasztott vezetősége ellen. El­végre minden S. Ii. S. állambeli ma­gyar ember akármilyen is egyéb­ként a világnézete, tartozik annyi re­­garddal a saját nemzeti érzésének, hogy nyugodtan bevárja a Magyar Párt politikai működésének első eredményeit vagy sikertelenségeit és nem igyekszik mindjárt a kezdet kezdetén elgáncsolni az amúgy is sok nehézséggel küzdő alakulást. Úgy tudom, a Délbácska támadó cikkeit egy Pécsről emigrált Császár Géza nevű ember írja s az a most mindenáron Ítélkezni akaró ur ugyancsak kevés jogot formálhat alihoz, hogy az SHS. királyság ma­gyarságának politikai mozgalmáig beleszólhasson éppen a magyarság mentalitásától nagyon is távol álló előbbi politikai múltjánál fogva. Ám ez inkább a Délbácska belső ügye. Ha ennek a magyarságával minden­kit erőnek erejével túllicitáló lapnak az Ízlése nem tiltakozik az ellen, hogy egy másféiéwel ezelőtt még dühös kommunistát engedjen szaba­don garázdálkodni hasábjain, ám te­gye, de akkor ne követeljen előjo­gokat és itélőbirói polcot a maga szá­mára az itteni magyarság politikai életében. A legnagyobb mértékben el kell ítélnem végül a lapnak a vaj­dasági zsidóság ellen irányuló nyílt és burkolt kirohanásait. A Magyar Párt vezetőségében igenis a magyar tömeget és a magyar anyanyelvű és magyar kultúrájú zsidóság bizalmá­tól jogosan foglalnak helyet zsidó­­vallásu magyar testvéreink. Vallás­beli különbségek a magyarság egy­ségét sem befolyásolhatják. Öröm­mel látjuk zsidó vaílásu polgártár­sainkat a Magyar Pártban, mert itt van az ő helyük. Tudatában vagyunk annak a nagy értéknek, amelyet a vajdasági zsidóság a magyarságra nézve jelentett a múltban és jelenti most is. Felháborodással utasítjuk vissza azt a konkolyhintő akciót, a1 mely éket akar vetni a külömböző vallásfelekezetekhez tartozó magya­rok között. Egyébként ismételten ki­jelentem, hogy ezek a szóbanforgó és teljes politikai éretlenségről ta­núskodó hírlapi támadások nem a magyar közvélemény tolmácsoló!, azokkal az SHS. állam magyarsága a minden áron hátbatámadni akaró jelentéktelen kis csoport kivételével közösséget egyáltalában nem vállal. Előre tudtuk, hogy a Magyar Párt vezetősége a legerélyesebben visszautasítja és teljes mértékben elítéli a novisadi „zászlóbontóku kisded társaságának gáncsvető akcióját. Értesülésünk szerint a párt elnöki tanácsa legközelebbi ülésén formális határozatban fogja megbélyegezni ezeket az éretlen pártbontó törekvéseket. Nem kapnak í®hh földet a Vajdaságiban a dobrovoJjácok Beogradból jelentik: Szerdán délek: tt Miletics Krszta agrármi­­niszternél megjelentek a dobro­­voljócok főbizottságának tagjai és előterjesztették a dobrovoljácok­­nak azt a kérését, hogy bocsás­sanak rendelkezésükre a Vajda­ságban újabb földterületeket. Miletics miniszter azt válaszolta a főbizottság tagjainak, hogy kér résüket figyelembe fogja venni, de már előre is kijelenti, hogy a földigénylök nagyobbik felének Délszerbiában juttatnak majd földet.------- —BB——■ — Kártyások karca a detektivvel Novisadi munkatár sunk Jet ntér.e — Novisad két közismert veszedel­mes alakja, Lucsics Jován és Leze­­csev Tanaszia Rácz Gábor korcsmá­jában hazárdjátékot játszott, amikor a városi rendőrség egy detektivje, Maries belépett a helyiségbe és tet­ten érte a hazárdkáríyásokat. A detektív igazolásra szólította föl a két embert, akik azonban ezt meg­tagadták és felszólították a detektí­vet, hogy előbb ő igazolja magát, hogy valóban detektiv-e? Maries detektív erre elővette hi­vatalos igazolványát és felmutatta. A két veszedelmes alak csak erre várt. Az egyikük: Lucsics hirtelen kiragadta a detektív kezéből az iga­zolványt, a másik pedig: Lezecsev megragadta a detektívet és leteperte. Kétségbeesett dulakodás kezdő­dött a két ember között, mig Mancs­nak sikerült magát kiszabadítani és a helyiségből kijutnia. Rögtön a rendőrségre futott és rendőrökkel tért vissza a korcsmá­ba, ahol a két embert elfogták és a rendőrségre vitték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom