Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
1922. október 29. 12. oldal bacsmegyei napló su ur, komolyan veszi felelősségteljes állását és .erős kézzel intézi a polgármesteri teendőket. Df, Petrovles Brankó érdeme, hogy a Magyar Párt impozáns alakuló gyűlésének ünnepies leíojugoszláviai magyar színészetnek. A társadalmi élet természetesen nem túlságosan változatos és eleven Sentán sem. Az emberek ki? sebbik része a két igazán szép és forgalmas kávéházba jár el délutánonkint és esténkint, a nagvo'obik része pedig a gazda-körbe, ahol most, ilyenkor ősz tájban, a politika helyett inkább a gazdasági kérdések érdeklik a szüret utáni kedélyeket. A gazda-körben nagy az elevenség, különösen délután fele. Egy kis borozás, egy kis kártya, láb. LSveg János lyását nem zavarta meg a tulzÖ türelmetlenség. A polgármester erélyes intézkedéssel vetett gátat a készülő atrocitásoknak. ♦ Van még egy különlegessége Sentának, amelyet méltán irigyel sok pipasző, de nem túlságosan sok beszéd esik meg itten, mert fa magyar embernek az a régi sajátossága, hogy jobban szeret csendben, dohányfüst mellett hallgatni, mint sokat szólani. Nagyszerű, hamisítatlan ősi magyar típusokat láthat itt a vendégjaró ember. Egyenesen a rajzoló szerszámja, a festő ecsetje titán kívánkozik a legtöbbjük. * Senta népszerű vezető egyéniségeit is bemutatjuk. Közülök néhányan dőkelő szerepet viselnek az Országos Magyar Párt intéző-bizottságában és az országos párt megszervezésébenv a kezdet nehézségeinek elhárításában övék volt az oroszlánrész. Dr. Sóti Ádám, a Magyar Párt sentai szervezetének elnöke, dr. Csetíle János ügyvezető elnök ismert és tisztelt nevek már a jugoszláviai magyarságnak nemrég megindult politikai életében, amelynek sok ilyen lelkes, odaadó és hozzáértő vezető egyéniségre volna még szüksége. Általános közszeretet övezi Gázon Istvánnak, a sentai prépostnak személyét. A kiváló főpap igazi atyja, a szó nemes értelmében vett pásztora híveinek, egész össze vau forrva Sentával, amelynek minden közcélú és kulturális Buzgalmában elől jár. Mikor néhány hónappal ezelőtt egy illetéktelen és rosszindulatú politikai hajsza eredményeképpen a prépostot — jugoszláv állampolgár létére — kiutasították az ország területéről és a politikától mindig tartózkodó főpapnak el kellett hagynia híveit, a sentaiak szeretete megható módon nyilvánult meg köztiszteletben álló lelkipásztorukkal szemben. Olyan határozott erélyes akció indult meg a kiutasító rendelkezés hatályon kívül helyezése céljából, hogy a prépost néhány nap múlva visszatérhetett Sentára. * A sentaiak komoly, józan, megfontolt, dolgos emberek, a sentai közéletet sohasem zavarták fel túlságosan a politikai, felekezeti vagy nemzetiségi szenvedély hullámai. Most is nyugalom és. béke; Dr. Sáli Ádáfn a “c/eí.ie Magyar Párt eln&he liet tőle sok más vajdasági város. A Royal-szállodában pompás, nagy színházterme van, amelyet most ugyan mozielöadások céljaira használnak, de már vár-Dr. Csettle János a senteil Magyar Párt ügy'aezetS elnőhe va-várja az eljövendő magyar színtársulatot, amelyet nemcsak Sentán, de mindenütt a Vajdaságban sóvárogva óhajt az egész magyarság. Senta jó és erős állomása lesz ta már nejn-sekájíg k&slelkedjiető okos, hideg és nagy művész, akit inkább ámulni kell s akinek lelkét nagyon nehéz müvein keresztül megérezni. Brandes ebben a tanulmányban nagyszerű képet az róia, de legtöbbször ismertet és illusztrál és1 csak elvétve boncolgat. Nagyszerű; portré, de ismétlem, nem egészen! teljem és mély. Részben már azért isi hézagos, mert régen íródott, amikor még nem jelent a Fehér kövön, a Pingvinek szigete és néhány azóta ismeretes és megbecsült könyve. A találó, friss és eredeti színfoltok nem: emelik ki ennek a csodálatos lélek-? nek titkos mélységét, csillogó gaz-; dagságát. Ez a tanulmány vázlat,, markáns szinrajz, de mint ilyen kiváló, ötletes és világos. Magyarul a Kultúra Könyvtárban jelent meg Halász Gyula jó fordításában, Rilke: Rodin. Valami meleg, finom, fáradt duruzsplás hizeíeg lelkűnknek, ha Rilkét olvassuk. Elszakadnak a láncok, a mementók, melyek a Valósághoz kötnek, szállunk felfelé könnyedén és kótyagosan,, mint eleresztett vásári léggömb aj Nap felé. De nemcsak a Stundenbuch olvasásánál érezzük ezt, hanem: ennél a tanulmánynál is. Rilke nem; halmaz adatokat, nem ad kedélyes' párbeszédeket, mint Paul Gsell, nemi megszokott ismertetést nyújt megszokott kritikai közhelyekkel, Rilke, dalol és duruzsol, mint melegvörös szamovár téli estén. Rilke elcsodál! kozik egy mozdulaton és szintéi I szimfóniát zeng egy lecsuklott karról. Érzést, vért, gondolatot és melegséget magyaráz, muzsikál bele; Rodin márványaiba: Az »Éternelle! idolé« csodás kövéről például igyi zenél: »A gondolatok árnyként jár; ják körűi, mindenik mögött újból ott áll rejtelmesen, világosan és nevez-; 3 lieteílenül. Valami Purgato*io han- I gúlát él ebben a miiben. Valami, jmenyország van közel, de nincs: még elérve, valami pokol van közel, de nincs még elfeledve.