Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-01 / 268. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 1. iépett Kemal pasa konstantinápolyi képviselőjével. Kemal azt üzente a kormánynak, ne vegye tudomásul a szultán lemondását. Várják meg a dolgok további fejleményét és csak azután határozzanak, hogy szükséges-e a szultán lemondása vagy sem. Anglia elrendelte Gaiiipoii kiürítését A Matin jelenti Londonból: A hadügyminisztériumhoz Gallipoliból távirat érkezeti, amely azt mondja, a brit hadvezeíöség elrendelte Gallipoli félszigetének a polgári lakosság által való kiiiriíését. Angorából hivatalosan jelentik: Kemalista haderők a semleges zóna nyugati határán megszállották Aivadjikof. Közép- és Nyugat-Kisdzsia katonai megszállását befejezték. A törökök visszautasítják a szövetségesek jegyzékét Londonból érkezett hírek bizonyosnak mondják, hogy az angorai nemzetgyűlés el fogja utasítani a fegyverszüneti feltételeket. A nemzetgyűlés többsége hallani sem akar az ellenségeskedések beszüntetéséről. Az angorái török nemzeti kormány — mint Szmirnából jelentik — a következő választ akarja küldeni a szövetségesek jegyzékére: A nemzeti kormány örömmel fogadja a szövetségesek meghívását a konferenciára, de csak olyan feltétellel, hogy Konstantinápoly, úgyszintén Kelet- és NyugatThrácia ismét a törököké. Ebben a tudatban a nemzeti kormány szívesen tesz eleget a szövetségesek kívánságának és elküldi képviselőit Mudanába a béketárgyalásokra, hogy meg lehessen vetni a tartós béke alapjait. Ha a nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ezt a határozatát, a választ elküldik a szövetségeseknek. Völgyi János dr. eltűnt lakásáról Mint értesülünk, dr. Völgyi János szombaton este eltűnt Ziataricseva-utcai lakásáról. A hatóságok azt hiszik, hogy feleségével együtt szombaton Magyarországba távozott. Eltűnéséről az ügyészség azonnal értesítette a rendőrséget és távirati figyelmeztetést küldtek a határőrségekhez, hogy Völgyinek a határon való átlépését meghiúsítsák. Dr. Völgyi Jánost, a Bácskai Napló volt szerkesztőjét — mint ismeretes — a Varga-féle kémkedési perben mint tettestársat, szerdán a szuboticai törvényszék ötévi fegyházra Ítélte. Völgyi már a vizsgálat idején is, betegsége miatt házi őrizetben volt és házi őrizetben hagyták továbbra is, mindaddig, mig az Ítélet jog erőre nem emelkedik. Úgy látszik, ezt a körülményt használta fel Völgyi arra, hogy elhagyja Suboticát és alkalmasint ez ország területét is. Még egy uj párt alakult Magyarországon Mozgalom indult meg a magyar nemzetgyűlés összehívására Budapestről jelentik: A »tájvédelmi koncentráció« nyomán keletkezett hullámok már elsimultak és úgy látszik, hogy az egész ügy lekerül a napirendről. A kormányhoz közelálló helyen úgy tudják, hogy a miniszterelnök csak a jövő hét elején érkezik meg Budapestre. A magyar politikusok körében többirányú mozgalom indult meg, melyeknek célja, hogy a kormánytól bizonyos kérdésekben részletes felvilágosításokat nyerjenek. Az egyik ilyen irányú mozgalom a külügyi bizottság összehívására irányul, mig a másik a drágasági bizottság összehívását forszírozza. Több képviselő érintkezést keresett már a drágasági bizottság összehívása ügyében Térfi Béla közélelmezési miniszterrel. Ellenzéki körökben gyors és energikus kérdésekre akarják sarkalni a kormányt, mielőtt a helyzet odáig fajulna, hogy súlyos belső következmények fenyegethetnék az ország rendjét. A legsürgősebben öszsze akarják hivatni első sorban a drágasági bizottságot és aztán a * II. nemzetgyűlést. Más politikai körökben is iölme riilt a nemzetgyűlés összehívásának kérdése. Az erre vonatkozó mozgalmat a pénteken Meskó Zoltán és Szakács Andor ideiglenes