Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-01 / 268. szám
1922. október 1. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal ban — vannak ezek a negyedik emeleti helyiségek. A tervek szerint itt a könyvtárat a közönség rendelkezésére bocsátják. Mindenesetre szép, hogy a mai Iakás-inséges világban sikerült a könyvtár részére két szobát rekvirálni. A könyvtár lakása azonban a rekvirált lakások közös hibájában szenved — nem megfelelő. Nehezen lehet megközeliteni és szűk. A suboücai ember aligha mászik fel négy emeletre egy kis olvasnivalóért, már akkor inkább lent marad a korcsmában, vagy a kávéházban, ezek tudvalevőleg a földszinten vannak. A felajánlott két szoba szűk is a könyvtár létesítésére, olvasótermet csinálni egyáltalában nem lehet ott. Valószínű tehát, hogy a városi könyvtárra uj hajlékában is az a sors vár, mint eddig/ továbbra is ládákban csomagolva fogja terjeszteni a kultúrát. Büntetik a kabarékat Megbüntették Nagy Endrét politikai szatírák előadása miatt Budapestről jelentik: Megírtuk az elmúlt héten, hogy Budapesten ujab ban már szatírát sem szabad írni és a hatóság különösen a Nagy Endrekabaréí kiséri figyelemmel, ahol már több szatíra előadását betiltat ía. Aki tisztában van a kabaré hivatásával, az kellőképpen értékelni tudja a budapesti hatóságoknak ezt az eljárását, amelynél azonban most már tovább is ment és Nagy Endrét két szatíra előadása miatt megbüntette. A Nagy Endre-kabarét ugyanis följelentették a kabaréban előadott Kis pénzügytan és Magyar bika című számok miatt. Az V. kerületi kapitányságon pénteken tárgyalták az ügyet. A tárgyaláson Nagy Endrén és Feszi Józsefen, a kabaré igazgatóin kivüi Czobor Ernő és Rónai Géza kabarészinészek is megjelentek. Utóbbiakat azzal vádolták, hogy a följelentett számokban a nemzeti érzést sértő kijelentéseket elmondották, A két színész azzal védekezett, i mammmmmmmtmmmmmmm Odaléptem ehhez az úrhoz. Mikor feléje indultam, kiterítettem a tenyeremet, hogy jó erős pofont adjak neki, de a megtett négy lépés után kiterítettem a másik tenyerem is és a más célra kikészített egyik kezet könyörgő stílusban a másikhoz illesztettem és igy szóltam: Uram. ha istent ismer, mondja meg, mi van a fővárosi sörrel? Furcsán nézett rám az ur és szánakozva mondta: — Persze, ön eladta . . . — Uram, én nem tudom mi az az úgynevezett »fővárosi sör«, de tegnap este óta egészen boldogtalanná tesz. Pestről haza üldöz és útközben sem hagy békét mondtam kétségbeesve és aztán lassanként nyugodtabbá válva elbeszéltem a tegnap esti történetemet. Nevettek. És nevetve mindenki beszélt. Az egyik ur, úgy látszik rendszeres elme. elővette a »Világot«. Megmutatta a negyedik oldalon azt a rovatot, ahol ... a fővárosi sör« előfordul. Lassan mindent megértettem. Aztán elolvastam a »hivatalos árfolyamokat«. És mint rég’ ismerősök bukkantak elém: Teudl dit . . . ufa . . .ofa. — Jellemző — szólt valaki, — hogy ma délelőtt lanyha volt a tőzsde. csak a fővárosi sör emelkedett. Diadalmas hangon mondtam: Ez az én müvem! És ha legközelebb Pestre megyek. ] nem Bergsont. Einsteint stbbit fogom tanulni, hanem a tőzsdepapirokat, hogy érvényesülni tudjak a legjobb társaságokban, hogy kötelesek minden rájuk osztott szerepet eljátszani, mindamellett nem játszottak volna ezekben a szá« mokban, ha a nemzeti érzés sértését látták volna. A rendőrbiróság a két színészt fölmentette, Nagy Endrét azonban 6000 korona, Feszi Józsefet pedig 3000 korona pénzbírságra Ítélte el a kabarék rendje ellen elkövetett kihágás miatt. Megértő hang a sombori tiszti otthon felavatásán Megemlékeztünk már a sombori tiszti otthon ünnepi felavatásáról, a melyen Vászics hadügyminiszter is részt vett. Az avatást legemlékezetesebbé azonban az a beszéd teszi, amelyet a házavatás után este