Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-16 / 312. szám
Ára 1 dinár. XXIII. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1922. november 16. SÍ 2. szám Kegjeiemís műiden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁIH: Kiadóhivatal 8-5P Szerkesztősé" 5-1J SZERKESZTŐSÉG s Kralja Aicxaaüra-alita 4 ua alatt Kiadóhivaíaí: Kralja Alezandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Előfizetési ár negyedévre 90 dinár Lojalitás Irta: Végh Lajos dr. Amióta a Magyar Párt megala kult és amióta a magyar sajtó egy árnyalattal önérzetesebb lett, ezt a hangot kiengesztelő prelúdiumként kisérte ez a szó: loyaliiás. Pedig mineK azt hangoztatni, a mi természetes, a mi a [élalap. Ez méltán gyanút kelthet különösen azokkal szemközt, akik a Habsburg-uralom idején szintén tulon-tul sokszor hangoztatták. És úgy sem az a fontos, a mit mon dunk, hanem, a mit teszünk. A politikában többféle értelme lehet és szoktak is tulajdonítani a loyaiitás szónak. Iia azt akar jak vele kifejezni, hogy ép olyan hazafiak vagyunk, hogy ép oly kevéssé vannak áliamelíenes, sze paratisztikus törekvéseink, mint a hegemóniát gyakorló szlávoknak, akkor felesleges. Mert, ugyebár, furcsán hangzanék, ha akár a demokrata, akár a radikális-párt a loyaiitás szóval akarná alátámasztani politikai programmját. Ha jiedig őzt az értelmet tulajdonítják neki, a mire a hajlandóság ugylátszik megvan, hogy a Magyar Párt a szlávságot, amely , ez országban a hatalmat bírja, azt erre egyedül és kizárólag hivatottnak elismeri: akkor immár nem felesleges, hanem káros. Akkor megszűnt a Magyar Pártnak a létjogosultsága. A Magyar Párt ilyen értelemben nem akar loyaüs lenni. A Magyar Pártnak épen az a célja, hogy a Királyság területén élő minden falu és rendű honfitársával egyenlő politikai jogokat harcoljon ki magának. Ne áltassa senki magát azzal, hogy politikai jogokat kikönyörögni lehet. Ennek küzdelem az ára. Da a pártpolitikai elhelyezkedés szempontjából zavarólag hathat a loyaiitás, mint pártjelszó. Az uralkodó fajhoz tartozó politikus lehet királyság ellenes, vagyis köztársasági párti; lehet revizionista. És mégis hazafi. Sőt, nincs kizárva, hogy ezzel a politikai programmal a hatalomhoz jut. Ez a joga minden demokratikus és szabad államban meg kell, hogy legyen a kisebbségi pártoknak is. így ál! ez a tiszta jog szempontjából. E jogot egy politikai pártnak a limine föladni nem szabad. A devalvált értékű és roszszu! értelmezett loyaiitás csak békó lehet bármely politikai párt programjában. Minden pártnak, de különösen a politikai küzdőtérre épp kilépő pártnak elsőrangú érdeke, hogy akciószabad Ságát egyik vagy másik irányban ne korlátozza. A íviagyar Pártnak, mint kisebbségi pártnak, fontos érdeke az őszinteség. A minden hátsógon dolattói mentes őszinteség, mert nagyrészt olyan politikai ellenfelekkel áll szemközt, akik az egyenjogus^tásukert vívott harcokban nőttek fel. És a Magyar Pártnak nincs szüksége, hogy ioyalitásának hangsúlyozásával leplezzen valamit, mert — értsük meg jól — nincs mii lepleznie! Csak a mezítelen igazságnak vai ereje. Ráhelyezkedett arra a ..dóit politikai jogalapra, amelye minden tisztességes állampolgárnak el kell foglalnia, ha életre való pc•itikdt akar folytatni. Tehá~ ne a ioyalitás az ajkakon, hanem a tisztesség, az igazság, a gerinces józanság a tettekben! A Magyar Párt programja megvan. De a mód, amellyel azt elérni akarja, a közel jövő kérdése. Es ez legalább oly fontos, mint maga a program. Ettől függ el siker. Amiben loyális a Jovan, nem lehet illoyális a János vagy a Johann. A horvát blokk bevonul a parlamentbe Az ellenzéki pártok vezetői megegyeztek a blokk kiküldötteivel Beogradbói jelentik : A horvát blokk háromtagú küldöttsége Drinkovics Mátéval az élén, szerdán délelőtt nagyon fontos konferenciát tartott, amelyen az egyes parlamenti csoportok képviseletében a következő politikusok vettek részt: D:\djvics Ljuba, Angyelics Pavk- (demokraták), Bartes (klerikális), Avramovics (föidm.), Hrasznie i (Spahó-p.) és PrctiCS Sztoján volt miniszterelnök. Evvel a konferenciával be is fejezték Drinkovicsék beogradi tanácskozásaikat és este 7 óra 45 nerckor visszautaztak Zagrebba. D nkovics Máté kijelentette, hogy a dkü dőltek az end vénnyel meg vj n na k elép, edveés hogy ennek folytán nagyon valószínű, hogy a horvát blokk képviselői a legrövidebb idő alatt Beogradfca érkeznek. A végső döntés ebben a kérdésben a horvát blokk zagrebi központi intézőbizottságát illeti, de minden jel arra mutat, hogy az az előreküldött bizottság je lentése alapján fog határozni. Mar az a tény, hogy az egyes ellenzéki