elnökségével megalakult uj agrárdemokrata párt — hivatalos nevén: »48-as íöldmives munkáspárt« — indította meg, melynek képviselőtagjai a nemzetgyűlés összehívását kérő ivet már alá is Írták. Egyébként ez a párt most foglalkozik programmja részletes kidolgozásával, melynek főbb pontjai a következők: a párt távol tartja magát minden agresszív irányzattól, a szabadkirályválasztás alapján áll, általános, egyenlő, titkos választójogot, politikai szabadságot, sajtó és gyülekezési szabadságot, az internálási rendszer eltörlését, a földreform törvényhozási revízióját követeli. A magyar nemzetgyűlésen numerus klausus egy formában jogosult volna. Korlátozni kellene a pártok számát. Vagy legalább i* kimondani, hogy havonként legföljebb egy uj párt alakulhat. Lakást kap a könyvtár A városháza negyedik emeletén kei kis szobába helyezik cl a suboticai közkönyvtárt A suboticai városi könyvtár elhelyezése már régen -- ha nem is éppen súlyos — gondokat okoz a városnak. A mintegy 15.000 kötetet számláló^ városi könyvtár megfelelő elhelyezés hiányában a városi zeneiskola két termében ládákba csomagolva hever már évek óta. A ládába csomagolt tudomány már több Ízben foglalkoztatta a városi tanácsot. A könyvek kipakolására többféle terv merült fel, de mindegyik megbukott, szombaton aztán a városi tanács döntött a könyvek elhelyezéséről. Szegény árva tudó-, many, nincsenek hattalmas pártfogói/ csoda-e tehát, hogy ez a döntés netn a legszerencsésebb? A szombati tanácsülés egyes városházi hivatalok és mellékesen a városi könyvtár elhelyezésének kérdésével foglalkozott. Elhatározta a tanács, hogy a városi takarékpénztár hivatalait a városháza első emeletén azokban a szobákban helyezik el, amelyeket most a gyermekvédelmi osztály foglal el. A gyermekvédelmi osztályt ideiglenesen a városháza második emeletére a katonai ügyosztály mellett teszik, mi a gyermekvédelem és a katonaság együvé tartozását is dokumentálja. Ezzel kapcsolatban ismertették a városi zeneiskola igazgatójának bejelentését, amely szerint a zeneiskola minden helyiségére szükség van, mert a növendékek száma állandóan szaporodik és az idei tanévben annyian iratkoztak be, hogy nem nélkülözheti azt a két termet sem, amelyben a városi könyvtár van. A városi tanács úgy határozott, hogy a városi könyvtárt a zeneiskola helyiségeiből átviszik a városházára és ott a negyedik emeleten adnak két szobát a számára. Kevesen tudják, hogy a városházának negyedig emelete is van. Az épület oldalszárnyában — a toronyul van a fővárosi sörre!? írt i: Radó Imre Négy évi halogatás után én is elutaztam Budapestre. Hamarosan belevegyültem a pesti jó társaságokba és minden célom az volt, hogy érvényesüljek. Régi jó ismerősökkel melegen ölelkeztem, de aztán hamarosan kibontakoztunk egymás karjaiból, észrevettük, hogy csalódtunk. Furcsa, be kell vallanom, hogy nem értettük meg egymást. Valami furcsa lelki-tájszólásban beszélnek az emberek. — Édes öregem — volna ma estére egy nagyszerű programmom... — Édes Jóskám — mondom én a legigazabb örömmel — veletek tartok. És e boldogan beleegyező szavaimra, Jóska barátom arcáról elszáll a mosoly, egyszerre egy megbántott embert látok magam előtt, aki elfordulva tőlem igy szól: — Nem szeretem a kitérő válaszodat, mondhatnád egészen őszintén: »jobb programmom van«. Meddig maradsz még Pesten, ha ráérsz nézz fel hozzám. Elképedve hallgattam régi jó pajtásomat, aki lógó kezemet búcsúzóul megérintette és eltűnt. Hogy össze ne essek, nekidöltem egy hirdetési oszlopnak és belebámultam a gyéren világított utcába. Egyszerre hangok ütötték meg a fülem: »Volna ma esíére egy nagyszerű programmom«. »Benne vagyok«. ■ , , , Uiabb hangok: »Volna egy nagyszerű