« Más helyütt igy dorombol: »Kezek nyílnak az örökkévalóság után. Szemek nyílnak fel, látják a halált és nem félnek tőle. Reménytelen hősieskedés, dicsősége úgy jő és tűnik, mint a mosoly s rózsaként nyilik, törik. Itt a vágyak viharja és a vágyakozás szélcsendje, itt a tettekké váló álmok és? az álmokká hunyó tettek. Itt, mint roppant játékon, vagyönyi erőket nyernek és vesztenek.« És Rodin nagy, tiszta művészete feloldódik Rilke hangjaiban és hangulataiban, Rilke a valóságban titkára volt a* hatalmas mintázónak, ebben _ ai könyvben müvei megzenésitője. Nem akarja megértetni és elemezni a művészet misztikumát, hanem szavakban zúgja, zenéli a márványok sima, csodás, halhatatlan rejtélyességét. Dallamos duruzsolás, rajongó lira, zengő önvallomás ez a tanulmány, melyet úgy olvasunk, mint finom, homályos, ájtatos imák könyvét. Magyarra ifj. Gaál Mózes fordította szépen, rajongva, itt-ott ellendülő szabatossággal. Ugyancsak a Kultúra Könyvtár kötete. Szenteleky Kornél. vendégeket a helyiségből, különböző magyargyalázó kiáltozások közben. Nem ritka, hogy az utcán vernek meg hazafelé tartó, senkinek sem vétő polgárokat, csak azért, mert magyaroknak születtek. Az elkeseredés ezek miatt a rendszeressé váló éjszakai támadások és formális verekedések miatt immár általános. A sentaiak bíznak dr. Petrovics Brankó polgármester ígéretében, hogy a sajnálatos kilengéseknek erélyesen végét vet. KÖNYVEK ® ti « Brandes: Anatole France. France talán a legolvasottabb és legnagyobb tudásu szépiró, tiszta elbeszélő és epikurus bölcselő, konzervatív az Ízlésben és szocialista a szónoki emelvényen. Beleéli magát a latin kultúrába, de azért mégis felülemelkedik embereken, korokon, szenvedélyeken, véleményeken, úgy hogy sohasem érezni az Írót, az alkotót. Ezért nehéz őt megközelíteni, nehéz róla tanulmányt imi. Már sok! Franci-tanulmányt olvastam, de sohasem éreztem a teljesség, az egységesség érzését. Megállapítások, meghajlások, hízelgő vonalak, találó színfoltok, azonban együttvéve egyik sem adja a tökéletes France-: portréi. Valami összefoglaló, életet-! és Jeiketadó szinhanguiat hiányzik aj képről. Ha Brandes nagyszerű taV nulmányát végigolvassuk, megint azt j kell mondanunk: nem egészen ilyen- j nek érezzük France-ot. Brandes vastag, vázlatos vonalakkal dolgo-j zik. Merészen felvonásokra osztja a' világirodalmat és kemény vonásokkal rajzolja az »Emberek és müvek«, az »Alakok és gondolatok« vagy »A modern szellemek« szereplőit. France se kivétel, de nem is kívánjuk, Jhogy kivétel legyen, Brandes lélektani elemző módszerénél nem ki- Ivánhatunk jobbat, mégis ncffi érez’zük a tökéletes, a feltárt, a megoldott France-ot. Nem érzem például, hogy a Lys rouge Dechartre-je, avagy Paul Vence maga France lenne, Trublet orvos bölcselkedése pedig a Histoire Comique-ban nem tiszta France-füpzófia. Nem érzem és értem azt a csodálatos, szinte érthetetlen viszonyt, mely a szereplők és a szerző között fennáll, melyre az objektiv, a kívül- vagy íelülálló ;Izők elégtelenek. Anatole France Szerkeszt©! űzessetek 0 E ® Nekíbusult Magyar. Tetszett olvasni már Császár Gézának »Baranya« cimü szenzációs könyvét? Megrendelhető a szerzőnél, Novisad Délb'cska szerkesztőségében. Ugyanott denunciálásból magánórák vehetők. Bővebbet a néhai hírhedt Pécsi Újság által denunciált és ezért betiltott Bácskai Hírlap szerkesztőitől, azok készséggel szolgálnak különböző érdekes császár-jtwnnákkal a nem nagyon tisztelendő denunclusról. A Pécsi Újságot Császár Géza szerkesztette. 2. Ugyanaz. 3. A Vörös nyakkendő elmü könyvet Császár Géza irta. 4 Ugyanaz. 5. A tájnadó cikket a Délbácska vasárnapi számába Császár Géza ir-> [üli meg a kedélyeket Sentán. Sajnos, az utóbbi időben azonban napirenden vannak a kocsmai verekedések, az éjszakai inzultusok, amelyeket felelőtlen ifjú garázdálkodók követnek el a faji türelmetlenség jegyében. Sajnálatos összetűzések történtek már itt is, ott is, és a végén mindig kiderült, hogy egy garázda kis csoport dúlja fel tudatosan hónapok óta a város békéjét. A múltkor is két-három városi dijnok erőnekerejével belekötött csendesen idogáló polgárokba és kiverte a A tiszai vashid
