Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-15 / 311. szám
4, oldat. Landauékat és Laehnét, csakugyan mondta, hogy a kelenföldi laktanyában a vezérkari főnök az ur és nem a honvédelmi miniszter. Azért viszakoztattam a miniszter öszszes enyhítő rendelkezéseit. Tárgyalásvezető: Sipos azt mondotta, hogy ön biztatta föl a kínzásra. Danszky: Ezt ő mondja, én pedig tagadom. Sípost két magas államférfiúnak az ajánlatára vették fel a G. osztályba. Kémkedés miatt is folyt Sipos ellen eljárás, de magas protektorai ezt az ügyét is elsimították. Tárgyalásvezető: Mi indította önt arra, hogy Landaut bántalmazza? Danszky: Kérem, gyűlöletem a faj iránt. Az ügyész: Adott ön a honvédelmi miniszter urnák információt az egész ügyről? Danszky: Igen adtam. Megmutattam neki a cseh útleveleket és említettem a valószínű bécsi kémkedést. Az ügyész: Mi az, hogy valószínű kémkedés? Danszky: Mások ellen még kevesebb kémgyanu volt, mint Landauék ellen és ezek az ártatlan emberek két évig is ültek. A tárgyalásvezetö: Sipos azt vallotta, hogy • Landau öngyilkossága után ön szemrehányást tett neki, hogy most már baj van, miért nem jött előbb? • Danszky: Síposnak ez az állítása merő rágalom. Az ügyész: Tiz másodpercig tar. tott a cellában Landau bántalmazása? Danszky: Nem, úgy 20—25 másodpercig. Az ügyész: De a bántalmazás és Landauék ordítása az egész laktanya éjszakáját felverte. Mennyi ideig voltak önök az öreg Landaü cellájában? Danszky: Egy-két percig. Az ügyész: Hát ezalatt ki lehetett hallgatni őt? Danszky: Igen, mert feltettem a kérdéseket, ő nemmel felelt és én ezzel befejeztem a kihallgatást Az ügyész: Ezzel be volt fejezve az ön részéről a kihallgatás? .Danszky: Igen. I Az ügyész: Ugyancsak egy-két: percig tartott a fiatal Landau kihall-! gatása? Danszky: Igen, egy-két kérdés és azután következett a tettleges bántalmazás. Ezzel Danszky kihallgatása véget ért. ■■ i.riMMWBiiagBiBagww««»"«*1"-------A Siadikárpétlásrói szélé törvényi avaslatokat visszaküldi ék a foizoflságfeoz A parlament keddi ülése Beogradból jelentik: A parlament keddi ülését délután 5 órakor nyitotta meg Lukinics elnök. Néhány kisebb jelentőségű miniszteri válasz után különböző javaslatok tárgyalására bizottsago-S kát választottak. Ezután áttértek a hadikárpót lásról szóló törvényjavaslat vitájának folytatására. Angyelics Pavie (demokrata) hosszabb beszédben kritizálja a kormány, a törvényhozó bizottság és a föídmivespárt javaslatait. Szávics (radikális) beszéde után Markovics igazságügy miniszter szólal föl. Maga is visszás áílapotndk tartja, hogy három különböző javaslat feküdjön a narlo. ment plénuma előtt. A íöidmüyßspärt javaslata nem is ment bizottsági tárgyaláson keresztül, BACSMEGYEI NAPLÓ Csatlakozik ahhoz a fölfogáshozhogy a javaslatokat a bizottságnak vissza kell küldeni egyesítés végett. A parlament ezt az indítványt el is fogadja és igy javaslat viszszukerül a törvényhozó bizottság*s hoz, amely az időközben létrejött megegyezés alapján a módosításokat a kormány javaslatán keresztül fogja vinni. Az ülés félnyolckor ért véget, a legközelebbi ülés szerdán délután lesz. Konfliktus az igazságügyminiszter és a törvényhozás között Az igazságügyminiszternek a birákról és ügyvédekről szóló törvényjavaslata, amely a jogászvilágban országszerte nagy izgalmat és éles kritikát idézett fel, súlyos konfliktusba keverte a kormányt a törvényhozással. A törvényhozó bizottság sekciója, a mely legalsó fokon foglalkozott a javaslattal, november 10-iki ülésén, melyen az igazságügyminiszter sem volt jelen, a limine viszszautasitotta a javaslatot. A javaslat leszavazását a kor-, mátiy először bizalmi kérdésnek akadta tekinteni, újabb megfontolás után azonban úgy határuztak, hogy a törvényhozó bizottság plé numóhoz feldúljon az igazságügyminiszter