Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-15 / 311. szám

1922. november 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Szuboticára való megérkezésükkor az útlevél szabálytalansága miatt a rend­őrségre előállítják, megbüntetik és a nélkül hogy ütjük célját elintézhették volna, átteszik Őket a határon. A szubóticai rendőrségen újabban azt is megállapították, hogy Magyarorszá­gon sok esetben az ott élő jugoszláv állampolgárok számára a magyar ható­ságok állítanak ki útlevelet, holott erre csak a jugoszláv külképviseletek jogo­sítottak. Ilyen esetekben az utasok út­leveleit a rendőrség lefoglalja és a sza­bálytalanságról jelentést tesz a belügy­minisztérium utján a külügyminiszté­riumnak. CIRKUSZ • » a Csevegés a nagrjságos asszonnyal Dr. Kosztvasztkosztné megfogott ma este a marónis kofa előtt, azt mondja, kisérjem haza, fél egyedül menni a sötét utcákon, mert sok a részeg ember, az ura pedig, az ura pedig el van utazva ... Jaj én is félek végigmenni a sötét utcákon a drága Kosztvasztkosztnéval, mert rögtön részeg ember lesz belőlem. Nem jó sokszor hazakisérni egy olyan naccerü, egy olyan nagyon riaccerü fénynőt, mint amilyen ez a kis drága, ez a kis édes, ez a kis huncut, akinek az ura olyan sokszor el van utazva. Az ember ugyanis mindig szeret­ne felkiáltani ilyenkor, ha módjában állana, hogy: Kosztvasztkoszt . . . Szóval megint nem kisértem el az aranyost, megint nem mertem elkí­sérni, megint nem állott módomban, így hát csak a marónis kofa előtt fűrészeltünk le a hosszú estéből egy rövid félórát, jaj nagyságos asszo­nyom, milyen pechem van, be kell mennem a szerkesztőségbe felkiál­tással. — Mit csinál majd odabent abban a szerkesztőségben — kérdezte a kis ennivaló, a kis megennivaló, a kis elfogyasztanivaló. — Mit tudnak csi­nálni maguk olyan sokáig ott abban a szerkesztőségben? Egész este, egész éjjel bentvannak és Írnak, ír­nak, írnak, reggel aztán, mikor az újság megjelenik, nincsen benne semmi érdekes dolog. Egy divatle­­vé! nincs az újságban, egy érdekes szerelmi dráma, egy házasságtörés, egy jó hecc nincs a lapban. Csak mindig az a Kemal pasa, meg min­dig az a Mussolini, meg mindig az a jóvátétel . . . — No, no, talán az a Mussolini, a fascista főnök nem érdekes ember? Direkt regénybe való hős. — Csak volt! Most már nem ér­dekes. Amig gorombáskodott, moz­gósított . és erőszakoskodott, addig csakugyan kíváncsian vártam az új­ságot, hogy mi mindent fog még merni ez a furcsa ember. Most, ami­óta az olasz király miniszterelnökké csókolta, mintha egészen elment volna a kedve szegénynek minden­től, legfőképpen pedig a fascizmus­­tól. Olyan kezes bárány lett belőle, hogy rossz nézni. Amióta levetette j a piszkos, akarom mondani fekete ingét és a miniszterelnöki frakkhoz! való fehéret vett fel, mintha az ere-1 jét, a férfiasságát is levetette volna. I Az olyan fascista, akinek nincs éré- ; je, nem imponál nekem. — Pedig azt mondják, hogy ez a. Mussolini nagyon szép szál ember, j |A nők imádják. Egész Róma rajong j érte. Apropos, mikor utazik nagysá-j gos asszony megint Rómába? A drága sértődötten vágta fejem- \ bez a staniszli végén megmaradt; marónit. — Csak újságíróval álljon szó- i ba az ember — mondotta durcásan; — mindjárt bevásárol néhány rossz; szóviccet maguktól. g. z. 1 A valutadiktátor zagrebi tárgyalásai 12 centimesen stabilizálják Zürichben a dinárt Zogrebből jelentik : Plavcsics Du sán, a deviza-ügyek intézésével megbízott kormánybiztos, aki Zü richből hazaérve, szombat óta Zagrebban tartózkodik, kedden délután tanácskozásra hívta meg a tőzsde tanácstermébe a horvát­országi nagyobb pénzintézetek képviselőit. Plavcsics a konferen­cián először ismertette prágai és zürichi tapasztalatait a deviza-for galom, különösen pedig a dinár árfolyamának alakulása tekinte­tében. A jugoszláv valuta hely­zetét a külföldi pénzpiacokon na­gyon oplimisztikusan ítéli meg és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy rövid időn beiül sikerülni fog a dinárt 12 centimes árfolyamon stabilizálni. Közölte ezután, hogy rövid időn belül meg fog jelenni