rendezett hangversennyel kapcsolatos mulatságon Markovits Milorad nyugalmazott ezredes, volt kerületi parancsnok, az otthon elnöke mondott. Markovits ezredes előbb ismertette a tiszti otthon megalapításának történetét és hálás köszönetét mondott azoknak, akik adományaikkal az otthon feiállitását lehetővé tették, igy a nem szlávok közül Vajda Mórnak, Kerényi Sándornak, Weidinger, Grünbaum, Bárány, Hódosi, Polacsek, Schlesinger, Szlávy, Resch, Speizer és más adakozóknak. Ezután ismertette a tiszti otthon tulajdonképpeni célját és hivatását, majd a nemzetiségek megértéséről beszélt és többek közt a következőket mondotta: »E pillanatban 85 nemszláv értelmiségi és magasabb képzettséggel biró fiatalember Nisben és Valjevóban a szilárd egységnek alapját helyezi el. Mint tartalékos tisztek ők mint egyenjogú testvérek fognak mellénk állni, mert ebben a katonai otthonban ismeretlen a magyar, német, zsidó stb. közötti különbség, itt csak ennek a szónak lesz otthona, hogy: testvér és bajtárs/« Markovits ezredes beszédének óriási hatása volt. A hosszu nap Ennek az elnevezésnek az eredetét nem kell magyarázni. A zsidóknak azért hosszú a nagyböjt napja, mert ekkor 24 óráig egy falatot se esznek s egy csöpp vizet se isznak. Bizony, az idő lassabban múlik, ha az ember szenved, mint ha szórakozik ... A nagyon öregek s a betegek e böjtölés kötelezettségétől fel vannak mentve, s bizonyos vidékeken az a szokás, hogy a felmentettek »helyett« valamely más jámbor zsidó koplal, aki ezért méltányos tiszteletdíjban részesül. Egy innen nem is nagyon távol fekvő hitközségben is fennállott ez a szokás s az az öreg hitsorsos, aki a »testvérei« helyett bőjíölt, ilyenkor száz koronát is keresett, mert a fölmentettek azért, hogy a böjtölés nekik a túlvilágon beszámittassék, s ők cl ne kárhozzanak, szívesen fizették az ezen szolgálatért kialkudott tiz koronákat. Történt azonban, hogy ez a hivatásos bőjtölő nem sokkal a nagy ünnep előtt meghalt s az eddig helyettesitettekre az a föladat várt, hogy találjanak oly alkalmas jámbor férfiút, akinek az imádsága fölhat az isteni trón zsámolyáig, s akiben megbízhatnak, hogy nemcsak sajátrnagáért, hanem a böjtöléstől dispenzált hitsorsosokért is koplal. Ez nem volt épp könnyű dolog, mert e tisztet nem lehetett akárkire bizni. Végre a község rabbija, aki lelkiismeretes vizsgálatnak vetette alá azt a hat »szegény, de becsületes« zsidót, aki hivatalos böjtölésre jelentkezett, talált köztük egyet, aki az összes követelményeknek megfelelt s akit erre a tisztségre okmányilag kinevezett. Az uj »hivatalnok« ekkor ezzel a kérdéssel fordult a paphoz: — Hát a fizetéssel, tisztelendő ur, hogy’ leszünk? — Ne féljen semmit, — iparkodott őt megnyugtatni a rabbi. — Majd beszélek a híveimmel s máris megígérem, hogy azt a dijat, amelyet az elődje húzott, maga is megkapja. A bőjtölő ember azonban igy szólt: — Ezen az áron nincs kedvem másokért bőj tölni. Most, amikor a pénz értéke annyira alászállott, ilyen éhbérért semmi kedvem a mások életét megkönnyíteni és az üdvösségüket előmozdítani. — Hát mennyit követel? — kérdezte a rabbi. — Koponyánkint legkevesebb száz koronát. — Ez rengeteg sok. Nem hiszem, hogy ezt a föltételt a hívek elfogadják. — Akkor keressenek maguknak olcsóbb koplalót. Én száz koronán alul nem csinálhatom. Ahogy mondani szokták, magamnak is többe van. — Jól van, barátom, — felelte a pap. — Tudomásul veszem az elhatározását, közlöm majd azt az érdekeltekkel, s rajta leszek, hogy az egyesség létrejöjjön. De mondja meg legalább, mi indítja arra, hogy az eddig szokásos árat ennyire fölemelte? A válasz igy hangzott: — Az élelmiszerek nagy drágasága. B—r. CIRKUSZ ® 53 I A szójabab ■ ;-.r -if'' —* Olvastam, hogy jön a szójabab, az uj manna, amely hallatlanul olcsóbbá teszi az