elégtételért. Markovics igazságügyminiszter, mint Beogradbol jelentik, már meg is tette ezt. Levelet intézett Trifunovics Misához, a törvényhozó bizottság elnökéhez, amelyben szabálytalannak mondja az albizottság eljárását, hogy távollétében beható tárgyalás nélkül elvetette a javaslatot. Előadja Markovics, hogy mikor megkapta a bizottság meghívóját, megkérte Gyonovics képviselőt, hogy mivel más fontos elfoglaltsága van, halasszák el az ülést. Gyonovics ezt meg is ígérte, de az ülést mégis megtartották, Ezért azt kéri a törvényhozó bizottságtól, ne fogadja el az albizottság jelentését és küldje viszsza a javaslatot szabályos letárgyalás végett. Megszólal az ügyben Gyonovics köztársasági képviselő is, aki egy újságíró előtt kijelentette, hogy valóban megígérte Markovicsnak, hogy az ülést el fogja halasztatai, de a szekció nagy többsége elvetette ezt az indítványt. A törvényhozó bizottság keddi ülésén a javaslatot vissza is utalták az albizottsághoz. Az albizottság rögtön ezután ülést is tartott, melyen Markovics igazságügyminiszter is résztvett. Megállapitást nyert a jegyzőkönyvből, hogy ott az igazságügyminiszter javaslatát reakciósnak, abszurdnak és igaz ságtalannak jelentették ki, amely úgy az egyesek, mint az állam érdekeit sérti. Ezután rátértek a javaslat érdemleges tárgyalására, melynek során Markovics hosszabb beszédben szállt síkra javaslata mellett. A vita folytatását a legközelebbi ülésre halasztották. A közvélemény nagy érdeklődéssel várja a további fejleményeket, nemcsak azért, mert miniszterválságra vezethet, hanem azért is, mert a törvényjavaslat mindenfelé nagy ellenszenvei kelt. Anglia a keleti konferencia újabb elhalasztásét kívánja Konstantinápolyban egyre kritikusabb a helyzet — A szövetséges femeg bízottak sürgetik a béketárgy alánt Semmivei sem enyhült a konstantinápolyi helyzet, ámbár a francia kormány szükségesnek tartotta megnyugtatni az angol külügyminisztériumot, hogy abban az esetben, ha török részről támadás érné a konstantinápolyi szövetséges csapatokat, a francia katonaság kiveszi a maga részét a védelemből. A francia nagykövet felkereste lord Curzont s azon igyekezett, hogy az angol-francia ellentéteket elsimítsa. Szóba került, hégy november 20-án till is el kell halasztani a békekonferenciát, mert csak igy lehet időt nyerni arra, hogy a szövetséges kormányok tisztázzák a Helyzetet. Ebben az esetben a jövő hét elején lenne a találkozás az antant államok vezetői között. Lord Garzon nyomat kosán hangsúlyozta, hogy ha a megegyezés nem jönne létre, az angol békedelégáció nem megy Lausanneba. Harding párisi angol követ kormánya nevében Londonba meghívta Poincarét, hogy a békekonferencia előtt ott a keleti kérdésben megegyezzenek. Poincaré a meghívást nagy elfoglaltságára való hivatkozással visszautasította. Kijelentette, hogy Franciaország nagy súlyt helyez arra, hogy az előzetes tanácskozásokon Olaszország képviselője is részt vegyen. Az olaszok azt kivárnák, hogy a szövetséges hatalmak képviselőinek előértekezletét Párisban vagy Nizzában taitsák meg. Konstantinápolyból olyan jelentések érkeznek, hogy a lausannei konferencia elhalasztása a török fővárosban igen nagy izgalmat keltett. A szövetséges főbiztosok táviratilag fordultak kormányaikhoz, hogy a béketárgyalást minél előbb kezdjék meg, mert különben Konstantinápolyban és Kisázsiában komoly események bekövetkezésétől kell tartani. Rifaj pasa, az angorai kormány polgári kormánybiztosa átvette Konstantinápoly közigazgatását. A szövetséges főbiztosok előtt kijelentette, hogy nem tartja magát a kapitulációkhoz, minthogy azoknak érvényességét az ar.gorai kormány nem ismeri el. Az uj kormányzónak első ténykedése volt, hogy kiszabadította a politikai foglyokat, akiket a konstantinápolyi kormány és a szövetséges megszálló hatóságok 