Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-15 / 311. szám

4, oldat. Landauékat és Laehnét, csakugyan mondta, hogy a kelenföldi laktanyá­ban a vezérkari főnök az ur és nem a honvédelmi miniszter. Azért viszakoztattam a miniszter ösz­­szes enyhítő rendelkezéseit. Tárgyalásvezető: Sipos azt mon­dotta, hogy ön biztatta föl a kín­zásra. Danszky: Ezt ő mondja, én pedig tagadom. Sípost két magas állam­­férfiúnak az ajánlatára vették fel a G. osztályba. Kémkedés miatt is folyt Sipos ellen eljárás, de magas protektorai ezt az ügyét is elsimí­tották. Tárgyalásvezető: Mi indította önt arra, hogy Landaut bántalmazza? Danszky: Kérem, gyűlöletem a faj iránt. Az ügyész: Adott ön a honvédel­mi miniszter urnák információt az egész ügyről? Danszky: Igen adtam. Megmutat­tam neki a cseh útleveleket és em­lítettem a valószínű bécsi kémke­dést. Az ügyész: Mi az, hogy valószí­nű kémkedés? Danszky: Mások ellen még kevesebb kém­­gyanu volt, mint Landauék ellen és ezek az ártatlan emberek két évig is ültek. A tárgyalásvezetö: Sipos azt val­lotta, hogy • Landau öngyilkossága után ön szemrehányást tett neki, hogy most már baj van, miért nem jött előbb? • Danszky: Síposnak ez az állítása merő rágalom. Az ügyész: Tiz másodpercig tar­­. tott a cellában Landau bántalmazá­sa? Danszky: Nem, úgy 20—25 má­sodpercig. Az ügyész: De a bántalmazás és Landauék ordítása az egész lak­tanya éjszakáját felverte. Mennyi ideig voltak önök az öreg Landaü cellájában? Danszky: Egy-két percig. Az ügyész: Hát ezalatt ki lehetett hallgatni őt? Danszky: Igen, mert feltettem a kérdéseket, ő nemmel felelt és én ezzel befejeztem a kihallgatást Az ügyész: Ezzel be volt fejezve az ön részéről a kihallgatás? .Danszky: Igen. I Az ügyész: Ugyancsak egy-két: percig tartott a fiatal Landau kihall-! gatása? Danszky: Igen, egy-két kérdés és azután következett a tettleges bántalmazás. Ezzel Danszky kihallgatása véget ért. ■■ i.riMMWBiiagBiBagww««»"«*1"-------­A Siadikárpétlásrói szélé törvényi avaslatokat visszaküldi ék a foizoflságfeoz A parlament keddi ülése Beogradból jelentik: A parla­ment keddi ülését délután 5 óra­kor nyitotta meg Lukinics elnök. Néhány kisebb jelentőségű mi­niszteri válasz után különböző ja­vaslatok tárgyalására bizottsago-S kát választottak. Ezután áttértek a hadikárpót lásról szóló törvényjavaslat vitá­jának folytatására. Angyelics Pavie (demokrata) hosszabb beszédben kritizálja a kormány, a törvényhozó bizottság és a föídmivespárt javaslatait. Szávics (radikális) beszéde után Markovics igazságügy miniszter szó­lal föl. Maga is visszás áílapot­­ndk tartja, hogy három külön­böző javaslat feküdjön a narlo. ment plénuma előtt. A íöidmü­­yßspärt javaslata nem is ment bizottsági tárgyaláson keresztül, BACSMEGYEI NAPLÓ Csatlakozik ahhoz a fölfogáshoz­­hogy a javaslatokat a bizottság­nak vissza kell küldeni egyesítés végett. A parlament ezt az indítványt el is fogadja és igy javaslat visz­­szukerül a törvényhozó bizottság*s hoz, amely az időközben létrejött megegyezés alapján a módosítá­sokat a kormány javaslatán ke­resztül fogja vinni. Az ülés félnyolckor ért véget, a legközelebbi ülés szerdán dél­után lesz. Konfliktus az igazságügyminiszter és a törvényhozás között Az igazságügyminiszternek a birákról és ügyvédekről szóló tör­vényjavaslata, amely a jogászvi­lágban országszerte nagy izgal­mat és éles kritikát idézett fel, súlyos konfliktusba keverte a kor­mányt a törvényhozással. A tör­vényhozó bizottság sekciója, a mely legalsó fokon foglalkozott a javaslattal, november 10-iki ülé­sén, melyen az igazságügyminisz­­ter sem volt jelen, a limine visz­­szautasitotta a javaslatot. A javaslat leszavazását a kor-, mátiy először bizalmi kérdésnek akadta tekinteni, újabb megfonto­lás után azonban úgy határuztak, hogy a törvényhozó bizottság plé numóhoz feldúljon az igazságügy­­miniszter elégtételért. Markovics