a végleges deviza- és valutrarendeiet és fel­kérte a megjelenteket, hogy kö­zöljék vele észrevételeiket és kí­vánságaikat. A bankkiküldöttek közül többen elmondták vélemé­nyüket és egyöntetűen kijelen­tették, hogy elsősorban a deviza forgalom korlátozásainak a csök­kentését kívánják, hogy a bankok szabad kezet nyerjenek saját kez­deményezésű pénzügyi tranzak­ciók keresztülvitelére. Plavcsics tudomásul vette a bankok kíván­ságait és kijelentette, hogy az uj rendeletben azoknak a lehetőség szerint eleget fog tenni. Plavcsics- kedden este Zagreb­­bói Beogradba utazott. Aktivista matiné Szuboticán Vasárnap délelőtt 2 Korzó Moziban ■ I Nemrégiben már megemlékeztünk róla, hogy ittélő aktivisták matinét akarnak tartani. Akik az aktivistákat iezideig csak hírből, írásaikból ismer­­íték, azoknak most módjukban lesz, fhogy az uj művészet fiatal trónköve- I tetőit, vasárnap délelőtt tiz órakor a I Korzó moziban szemtől szembe lát- Ihassák és hallhassák. A sok akadály- Ilyel és gánccsal küzdő fiatalok ez­­ideig még csak Novisadon tartottak demonstratív jellegű matinét, az Ut cimu aktivista folyóirat gárdájának rendezésében. Az első sikereken fel­buzdulva most a jugoszláv magyar [és szerbnyelvü aktivisták Szuboticán Imásodik nagyszabású matinéjukkal lépnek a közönség elé. A mozibejáró csarnokában öles, tarka plakátok ordítanak, óriási fel­iratokkal, amiken az eddigi recipé­től eltérő sorok olvashatók. A műsor egyik főérdekessége, a »beavatottak« szerint Sugár Andor »Antracén láza­dás« című groteszk színdarabja lesz. Egyébként a program a következő: MEGHÍVÓ. I Nagybecsű személyét meghívjuk fáz alább kiirt műsorral 1922. novem­­fber I9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor megtartandó aktivista matinéra, me­lyen 20 dinár lefizetése után megál­lapíthatja saját nb. véleményét az ak­tivista művészetről. Vagyunk kitűnő tisztelettel Jugo­szláviai Aktivisták mint Szövetkezet. MŰSOR: j Brkié Djurica: Az uj jugoszláv iro- I dalom és művészet. 1 Arató Endre: Mit akar az uj mü­­?vészét? jj Ljubomir Midé: Zenitisiéka pes- I ničk a. Haraszti Sándor: Asszonydicséret. Csuka: Zoltán: Versek, j Láng Árpád: »Kiáltvány a XX. i századhoz.« I Sugár Andor: Antracénlázadás, ak­­f tivistamese,fény- és'hangarchitektura i kísérlettel, j Kassák: Anyaság. 1 Újvári: Próza 26. (Szavalja: Szász fOlga.) i Brkié Gyurica: Versek, jj Hüelsenbeek: Fa. ; Barta Sándor: A zöldfejü ember. Š Drágán Aleksié: Bolond az ember. 1 Sugár Andor: Nincsvers. (Előadja jj Arató). I Tamás István: Vers I.: Vers II. 1 Mesterházy Ambrus: Hályog, i Mikes Flóris: Beograd. Mester János: Dél. 1 Csont: Kivégeznek. (Demonstrálja I Arató.) r Virgil Poljanskil M. Petrov: Zeni Ilista müvek. I lllatkoncert. ' A vetítéshez szükséges valamennyi diapozitív Klauber István eredeti munkája. Jegyek előre válthatók az összes könyvkereskedésekben és a Korzó­moziban. Az aktivisták azt hiszik, hogy Szu­boticán mindenki meleg érdeklődés­sel és kíváncsisággal várja első be­mutatkozásukat. Vasárnap este a bálban... Hogyan mulatnak a Hungáriában ? Voltam a bálban. A Hungáriában, tudni­illik, vagy ahogyan a báli hölgyközönség zengően ejti: a’Zungáriában. Nagyon szép volt. A Zungáriában a bál nem zártkörű, nem kellett tehát külön, névre szóló meghívó­ról gondoskodnom, a frakk és a lakk is mellőzhető. Az egykori Hungária szálloda udvará­ban van az üvegfalú, hosszúkás bálterem. Húsz koronát, vagyis öt dinárt kell elő­ször leszurkolni. , Tündéri látvány fogad. A terem üveg­falai pazarul díszítve hatalmas papir-ró­­zsákkal, a legrikitóbb színekben. Itt láttam életemben először lilaszinü és fekete rózsákat, szines papirfüzérek kötik egybe a falakon pompázó délszaki növényeket, a legtarkább szinü papiro­sokból. A figyelmes szemlélő szüreti bál­ból visszamaradt diadalmi jelvényeket is felfedez a díszek e tengerében. A terem zsúfolva, pedig csak fél kilenc óra van még. A zungáriabeli báliközöu­­ség pontos. Itt nincsenek későn jövők. Sok a lány, de legény is van bőven. A lányok csinosak, fiatalok; vidám munkáslányok, kispolgárok, kisiparosok ünneplőbe