élelmezést, pótolja a levest, a húst és a tortát. Közéletünk néhány jelesét meginterjuwoltuk, hogy mi a véleményük a szójababaról. A nyilatkozatokat itt közöljük: Olvastam, hogy jön Délázsiából a szójabab, azt eszik majd az emberek s nem a húst. Erre való tekintettel felemeljük a hús árát. Nyomtaték János mészárosmester. Most tanulmányozzuk, hogy miképp lehet a szójababot hamisítani. Mill Mária tej és tejtermék vegyészeti intézete. Azt írják, hogy a szójababot fel lehet tálaim különböző alakban. Ki kell jelentenem, hogy a szójabab nem eredeti felfedezés. A németek ezt tőlem plagizálták. Tessék megnézni az étlapjainkat, azok már régóta szójabab rendszerűek. Az egyszerű marhasült előfordul mint fehérpecsenye, mint Imperial-szelet, mint Boef a’ la imperial, a borjúpörkölt is két-három alakban. Minek tehát nekünk a szójabab. Dánosi Kázmér étterem-tulajdonos Szójabab — ebből lesz csak az igazi szójasólet. Gourmand Mór. Az egész szójabab — szója se érdemes. Ez a sok szójáték nem bab ba megy. Az olvasó Ü.REM ARANYKALÁSZ CREW PINTÉR FERENC Szt. József gyógyszertára Subotica v/ A leveli béka Egy józsefvárosi mellékutcában nagy csoport lurkó zsivajgott tegnap délelőtt. Kíváncsian állottam meg mellettük. Ilyen hallatlan izgalomban gyerekeket még nem is láttam. Tiz-tizennégy évesek voltak,1 nem játék volt a zsivaly, hanem komoly emberi izgalom, valami komoly emberi dologban. Csak egy meglehetősen erős kifejezést fogtam el az általános yisitásból: — Hogy lehet valaki ilyen iszonyatos nagy marha! Egy nagy szürke suhanc szégyenkező arccal ment elől. Valamit tar-" tott a kezében, a mit mint a bűnét vitte, félve s gyöngéden maga előtt az ekzekváló gyerektömegben. Egy kis fázó, fáradt zöld leveli békát. Ezért volt a rendkívüli izgalom: egy leveli békáért. Egy kisfiú állott elő: — A mi udvarunkon van fü, hozzátok oda! — Fü a békának! A béka nent eszik füvet. — Vigyétek be a grundra, ott yan viz! S nyomról-nyomra haladt előre a; tizenkét-tizenöt főnyi csoport. Elől a' suhanc a leveli békával, a mii úgy/ vitt, mint a bűnét. És én mély megilletődéssel néztem a fakó arcocskákat, akik az őszi véletlen napfényben megcsillogtak. Ezeket az arcokat, ezeket az ifjtt emberkéket, akik a világomlásban, a mely körülöttünk recseg-ropog, a mely úgy látszik minden szépet és jót kiöl az emberi lelkekből: egy olyan hallatlan, olyan csodálatos, olyan szent cselekedetet müveitek, a mihez hasonlót én még életemben nem tapasztaltam. Az én gyerekpajtásaim (a későbbi« világháború hősei) annak idején, mikor iskolásfiuk voltunk, megnyuzták a békát, békanyuzóbicskát hordtak a zsebükben, hogy akármikor gyönyörködhessenek a rángatózó békacombokban. És ezek a pesti gyerekek, mint a szentek, feldúlt lélekkel, tömegjelenésben siettek megmenteni egy béka életét. Mintha szenteket láttam volna, Assisi szent Ferenc lelke lobbant fel a józsefvárosi utcán és az bűnös vitte a bűnét és maga előtt pirulva eltartotta messze: óh ha minden bűnössel igy lehetne tenyerében vitetni a bűnét, hogy lássa, véresen és cafatosan, ahogy a szegény anya .vitte a szivét! Legenda folyt le szemem előtt: a kinek szive van, gondolkozzék titokzatos jelentősége fölött. Móricz Zsigmond. — A királyné még" Párisban maradt. Beogradból jelentik: Mária királyné Párisban könnyebben megbetegedett, ezért elhalasztotta viszszautazását. A Politika értesülése szerint már fel is gyógyult a királyné és a hét elején tér vissza Pál herceggel együtt Beogradba, — Vármegyei kinevezések. Somborból jelentik : Dr. Radisics Lázár bácsmegyei alispán szombaton visszaérkezett Beogradból Somborba és magával hozta az uj megyei kinevezéseket. Ezek szerint a belügyminiszter Bács- Bodrogmegyéhez Sztrilics Jenöt főlevéltárosu!, Martin Jánost és Jelacsics Sztánkót pedig jegyzőül nevezte ki.