csoportok képviselői közös tárgyalásra ültek Össze a blokk kiküldötteivel, amellett bizonyít, hogy Drinkovicséknak teljes felhatalmazásuk volt kötelező erejű megá lepodásokat kötni. Sok po Htikus enélkü! nem is ült le volna velük tárgyalni, mert a múltban már több Ízben előfordult, hogy egyes blokkista képviselők kellő felhatalmazás nélkül tárgyaltak és politikai megállapodásokat kötöttek, melyeket később nem tartottak meg. Hogy mi a lényege az ellenzék (beleértve a demokraták balszárnyát is) és blokk megállapodásénak, ez még nem került nyilvánosságra és sokféle kombináció forog róla politikai körökben, a tanácskozásokon résztvett politikusok azonban egyelőre diszkré' ciót tartanak. A törvényhozás munkája A nemzetgyűlés ülése — Dolgoznak a bizottságok Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülését délután 5 órakor nyitotta meg Lukinics elnök 168 képviselő jelenlétében. A formalitások elintézése után Kumanudi pénzügyminiszter válaszolt Ivanics Momcsilló egy kérdésére, azután Mihajlovics Sz., a mentelmi bizottság előadója beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését. A jelentés kizárólag 1919. és 1920-ból származó, elavult kiadatási kérelmekre vonatkozott. Barics (klerikális) ezért azt javasolja, hogy a jelentést adják vissza a mentelmi bizottságnak és hívják fel arra, hogy ezekről a régi ügyek-§ ről csak rövid összefoglaló jelentést tegyen és az ujnbb kiadatási kérelmekről is terjessze be jelentését. Barics indítványát rövid vita után elfogadták és a jelentést visszautalják a mentelmi bizottsághoz. Az ülés fél hétkor evvel véget is ért, a legközelebbi ülés csütörtök délután négyre van összehiva. Az agrárbizottság ülése Szerdán délelőtt a parlament agrárbizottsága is ülést tartott, amelyen két albizottságot választottak. Egyet a nagybirtokok kisajátításáról és felosztásáról szóló törvényjavaslat, egy másikat pedig a dalmáciai agrárviszonyok rendezéséről szóló javaslat letárgyalására. Ezenkívül elhatározták, hogy a plénum 17-én, pénteken ismét ülést tart, amelyre az igazságügy- és belügyminisztert is meghívják, mert ■meg akarják hallgatni véleményüket a földmivespárt ismert törvényjavaslatáról a dalmát agrárviszonyok rendezése ügyében. A törvényhozó bizottság szintén ülést tartott délelőtt és folytatta a tisztviselőtörvény; megkezdett vitáját. Az ülés a szokástól eltérően minden zavaró incidens nélkül folyt le. Ezúttal a 2. szakaszt tárgyalták paragrafusonként, amely a szolgálati beosztásról és a tisztviselők beosztásáról intézkedik. Minden egyes ponthoz sok szónok szólt hozzá és kisebb-nagyobb módosiusokat ajánlottak. Az 5—12. §-okat csekély, módosításokkal, melyeket Reisner. előadó is magáévá tett, elfogadták.; Az ülés fél egykor ért véget A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz, napirendje: 1. Mnrkovics igazságügyminiszter nyilatkozata a visszautasított bírói és ügyvédi törvényről; 2. az albizottság jelentése a bírói és ügyvédi törvényjavaslat visszautasításáról; 3. a tisztviselő törvény vitájának folytatása. \ csütörtöki ülés viharosnak ígérkezik. r" Vajdasági képviselők a vajdasági uj állami tisztviselőkért Be fogják Ezámitaui nyugdijukba korábbi szolgálati idejüket Beogradból jelentik: A vajdasági és szerémségi képviselők, számszerint harminchatén, párt különbségre való tekintet nélkül közös indítványt adtak he a tisztviselő törvény módosítására. Az indítvány szerint az azelőtt Magyarországhoz tartozott területen (Bánság, Bácska és Baranya) mindazoknak a tisztviselőknek, a kik állami szolgálatba lépésük előtt önkormányzati, egyházi vagy iskolai szolgálatban voltak, vagy pedig mint ügyvédek, mérnökök, újságírók szabad pályán működtek, vagy bejegyzett cégeknél magántisztviselők voltak és sem mint tisztviselők, sem mint szabad foglalkozásúak nem vétettek nemzeti kötelességük ellen, — szolgálati és nyugdíj éveikbe korábbi foglalkozásuk ideje is beszámitassék bizonyos magas határig, ha már több mint egy évvel a törvény életbelépése előtt állami szolgálatba voltak. Ezeknek a tisztviselőknek utólag meg kell fizetni majd a küiönbözetet a nyugdíjalapba, ha erre a kedvezményre igényt tartanak és ha nem áll fenn viszonosság a nyugdíjigény tekintetében az állam és a között a hivatal között, melyben azelőtt működtek. Minden az erre vonatkozó kérvényeket 6 hónapon belül kell beterjeszteni a királyi kormánynak amely az indítvány szerint azokról a parlamentnek is jelentést köteles tenni. Az indítvány tárgyalására már a legközelebbi napokban rá kerül a sor, ha törvényhozó bizottság a tisztviselő törvény részletes vitájában a nyugdíjról szóló fejezetig eljut.