öltözött leányai, aztán háztar­tási alkalmazottak is, tarka egyvelegben, mindannyian fejkendővel. A terem végé­ben hajadonfővel is vannak lányok, ezek kizárólag katonákkal táncolnak. A terem közepén, a »dobon«, — aho­gyan itt mondják, a zenekar foglal helyet, természetesen trombitások. Egyik leánytól megkérdem: — Mit fújnak lelkem9 Mi a táncrend? — Táncrend, az itt nincs a Zungáriá­ban, a trombitások már tudják mit kell fújni. Előbb három boszton, azután csár­dás, kőié, megest boszton háromszor. — Aztán megest csárdás . . . vetem közbe. — Nem, boszton, utána vansztep há­romszor és csak azután megest csárdás, kőié és háromszor boszton. — Hát ilyen sok itt a tánc? — Ez sok? — csodálkozik a nagy lány. — Mi itten mindig táncolunk a mar­sig. — Hát az mikor van? — Mikor egy órakor éjjel vége van a bálnak, á trombitások marsot fújnak és akkor mi elmegyünk. Egy alacsony, barna legény lép a lány elé: — Szabad, nagylány? — Kérem, feleli a lány és táncba megy az alacsony, barna legénykével, aki szin­te elvesz a hatalmas termetű, széles csí­pői ü nagy lány mellett. Figyelemmel kisérem a párt. Egymás­hoz tapadva, kipirult arccal, lihegve tán­colnak, a kis barna legény egészen elvesz a nagy, erős lány mellett, aki ugyancsak'1, fogja a fiút és folyton a szemébe néz. Egy magas, széles vállu, dijbirkózó külsejű legény lép most a táncoló párhoz: — Szabad, nagylány, — mondja és más nyújtja is kezét a lány felé. A lány félig feléje fordulva, táncköz­ben, lihegve szól: — Most nem. A nagy, erős legény szó nélkül elrántja a lányt az alacsony, barna legény mellől. A nagy lány pillanatig szembenéz a ha­talmas erős legénnyel, aztán két öklével mellbe löki, úgy hogy a nagy legény meg­­tántorodik és a lány ismét odafordul régi táncosához, a kis barna fiúhoz és tovább akar táncolni. A nagy legény nem hagyja ennyibe A dolgot. — Velem fogsz táncolni szól erélyesen és a lány felé nyúl. — Hagyjál, nem táncolok veled. — Nem? — Nem! A nagy legény kezében hosszú, fényes késpenge villan meg. Felemeli a kést és a leány felé szúr. Ebben a pillanatban a kis, barna fiú, — a nagy lány táncosa, — aki eddig néma szemlélője volt a jelenetnek, villámgyor­san a lány elé ugrik és testével elfedi a nagy legény elől. Az útjára indult kés éles pengéje a fiú mellébe szalad . . . Kis kör képződik. Halk sikolyok. A fiút kivezetik a teremből. ... A tánc folyik tovább a marsig. így fest a Parasztbecsület cimti ismert dráma előadása Szuboticán, vasárnap este, a bálban. —rth. \ HÍREK ti B8 » — A becskereki vendéglősök a királyi párhoz. Mint a Službene Novine közli, a becskereki Ven­déglősök Egyesülete elhatározta, hogy a királyi párnak ajánlja föl a fö'avatando egyesületi zászló védnökségét és ezt a kérelmét hódoló küldöttség utján óhajtja a királyi pár elé terjeszteni. Ä ki­rály kabinetirodája értesítette most az egyesüieteí, hogy Őfelsége a közeli napokban fogadni fogja a küldöttséget. / — Mussolini üdvözlő távirata a pá­pához. Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök, hivatala elfoglalása alkalmából üdvözlő táviratot küldött a pápának, melyben kijelentette, hogy kormánya a vallást a legna­gyobb tiszteletben fogja tartani. — Mekkora Péter király ha­gyatéka? Beogradbó! jelentik: A „Növi List" Péter király hagya­tékával foglalkozva azt írja, hogy az egész hagyaték értéke két millió dinár, amely többnyire ha­zai, svájci és francia bankok részvényeiből és 500.000 dinár készpénzből áll. — A parlamenti ellenzék készülő­dései. Beogradból jelentik: A válsá­gos parlamenti helyzetre való tekin­tettel a földmivespárt összes képvi­selőit táviratilag Beogradba hívta. A többi ellenzéki pártok tagjainak többsége Beogradban van. A napok­ban tárgyalások kezdődnek az ellen­zéki pártok között egységes parla­menti fellépés céljából. — A rokkanttörvény. Beogradból jelentik: A demokrata klub kedden délelőtt rövid ülést tartott, amelyen Zserjav szociálpolitikai miniszter ja­vaslatára bizottságot választottak* amely a szerdai nap folyamán vele. együtt újból át fogja tanulmányozni'* a rokkanttörvényt J

Next

/
Oldalképek
Tartalom