'ogattak el. A szövetséges főmegbizottak az ostromállapotot mindeddig nem tudták Konstantinápolyban kihirdetni, mert a szultán testőrsége átpártolt a kemaüstákfaoz és ezek nélkül a szövetséges megszálló csapatok gyengék az ostromállapot fentartsához. A főmegbizottak szükségesnek tartják, hogy az ostromállapot kihirdetése előtt a keresztény lakosság távozzék el Konstantinápolyból. Hír szerint Tevfik pasa, volt nagyvezérnek sikerűit a szultánt meggyőznie arról, hogy alá kell írnia lemondását, - - - - ~ ■* r Átszervezik a szuboticai bej eleniő-hivatait összeírják a szuboticai őslakókat A szuboticai rendőrségi bejelentőhivatal átszervezése a műit hét folyamán megkezdődött. Az eddigi változás egyelőre abban áll, hogy kettéosztották az útlevél- és bejelentőosztályt, amiáltal a közönség ügyei gyorsabb elintézést nyerhetnek. Mindkét osztály egyelőre még a régi helyiségben működik. A rendőrség most a bejelentést' ki akarja terjeszteni a régi szuboticai lakosokra is, akkiről eddig a bejelentőhivatalban semmi nyilvántartás nem volt. Ez a nyilvántartás kiterjedne minden szuboticaira, tekintet nélkül arra, hogy mióta lakik 3 városban és a személyi íveken minden lakásváltozást keresztül fognak vezetni. Kü-1 lön nyilvántartást fognak vezetni a büntetett egyénekről is, ami összefüggésben lesz a bűnügyi osztállyal is. Mivel az uj bejelentési rendszert teljesen nagyvárosi mintára akarják megszervezni, a bejelentőhivatal egyik vezetője Zagrebba és Beogradba megy az ottani fciejelentési és nyilvántartási módszer tanulmányozása végett. Az átszervezés tervezetével már foglalkozik a bejelentőhivatal, amit’ jóváhagyás és a költségek megszavazása végett a városi tanács és a közgyűlés elé fognak terjeszteni. Ha ezek a fórumok a szükséges anyagi eszközt rendelkezésére bocsátják ä rendőrségnek, úgy az átszervezés néhány hónapon belül meg fog történni. _____1922. november 15. Sokan jönnek vizűm nélkül Magyarországból Tiltott határátlépés miatt eljárás ódul meg’ ebesük A suboticai rendőrségen at utóbbi hetekben egyre több olyan Magyarországból érkezett utast állítanak elő, akik szabályszerűen kiállított útlevéllel érkeztek a budapesti vonattal, de akiknek útleveléről hiányzik a jugoszláv konzulátus beutazási vízuma. A rendőrség minden egyes esetben megállapítja a tiltott határátlépési kihágás fennforgását és az ilyen útlevéllel érkezőket a törvény értelmében 100 dinár pénzbüntetéssel és 8 napi elzárással sújtja, ennek kitöltése után pedig átteszik őket i a határon. Amikor meg kell állapítani, hogy ez esetekben a rendőrség a törvény és a felsőbb utasítások alapján jár el, — azt is konstatálni kel’, hogy a „tiltott határátlépések" számát azok a nagy nehézségek okozzák, amelyekkel a Jugoszláviába való beutazás jár. Talán egyetlen országba sem olyan nehéz bejutni,’ mint Magyarországból a SHS. királyságba. Á beutazási engedélyek és vízumok megszerzése rengeteg utánjárást és sok időt vesz igénybe és nem egy esetben a beutazást kérelmezők félévig, sőt egy esztendeig is várnak, amíg ké1 relmük elintézést nyer. Ez a körülmény rendkívül hátrányos mindkét ország lakosságára nézve, mert — a személyes kapcsolattól eltekintve — a gazdasági érdekek is gyakran szükségessé teszik a két szomszédos ország polgárainak személyes érintkezését. Mig a beooradi magyar konzulátus a legtöbb esetben azonnal látiamozza a jugoszláv polgárok útlevelét, a magyar állampolgároknak előbb kérniök kell a budapesti, illetve pécsi konzulátusok utján a beogradi belügyminisztériumban a beutazási engedélyt és csak ennek elnyerése után kaphatnak vízumot. Ennek az eljárásnak a hosszadalmassága sürgős és halaszthatatlan esetekben arra birja rá a magyarországiakat, hogy vizűm nélkül tegyék meg az utat, ami azonban a legtöob esetben kihágási eljárással végződik rájuk nézve, mert