igazságügyminiszter, mint Beogradbol jelentik, már meg is tette ezt. Levelet intézett Tri­­funovics Misához, a törvényhozó bizottság elnökéhez, amelyben szabálytalannak mondja az albizott­ság eljárását, hogy távollétében beható tárgyalás nélkül elvetette a javaslatot. Előadja Markovics, hogy mikor megkapta a bizottság meghívóját, megkérte Gyonovics képviselőt, hogy mivel más fon­tos elfoglaltsága van, halasszák el az ülést. Gyonovics ezt meg is ígérte, de az ülést mégis meg­tartották, Ezért azt kéri a törvény­hozó bizottságtól, ne fogadja el az albizottság jelentését és küldje visz­­sza a javaslatot szabályos letárgya­­lás végett. Megszólal az ügyben Gyonovics köztársasági képviselő is, aki egy újságíró előtt kijelentette, hogy valóban megígérte Markovicsnak, hogy az ülést el fogja halasztatai, de a szekció nagy többsége elvetette ezt az indítványt. A törvényhozó bizottság keddi ülésén a javaslatot vissza is utal­ták az albizottsághoz. Az albizott­ság rögtön ezután ülést is tartott, melyen Markovics igazságügymi­niszter is résztvett. Megállapitást nyert a jegyzőkönyvből, hogy ott az igazságügyminiszter javaslatát reakciósnak, abszurdnak és igaz ságtalannak jelentették ki, amely úgy az egyesek, mint az állam érdekeit sérti. Ezután rátértek a javaslat ér­demleges tárgyalására, melynek során Markovics hosszabb beszéd­ben szállt síkra javaslata mellett. A vita folytatását a legközelebbi ülésre halasztották. A közvélemény nagy érdeklő­déssel várja a további fejlemé­nyeket, nemcsak azért, mert mi­niszterválságra vezethet, hanem azért is, mert a törvényjavaslat min­denfelé nagy ellenszenvei kelt. Anglia a keleti konferencia újabb elhalasztásét kívánja Konstantinápolyban egyre kritikusabb a helyzet — A szövetséges femeg bízottak sürgetik a béketárgy alánt Semmivei sem enyhült a konstan­tinápolyi helyzet, ámbár a francia kormány szükségesnek tartotta megnyugtatni az angol külügymi­nisztériumot, hogy abban az eset­ben, ha török részről támadás érné a konstantinápolyi szövetséges csa­patokat, a francia katonaság kiveszi a maga részét a védelemből. A francia nagykövet felkereste lord Curzont s azon igyekezett, hogy az angol-francia ellentéteket elsimítsa. Szóba került, hégy novem­ber 20-án till is el kell halasztani a békekonferenciát, mert csak igy le­het időt nyerni arra, hogy a szövet­séges kormányok tisztázzák a Hely­zetet. Ebben az esetben a jövő hét elején lenne a találkozás az antant államok vezetői között. Lord Gar­zon nyomat kosán hangsúlyozta, hogy ha a megegyezés nem jönne létre, az angol békedelégáció nem megy Lausanneba. Harding párisi angol követ kor­mánya nevében Londonba meghívta Poincarét, hogy a békekonferencia előtt ott a keleti kérdésben meg­egyezzenek. Poincaré a meghívást nagy elfoglaltságára való hivatko­zással visszautasította. Kijelentette, hogy Franciaország nagy súlyt he­lyez arra, hogy az előzetes tanács­kozásokon Olaszország képviselője is részt vegyen. Az olaszok azt ki­várnák, hogy a szövetséges hatal­mak képviselőinek előértekezletét Párisban vagy Nizzában taitsák meg. Konstantinápolyból olyan jelenté­sek érkeznek, hogy a lausannei kon­ferencia elhalasztása a török fővá­rosban igen nagy izgalmat keltett. A szövetséges főbiztosok táviratilag fordultak kormányaikhoz, hogy a béketárgyalást minél előbb kezdjék meg, mert különben Konstantinápoly­ban és Kisázsiában komoly esemé­nyek bekövetkezésétől kell tartani. Rifaj pasa, az angorai kormány polgári kormánybiztosa átvette Konstantinápoly közigazgatását. A szövetséges főbiztosok előtt kijelen­tette, hogy nem tartja magát a ka­pitulációkhoz, minthogy azoknak ér­vényességét az ar.gorai kormány nem ismeri el. Az uj kormányzónak első tényke­dése volt, hogy kiszabadította a politikai foglyo­kat, akiket a konstantinápolyi kormány és a szövetséges megszálló hatósá­gok 'ogattak el. A szövetséges