Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
1922. október 29, BÄCSMEGYET NAPLÖ 11. oldat. Senta, a tanyák fővárosa Ötvenhatezer hold a hatóra. Búzaföldek, szőlők és gyümölcsösök, szőke kukoricatenger, temérdek kaszáló és rét ölelik körül a nyugalmas, boldog várost, amely a kanyargó Tisza jobb partjára könyökölve oiy hivogatóiag mosolyog át a túl komoly, első pil'becskerek—karlovói vasúti vonalakat elsőrangusitják, akkor Senta egészen kiemelkedik mostani vicinális mivoltából. Már mostan nincsen annyira elzárva a világtól és ez első sorban a tunyaságot nem ismerő, életrevaló sentaiak érdeme. Mert Senía nem akar clielantásra szinte bánsági oldalra, központja Senta, de még inkább íócusa az SHS állam magyarságának, amelynek életében ez a jóformán tiszta magyar lakosságú, nemes tradíciókkal és őserőve! telitett város néhány héttel ezelőtt történelmi jeletőségre tett szert, mert ott folyt le a jugoszláviai Országps Magyar Párt impozáns megalakulása. Senta éppen azért, mert az országnak úgyszólván legnagyobb magyar lakosságú városa és virágzó nagy magyar vidéknek az ölében fekszik, ebben a jelentőségében csak növekedni A városháza zordnak tetsző5 metkezni önmagába, az ötvenhat- Nagy vidéknek ezer hold földbe. Senta dolgozik és fejlődik, sok nagyszerű euer gia, teremtő erő szunnyad még ugyan, de minden jel arra mutat, félék: az egyik felök, még pedig a kisebbik, városlakó, a nagyob bik része a sentaiaknak azonban az esztendő túlnyomó napjait kint tölti a tanyákon és szállásokon, a hatalmas kiterjedésű mentái ha-Horti János tárban, amely nagyság tekintetében vetekedik a hires suboticai, szegedi és kecskeméti határokkal. Egész London kényelmesen elférne például a sentai határban. IA sentaiaknak mégis szűk a határuk, erősen terjeszkednek oldalt is, meg lefelé is, mert az igazi #'' Gőzön István, prépost fog, különösen akkor, ha a tervbe vett speciális magyar kultúrintézmények, amelyeknek helyéül Senta egyenesen predesztinálva van, megvalósulnak majd. Az eljövendő magyar színháznak, kultúrpalotának, a magyar tanitóképezdének a középiskolai internátusnak és minden más múlhatatlanul szükséges magyar közművelődési és közgazdasági Intézménynek Senía tesz az éltető anyja, az egészen bizonyos Hatalmas, fejlett agrikultura kellős ' közepén ma már jelentős ipari és kereskedeiml gócponttá vált Senta, amelynek eleven és egészséges lüktetése egy egész ki* megyére való területre kihat, jia nedig a subotica—klklnda— zwaböly?! f* £ ssboktöfc- sente— egyre szaporodnak. * Akik Séntát nem .ismerik vagy. csak úgy a vonat ablakából látták egyszer-kétszer, azt hiszik, hogy Senta tulajdonképpen nagy falu és csalt alig-alig hasonlít va-i lamelyest a városhoz. Ezek a felületes szemlélők alaposan tévednek, mert Senta határozottan csinos, eleven forgalmú, rendszeresen megépített város, amelynek' vannak szép és impozáns épületei is. Meg kell említeni első sorban a mesze földön ismeretes hatalmas városházát. Kevés város dicsekedhet ilyen tekintélyes nagy városházával. Kétemeletes szép: Az aj templom romjai hogy a város nagy lépésekkel indul előre a fejlődés utján. * Sajnos, a Vajdaságban nem ismerik még kellőképpen ezt az sentai benszülött, a hamisítatlan sentai polgár földet vásárló ember, akinek sohasem elég a pompás termő humus. Van is csaknem mindenkinek földje meg háza Boross Péter frontja uralja az egész főteret,, amely szintén nem mindennapi; tudniillik nem mindennapi múzeumi látványossággal dicsekedhetik..! A félig felépült uj nagy templom romjai néznek farkasszemet a városházával. Még néhány év és az uj romokból csakugyan. régi romok válnak. Ez a félig elkészült és az idő által félig lerombolt templom kipos,/elintézetlen ügye, fájó sebe egész Sentának . . . Abban is különbözik Senta ä többi vajdasági várostól, hogy egyedül neki van vásárcsarnoka. Másutt, Suboticán, Novisadon, Somborban, Becskereken és Pancsován a szabad ég alatt van a piac, Sentának azonban külön, szabályszerű, modern, fedett vásárcsarnoka van már évek óta. j A közigazgatás egyáltalában, mint mindig, úgy most is nagy gondot fordít arra, hogy Ser.ta városias jellegét megőrizze és Ebéd áfán erős és szépjövőjü várost, sem ’ annak igazán sok emberi értékkel megáldott lakosságát. Nagyon is helyén való hát ez a rövid ismertetésiek, amit szöveges rajzok segítségével megkísérlünk most.. Senta két részre oszlik, iga»abba« szólva, a seutaiak kéí-Sentán, ámbár egy idő óta, különösen, mióta az agrárrefonn miatt ezer meg ezer gazdasági cseléd, béres elveszítette kenyérkereső munkáját, * sok a szegény ember is, különösen bent a városban. A napszámba járó, máról-holnapra élő, oehezeü tengődő P' ' úp Káplár Antal, fregánpeínber hogy a város fejlődését biztosítsa. Igaz elismerés Illeti *zért Senta uj polgármesterét, dr. Peírovics Branfeöt, aki modem gondolkozó-