programmom«. »Berne«. Aztán mindinkább sokasodtak a hangok: »Benne vagyok« ... Benne... Benne .. . Ekkor megértettem Jóska barátomat ... A »benne vagyok« 'értelme és lendülete örömünknek az igaz kifejezője. Azt ajánlom hát mindenkinek, aki Pestre megy, hogy ne felejtse el a helyes választ: »Benne vagyok« . . . vagy helyesebben »benne«... II. Mondom, érvényesülni akartam a pesti jó társaságokban és őszintén bevallom, hogy e célomat elérjem, utazásom előtt mindent megtanultam. Volt egy csomó restanciám, vagy harminc esztendőre visszamenőleg. De behoztam a hátralékokat is. Tudtam Bergsont, Ereudoí, Rabindranat Tagoreból sokat tudtam kívülről is. Einstein relativitás! elméletét abszolút relative tudtam. Divat, zene, sport és az egyéb rovatokkal teljesen rendben voltam. Ezeken kivül tudtam, hogy mi a világ — búza- és arany-paritás. Nagyszerűen tudtam mindent. Egészen nyugodtan mentem el a ió társaságba. De keservesen csalódtam. Nem tudtam egy pillanatra sem bekapcsolódni egy mondat erejéig sem a társaságba. Meg-meg szólaltam, de az első szó után leintettek. Például: Én: Bergson... Ö: (Közbe vág). Nem vagyok ériekéivé. - v -• Én: Rabindranat... Ö: Nem ismerem ezt a papirost. Én: (Gúnnyal). Pedig szép papiros és szépen is van kötve. Ő: (Fölényes gúnnyal). Egyetlen kötés sem történt ebben a papirosban. Nincs is ilyen papír. Mindenki szánakozva fordul el tőlem. Némelyek zsebkendővégről furcsán mutogatnak rám... Elhagj^atottan állok egy sarokban, Körülöttem nyüzsög az élet... Furcsa, artikulátlan hangokat hallok. Néha egy-egy szót, mellyel nem tudom mit akar az, aki mondja. »Teuddlt . . . feiten győritext sinoen... Klein és fia... égisz... egyesizo... ligetszanat. Ufa... ofa... danica... gancdan... bóni... műtrágya .. vasmvil magypamut... ufa... ofa... tuddit.., temsör... rima... spodium... Ezek a hangok röpködtek és csak ezek a hangok. Ezeket a hangokat duruzsolja öreg és fiatal, asszony és lány, frakk és brillláns, selyem szoknya és zsemper... — Mi ez... mi ez? Jaj istenem... sóhajtozom... Egy ur közeleg hozzám. Diadalmas az arca .. Elém lép ... — Mit szól a fővárosi sörhöz?:.. — Felséges ital... és nagyon olcsó . . . — Igaza van... igaza van! — kiáltja derülten — belefér még hatezer korona. — Igen — mondom nagyon ijedten — belefér még húszezer korona is. Az idegen megragadta a kesem, egészen a nyakamba hajol: és szörnyű izgalommá1, de nagyon halkan kérdezte: , - - * • - ' * v — Honnan tudja?... — Tudom — mondtam a tőle áívett suttogó hangon — egészen biztosan tudom,... de meg ne mondja senkinek. — Akkor tartom ... köszönöm.., Elugrott mellőlem, egy nő felé ug-. rótt... A nő füle fölé hajolt... A nő boldogan elpirult. Igaz szerelemmel nyújtotta a férfi felé a kezét... Hallottam, amikor mondta »benne vagyok« ... Az idegen ur most máshova ugrott, (láttam, hogy örömében ugrott)' itt is, ott is suttog egy két szót... Mindenütt kedvesen, mosolyogva fogadták, aztán szorongatták a kezét, Most ismét felém tart. Úgy teszek, mintha nem venném észre, elíordulook... És már megyek is. Mikor a lépcsőkön lefelé haladok, hallom, amint utánam morajlik: — Teudldit... Ufa... ofa... * Nem birom ezt a Pestet... Elutazom .— mondtam másnap reggel. Csomagoltam és délután vonatra ültem ... Kérem szépen a vonat megy, megy... és egyszerre valaki megszólal : — Mit szólnak a fővárosi sörhöz..« Én felugrok, keresek egy nyitott ablakot. Gondolom: kivetem magam az ablakon ... De meggondoltam újra a dolgot és uj gondolatom az volt, hogy a »fővárosi sört« hántorgató urat dobom ki az ablakon . . < De ezt sem tartottam helyesnek. Nem tudtam, hogy mit tegyek . . , — Képzeljétek! — szólt újból az iménti ur — a fővárost sör hatezer koronával emelkedett.