főmegbizottak az ostromállapotot mindeddig nem tud­ták Konstantinápolyban kihirdetni, mert a szultán testőrsége átpártolt a kemaüstákfaoz és ezek nélkül a szövetséges meg­szálló csapatok gyengék az ostrom­­állapot fentartsához. A főmegbizot­­tak szükségesnek tartják, hogy az ostromállapot kihirdetése előtt a keresztény lakosság távozzék el Konstantinápolyból. Hír szerint Tevfik pasa, volt nagy­vezérnek sikerűit a szultánt meg­győznie arról, hogy alá kell írnia lemondását, - - - - ~ ■* r Átszervezik a szuboticai bej eleniő-hivatait összeírják a szuboticai őslakókat A szuboticai rendőrségi bejelentő­hivatal átszervezése a műit hét fo­lyamán megkezdődött. Az eddigi vál­tozás egyelőre abban áll, hogy ketté­osztották az útlevél- és bejelentő­osztályt, amiáltal a közönség ügyei gyorsabb elintézést nyerhetnek. Mindkét osztály egyelőre még a régi helyiségben működik. A rendőrség most a bejelentést' ki akarja terjeszteni a régi szuboticai lakosokra is, akkiről eddig a bejelen­tőhivatalban semmi nyilvántartás nem volt. Ez a nyilvántartás kiterjedne minden szuboticaira, tekintet nélkül arra, hogy mióta lakik 3 városban és a személyi íveken minden lakásvál­tozást keresztül fognak vezetni. Kü-1 lön nyilvántartást fognak vezetni a büntetett egyénekről is, ami össze­függésben lesz a bűnügyi osztállyal is. Mivel az uj bejelentési rendszert teljesen nagyvárosi mintára akarják megszervezni, a bejelentőhivatal egyik vezetője Zagrebba és Beograd­­ba megy az ottani fciejelentési és nyil­vántartási módszer tanulmányozása végett. Az átszervezés tervezetével már foglalkozik a bejelentőhivatal, amit’ jóváhagyás és a költségek megsza­vazása végett a városi tanács és a közgyűlés elé fognak terjeszteni. Ha ezek a fórumok a szükséges anyagi eszközt rendelkezésére bocsátják ä rendőrségnek, úgy az átszervezés néhány hónapon belül meg fog tör­ténni. _____1922. november 15. Sokan jönnek vizűm nélkül Magyarországból Tiltott határátlépés miatt eljárás ódul meg’ ebesük A suboticai rendőrségen at utóbbi hetekben egyre több olyan Magyaror­szágból érkezett utast állítanak elő, akik szabályszerűen kiállított útlevéllel érkeztek a budapesti vonattal, de akik­nek útleveléről hiányzik a jugoszláv konzulátus beutazási vízuma. A rend­őrség minden egyes esetben megálla­pítja a tiltott határátlépési kihágás fenn­forgását és az ilyen útlevéllel érkezőket a törvény értelmében 100 dinár pénz­büntetéssel és 8 napi elzárással sújtja, ennek kitöltése után pedig átteszik őket i a határon. Amikor meg kell állapítani, hogy ez esetekben a rendőrség a törvény és a felsőbb utasítások alapján jár el, — azt is konstatálni kel’, hogy a „tiltott ha­tárátlépések" számát azok a nagy ne­hézségek okozzák, amelyekkel a Jugo­szláviába való beutazás jár. Talán egyet­len országba sem olyan nehéz bejutni,’ mint Magyarországból a SHS. király­ságba. Á beutazási engedélyek és vízu­mok megszerzése rengeteg utánjárást és sok időt vesz igénybe és nem egy esetben a beutazást kérelmezők félévig, sőt egy esztendeig is várnak, amíg ké1 relmük elintézést nyer. Ez a körülmény rendkívül hátrányos mindkét ország la­kosságára nézve, mert — a személyes kapcsolattól eltekintve — a gazdasági érdekek is gyakran szükségessé teszik a két szomszédos ország polgárainak sze­mélyes érintkezését. Mig a beooradi ma­gyar konzulátus a legtöbb esetben azon­nal látiamozza a jugoszláv polgárok út­levelét, a magyar állampolgároknak előbb kérniök kell a budapesti, illetve pécsi konzulátusok utján a beogradi belügy­minisztériumban a beutazási engedélyt és csak ennek elnyerése után kaphatnak vízumot. Ennek az eljárásnak a hosszadalmas­sága sürgős és halaszthatatlan esetekben arra birja rá a magyarországiakat, hogy vizűm nélkül tegyék meg az utat, ami azonban a legtöob esetben kihágási el­járással végződik rájuk nézve, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom